ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK

Az előadások a következő témára: "ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK"— Előadás másolata:

1 ALTERNATÍV PEDAGÓGIÁK

2

3 Követelmények Az előadások látogatása
Írásbeli dolgozat elektronikus formában történő benyújtása. (6-8 oldal) A dolgozatokat a címre kell eljuttatni Határidő: május 5.

4 Az előadások témakörei
Az alternatív pedagógia értelmezése Reformpedagógiák –alternatív pedagógiák A reformpedagógia történeti gyökerei, kialakulása A reformpedagógia fejlődésének első szakasza ( ) New School Montessori Decroly Kerschensteiner Ferriére

5 A reformpedagógia fejlődésének második szakasza (1918-1945)
A Waldorf pedagógia Freinet Parkhurst –Dalton Plan A Jena-Plan Ferriére A reformpedagógia fejlődése a világ országaiban A reformpedagógia Magyarországon Az alternatív iskolák megjelenése és fejlődése

6 Irodalom Czike Bernadett (szerk.): Fejezetek az alternatív nevelés gyakorlatából. Bp Horváth H. Attila (szerk.): Süss fel nap! Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon. Soros Alapítvány, 1999. Kereszty Zsuzsa (szerk.) Több út. MKM - IFA, Bp Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Bp Németh András - Eberhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Trencsényi László: Reformpedagógiai olvasókönyv. Drámapedagógiai Társaság, Bp Trencsényi László: Az alternatív pedagógiák nyomában = Iskolakultúra, sz p.

7 Alapfogalmak Reformpedagógia
Azok a XX. század húszas évéig létrehozott és legtöbbször napjainkban is működő tradicionális reformkoncepciók, amelyek következetesen megőrzik az alapítók pedagógiai felfogásának alapvető elemeit Alternatív pedagógia Nem követ konzekvensen egy-egy tradicionális irányzatot, hanem teljesen szabadon, alkotó módon alakítja ki a saját, a tömegiskolától gyakran szintén jelentős mértékben különböző pedagógiai arculatát

8 Az alternatív iskolák közös jellemzői
Sokféle elem keveredése Két szempont szerint érdemes a jellemzőket összefoglalni: tanárszerep megváltozása és a gyerek személyiségének figyelembevétele Jelentése 1989 előtt (elhatárolódás) és után (önmeghatározás)

9 Tanárszerep Ismeretátadó helyett facilitátor
Nem előadó – döntő változás A tanár a háttérben van, az alkotó folyamat résztvevője (kivételek)

10 A tanárszerep megváltozásának formai jegyei
A tér elrendezése A tanítás módszere, munkaformák A tanár személyisége iránti követelmények Az iskolai kommunikáció A tanár és a szülő közötti viszony és kommunikáció

11 A tanárszerep megváltozásának következményei
A tanári tekintély A szabályok kialakítása Motiváció A gyerekek közötti kommunikáció és kapcsolat

12 A gyerek személyiségének fokozott figyelembevétele
Gyermekcentrikusság A tanulás öröme A verseny kizárása Személyre szóló értékelés Tanár felkészülése A tananyag Szabályok és rend A felvételi rendszer A vezetés

13 A reformpedagógia megjelenése és irányzatai

14 ELLEN KEY Műve: „A gyermek évszázada” (1900) – a reformpedagógia első fontos alapdokumentuma Követeli az iskolarendszer radikális reformját A gyermek fejlődési sajátosságaival összhangban álló nevelési módszereket ELLEN KEY

15 Tudomány --ISKOLA -- Otthon
JOHN DEWEY Pedagógiai rendszere A nevelés értelmezése Iskolamodellje: Termelés | Tudomány --ISKOLA -- Otthon Természet Tanterve

16 MARIA MONTESSORI 1870-1952 1899 - gyógypedagógiai intézet
„casa dei bambini” „Módszerem könyve” Nemzetközi Montessori Szövetség

17 Pedagógiai -pszichológiai alapelvei
Hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni Gyermekhez méretezett környezet A nevelés alapelve: a gyermek aktivitása -- lehetőség az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre.

18 Módszerek - Eszközök A napirend Érzékszervi fejlesztő eszközök
Foglakozási formák A Montessori intézetek belső világa A tanítás tartalma

19 A Montessori pedagógia Magyarországon
az első Montessori óvoda Burchard-Bélaváry Erzsébet óvoda iskola Magyar Montessori Egyesület

20 A WALDORF PEDAGÓGIA A koncepció antropológiai alapjai - az antropozófia Az egyedfejlődés - 0-7 év -a világ érzékszervi befogadása év- engedelmes példakövetés év- az autonóm ítéletalkotás kora év a bölcsesség kora Rudolf Steiner

21 A Waldorf iskolák A Waldorf iskolák sajátosságai Az epochális oktatás
Az euritmia Waldorf iskolák Magyarországon Göllner Márta iskolája

22 JENA PLAN Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok:
az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói évesek Ifjúsági csoport a iskolai év tanulói évesek Peter Petersen

23 Művelődési alapformák
Beszélgetés Játék Munka Ünnep

24 NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA
Leiston Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek Az intézet napirendje és élete főbb elemek: - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezlés, a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” Alexander Sutherland Neil

25 OVIDE DECLORY PEDAGÓGIÁJA
Művei Az érdeklődési központok A globalozációs módszer École de l’ Ermitage (1907)

26 KERSCHENSTEINERB ÉS A MUNKAISKOLA
Célja: A széles néptömegek számára szolgáló modern népiskola A „jó” állampolgár Nem a „magas kultúra” hanem a közös munka Az egyoldalú intellektualizmus helyett,cselekedtetés

27 FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA”
A munkaiskola nagy alakja Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában Nyomtatás- saját újság Természetes kíváncsiság Szabad önkifejezés

28 AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK
Dewey alapján: Helen Parkhurst – Dalton terv Carleton Washburne – Winnetka terv A progresszív nevelési társaság Helen Parkhurst Washburne

29 A hetvenes évek – az alternatív iskolák megjelenése Amerikában
Hatvanas évek vége- diáklázadások Szociálpszichológiai, etikai-életviteli problémák sora – kitörési kísérletek Az iskola konzervatív marad, nem tudja kezelni a problémákat Új nézetek: az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, gondolkodási képességeit, - nem tud kialakulni az autonóm személyiség

30 Az alternatív iskolák csoportosítása
Külföldi adaptációk Waldorf, Freinet, Montessori, Rogers, Jena-plan stb. Hazai Gáspár László – Szentlőrinc-i iskolakísérlet Zsolnai József: ÉKP - NyIK (Törökbálint-Pápa) Eklektikus Újabb keletű, a kimeneti szabályozással is összefüggő változatok A félkövér fonttal szedet alternatív rendszerek esetében fakultatíve részletes illetve igény szerinti további tájékoztatást adok

31 EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON
Ranschburg Ágnes - Fehér J. András Életfa - Jungiánus Alkotóiskola Kotschy Andrásné - „Mustármag” ökumenikus keresztény óvoda és iskola Gádor Anna Rogers - Személyiségközpontú iskola Vég Katalin – Burattinó Iskola

32 EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON
Natonek Gabriella - Lauder Javne zsidó közösségi iskola (óvoda és gimnázium) Benda József - Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezési program Winkler Márta - Kincskereső Iskola Mátrai Zsuzsa - „Fifty-fifty” program Horn György - Alternatív Közgazdasági Gimnázium

33 EKLEKTIKUS ALTERNATÍV ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON
Hoffmann Rózsa - a Németh László Nyolcosztályos Gimnázium programja Réz Gáborné - A nyolc és hatosztályos gimnázium koncepciója az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Tantervében Győrik Edit - Belvárosi Tanoda