PESTALOZZI Svájci pedagógus - munkásságában

Az előadások a következő témára: "PESTALOZZI Svájci pedagógus - munkásságában"— Előadás másolata:

1 PESTALOZZI 1746-1827 Svájci pedagógus - munkásságában
az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

2 Pályájának állomásai Neuhof Burgdorf 1774-1779 Neuhof- árvaház
1798 -Stäns - árvaház Burgdorf árvaház Yverdon -nevelőintézet Neuhof Burgdorf Yverdon

3 Művei Lénárd és Gertrúd (1781)
Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1803)

4 HERBART ÉS DIESTERWEG

5 HERBART 1776-1841 A „tudományos pedagógia” megalapítója
Pedagógiai rendszere A nevelés célja: az erkölcsi jellem megszilárdítása A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés

6 Az oktatás Középpontban: az érdeklődés
Az oktatás fokozatai: elmélyedés- eszmélkedés 1. nyugvó (statikus) elmélyedés - a világosság foka 2. haladó (dinamikus) elmélyedés - az asszociáció foka 3. nyugvó (statikus) eszmélkedés - a rendszer foka 4. haladó (dinamikus) eszmélkedés - a módszer foka

7 DIESTERWEG 1790-1866 A nevelés célja: az öntevékeny ember kialakítása.
Embereszménye: az ész által önmagát kormányzó, azaz erkölcsileg szabad személyiség. A nevelés alapelve: a természetszerűség. Ami “a gyermek természetével ellenkezik, ami természetellenesnek mondható, az feltétlenül elvetendő”. Az oktatásnak a növekedő ember természetes fejlődési fokaihoz kell alkalmazkodnia.

8 Pedagógiai nézeteik összehasonlítása
DIESTERWEG pedagógiafogalmában a tudomány és a nevelési tevékenység egyaránt helyet kap. a nevelés célja az ész által önmagát kormányzó, erkölcsileg szabad, autonóm személyiség. el kell vetni, ami a gyermek természete ellen való, így az oktatásnak is a gyermek természetéhez kell igazodnia. HERBART éles különbséget tesz a pedagógia mint tudomány és a nevelés mint mesterség között. A nevelés célja az erkölcsiség elérése, a jellemszilárdság kialakítása a gyermeket a “vad rakoncátlanság” és a “rendetlenség” állapota jellemzi, amely nemcsak a felnőtteket zavarhatja, hanem magára a gyermekre is ártalmas lehet. Ezt a rakoncátlanságot erőszakkal kell letörni,

9 ROBERT OWEN 1771-1858 Élete Tevékenysége New Lanarkban
Pedagógiai elvei és gyakorlati tevékenysége Művei Az „Új Intézet” New Lanark

10 Keilhau, Fröbel intézete
FRIDRICH FRÖBEL Élete Pedagógiai rendszere A gyermeki ösztönök - a tevékenység ösztöne - a megismerés ösztöne - művészi ösztön - vallásos ösztön Fröbel a játékról Munkásságának értékelése Keilhau, Fröbel intézete

11 Nevelésügy a reformkori Magyarországon 1825-1849

12 A polgári átalakulás és a nevelés
Törekvések a magyar közoktatás polgári átalakítására - az 1825/27-es országgyűlés Az óvodai mozgalom -Brunszvik Teréz A népoktatás és tanítóképzés ügye -az első tanítóképzők Küzdelem a magyar tanítási nyelvért A nőnevelés ügye A szakoktatás kérdései Brunszvik Teréz Teleki Blanka

13 Az 1848/49-es forradalom és szabdaságharc és a nevelés
Eötvös József -miniszter 1848. évi XIX. törvény Törvényjavaslat a népoktatásról Az első egyetemes tanítógyűlés munkálatai -óvodai szakosztály - elemi iskolai szakosztály - gimnáziumi -egyetemi szakosztály -tanítóképző szakosztály -iparoktatási szakosztály Az első egyetemes tanítógyűlés 1848. július Pest

14 MAGYARORSZÁG NEVELÉSÜGYE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

15 Az abszolutizmus közoktatáspolitikája
Népoktatás Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak Középfokú oktatás Az ENTWURF (1849) A gimnáziumok Az érettségi A reáliskolák A nőnevelés Thun Leo

16 EÖTVÖS JÓZSEF Miniszter: 1867-1871
Az évi 38. törvény a népoktatásról tankötelezettség 6-12 éves korig állami és felekezeti népiskolák Az 1869-es tanterv tantárgyak módszerek-eszközök A törvény végrehajtása és értékelése Eötvös József

17 TREFORT ÁGOSTON Miniszter: 1872-1888 Népoktatás Szakoktatás
Középiskolák- az évi 30. tc. A felsőoktatás - a középiskolai tanárképzés Művelődéspolitikája A nők képzése Trefort Ágoston

18 EÖTVÖS LORÁND Miniszter: 1894-1895
Nyílt levele a tudományegyetem feladatairól (1887 április) Az EÖTVÖS KOLLÉGIUM ( ) Eötvös Loránd

19 KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

20 KLEBELSBERG KUNO Miniszter: 1922-1931 A kultúrnacionalizmus népiskolák
polgári iskolák középiskolák tanoncképzés pedagógusképzés felsőoktatás tudománypolitikája Klebelsberg Kuno

21 REFORMPEDAGÓGIA

22 Maria Montessori 1870-1952 1899 - gyógypedagógiai intézet
„casa dei bambini” „Módszerem könyve” Nemzetközi Montessori Szövetség

23 Pedagógiai -pszichológiai alapelvei
Hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni Gyermekhez méretezett környezet A nevelés alapelve: a gyermek aktivitása -- lehetőség az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre.

24 Módszerek - Eszközök A napirend Érzékszervi fejlesztő eszközök
Foglakozási formák A Montessori intézetek belső világa A tanítás tartalma

25 A Montessori pedagógia Magyarországon
az első Montessori óvoda Burchard-Bélaváry Erzsébet óvoda iskola Magyar Montessori Egyesület

26 A Waldorf pedagógia A koncepció antropológiai alapjai - az antropozófia Az egyedfejlődés - 0-7 év -a világ érzékszervi befogadása év- engedelmes példakövetés év- az autonóm ítéletalkotás kora év a bölcsesség kora Rudolf Steiner

27 A Waldorf iskolák A Waldorf iskolák sajátosságai Az epochális oktatás
Az euritmia Waldorf iskolák Magyarországon Göllner Márta iskolája

28 Peter Petersen - Jena Plan
Osztályrendszer helyett - csoportok Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói évesek Ifjúsági csoport a iskolai év tanulói évesek

29 Művelődési alapformák
Beszélgetés Játék Munka Ünnep