FIP képzés - menetrend 01. – Bevezetés – Általános információk a FIP-ekről 02. – Közfeladatot ellátó szervek, közérdekű adatok közzététele 03. – ÁFSZ és a DDRMK 04. – A DDRMK tevékenysége 05. – Álláskeresők, az álláskeresők nyilvántartása 06. – Aktív munkaerőpiaci eszközök 07. – Általános információk a képzési támogatásról 08. – Humán szolgáltatásaink 09. – Internetes források a segítségnyújtáshoz 10. – A DDRMK honlap és tartalmának bemutatása
AKTÍV munkaerőpiaci eszközök (támogatások) A foglalkoztatás elősegítésével, a munkanélküliség megelőzésével és hátrányos következményeinek enyhítésével kapcsolatos támogatások: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV: törvény (a továbbiakban: Flt.); a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet; a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet; a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet; a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet; az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet szabályozza.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: - vállalja a hátrányos helyzetű álláskereső, továbbá megváltozott munkaképességű álláskereső munkaviszony keretében történő, legalább 12 hónap időtartamú foglalkoztatását, - a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá - kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá a munkaviszony közös megegyezéssel sem szűnik meg,
Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén - nyilatkozik, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendeletben meghatározott, az adott pénzügyi év valamint a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben kapott összes támogatás, jelen támogatással együtt meghaladja-e a 15 millió euró értéknek megfelelő összeget. - nyilatkozik arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és járulékai) vonatkozóan a bruttó támogatási intenzitás jelen támogatással együtt nem haladja meg a bérköltségek 100%-át, A fenti összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a - Mt. 85/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében - a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is. - nyilatkozik, hogy vállalkozása nem tartozik a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati vagy hajóépítési ágazatba (TEÁOR: 1010 feketeszén-bányászat, 1020 barnaszén, lignit bányászat, 3511 hajógyártás, - javítás).
Hátrányos helyzetű az a személy, aki álláskereső és - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy - 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 hónap során 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva vagy, - a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy, - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte;
A bértámogatás megállapítása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt: - akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, illetőleg az Országos Orvosszakértői Intézet, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – legalább a 40 százalékot eléri, vagy - aki a munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de – foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A támogatás mértéke, időtartama: Hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a támogatás a munkabér és járulékainak 50%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra. - Megváltozott munkaképességű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai 60%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani.
A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt. Nem nyújtható bértámogatás a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati és hajóépítési ágazatban.
A támogatás kérelméhez kötelezően csatolandó mellékletek: - Munkaerőigény bejelentőlap - Társas vállalkozás esetén cégbíróság által jóváhagyott 30 napnál nem régebbi cégkivonata vagy a hatályos cégkivonat illetve társasági szerződés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó „az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott” jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, vagy igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról - Szövetkezet vagy nem gazdálkodó szervezetek esetén bírósági nyilvántartásba vételéről szóló bejegyzés 30 napnál nem régebbi eredeti, vagy a munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és pecséttel ellátott másolata,
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén A támogatás kérelméhez kötelezően csatolandó mellékletek: - A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és pecséttel ellátott másolata, - Egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet bizonyító, hivatalos, okmányiroda által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolás, vagy a bemutatott vállalkozói igazolvány ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat, - Mezőgazdasági őstermelő munkaadó esetén az őstermelői tevékenységet bizonyító, 15 napnál nem régebbi hivatalos igazolás, mezőgazdasági termelő esetén TB. bejelentkezés másolata, vagy a bemutatott őstermelői igazolvány ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat, - Magánszemély munkaadó esetén a bemutatott személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat.
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: - vállalja hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő, legalább 12 hónap időtartamú foglalkoztatását, - a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá - kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá a munkaviszony közös megegyezéssel sem szűnik meg, - nyilatkozik, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendeletben meghatározott, az adott pénzügyi év valamint a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben kapott összes támogatás, jelen támogatással együtt meghaladja-e a 15 millió euró értéknek megfelelő összeget. [R8. 9. cikkének (2) bekezdés]
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: nyilatkozik arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és járulékai) vonatkozóan a bruttó támogatási intenzitás jelen támogatással együtt nem haladja meg a bérköltségek 100%-át. A fenti összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a - Mt. 85/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében - a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is. - nyilatkozik, hogy vállalkozása nem tartozik a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati vagy hajóépítési ágazatba (TEÁOR: 1010 feketeszén-bányászat, 1020 barnaszén, lignit bányászat, 3511 hajógyártás, - javítás).
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén A bértámogatás megállapítása során hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt a munkavállalót, - akit munkahelyének elvesztése fenyeget, és - az ötvenedik életévét betöltötte, vagy - életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A fent meghatározott munkavállaló továbbfoglalkoztatásához támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha - az előző munkaviszony, a munkaadó működési körébe tartozó okból, rendes felmondással történő megszüntetéséről a munkavállalót írásban tájékoztatták, vagy - a határozott időre létesített munkaviszony a támogatás iránti kérelem benyújtását követő 90 napon belül megszűnik, és - a tovább-foglalkoztatást vállaló munkaadó a munkaviszony megszüntetését, illetőleg megszűnését megelőzően, vagy az azt követő 60 napon belül a munkavállalóval munkaszerződést köt.
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén Nem nyújtható támogatás abban az esetben, ha a továbbfoglalkoztatás a munkaviszonyt megszüntető, illetve megszüntetni kívánó, vagy olyan munkaadónál történik, amelynek tulajdonosa részben vagy egészben azonos a munkaviszonyt megszüntető tulajdonosával, a két munkaadó közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másiknak, illetve a két munkaadó egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszony alapján áll kapcsolatban egymással. A támogatás mértéke, időtartama: A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás nyújtható a támogatással érintett hátrányos helyzetű munkavállaló munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-ának megfelelő összegben, legfeljebb egy év időtartamra. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani.
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt. Nem nyújtható bértámogatás a 2204/2002/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati és hajóépítési ágazatban.
1.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén A támogatás kérelméhez kötelezően csatolandó mellékletek: - Társas vállalkozás esetén cégbíróság által jóváhagyott 30 napnál nem régebbi cégkivonata vagy a hatályos cégkivonat illetve társasági szerződés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó „az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott” jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén pecséttel lát el, vagy igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról szövetkezet vagy nem gazdálkodó szervezetek esetén bírósági nyilvántartásba vételéről szóló bejegyzés 30 napnál nem régebbi eredeti, vagy a munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és pecséttel ellátott másolata, A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és pecséttel ellátott másolata, - Egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozói tevékenységet bizonyító, hivatalos, okmányiroda által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolás, vagy a bemutatott vállalkozói igazolvány ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat, - Mezőgazdasági őstermelő munkaadó esetén az őstermelői tevékenységet bizonyító, 15 napnál nem régebbi hivatalos igazolás, mezőgazdasági termelő esetén TB. bejelentkezés másolata, vagy a bemutatott őstermelői igazolvány ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat, - Magánszemély munkaadó esetén a bemutatott személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat. - A munkavállaló előző munkaviszonyának megszüntetéséről szóló írásos tájékoztató másolatát, vagy - A határozott időre szóló munkaszerződés másolatát, valamint - A hátrányos helyzetű munkavállaló alapfokú iskolai végzettségére vonatkozó nyilatkozatát.
1.2. Bérköltség támogatás A munkaerőpiaci-program keretében nyújtott bérköltség-támogatás a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásához nyújtott bértámogatásához képest az alábbiak szerint tér el: Munkaerőpiaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható a program teljes időtartamára, de legfeljebb 3 évig. A munkabér és járulékainak támogatása (bérköltség-támogatás) a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közreműködő személyek foglalkoztatásához nyújtható. E támogatás de minimis támogatásként nyújtható.
Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi költségvetési, vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, amelynek az együttes összege három egymást követő év alatt nem haladja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, és amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. A közúti szállításban működő vállalkozások esetében ezt a felső határt 100.000 euróban kell megállapítani. Az értékhatár számítása szempontjából a támogatástartalom az irányadó. Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, akinek az R8 2. cikke szerint csekély összegű (de minimis) támogatásai elérték az EK rendeletben meghatározott mértéket, vagy az EK rendelet által tilalmazott ágazatokban tevékenykedik. A közlekedési ágazatban és az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek - mezőgazdasági, halászati ágazat, akvakultúra (vízi élőlényekkel (növények, állatok) kapcsolatos gazdálkodás, termelés, tenyésztés) - előállításával, feldolgozásával vagy értékesítésével kapcsolatos tevékenységhez - nem nyújtható de minimis támogatás. Nem nyújtható de minimis támogatás továbbá mezőgazdasági termékek marketingjével, a széniparral kapcsolatban, valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére sem. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett. A de minimis szabályt nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. A támogatást kérőnek a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről írásban nyilatkozni kell. Figyelembe veendő éveknek az adóügyi szempontból használt pénzügyi évek felelnek meg, tehát az adott pénzügyi év, valamint a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évet kell vizsgálni.
2. Közhasznú munkavégzés támogatása Támogatás állapítható meg azon munkaadók részére, akik: - a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat, vagy az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében, - a munkaügyi központ által kiközvetített álláskereső foglalkoztatását vállalják munkaviszony keretében, úgy, hogy - a közhasznú foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát – a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai létszámhoz képest – bővítik, és - a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesülnek, - továbbá megfelelnek annak a követelménynek, hogy a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósítását megelőző 3 hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetve felmentéssel nem szüntették meg, és - vállalják, hogy a munkaviszonynak az előző pont szerinti megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor.
2. Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatás mértéke: A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 %-áig terjedő mértékben vissza nem térítendő támogatás nyújtható a Munkaerőpiaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéből az alábbiak szerint: a.) az álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetén a támogatás a közhasznú munkavégzés közvetlen költségeinek 70%-áig terjedhet. b.) a támogatás iránti kérelem benyújtásakor 45. életévét betöltött álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetében a támogatás a közhasznú munkavégzés közvetlen költségeinek 90%-áig terjedhet. c.) amennyiben a közhasznú munkavégzésben történő részvételt cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdekképviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik a támogatás a közhasznú foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 90 %-áig terjedhet
2. Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatás időtartama: - Az a) pontban meghatározott álláskereső esetében legfeljebb egy év, - A b) pontban meghatározott 45. életévét betöltött álláskereső esetében legfeljebb másfél év, az 50. életévét betöltött álláskereső esetében két év, - A c) pontban meghatározott közhasznú foglalkoztatás esetében legfeljebb két év. - A támogatás ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy év időtartamra – a b) és c) pont kivételével - vehető igénybe. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belül ismételt, bármely munkaadónál történő újabb közhasznú foglalkoztatásához támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési járadékra, vállalkozói járadékra. - Nem nyújtható támogatás olyan foglalkoztatáshoz, amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. §-a, 150. §-a, valamint a 193/C. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatás keretében valósul meg. - Nem folyósítható a közhasznú munkavégzés támogatása azokra a napokra, amelyekre ugyanazon személy után a települési önkormányzat közcélú foglalkoztatásra költségvetési támogatásban részesült. - A foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek a foglalkoztatása közhasznú támogatással történt a megelőző hónapban.
2. Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatás alanyai lehetnek különösen: - a települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, - többcélú kistérségi társulások, - közfeladatot ellátó intézmények és szervezetek, (így különösen óvodák, iskolák, könyvtárak, múzeumok, kórházak, egészségügyi intézmények), - civil szervezetek (alapítványok, egyesületek), - közhasznú társaságok, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatására nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kerül sor, A támogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségnél lehet benyújtani. A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ hatósági szerződést köt. A támogatás havonkénti bontásban kerül utalásra. A támogatást a munkáltató, a havi bérfizetés után, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltségének beküldött elszámoló lapon igényelheti, a csatolt bérjegyzék vagy az általa rendszeresített kifizetést igazoló egyéb bizonylat(ok) hiteles másolatainak csatolásával.
A támogatás kérelméhez kötelezően csatolandó mellékletek: - munkaerőigény bejelentőlap, - nem gazdálkodó szervezetek esetén bírósági nyilvántartásba vételéről szóló bejegyzés 30 napnál nem régebbi eredeti, vagy a munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és pecséttel ellátott másolata, - társas vállalkozás esetén - cégbíróság által jóváhagyott 30 napnál nem régebbi cégkivonata vagy - a hatályos cégkivonat, illetve társasági szerződés munkaadó által elkészített olyan másolata, amelyet a munkaadó „az eredetivel mindenben megegyező” jelzéssel lát el, és az aláírási címpéldánynak megfelelően lát el aláírással és annak léte esetén pecséttel, vagy - igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról, - A cégjegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya vagy annak munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak megfelelő aláírással és pecséttel ellátott másolata.
3. Munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazási támogatás Támogatás alanya, mértéke, időtartama: Helyközi utazási támogatást igényelhet a munkaadó, valamint az a.) pontban meghatározott munkavállaló. A támogatás maximum egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető - a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) Kormány rendelet alapján – ha a munkaadó, a.) olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső b.) hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg.
A támogatás igénylése: A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azon díjának a.) 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon; b.) 80 %-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi es távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címen elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a.) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b.) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c.) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A támogatás igénylése: A munkaadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon. Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkaadó kérelmével együtt nyújthatja be, a foglalkoztatást megelőzően.
A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás odaítéléséről, mértékéről, időtartamáról a kirendeltség-vezető mérlegelési jogkörében dönt. A munkaadó a támogatást havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltsége részére beküldött elszámoló lapon igényelheti, melyhez csatolni kell a költségelszámolás hiteles bizonylatát. A támogatás lehívásához szükséges formanyomtatványt a munkaadó részére a kirendeltség rendelkezésre bocsátja.
3.1. Munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó csoportos utazási támogatás A csoportos személyszállítás támogatásának célja: Azon munkavállalók munkába helyezésének, illetve munkahelyük megtartásának segítése, akiknek lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, ahonnan a lakóhely és a munkahely közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem, vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg. A csoportos személyszállítás támogatásának alanyai: Támogatásban részesülhet az a munkaadó, aki a munkavállalóinak a lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük közötti oda-vissza történő utaztatását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
A csoportos személyszállítás támogatás mértéke: Mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlet 80%-át, ha helyközi díjszabással közlekedő helyi, valamint távolsági buszon közlekedik. A települések körét a megyei(fővárosi) közlekedési felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával a munkaügyi központ határozza meg. A csoportos személyszállítás támogatás időtartama: A csoportos személyszállítás támogatása a munkaadó részére legfeljebb egy évre állapítható meg.
A munkaadó részére a csoportos személyszállítás vonatkozásában nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A csoportos személyszállítás támogatás kérelmének benyújtása: A támogatást a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott kérelem alapján igényelheti. A kérelem kötelező mellékletei: - munkaerőigény- bejelentő (amennyiben a támogatás álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatására irányul) - megváltozott munkaképességű személyek esetén a munkaképesség megváltozásáról szóló igazolása; - személyszállítási szerződés munkáltató által hitelesített másolata. - útmutató a de minimis támogatások szabályairól (46. sz. melléklet) (Ezen iratot az ügyfél aláírása után kell az aktában elhelyezni.) - társas vállalkozás esetén cégbíróság által jóváhagyott 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy annak a munkaadó által hitelesített másolata, vagy igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról, szövetkezet, nem gazdálkodó szervezetek esetén bírósági nyilvántartásba vételről szóló bejegyzés, 30 napnál nem régebbi eredeti vagy a munkaadó által hitelesített másolati példánya - egyéni vállalkozás esetén - egyéni vállalkozói igazolvány másolata, - mezőgazdasági őstermelő munkaadó esetén őstermelői igazolvány, mezőgazdasági termelő esetén TB. bejelentkezés másolata, - magánszemély munkaadó esetén személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya ügyintéző által ellenőrzött legfontosabb adatait tartalmazó nyilatkozat - aláírási címpéldány
4. Munkahelymegőrzés támogatása A munkahelymegőrző támogatás eljárásának alanyai: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 73. §-ában meghatározott (jogképes) munkaadó. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Törvény alapján jogképes az, akinek jogai és kötelességei lehetnek, ilyen - a természetes személy (pl. egyéni vállalkozó vagy bármely magánszemély, aki munkát végeztet), - a jogi személy (költségvetési szerv, állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, közhasznú társaság, egyesület, köztestület, jogi személyiségű gazdasági társaság: közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, országos sportági szakszövetség, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, alapítvány) illetve - a jogi személyiséggel nem rendelkező (pl. közkereseti, betéti társaság) munkáltató. A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. A munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya.
A munkahelymegőrzés támogatása abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó: - a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát a felmondás közlését legalább 30 nappal megelőzően a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti, - a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja, - nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, - írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatott létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, - vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását, - vállalja, hogy a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban (az illetékes megyei munkaügyi központ illetékességi területén levő valamennyi) telephelyén meglevő átlagos statisztikai létszámát nem csökkenti, munkaviszony megszüntetésére a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel nem kerül sor.
A támogatás időtartama: A támogatás a rendes felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható. A munkahelymegőrző támogatás mértéke: A támogatás - mint vissza nem térítendő támogatás- mértéke a rendes felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet. A támogatás a munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedő mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló: - személyi alapbére, illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével, vagy - megváltozott munkaképességű személy, vagy - foglalkoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történik, feltéve, ha a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg. A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 %-át. Nem nyújtható támogatás a munkaadónak azon munkavállalója foglalkoztatásához, aki után a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelező legkisebb munkabért meghaladja. Szinten elutasításra kerül a kérelem, ha benyújtását megelőző két éven belül munkahelymegőrző támogatásban részesült a munkáltató.
5. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható bértámogatás A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás alanyai: A megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaviszony keretében foglalkoztató, az Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltatók – a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételével. 2007. július 1-jétől – külön jogszabályban meghatározottak alapján – csak akkreditált munkáltató részére nyújtható bértámogatás. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő vissza nem térítendő bértámogatás fajtái: - a munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás, - a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás, - a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott bértámogatás.
A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások mértéke, időtartama, feltételei: 1. A munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához legfeljebb a munkabér és járulékai 60%-áig terjedő bértámogatás állapítható meg a munkaképesség-változás időtartamát meg nem haladóan, de legfeljebb 36 hónapos időtartamra, amennyiben a munkáltató: a) a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei szerint alkalmas, b) a támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel korábban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott támogatásban nem részesült (dotáció, adóalapot csökkentő kedvezmények, foglalkoztatást elősegítő támogatások), a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, c) kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt a b) pontban megjelölt okból nem szünteti meg.
2. A foglalkozási rehabilitációhoz a megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként a munkabér és járulékai együttes összegének 40–100%-a állapítható meg bértámogatásként, legfeljebb 36 hónapra az alábbiak szerint: a) 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 40%-a, b) 67%-os vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 60%-a, c) – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősülő, vagy – külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősülő és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy – siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét elérő vagy meghaladó, vagy – a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősülő munkavállalók esetében 100%-a A támogatás folyósítása a munkaképesség-csökkenés időtartama alatt további 36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható.
3. A legalább 67%-ban megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos munkavállalók munkaköri feladatainak ellátása miatt szükséges segítő személy alkalmazása esetén a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege állapítható meg bértámogatásként, legfeljebb 36 hónapos időtartamra. A támogatás összege havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év (Központi Statisztikai Hivatal által közzétett) nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 1/12 részének 80%-át. A segítő személy esetében a folyósítás felső korlátjára nem irányadó a munkaszerződése szerinti munkakör szakképzettségi követelménye. Az 1. és 2. pontok esetében a támogatás összege – a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai 100%-ban történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év (Központi Statisztikai Hivatal által közzétett) nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 1/12 részének - 60%-át a szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén, - 80%-át az alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén, - 120%-át a felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.
A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások igénylése: Ha a támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai együttes összegét nem éri el, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor a támogatás összegének felső határaként a fent meghatározott összegek arányos részét kell figyelembe venni. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet alapján nyújtható. Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, valamint 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az Mt. 85/A §-ának (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások igénylése: A támogatás a foglalkoztatást (támogatási igényt) megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkáltató azon székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltségnél lehet benyújtani, ahol a támogatással érintett munkavállaló munkát végez.
A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkáltató és a regionális munkaügyi központ nevében az illetékes kirendeltség hatósági szerződést köt. A támogatás havonkénti bontásban kerül utalásra. A támogatást a munkáltató, a havi bérfizetés után, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltségének beküldött elszámoló lapon igényelheti, a csatolt bérjegyzék vagy az általa rendszeresített kifizetést igazoló egyéb bizonylat(ok) hiteles másolatainak csatolásával.
6. Munkahelyteremtés támogatása (1) Pályázati eljárás keretében vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító, az Mt. 73. §-ában meghatározott munkáltató (a továbbiakban: kedvezményezett) részére a) regionális beruházási támogatás formájában az új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez (a továbbiakban: regionális beruházási támogatás), b) beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatásként az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz (a továbbiakban: foglalkoztatási támogatás). (2) Az (1) bekezdésben megjelölt támogatás annak a kedvezményezettnek nyújtható, amely a) a munkahelyteremtő támogatás iránti kérelmét, illetőleg pályázatát a beruházás megkezdése előtt benyújtja, b) a támogatás keretében elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, c) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal, d) kötelezettséget vállal arra, hogy da) a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza, db) a beruházást a támogatási igényt elbíráló szerv (10) bekezdés szerinti értesítését követően kezdi meg, * dc) a beruházást annak megkezdésétől számított két éven belül befejezi, dd) a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd azt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot együttesen foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség).
7. Önfoglalkoztatás, vállalkozóvá válás (1) Az Flt. 17. §-a alapján annak részére, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg, a következő támogatások nyújthatók: a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás megállapításának további feltétele - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére anyagi biztosíték megléte. (3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott támogatások - pályázati eljárás alapján - együttesen és külön-külön is nyújthatók. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás folyósításának kezdő napja: a) a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány, illetőleg ha más jogszabály vállalkozói tevékenység folytatásának feltételeként más okirat kiállítását írja elő, az okirat átvételének napja, b) mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja, c) minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a változásbejegyzésnek a napja. (6) A támogatásban részesülő a vállalkozás vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni.