Egyenlő Bánásmód Hatóság 2006

Védett tulajdonságok nem faji hovatartozás bőrszín nemzetiség nemzeti vagy etnikai kisebbség-hez tartozás anyanyelv fogyatékosság egészségi állapot vallási, világnézeti meggyőződés politikai vagy más vélemény családi állapot anyaság (terhesség), apaság szexuális irányultság nemi identitás életkor társadalmi származás vagyoni helyzet foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jelle-ge vagy határozott időtartama érdekképviselethez tartozás egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

Az egyenlő bánásmód megsértése (1) KÖZVETLEN HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel történő, más összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítését eredményező rendelkezés KÖZVETETT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel történő, más összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hát-rányos helyzetbe hozó, közvetlen hátrányos megkülönböz-tetésnek nem minősülő és látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés

Az egyenlő bánásmód megsértése (2) ZAKLATÁS Az érintett személy védett tulajdonságával összefüggő emberi méltóságot sértő magatartás, amelynek célja vagy hatása a személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása JOGELLENES ELKÜLÖNÍTÉS Az érintett személy védett tulajdonsága miatti, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélküli másoktól történő elkülönítése MEGTORLÁS Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást tevő, eljárást indító vagy abban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okozó, jogsérelem okozására irányuló vagy azzal fenyegető magatartás

Elutasítási – megszűntetési okok Időbeli hatály Személyi hatály (kötelezetti és jogosulti oldalon) Az eltérő bánásmód alkalmazására jogszabályi felhatalmazás ad lehetőséget Bíróság, más hatóság vizsgálja az ügyet Nincs összefüggés a sérelem és a védett tulajdonság között Más hatóság hatáskörébe tartozó ügy

Az eljárás megindítása (1) I. KÉRELEMRE A sérelmet szenvedett fél (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) kérelmére Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezése alapján Az ügyész kezdeményezése alapján De: társadalmi szervezet nem kezdeményezhet eljárást  II. HIVATALBÓL

Az eljárás megindítása (2) A KÉRELEM TARTALMI ELEMEI azonosítási adatok (mind a kérelmező, mind az ellenérdekű fél tekintetében) az egyenlő bánásmód követelményének megsértését eredményező rendelkezés (magatartás, mulasztás, intézkedés, stb.) és az okozott hátrány megnevezése a jogviszony megnevezése, amelynek keretében az egyenlő bánásmód követelményét megsértették a védett tulajdonság nevesítése, amelyre tekintettel az egyenlő bánásmód követelményét megsértették

Az eljárás megindítása (3) KÉRELEM ALAPJÁN ELJÁRÁS INDÍTHATÓ AZ ALÁBBIAK ELLEN: magyar állam helyi és kisebbségi önkormány-zatok és ezek szervei hatósági jogkört gyakorló szervezetek fegyveres erők, rendvédelmi szervek közalapítványok köztestületek közszolgáltatást nyújtó szerve-zetek oktatási intézmények szociális, gyermekvédelmi gon-doskodást, ill. gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények muzeális intézmények könyvtárak közművelődési intézmények önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak magánnyugdíj-pénztárak egészségügyi szolgáltatók politikai pártok költségvetési szervek

Az eljárás megindítása (4) KÉRELEM ALAPJÁN ELJÁRÁS INDÍTHATÓ A MAGÁNSZFÉRA SZEREPLŐI ELLEN A KÖVETKEZŐ JOGVISZONYOKBAN: az előre meg nem határozott személyek tekintetében szerződéskötésre ajánlatot tevő v. ajánlatot kérő személy az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben árut forgalmazó v. szolgáltatást nyújtó személy az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszo-nyok tekintetében a támogatásban részesülő személy a foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az utasításra jogosult

Az eljárás megindítása (5) HIVATALBÓL A HATÓSÁG A KÖVETKEZŐ SZEMÉLYEK ELLEN JÁRHAT EL: a magyar állam a helyi és kisebbségi önkormányzatok, és ezek szervei a hatósági jogkört gyakorló szervezetek a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek

Bizonyítási teher A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy az érintett személyt v. csoportot hátrány érte, ill. az érintett személy v. csoport a jogsértéskor ren-delkezett valamely védett tulajdonsággal Az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles az egyenlő bánásmód követelményét megtartani

A Hatóság döntései (1) A Hatóság érdemi döntésében (határozatában): vagy megállapítja az egyenlő bánásmód követel-ményének megsértését és dönt ennek jogkövet-kezményéről vagy megállapítja, hogy az adott ügyben az egyen-lő bánásmód követelményét nem sértették meg

A Hatóság döntései (2) A Hatóság egyenlő bánásmód követelmény megsér-tését megállapító határozatának objektív mérlegelésen kell alapulnia, és bizonyítottnak kell lennie annak, hogy a sérelme-zett hátrány és a kérelmező valamely védett tulaj-donsága között közvetlen összefüggés van

A Hatóság döntései (3) AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉ-NEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN ALKALMAZ-HATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK: elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását bírságot szabhat ki (ennek összege a Hatóság mérlegelésétől függően ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet)

A Hatóság döntései (4) nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát A Hatóság egyidejűleg több jogkövetkezmény alkalma-zásáról is dönthet! AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYE MEGSÉRTÉSÉNEK HIÁNYA ESETÉN: elutasítja a kérelmet

Jogorvoslat A Hatóság határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs A Hatóság határozata a közléssel jogerőssé és végre-hajthatóvá válik A Hatóság határozatát jogszabálysértőnek tartó fél a közléstől számított 30 napon belül kereset benyújtásával a döntés felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól A keresetlevélben kérhető a végrehajtás felfüg-gesztése is, erről a bíróság 8 napon belül határoz

Társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek a Hatóság eljárásában Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti eljárásban társadalmi és érdek-képviseleti szervezetnek minősül: az a társadalmi szervezetet v. alapítvány, amelynek alapszabályában (alapító okiratában) a szervezeti célok között szerepel a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme a kisebbségi önkormányzat az adott nemzeti v. etnikai kisebbséget érintő ügyekben a szakszervezet a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyekben

A társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek jogai A TÁRSADALMI ÉS ÉRDEK-KÉPVISELETI SZERVEZETEKET A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁ-BAN AZ ALÁBBI JOGOK ILLETIK MEG: a sérelmet szenvedő ügyfél meghatalmazása alapján képviselőként járhat el az ügyben az eljárás folyamán gyakorolhatja az ügyféli jogokat (betekinthet az iratokba, nyilatkozatot tehet, értesíteni kell a tárgyalásról, stb.)

Esélyegyenlőségi terv Kötelesek elfogadni: 50 főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek, valamint Többségi állami tulajdonban álló jogi személyek

Esélyegyenlőségi Terv Mt.70/A § A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet /üzemi tanács/ meghatározott időre Tartalma: hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetének elemzése (bérezés, munkakörülmények, előmenetel, képzés, szülői kedvezmények) + esélyegyenlőségi célkitűzések, eszközök Problémák

Rendezett munkaügyi kapcsolatok Aht. Módosítás 2006. január 1-től: a kp-i költségvetésből és az állami pénzalapokból nyújtható támogatások feltétele a rendezett munkaügyi kapcsolatos feltételeinek teljesülése Ebktv.módosítás : a Hatóság a 2006. január 1-ét követően elkövetett, jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott jogsértések elkövetőiről nyilvántartást vezet

Módosuló rendelkezések (várhatóan 2007. január 1-től) A faji irányelvnek megfelelően az új szabályozás szerint faji hovatartozáson, bőrszínen, nemzetiségen és nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés esetén az általános kimentési ok nem hozható fel, helyette a szükségesség/arányosság teszt alkalmazható.

Módosuló rendelkezések 2. Ugyancsak az irányelvnek való megfelelés érdekében módosul a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalma. (a jogsértés megállapításához elegendő annak bizonyítása, hogy a védett tulajdonsággal nem rendelkező más személlyel vagy csoporttal szemben összehasonlítható helyzetben másként jártak volna el- fikció)

Módosuló rendelkezések 3. A zaklatás tényállása kiegészül a szexuális zaklatásra utalással, egyértelműsítve, hogy ez a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés speciális esete.

Módosuló rendelkezések 4. Az EBH kérelemre nem csak diszkriminációs eseteket vizsgál ki, hanem megvizsgálja, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Következmény: felszólítás – bírság és/vagy nyilvánosságra hozatal. Az esélyegyenlőségi tervek tartalmáról rendelkező Mt.70/A § módosítása: rendelkezni kell a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezetét biztosító intézkedésekről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.

Módosuló rendelkezések 5. Közérdekű igényérvényesítés esetén személyiségi jogi pert vagy munkaügyi pert az ügyész, a hatóság, a társadalmi-és érdekképviseleti szerv akkor is indíthat, ha az egyenlő bánásmód megsértésének közvetlen veszélye fenyeget.  a fenti szabályok megfelelő alkalmazásával a társadalmi és érdekképviseleti szervezet a hatóság előtt is indíthat eljárást. 

Módosuló rendelkezések 6. Csak a rosszhiszemű kérelmező viseli az eljárási költségeket Ha bíróság és a Hatóság előtt is indul eljárás, ez utóbbi felfüggeszti azt, majd a bíróság által megállapított tényállás alapján folytatja. TT-re vonatkozó rendelkezések törvényi szintre emelkednek Az eljárás alá vont különleges adat közlésére is kötelezhető, az adatbázis lefoglalható

1.sz. jogeset Kérelmező, aki az egyik minisztérium magas rangú vezetője 2005. november 15-én tett bejelentést a Hatóságnál, mert álláspontja szerint vele, és két társával szemben az F. Clubot üzemeltető gazdasági társaság megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a szórakozóhely bejáratánál a biztonsági feladatokat ellátó alkalmazott nem engedte őket belépni azzal az indokkal, hogy tagsági igazolványuk nem volt. Kérelmező és a társaságában lévő két férfi a roma kisebbséghez tartoznak, bőrszínük az átlagosnál sötétebb. A társaság férfi tagjai felkérték a velük lévő- egyébként nem roma- hölgyeket, hogy próbáljanak meg ők is bejutni a szórakozóhelyre. A hölgyeket minden további nélkül beengedték, pedig ők sem rendelkeztek tagsági igazolvánnyal. Mintegy 10 perces benntartózkodást követően a hölgyek kijöttek a Clubból és ekkor a társaságból megkérték a „kidobóembert”, hogy hívja a tulajdonost. Kérelmező, amíg a tulajdonost várták, felhívta a H.-i Rendőrkapitányságot, és a történteket röviden ismertetve kérte, hogy küldjenek ki a helyszínre járőrt. A rendőrség megérkezése után, amikor már a szórakozóhely tulajdonosa is megjelent, a rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel az eseményről. A tulajdonostól a Kérelmező ugyancsak magyarázatot kért arra nézve, hogy a romákat miért nem engedték belépni a Clubba, azonban a tulajdonos a tagsági igazolványon kívül más magyarázattal nem szolgált.

Kérdések Elegendő információ áll-e rendelkezésre az eljárás megindításához? Kit idézne meg eljárás alá vontként a tárgyalásra? Kiket idézne meg tanúként a tárgyalásra és a tényállás tisztázásához milyen kérdéseket tenne fel? A hátrányos megkülönböztetés mely formáját állapítaná meg? Milyen szankciót alkalmazna?

2. sz. jogeset Kérelmező és 5 társa az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ( a továbbiakban: Hatóság ) írt kérelmükben azt sérelmezték, hogy az egyik, munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég, amely O.-ba, egy másik kft.-hez kölcsönzött volna ki dolgozókat, az állásinterjúra megjelent mintegy 10 fő romából senkivel sem íratta meg a felvételi eljárás második fordulóját jelentő alkalmassági tesztet, és a szóbeli interjú, melyen mind a munkaerő kölcsönző kft., mind a másik, a kölcsönzött dolgozókat fogadó cég munkatársa jelen volt, a romák vonatkozásában csupán egy, másfél perces ún. felvételi elbeszélgetést tartott, és ez alatt olyan kérdést is feltettek a jelentkezőknek, amelynek semmi köze nem volt a szakmai végzettséghez, tapasztalathoz, pl. „mi a legrosszabb tulajdonsága”. A munka, melyre jelentkezőket kerestek, betanított munka volt. A kérelmezők közül senki nem írhatott tesztet, tehát a második fordulóig már nem jutottak el. Kérelmezők állítják, hogy egyetlen roma vagy annak kinéző jelentkező sem írhatta meg a tesztet. A tesztet író két nem cigány jelentkezőt alkalmazták.

Kérdések Elegendő információ áll-e rendelkezésre az eljárás megindításához? Kik ez eljárás szereplői? Hány eljárás alá vont van? Melyek a tényállás tisztázásához szükséges kérdések? A diszkrimináció mely formája valósulhatott meg és miért? Milyen szankciót alkalmazna?

3.sz. jogeset Kérelmező) 2006. október 8-án írt kérelemmel fordult a Hatósághoz, melyben előadta, hogy álláspontja szerint munkáltatója, a P.Múzeumok Igazgatósága vele szemben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8.§ s) pontja szerinti tulajdonsága miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Kérelmező előadta, hogy 2004. februárjától szakszervezeti titkár, a munkáltató egészen 2006. januárjáig a munkahelyi alapszervezetben betöltött tisztsége legitimitását, illetve a szakaszervezeti csoport létezését nem kérdőjelezte meg, eddig az időpontig mint szakszervezeti titkár meghívást kapott a vezetői értekezletekre is. A Kérelmező a személyét ért hátrányos megkülönböztetést egy 2005. augusztus 29-én történt vezetői értekezleten történt eseményre vezeti vissza, ahol a P.igazgatója azt a bejelentést tette, hogy több mint 40 fő nyugdíjas teremőrt azonnal el kell bocsátani

Tényállás folytatása Kérelmező a munkáltatói intézkedésről kérésre tájékoztatta a P. Megyei Közgyűlést. Ezt követően – Kérelmező álláspontja szerint- az eljárás alá vont munkáltató magatartása vele szemben megváltozott, 2006. február-április közötti időszakban több alkalommal is adatokat, dokumentumokat kért a Kérelmező által vezetett alapszervezeti csoport működéséről, 2006. márciusától pedig Kérelmezőt, mint alapszervezeti titkárt nem hívták meg többé a vezetői értekezletekre.

Kérdések Rendelkezik-e az EBH hatáskörrel? Ha igen, mi a vizsgálat tárgya? Beszélhetünk-e valóságos összehasonlítható helyzetről? A diszkrimináció mely formája állapítható meg? Milyen szankciót alkalmazna?

4. jogeset A panaszos kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ( továbbiakban:Hatóság), melyben sérelmezte egy Városi Rendőrkapitányság és egy Megyei Rendőr-főkapitányság eljárását, megítélése szerint a sérelmezett cselekményekre cigány származásuk miatt került sor. A panaszos előadta, hogy a Városi Rendőrkapitányság rendőrei nála és három gyermekénél házkutatást tartottak, mivel két fiát azzal gyanúsították, hogy éjjel fegyverrel betörtek egy idős férfi lakásába, elvették a pénzét és bezárták. A kérelmező sérelmezte, hogy nem emberhez méltóan jártak el a rendőrök kiskorú unokái jelenlétében a fiaival, 72 órán belül előzetes letartóztatásba helyezték őket, nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást, a megbízott ügyvédeket nem engedték betekinteni a nyomozati anyagba, továbbá nem közölték a poligráfos vizsgálat eredményét. Két gyermekével szemben rablás elkövetésének alapos gyanúja miatt a Megyei Rendőr-főkapitányságon tart az eljárás, az előzetes letartóztatással kapcsolatban nem hoztak még döntést.

Van-e hatásköre az EBH-nak? Kérdések Van-e hatásköre az EBH-nak? Milyen körülmények vizsgálata szükséges a hatáskör tisztázásához? Milyen döntést hozna az ügyben?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket 