Közoktatási vezetőképzés I évfolyam

Az oktatás jogszabályi környezete

Normatívitás és fejlődés Az emberek egymáshoz való viszonyát a társadalmi fejlődés során a hagyományok, a közösen kialakított szabályok, normák befolyásolták. Magatartásszabályok, normák:/mi a lényegük, hatásuk,,/ Korlátozzák a közösség tagjainak cselekvési lehetőségeit a közösség életének működő képessége és fennmaradása érdekében, Biztonságot nyújtanak az egyénnek. A szabályokat a közösség kéri számon az egyéntől.

I. TÁRSADALMI NORMÁK – ERKÖLCSI NORMÁK – JOGI NORMÁK 1. A jogi és a társadalmi normák viszonya NEM JOG (NON IUS)‏ TÁRSADALMI NORMA )‏ JOG (IUS)‏ JOGI NORMA ( MÉG NEM JOG, DE MÁR FELVETŐDÖTT A SZABÁLYOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE ÚJ TÁRSADALMI VISZONYOK: DROG SZÁMÍTÓGÉPES BŰNÖZÉS TERORIZMUS

I. Társadalmi normák – erkölcsi normák – jogi normák 1. A jogi és a társadalmi normák viszonya Közös tartalom: A norma jelleg (általános tartalma szerint mindkettő magatartásszabály.)‏ A társadalmi normák : olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában alkalmazzák is. (A társadalmi normák egyidősek az emberi társadalommal – társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom. ) A norma általános tartalma szerint magatartásszabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyest és a követendőt. E meghatározás már önmagában is utal a társadalmi együttélés normák által irányított vagy szabályozott állapotára. A társadalmi norma történelmi képződmény, amelyet az emberek társadalmi érintkezése alakított ki. A társadalmi normák kialakulása tehát természeti és társadalmi feltételekhez kötött. A társadalmi normák a magatartás-befolyásolás egyik legfontosabb mechanizmusát, eszközét képezik.

I. Társadalmi normák – erkölcsi normák – jogi normák A NORMA FUNKCIÓI MAGATARTÁSMINTÁT NYÚJTANAK KÖZREMŰKÖDNEK A KONFLIKTUSOK RENDEZÉSÉBEN LEHETŐVÉ TESZIK MÁSOK MAGATARTÁ- SÁNAK AZ ÉRTÉKELÉSÉT LEHETŐVÉ TESZIK MÁSOK MAGATARTÁSÁNAK AZ ELŐREBECSLÉSÉT

2. A JOGI ÉS ERKÖLCSI NORMÁK I. Társadalmi normák – erkölcsi normák – jogi normák 2. A JOGI ÉS ERKÖLCSI NORMÁK JOG ERKÖLCS AZONOSSÁGOK ÁLTALÁBAN A TÁRSADALOM SZEMPONTJÁBÓL KEVÉSBÉ JELENTŐS MAGATARTÁSOK KÉPEZIK AZ ALAPJÁT AZ ERKÖLCSI KÉNYSZER SÚLYA, SZIGORA ÁLTALÁBAN ENYHÉBB A KÉNYSZERT NEM ERRE HIVATOTT SZERVEZET ALKALMAZZA (KÖZÖSSÉG, ÁLTALÁBAN INFORMÁLIS A NORMA MEGFOGALMAZÁSÁNAK PON- TOSSÁGA, ÁLTALÁNOSSÁGA, EGYSÉ- GESSÉGE KEVÉSBÉ ÉRVÉNYESÜL ÁLTALÁBAN A TÁRSADALOM SZEM- PONTJÁBÓL JELENTŐSEBB MAGA- TARTÁSOK KÉPEZIK AZ ALAPJÁT A JOGI KÉNYSZER SÚLYA, SZIGORA, ÁLTALÁBAN JELENTŐSEBB A KÉNYSZERT ERRE HIVATOTT SZERVEZET ALKALMAZZA (JOGKÖ- VETŐ MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA)‏ A NORMA MEGFOGALMAZÁSA PON- TOS, ÁLTALÁNOS, EGYSÉGES TÁRSADALMI VISZONYOK, EMBERI MAGATARTÁSOK SZABÁLYOZÓI A társadalmi normák rendszerén belül a jog és erkölcs viszonya a társadalomfejlődés és a tudományos gondolkodás ősi, mondhatni örök dilemmája (ld. Antigoné). A társadalom fejlődési fokától, a társadalom, az állam és a jog viszonyában tartalmat jelentő társadalmi viszonyok alakulásától függ, hogy az adott társadalomban az erkölcsi normák és a jog milyen kapcsolatban állnak egymással, hogy a kényszer milyen körben és módon válik betartásukat motiváló tényezővé. A történetileg kialakult jogrendszerben az alapvető társadalmi viszonyok rendezése elsősorban (ha nem is kizárólagosan) államilag szankcionált normák révén nyert szabályozást. A jogi normák megegyeznek az állam, mint szervezet működésének irányával, osztoznak annak sorsában. A társadalmi viszonyok egyes területeinek a jogi szabályozás tárgyaként való jelentkezése természetesen nem jelent kizárólagosságot, mert ugyanazokat a társadalmi viszonyokat az erkölcsi normák is szabályozhatják a jogi normákkal párhuzamosan, éspedig a jog normákkal tartalmilag egyezően, esetleg ellentétes módon is. NORMAKÉPZŐ TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

A jogszabály belső tartalma Tartalmazni kell: Feltétel Rendelkezés Szankció

Példa Jogszabály:” A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg ha jogszabályt sért” Feltétel: Jogszabálysértést tartalmaz Rendelkezés: el kell bírálni a fenntartónak Szankció: megtagadhatja a jóváhagyást

Alapfogalmak Kérem meghatározni! A jog : az ember cselekedeteinek, magatartásának az állam által elvárt és elrendelt szabályozója, A jogszabály az állam által meghatározott és kikényszeríthető magatartásszabály, amelynek megszegését szankcionálja (Szüdi: feltétel, rendelkezés, szankció), A jogszabály funkciója a társadalom életének szervezése, a közösség szempontjából fontos cselekvés biztosítása.

Jogi alapfogalmak Közjog: az állam szervei és a polgárok egymás közötti kapcsolatát szabályozza Magánjog: a különböző életviszonyokban egymással kapcsolatba kerülő személyek viszonyait, magatartásformáit rendezi kötelezettségek terhelik a jogalanyokat.

Jogi alapfogalmak Jogág: Azonos életviszonyokat szabályozó jogszabályok összessége (pl. büntetőjog, családjog, munkajog, államigazgatási jog)‏ Jogrendszer: Egy adott állam összes, jogszabályokból felépülő együttese. Jogviszony: Személyek közötti függőségi kapcsolat, melyben meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik a jogalanyokat

ALAPFOGALMAK Természetes személy jogalanyisága JOGKÉPESSÉG ALAPFOGALMAK kötelezettségek jogok Természetes személy Természetes személy jogalanyisága Bármely jogiszonynak alanya lehet. cselekvőképesség Azt, hogy a jogviszony alanya hogyan szerezhet jogokat és vállalhat köte- lezettségeket cselekvő- képességének foka hatá- rozza meg. cselekvőképesség

Korlátozottan cselekvőképes Cselekvőképesség ALAPFOGALMAK Cselekvőképtelen Helyette törvényes képviselője tehet jognyilatkozatot. Életkor: 14 – 18 év Életkor: 14 év alatt Életkor: 18 évtől Csel.képtelen Cselekvőképes Cselekvőképes Saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Korlátozottan cselekvőképes Érvényes jognyilatkozatot törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) hozzájárulásával tehet. Korlátozottan

A jogforrások hierarchiája Törvény : Országgyűlés adhat ki Törvényerejű rendelet: rendszerváltás előtt Elnöki Tanács adta ki Kormány rendelet : Kormány adhat ki az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján Miniszteri rendelet: Miniszter adhat ki , ha arra kormány rendeletben, vagy törvényben felhatalmazást kapott

A jogforrások hierarchiája Önkormányzati rendelet: önkormányzat alkothat törvény által nem rendezett társadalmi viszonyok szabályozására, illetőleg törvényi falhatalmazása alapján annak végrehajtására Az alacsonyabb szintű jogszabályok rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályok előírásaival !

A jogszabályok hatálya Személyi hatály: kikre nézve tartalmaz rendelkezéseket Időbeli hatály: mikortól, mely időtartamra Tárgyi hatály: mely kört érint, mely tevékenységre terjed ki Területi hatály: földrajzi körülhatárolás

JOGSZABÁLYOK BELSŐ TARTALMA ALAPFOGALMAK Meghatározott feltételek bekövetkezése esetén meghatározott: 1. magatartást, cselekvést ír elő, 2. cselekvéstől való tartózkodást rendel el, 3. vagy a cselekvés szabad megválasztást kínálja fel. parancsoló tiltó megengedő

A jogforrások jelölése A törvényeket római számmal kell jelölni, feltüntetve a kiadás évét, például a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.törvény A törvényerejű rendelet jelölése arab számmal történik feltüntetve a kiadás évét, például 1989.évi törvényerejű rendelet a sportági szakszövetségekről A kormányrendeleteket arab sorszámmal jelölik, törve a kiadás évével, zárójelben feltüntetve a megjelenés hónapját, napját, utalva a kiadóra például 243/2003.(XII.17.)Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról A miniszteri rendelet jelölése hasonló a kormányrendeletéhez azzal az eltéréssel, hogy a kormány helyett a rendeletet kiadó miniszterre történik utalás, például 11/1994.(VI.8.)MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

A jogrendszer tagozódása 1. Közjog Szabályozási tárgya a közérdek, a közösség, a társadalmi rend, az állami szervezetrendszer, az egyes polgárok és az állam viszonya. 2.Magánjog A szabad tulajdonosok autonóm cselekvési lehetőségeinek a jog által is körülhatárolt területe.

Közjoghoz tartozó jogágak: · alkotmányjog, · közigazgatási jog, · pénzügyi jog, · nemzetközi jog, · büntetőjog.

Magánjoghoz tartozó jogágak: · polgári jog, · munkajog, · társasági jog, · családjog.

Az Alkotmány A Magyar Köztársaság alaptörvénye a többször módosított 1949.évi XX. törvény, az Alkotmány/ jelenleg 2012-től új/ Az Alkotmány rendezi: az ország államformáját, meghatározza az állami szerveket, ezek működésének alapjait és megállapítja feladataikat rendelkezik a legfontosabb alkotmányos alapelvekről meghatározza az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit meghatározza Magyarország fővárosát, Himnuszát és nemzeti jelképeit, címerét és zászlaját.

Alkotmányos alapjogok szülők joga a gyermeküknek adandó nevelés megválasztására a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága emberi méltósághoz való jog A jóhírnévhez, személyes adatok védelméhez való jog a férfiak és nők egyen- jogúsága alapvető alkotmányos jogok élethez való jog védelmez való, jogorvos- lathoz való jog I M P nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

az Alkotmánybíróság elnöke állapítja meg Tagjait az OGY választja ( 12 év ) Függetlenek összeférhetetlenségi szabályok mentelmi jog Tisztség megszűnése: - 70. életév betöltésével - megbízatási időtartam leteltével - halállal - lemondással - összeférhetetlenség kimondásával - felmentéssel - kizárással az Alkotmánybíróság elnöke állapítja meg teljes ülés hatásköre

Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre utólagos normakontroll előzetes normakontroll jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata alkotmányjogi panasz elbírálása mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése hatásköri ütközések megszüntetése alkotmányértelmezés amit az alkotmány, vagy külön törvény a hatáskörébe utal

A jogszabályok értelmezése A jogszabályok a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában a Magyar Közlönyben jelennek meg, az azonos évben kiadott joganyagot hivatalos gyűjteményben közzéteszik Legfontosabb teendő megkeresni(megtalálni) az azonos tárgyat, területet szabályozó összetartozó jogszabályok hatályos szövegét, (Jogtár!!)‏ Jogszabály értelmezésére , s ennek megfelelő döntésre csak a jogszabály alkalmazónak van joga! Döntését saját maga változtathatja meg, vagy erre a jogorvoslati rend keretében kerülhet sor A jogszabályok helyes értelmezéséhez segítséget nyújthatnak az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság döntései.

Ezen kívül jogi iránymutatásokat bocsátanak ki az alábbiak: Országgyűlés, kormány irányelvet, melyben általános érvényű célokat, állásfoglalásokat határoznak meg Ugyanezen szervek elvi állásfoglalásban jogszabály értelmezést bocsátanak ki. A miniszter irányelve ajánlást ad a jogszabály végrehajtás fő irányaira, míg tájékoztatója a jogszabály végrehajtásáért felelő szervet informálja. - A Magyar Nemzeti Bank elnöke jegybank rendelkezést, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pedig statisztikai közleményt ad ki. - A jogforrások rendszerében egyre jelentősebb szerepet töltenek be a nemzetközi szerződések. A nemzetközi szerződések a Magyar Közlönyben való kihirdetésükkel a belső jog forrásává válnak.

Miért kell szabályozni a közoktatást? Alkotmányos elvek, alapjogok Alkotmányos elvekre épülő más törvények: például a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV. törvény; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII.törvény; a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI. törvény Nemzetközi szerződések, például a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény( New York,1989.), az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény ( Róma,1950.)‏

A közoktatást szabályozó főbb jogszabályok Fontosabb törvények: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. A Munka Törvénykönyvéről szóló1992.évi XXII. tv. 1992.éviXXX. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 2001. évi XXXVII. Tv. A tankönyvpiac rendjéről 2005.évi CXXXIX. tv. a felsőoktatásról Az éves költségvetésről szóló törvények

A közoktatást szabályozó főbb jogszabályok Fontosabb kormányrendeletek : 138/1992.(X.8) Korm. Rendelet a közalk. jogállásáról szóló tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 137/1996.(VIII.28.) Korm.r. az Óvodai országos nevelési program kiadásáról 100/1997.(VI.13) Korm.r. az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 277/1997.(XII.22.) Korm.r. a pedagógus továbbképzésről , a szakvizsgáról 20/1997(II.13) Korm.r. a közoktatásról szóló tv. Végrehajtásáról 243/2003.(XII.17.) Korm.r. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 17/2005(II.8.) Korm. r. a diákigazolványról 307/2006.(XII.23.) Korm.r. a Oktatási Hivatalról 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

A közoktatást szabályozó főbb jogszabályok Fontosabb miniszteri rendeletek: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM. rendelet 14/1994.(VI.24.)MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994(V.13,)OM.r. a pedagógiai, szakmai szolgáltatásokról 46/2001.(XII.22.)OM.r. a Kollégiumi nevelés orsz. alapprogr.-nak kiadásáról 40/2002(V:24.)OM.r. az érettségi vizsga részletes követelményeiről 3/2002.(II.5.)OM.r. a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 31/2005(XII.22.)OM.r. a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról.3232

Milyen jogszabálysértések fordulhatnak elő a közoktatásban?? A közoktatás rendjét és a kulturális javakat veszélyeztető szabálysértések (218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről)‏ Milyen jogszabálysértések fordulhatnak elő a közoktatásban?? Mi a következményük??

Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése 142. §  (1)  Aki az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására , nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, B az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal

(2)  Aki a)  a tanulót, a szülőt vagy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján létrehozott szervezeteiket a közoktatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, b)  anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít, c)  a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható.

3)  Aki a)  az iskolai oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, b)  a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c)  a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4)  Aki a)  a közoktatás információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, b)  az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér, c)  az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, d)  a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

5)  Aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 6) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott szabálysérté-sek miatti eljárás az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatáskörébe tartozik. * (* 261/2004. (IX. 22.) Korm. rendelet)‏