KOMPETENCIA- KOMPETENCIA- ALAPÚ OKTATÁS

PISA EREDMÉNYEK LISSZABONI AJÁNLÁSOK A 2000 márciusában tartott lisszaboni Európai Tanács elismerte, hogy Európa számára kihívást jelent a globalizációhoz való alkalmazkodás és a tudásalapú gazdaság irányába való elmozdulás. A Tanács hangsúlyozta, hogy „minden polgár számára biztosítani kell azokat a készségeket, amelyekre ahhoz van szüksége, hogy ebben az új információs társadalomban élni és dolgozni tudjon”, és hogy „európai keretrendszernek kell meghatároznia azokat az új alapvető készségeket, amelyeket az élethosszig tartó tanulás révén kell biztosítani: vagyis az IT-készségeket, az idegen nyelveket, a műszaki kultúrát, a vállalkozói és társadalmi készségeket.” Az „Oktatás és képzés 2010” elnevezésű, a 2002 márciusában tartott barcelonai Tanács által elfogadott munkaprogram további fellépésre hív fel az „alapvetőkészségekben való jártasság fokozása” és az európai dimenzió oktatásban való megerősítése terén. E munka célja az volt, hogy az alapvető készségek azonosítására összpontosítson, valamint arra, hogy a hagyományos készségekkel együttesen hogyan lehet őket jobban beépíteni a tantervekbe, elsajátítani és szintjüket fenntartani egy egész életen át. Az alapvető készségeket mindenki számára valóban elérhetővé kell tenni, Nemzetközi tanulmányokkal összhangban a „kompetencia” fogalmát itt úgy határoztuk meg,mint az adott helyzetben megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözetét. „Kulcskompetenciák” azok a kompetenciák, amelyek támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést, az aktív állampolgári létet és a munkába állást. PISA EREDMÉNYEK

Speciális kompetenciák Személyes kompetenciák Az alapkompetenciák általános felhasználói komponensei Szociális kompetenciák Kognitív kompetenciák A személyiség funkcionális kompetenciamodellje (Nagy, 2000. 2001.) három alapvető kompetenciát (alapkompetenciát) különböztet meg: a személyiség fennmaradásáért felelős perszonális kompetenciát, a társas kapcsolatokért felelős szociális kompetenciát, és az ezek működéséhez szükséges információfeldolgozást végző kognitív kompetenciát. A kognitív kompetencia azonban az embernél nemcsak a két alapvető létfunkció - az egyed és a faj fennmaradása - érdekében működik, hanem önálló funkciót nyer a megismerésben, a tanulásban, a tudományos kutatásban. Az ábrából az is sejthető, hogy a kognitív kompetenciából eredeztethető tanulásra hatással lehetnek a személyes és szociális alapkompetenciák is, amelyek nem csupán a tanulás eredményét hasznosító működések, hanem a tanulás eredményességéhez hozzájáruló komponenseket is tartalmaznak. Minden alapkompetencia saját motívum- és tudásrendszerrel rendelkezik, és a kognitív kompetencia középponti, kitüntetett szerepet játszik a rendszer eredményes működésében. A személyiség alaprendszere A személyiség kompetenciamodellje (Nagy József (2001) ábrája nyomán.

A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretbe ágyazott képességfejlesztés ismeretátadás túlméretezett tananyag reális tananyagmennyiség pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú, differenciált módszertan passzív tanulói magatartás tevékeny tanulói magatartás

A kompetenciafejlesztés területei

NAT 2007 alapkompetenciák Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005 NAT 2007 alapkompetenciák Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia a természet- és műszaki tudományok terén Természettudományos kompetencia (és műszaki) Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

komplex taneszközegyüttes támogató rendszer továbbképzés + mentorálás A programcsomag elemei komplex taneszközegyüttes program-tanterv tanulói eszközök tanári eszközök értékelő eszközök modulok rendszere digitális eszközök koncepció képességek rendszere kompetencia Példa: támogató rendszer továbbképzés + mentorálás

A programcsomagok típusai B vertikális (műveltségterületi) rendszer horizontális (kereszttantervi) rendszer kompetencia: a műveltségterület (egyik) elsődleges fejlesztési célja kompetencia: a műveltségterületnek nem elsődleges fejlesztési célja szövegértés-szövegalkotás: magyar nyelv és irodalom szövegértés-szövegalkotás: matematika matematikai kompetencia matematika matematikai kompetencia magyar nyelv és irodalom ember és társadalom ember a természetben művészetek testnevelés C tanórán kívül feldolgozható programok

programcsomag: taneszközegyüttes folyamatos visszajelzés Az értékelés szintjei programcsomag: taneszközegyüttes bemeneti mérés tanári eszközök tanulói eszközök koncepció kompeten-cia modulok a képességfejlesztés fókuszai módszertani ajánlások tanulásszervezési javaslatok differenciálás (szintek - útvonalak) tevékenységek (lépések) képességek rendszere diagnózis folyamatos visszajelzés kimeneti mérés modulzáró értékelés