Az óvoda és az iskola együttműködésének megvalósulása a Naprakészség TIOK-ban Mérleg

Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú M ű vészetoktatási Intézmény és Diákotthon - egy intézmény- egy fenntartó- többcélú intézmény - azonos értékrend, közös szokások, hagyományok, biztonság, egymásra épülés - összehangolt pedagógiai program céljai: a test és a lélek harmonikus fejlesztése; nyitott, érdeklődő, együttműködő gyermek nevelése feladatai: helyes önismeretre nevelés, önállóság, együttműködés és empátia képességének fejlesztése

Az együttműködés gyakorlati megvalósulásának színterei: - műsorok, ünnepek, „nagyok a kicsikért” és ökoiskola program - kölcsönös hospitálás, közös tréningek, szakmai konzultációk, értekezletek - szülői fórum - fejlesztő szakemberek, esetmegbeszélések

Az óvoda és az iskola együttműködése a TIOK programcsomag alapján Kompetencia: az ismeretközpontú oktatásról a kompetenciákra, az ismeret, attitűd, képesség hármas egységére helyezni a hangsúlyt, a gyermek életkori sajátosságai, fejlettsége, képességeinek szintje az elsődleges S zemléletváltás: kommunikáció-központúság tevékenységcentrikusság holisztikus látásmód differenciálás, integrálás, inklúzív pedagógia a pedagógus megváltozott szerepe tévedések, próbálkozások lehetősége

a programcsomag használata : új tartalmú pedagógiai szemléletet ad, megjelöli a hozzávezető utat, megmutatja a megvalósítás lehetséges célját, feladatát módját, gyakorlatát, az egész személyiség fejlesztését hangsúlyozza,

Az óvoda és az iskola közös nevelési elvei: barátságos, motiváló környezet megteremtése; a differenciálpedagógia cél- és eszközrendszerének használata; a gyerek belső érési folyamatának figyelembe vétele; az iskola légköre, tanítási stílusa közeledjen az óvodai nevelő-fejlesztő munkához; Céljai: biztosítani a gyermek számára a fejlődést, fejlesztést, folyamatosságot, biztonságot;

feladatai : a gyermek egyéni fejlesztési adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével megtervezni a gyerek fejlesztési programját; a két intézmény típus egymással szembeni elvárásainak megismerése, egymáshoz közelítése; a gyermeki tudásvágy kielégítése a megismerési folyamatok fejlődésének figyelembe vételével; a gyermek egyéni és életkori sajátosságainak szem előtt tartásával figyelembe venni a gyerek előzetes tapasztalatából, ismeretéből adódó eltéréseket; alkotó tevékenységek feltételeinek, élményanyagának biztosítása; jól motiválni;

Egymásra épülő, egységes szakmai program kialakítása a gyerekek egészséges, harmonikus, folyamatos személyiségfejlődése, fejlesztése érdekében.

A képességfajták és differenciálási szintek megjelenése óvoda – iskola átmenet kérdéskörében A program moduljai fejlesztik a szociális-, az értelmi-, a kommunikációs- és a testi képességeket. A gyakorlati megvalósulás: képességek kialakításának folyamata egyes tevékenységek keretein belül: mozgás: A mozgásfejlesztés összerendezett, harmonikus mozgást eredményezett a gyermekeknél. Kialakította a mozgásbiztonságot, a helyes téri tájékozódást. A testséma ismeret kialakítására is nagy hangsúlyt fektetett. beszéd: helyes beszédtechnika, beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, kreatív önkifejezés, aktív-passzív szókincsbővítés, beszédbátorság, szövegalkotási kedv felkeltése

mesék, versek: erősítették a gyermekek érzelmi nevelését, erkölcsi értékek és ítéletek megfogalmazását teszik lehetővé, képzeletük, fantáziájuk fejlődött, kialakult a magyar nyelv szeretete és használatának igénye, elősegítette a beszédértést és gazdagította nyelvi kifejezőkészségüket, A kifejező előadásmódra, az árnyalt beszédre, a gazdag szókincs használatára, a megfelelő artikuláció kialakítására ösztönöz. dramatizálás: szerepeket vállalhattak, szerepekkel azonosulhattak a gyerekek. A kommunikációs és metakommunikációs csatornákon keresztül érzelmi és értelmi hatások érik a gyerekeket.

matematika: a sokoldalú tapasztalatszerzés segítette a kognitív szféra, a gondolkodási műveletek fejlődését, Önálló tevékenységre és munkavégzésre ösztönöz. Segítette a megadott szempontok szerinti csoportosítás elsajátítását. életpálya: az elvégzett számos kísérlet megfigyelése és a cselekvés, a gyermekeket érdeklődővé, nyitottá tette, cselekvő gondolkodásra ösztönözte. szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: Az iskolai élethez nélkülözhetetlen szociális képességeik kifejlődtek és megerősödtek. komplexitás: A programcsomag biztosította, hogy a gyermekekben, azok a képességek és készségek alakuljanak és fejlődjenek ki, amellyel alkalmassá válnak az iskolai tanulásra.

Konklúziók: A kompetencia alapú fejlesztés kétféle értelemben segíti az óvoda iskola átmenetet. Egyrészt elvi síkon a fejlesztési irányok, alapelvek meghatározásával, a fejlesztés hangsúlyainak megadásával; másrészt gyakorlati síkon segíti az óvodapedagógust, a tanítót az elvi megközelítés tényleges megvalósulása felé.