Szabálysértési méltányossági kérelem Ellenőrző kérdések Szabálysértési méltányossági kérelem 2017.04.04. Rostás Ilona Anna BFKH Hatósági Főosztály

1. kérdés Az „Okosodó és Társa Kft.” szabálysértés elkövetése miatt felelősségre vonható-e

Nem, mert szabálysértés alanya csak természetes személy lehet. 1. válasz Nem, mert szabálysértés alanya csak természetes személy lehet.

2. kérdés A szabálysértés miatt eljáró hatóságok közül melyik minősül általános szabálysértési hatóságnak

2. válasz Az önkormányzati szabálysértési hatóság; vagyis a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző (főjegyző nem).

Mely szerv jogosult a kifogás elbírálására 3. kérdés Mely szerv jogosult a kifogás elbírálására

3. válasz A kifogást saját hatáskörben jogosult elbírálni a szabálysértési hatóság. A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy a kifogást tevő javára módosíthatja. Amennyiben a szabálysértési hatóság saját hatáskörben nem jár el, a kifogást - annak elbírálása érdekében - az ügyben keletkezett iratokkal együtt az eljáró szabálysértési hatóság székhelye szerinti helyi bírósághoz teszi át.

Mi a különbség a kifogás és a méltányossági kérelem között 4. kérdés Mi a különbség a kifogás és a méltányossági kérelem között

4. válasz Méltányossági kérelem: - méltányossági kérelem előterjesztése a határozat végrehajtására nem bír halasztó hatállyal; - a méltányossági kérelmet elbíráló szerv a szabálysértési hatóság határozatának jogszerűségét nem vizsgálja; - méltányosság a szabálysértési határozat jogerőre emelkedését követően gyakorolható, abban az esetben, ha jogerőre emelkedést követően méltányosság gyakorlását megalapozó körülmények következtek be; - ha a közigazgatási hivatal a méltányossági kérelemnek helyt ad, akkor a jogerősen kiszabott pénzbírságot nem lehet végrehajtani. Így az elkövető mentesül a pénzbírság megfizetése alól, de a méltányossági döntés az elkövető szabálysértési felelősségét nem érinti (az elkövető „büntetett előéletű” marad). Ha a kérelmet a közigazgatási hivatal elutasítja, akkor a jogerős pénzbírság végrehajtása érdekében a jegyzőnek a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni (adók módjára történő behajtás, pénzbírság közérdekű munkára, vagy elzárásra történő átváltoztatása). A kifogás: rendes jogorvoslati kérelem, az azt elbíráló szerv a határozat jogszerűségét vizsgálja meg; - kifogás előterjesztése következtében a határozat nem emelkedik jogerőre; - kifogás előterjesztése a határozat végrehajtására halasztó hatállyal bír.

5. kérdés Mikor emelkedik jogerőre a jegyző által hozott, szabálysértési felelősséget megállapító határozat

5. válasz A szabálysértési felelősséget megállapító határozat közlését követő 8. napon, ha a határozat ellen a jogosult kifogást nem terjesztett elő.

6. kérdés A szabálysértési méltányossági kérelmet jogszabály által rendszeresített formanyomtatványon kell-e előterjeszteni

6. válasz Nem. Jogszabály nem rendelkezik kérelem-nyomtatványról. A kérelmet szóban, írásban lehet előterjeszteni.

7. kérdés A szabálysértési méltányossági eljárásért kell-e eljárási illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat fizetni

Nem. Az eljárás illeték-, illetve díjmentes. 7. válasz Nem. Az eljárás illeték-, illetve díjmentes.

8. kérdés A szabálysértési méltányossági kérelemnek milyen, jogszabályban előírt kötelező melléklete van

Nincs ilyen melléklet. Jogszabály melléklet csatolását nem írja elő. 8. válasz Nincs ilyen melléklet. Jogszabály melléklet csatolását nem írja elő.

A szabálysértési hatóság a feljelentést elbírálhatja-e végzéssel 9. kérdés A szabálysértési hatóság a feljelentést elbírálhatja-e végzéssel

9. Válasz Nem. A szabálysértési eljárásban a hatóságok kizárólag határozati formában hozhatnak döntéseket. Végzés a közigazgatási hatósági eljárásban hozható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján. A Ket. tárgyi hatálya a szabálysértési eljárásra nem terjed ki. Szabálysértési eljárásban eljárási jogszabályként kizárólag a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ki minősül fiatalkorúnak a szabálysértési jogban 10. kérdés Ki minősül fiatalkorúnak a szabálysértési jogban

10. válasz Fiatalkorú az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor betöltötte a 14. életévét, de még a 18. életévét nem.

Köszönöm az együttműködést és a közreműködést! Rostás Ilona Anna