NÉPEGÉSZSÉGÜGY ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER

2007. március 12. előadás témái: Népegészségtan fő területei, célja, tárgya Népegészségtan története Népegészségügy fejlődése Magyarországon Népegészségügy célja, feladata, tevékenysége és szabályozása Népegészségügy szervezetrendszere Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat felépítése, tevékenysége, feladatai Az egészségügyi ellátás rendszere – alapellátás, járóbeteg- és fekvőbetegellátás A gyógyító ellátás szereplői: orvosszerep, betegszerep Betegek jogai

NÉPEGÉSZSÉGTAN FŐ TERÜLETEI, CÉLJA, TÁRGYA A népegészségtan a lakosság egészségének a megőrzésével és betegségek megelőzésével foglalkozó tudomány és gyakorlat. Részterületei: Járványtan Munkaegészségtan Élelmezés- és táplálkozás-egészségtan Környezet-egészségtan Társadalom-egészségtan

A népegészségtan célja a betegségek megelőzése, az élettartam meghosszabbítása az egészség előmozdítása, promóciója az egész népesség körében. Elsősorban a tömegek egészségével foglalkozik. Gyakorlati része a népegészségügy.

A népegészségtan négy alapvető funkciót tölt be Vizsgálja a lakosság egészségi állapotát befolyásoló, meghatározó tényezőket. Kidolgozza az egészségvédelem és az egészségelőmozdítás, -promóció módszereit, stratégiáit. Közreműködik az egészségvédelemmel kapcsolatos programokban. Értékeli az egészségvédelem és egészségjavítás érdekében végzett munkát. A négy funkció egymáshoz kapcsolódva ismétlődik, ez alkotja a népegészségtan spirálját.

A NÉPEGÉSZSÉGTAN TÖRTÉNETE A népegészségtan története Bibliában és Hippokratész tanításaiban gyökerezik. Az ókortól a 19. századig elsősorban a járványok és az éhínségek okozták az emberiség tömeges pusztulását. Felismerték, hogy a járványok a betegek és az egészségesek közötti érintkezés következményei, és akik egy járványos betegségből felépülnek, csak ritkán kapják meg másodszor is ugyanazt a betegséget, de az orvosok nem rendelkeztek megfelelő módszerekkel. 14. században kialakult gyakorlat volt – a járványok megelőzésére –, hogy a messziről jött hajóknak a kikötés előtt 40 napig a tengeren kellett vesztegelniük = karantén.

JENNER 1798-ban vezette be a tehénhimlővel való oltást a feketehimlő megelőzésére. A járványtan a 19. század közepétől indult gyors fejlődésnek. SEMMELWEIS IGNÁC tisztázta a gyermekágyi láz terjedési mechanizmusát és kidolgozta a megelőzés módját. Angliában 1854-ben JOHN SNOW felderítette a cholera terjedési mechanizmusát. A legnagyobb fejlődés a 20. században a VÉDŐOLTÁSOK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁVAL, ill. az ANTIBIOTIKUMOK FELFEDEZÉSE ÉS HASZNÁLATA

Munkaegészségtan fejlődése 1700-ban Ramazzini olasz orvos elsőként ismerteti könyvében az ipari ártalmakat, köztük a porártalmakat és a fémmérgezéseket Az iparosodás új betegségek tömeges jelentkezését hozta magával. Egyre több munkás vált munkaképtelenné a munkahelyi ártalmak miatt. A kórokok feltárása és a megelőzés lehetőségeinek keresése során alakult ki a munkaegészségtan. Táplálkozás-egészségtan fejlődését az emberiséget sújtó éhínségek is motiválták. Az első hasznosítható eredmények 19. század végétől születtek: fejlett országokban a táplálkozási hiánybetegségek túlnyomó részének a felszámolása.

Környezet-egészségtan 1865-ben Max Pettenkofer Münchenben megalapította a világ első közegészségtani tanszékét, ahol kísérletekkel bizonyította a környezet és egészség közötti összefüggést. 20. században indult rohamos fejlődésnek a nagymérvű környezetszennyezés megállítására. Társadalom-egészségtan A veszélyeztetett korosztályok, társadalmi rétegek, népcsoportok egészségi állapotának vizsgálatával és egészségvédelmével foglalkozik 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben indult gyors fejlődésnek, főleg angol nyelvterületen fejlődött tovább.

Népegészségügy fejlődése Magyarországon Szakaszai: Bevándorlástól a török kiűzéséig Török kiűzésétől 1849-ig 1849 – 1918 között 1920 – 1944 között 1945- napjainkig

Népegészségügy fejlődése Magyarországon 1 Népegészségügy fejlődése Magyarországon 1. Bevándorlástól a török kiűzéséig A magyarság nagy ellenállóképességgel rendelkezett. Számos egyszerű, de célravezető gyógyító eljárást ismertek A betegekről, öregekről, a munkaképtelenné váltakról vérségi, családi kötelékben gondoskodtak. vizeket különös tiszteletben tartották. A KÖZÉPKORBAN nyitott térségekben éltek, egészségüket magánügyüknek tekinthették. A fallal körülvett városokat a járványos betegségek hamar rádöbbentették, hogy az egészség nemcsak az egyén magánügye. Lepra, pestisjárványok, vérhasjárványok. Természeti katasztrófák legyengítették a lakosságot.

A fejlettebb városok statútumaikba egészséget védő rendszabályokat iktattak be. ISPOTÁLYOK Az egyházi ispotály kapuja mindenki előtt nyitva állt, a városi ispotály gondoskodása csak a városbeliekre korlátozódott. megjelent az egyetemi végzettséggel rendelkező, physicusnak is nevezett orvosdoktor is. A szegényeket ingyen kellett gyógyítania. A köznép sebészekhez, patikár(i)usokhoz, fürdősökhöz, borbélyokhoz és népi gyógyítókhoz fordult. A közegészségügyre vonatkozóan törvény nem volt, csak rendeleti szabályozás

Népegészségügy fejlődése Magyarországon Török kiűzésétől 1849-ig Török kiűzése után újból súlyos járványok sújtották a lakosságot 1724-ben a Helytartótanács állami egészségügyi intézkedéseket hozott: Eü. Intézmények és személyzet összeírása Fizetett orvosok >> szegény betegek ingyenes gyógyítására 1752-ben császári dekrétum, amely az előző intézkedést kiegészítette a közegészségügyi állapotok megfigyelésével, ill. a közeü. viszonyok javítására kötelezte az orvosokat. Ez a dekrétum tekinthető a magyar tisztiorvosi szolgálat alapító okiratának.

Mária Terézia 1769-ben orvosi fakultással egészítette ki az 1635-ben alapított nagyszombati egyetemet, amelyet a királynő Budára, majd II. József Pestre költöztetett. 1770 – első Egészségügyi törvény megerősíti a "megyei physicus"-i rendszert és a hatósági orvosi kart központi szakmai vezetésnek rendeli alá.

Népegészségügy fejlődése Magyarországon 1849-1918 között Az abszolutizmus korában ismét romlott a magyar közegészségügy helyzete, hiányzott a megfelelő hatósági támogatás. Európa egyik legmodernebb törvénye „1876. XIV. törvényczikk a közegészségügy rendezéséről: A közegészségügy vezetése az állami igazgatás körébe tartozik hatósági felügyelet és intézkedés, ill. rendőri bíráskodás felügyeletet időnkénti szemlék és vizsgálatok által gyakorolja Végrehajtás a hatósági orvosok feladata. >> új hierarchia alakult: Körorvos – városi és járási főorvos – hatósági orvos – országos tisztifőorvos = a magyar eü. legfőbb irányítója

Népegészségügy fejlődése Magyarországon 1920 – 1944 között I. vh. súlyos válságba sodorta a magyar közegészségügyet: járványok pusztítottak, éhezés, táplálkozási ártalmak, az ipari betegségek tömeges megjelenése Johan Béla kezdeményezésére 1927-ben megnyitották az Országos Közegészségügyi Intézetet, fő feladatai: Magas színvonalú laboratóriumi háttér Képzések szervezése Gyakorlati kutatások 1939-ben a tisztiorvosi kar államosítása 1940. Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat létrejötte Egészségházak alakultak – tanácsadás, anya- és csecsemővédelem, tüdőgondozó, golyvaállomás, rákszűrőállomás

Népegészségügy fejlődése Magyarországon 1945 – 1989 között II. vh. után a tisztiorvosok egy része a helyén maradt, vagy visszatért, az OKI újból folytatta a tevékenységet, és emberfeletti munkát végeztek az egészségügyi helyzet normalizálására. Magyar közegészségügy szovjet rendszerű átalakítása 1951 – Állami Közegészségügyi Felügyelet - KÖJÁL Előnyei: Rend, szigorúan meghatározott hierarchia, egységes elveken alapuló laboratóriumi rendszer

a tisztiorvosi rendszer függetlenségének az elvesztése, A rendszer hátrányai: a tisztiorvosi rendszer függetlenségének az elvesztése, A gyermek- és ifjúság-egészségügy kivételével valamennyi társadalom-egészségügyi funkcióját elvesztette, így az anya-csecsemővédelmet, az időskorúak védelmét, a gümőkor és a nemi betegségek visszaszorítását, a dohányzás, az alkohol- és drog fogyasztás, valamint az öngyilkosság elleni küzdelmet, nem tartozott hatáskörébe a nem fertőző betegségek terjedésének követése és megelőzése sem, és meglazultak kapcsolatai a klinikai orvostudománnyal. a magyar közegészségügy látványos javulása a 60-as évek közepére megtorpant és számos egészségügyi mutató romlani kezdett.

Népegészségügy Magyarországon 1990-től A Magyar Köztársaság első kormánya elhatározta egy korszerű közegészségügyi ellátó intézményrendszer létrehozását, amelynek fő ismérvei: a nép egészségügyének szolgálatában áll. vissza kell állítani az országos tisztifőorvos által irányított tisztiorvosi rendszert, ismét be kell vonni az egészségvédelmet, és az egészségügy területén dolgozók szakmai felügyeletét. A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatnak az önkormányzatoktól független ún. dekoncentrált szervezet, a hatósági jogkör, laboratóriumi háttér

NÉPEGÉSZSÉGÜGY SZERVEZETRENDSZERE 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről

Országos Tisztifőorvosi Hivatal az önállóan gazdálkodó és teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, budapesti székhellyel, vezetője az országos tisztifőorvos, ország területére kiterjedő illetékesség Az OTH az ANTSZ központi irányító, koordináló szerve. részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.

Az országos intézetek szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakmai felügyeleti, szakértői feladatokat lát el Az országos intézetek elnevezése, székhelye Országos Alapellátási Intézet (OALI), Budapest Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), Budapest Országos Epidemiológiai Központ (OEK), Budapest Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), Budapest Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), Budapest Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI), Budapest Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), Budapest Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSzMK), Budapest Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI)

A Szolgálat területi szerve – Regionális intézet Részjogkör, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv helyi szervek szakmai tevékenységének irányítása, koordinálása; elsőfokú hatósági jogkört gyakorol Tevékenységi köre, feladatai: a közegészségügy és járványügy >> feladatok ellátásához megfelelő laboratóriumot üzemeltet, az egészségfejlesztés területén: egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészség-monitorozás, az egészséghatás-értékelés. az egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció. részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok regionális végrehajtását.

A Szolgálat regionális intézeteinek elnevezése, székhelye Észak-alföldi Regionális Intézete, székhelye: Szolnok Észak-magyarországi Regionális Intézete, Eger Dél-alföldi Regionális Intézete, székhelye: Békéscsaba Dél-dunántúli Regionális Intézete, székhelye: Kaposvár Közép-magyarországi Regionális Intézete, székhelye: Budapest Közép-Dunántúli Regionális Intézete, székhelye: Veszprém Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, székhelye: Győr

A Szolgálat helyi szerve – kistérségi intézet Regionális tisztifőorvos közvetlen irányítása alatt Jogi személyiséggel nem rendelkezik, önálló feladatkörrel felruházott népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatai

a járványügyi, az egészségfejlesztési 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről A közegészségügyi a járványügyi, az egészségfejlesztési az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, az egészségügyi ellátás felügyelete ÁLLAMI FELADAT, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv, ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT lát el.

ANTSZ népegészségügyi tevékenysége vizsgálja, ellenőrzi, elemzi a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló tényezőinek állapotát, értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát, közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi programokat kezdeményez, illetve végez, elősegíti az egészséges élet- és munkakörülmények, életmód kialakítását, jogosult az egészségi állapottal összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni; kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, bejelentési és nyilvántartási rendszerét, Tudományosan megalapozza az eü. követelményeket, határértékeket

Egészségfejlesztési - egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési – tevékenysége keretében összehangolja, szervezi és felügyeli a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, így különösen a gyógyító-megelőző alapellátás tanácsadó tevékenységét; a család- és nővédelmi feladatokat ellátó intézményeket; az anya- és csecsemővédelmi feladatokat ellátó intézményeket; a mentálhigiénés szolgálatokat; a lakossági célzott szűrővizsgálatokat. részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában.

egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai: JAVASLATTÉTELI Eü. ellátás javítását szolgáló javaslatok EÜ. INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE, LÉTESÍTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE (SZAK)FELÜGYELETI Eü. Intézmények működése Gyógyszerellátás, kábítószer Halottkémlés ENGEDÉLYEZÉSI – eü. tevékenység engedélyezése NYILVÁNTARTÁSI – ügyeleti, készenléti rend, gyógyszertári ügyelet KÖZVETLEN INTÉZKEDÉSI JOGA Rendkívüli körülmény Súlyos, tömeges, ismétlődő egészségkárosodás előfordulása eseté

Hatósági jogkör Valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjed. A fegyveres erők kivételével. Minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet, az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzést tűrni Helyszíni ellenőrzésre a Szolgálat fényképes igazolvánnyal ellátott köztisztviselője jogosult. A hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását

Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárása során szabálysértés esetén helyszíni bírságot szabhat ki, ill. feljelentést tehet; kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDSZERE ALAPELLÁTÁS, JÁRÓBETEG- ÉS FEKVŐBETEGELLÁTÁS

Az EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER minden országban az egészségkultúra közhatalom által szervezett része, amely a népesség egészségi állapotának javítását, de legalább is szinten tartását célzó struktúra és működés együttesét jelenti. Folyamatos szervezési és irányítási munkát igényel, amelyet az egészségpolitika hangol össze. EGÉSZSÉGPOLITIKA a társadalom erőfeszítéseinek összessége, amely a népesség egészségi állapotára hatást gyakorló tényleges vagy lehetséges folyamatok számbavételére és befolyásolására irányul.

Eü. rendszer két alapvető feladata: Közhatalmat gyakorol, melynek során hatósági intézkedéseket hajt végre Személyes szolgáltatásokat nyújt, amelyek igénybevételéről a betegek jogosultak döntést hozni. Alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás, mentés

Az alapellátás A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló Az alapellátás célja (megelőző tevékenység) az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, egészségügyi felvilágosítása és nevelése, gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja szakorvoshoz történő irányítása Idetartozik: gyermek- és felnőtt háziorvosi, fogászati ellátás Ügyeleti szolgálat Foglalkozás-egészségügy, iskolaorvosi ellátás Védőnői szolgálat

Járóbeteg-szakellátás orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátás feladata a megelőző tevékenység, gyógykezelés, szakorvosi gondozás, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, szakorvosi konzíliumok elvégzése más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő beutalása. A speciális járóbeteg-szakellátás különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.

Fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása orvos beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. A fekvőbeteg-szakellátás lehet folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, meghatározott napszakokban történő ellátás, egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított. Speciális fekvőbeteg-szakellátás speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszám esetén kell biztosítani.

járóbeteg-szakellátás rendelőintézetek szakgondozók szakambulanciák szakápolás fekvőbeteg-szakellátás általános kórházak (városi, megyei) regionális központok országos intézetek, egyetemek

EGYÉB EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK Ügyeletei ellátás Mentés Betegszállítás Ápolás Haldokló beteg gondozása Rehabilitáció Orvostechnikai eszközellátás Gyógyszerellátás Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia A klinikai szakpszichológiai tevékenység A nem-konvencionális eljárások Egyéb gyógyászati ellátások Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység

Ügyeleti ellátás Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben a sürgős egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Mentés Azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátás, illetve szükség szerint - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása A mentés igénybevételéhez való jog - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet.

Rehabilitáció - habilitáció A REHABILITÁCIÓ szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A HABILITÁCIÓ a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányul

A GYÓGYÍTÓ ELLÁTÁS SZEREPLŐI: ORVOSSZEREP, BETEGSZEREP A konkrét, egészségügyi ellátásnak, tevékenységnek két alanya van: a beteg és az egészségügyi dolgozó. Az Egészségügyről szóló törvény szerint: Beteg az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy. Egészségügyi dolgozó az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy.

A beteg Betegségmagatartás bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést. A betegviselkedést is a szocializáció folyamán sajátítjuk el: elsősorban a család, a kortárs csoportok, a tömegkommunikáció és az oktatás játszanak szerepet. A tanult értékek, normák és motivációk hatnak a tünetek felismerésére, az azokra adott válaszokra, a passzív-elfogadó vagy az aktív magatartásra

A betegszerep négy alapkomponense: Parsons szerint, ha egy adott személy nem tudja szociális szerepét ellátni, a társadalom felmenti, és a betegszerep felvételét teszi lehetővé számára. A betegszerep négy alapkomponense: Az állapotért való felelősség hiánya. A szociális szerepvitel alóli felmentés, amelynek mértéke a betegség természetének függvénye. A betegszerep nemkívánatosként való címkézése. A beteg dolga, hogy változtasson, segítséget keressen. Az orvossal való kooperáció, engedelmesség.

A lakosság panaszkezelési stratégiái A panaszoknak kis hányadában fordulnak orvoshoz A tünetek nagy többségéről általában nem vesznek tudomást, normalizálják A komolyabb tüneteket először öngyógyítással kezelik A gyógyítás első színhelye az egyén közvetlen környezete, aki többféle gyógyítási lehetőséget ajánl

A házilagos megoldások csoportosíthatók: az életmóddal kapcsolatos eljárások - pihenés, diéta, életmód-változtatás, külsőleges öngyógyítási módszerek alkalmazása - borogatások,pakolások; bizonyos szerek fogyasztása öngyógyítási céllal (gyógyteák, fűszernövények, stb. TOVÁBBI JELLEMZŐK: Ahogy az egészségügyi intézményrendszer hozzáférhetősége bővült visszaszorult az öngyógyítás jelentősége Az orvoshoz fordulás során a betegek olyan ismeretekhez jutnak, amelyeket későbbi hasonló panaszuk kezelésében az orvostól függetlenül alkalmaznak. A médiákból megismerhető panaszkezelési eljárásokat referenciaként használnak. Az öngyógyításban a hagyományos gyógymódok dominanciáját felváltotta az öngyógyszerezés dominanciája.

Az orvos személye – orvosszerep Az orvosi pálya hagyományosan a kiemelkedő presztízsű foglalkozások közé tartozik. a segítő foglalkozásúak, és közülük is kiemelten az orvosok körében a legmagasabb a deviancia-jelenségek (válás, suicidium), egészségkárosító (dohányzás, helytelen táplálkozás) és addiktív (alkohol- és drogfogyasztás) viselkedésformák aránya. Az okok között szerepel: az orvosi pályával kapcsolatos túlságosan korai elkötelezettség a hallgatók gyógyító szakmával kapcsolatos idealizált attitűdje. Sokan nem ismerik a konfliktuskezelési, megküzdési módokat vagy nem képesek azokat megfelelően használni.

Az orvosképzésen belül A hirdetett értékek az empátiát, a szenvedés enyhítését, a bizalmat, az együttérzést és az önbírálatot hangsúlyozzák, a nem formális tananyag az objektivitást, a távolságtartó óvatosságot, az érzelmekkel, a páciensekkel és minden más szereplővel szembeni bizalmatlanságot javasolja.

BETEGEK JOGAI A betegjogokat egészen a 70-es évek elejéig leginkább az orvosi etika szabályai határozták meg. Amszterdami Deklaráció, A betegjogok általános alapelveit tartalmazza, később modellként szolgált az egyes országok betegjogi törvényeinek megszerkesztéséhez. Az emberi jogok és értékek a gyógykezelés terén, Tájékoztatás, Belegyezés, Bizalmas adatkezelés és magánélet, Gondozás és kezelés, A jogok gyakorlása Bioetikai Konvenció Európa Tanács által 1997-ben elfogadott az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezmény

Betegjogok fejlődése Magyarországon Magyarországon 1972. évi egészségügyi törvény: Az eü. ellátás ingyenes, magas szintű és mindenki számára elérhető. Különbségek voltak az intézmények között, kialakult a hálapénz gyakorlata Az orvosi paternalizmus volt jellemző, vagyis az orvos tudja legjobban, hogy mi valójában a beteg érdeke, s így a beteg megkérdezése nélkül dönt a terápiás beavatkozás módjáról.

1998. július 1-jétől hatályos az új egészségügyi törvény a beteg jogokat az egységes európai alapelvekhez igazította. BETEGJOGOK alatt azon jogosultságok összességét kell érteni, amelyek megilletik mindazokat a személyeket, akik az egészségügyi szolgáltatást igénybe veszik

A BETEG JOGAI Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga A gyógyintézet elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog Panaszjog Betegjogi képviselő Közvetítő tanács

A beteg kötelezettségei: az ellátásában résztvevő kórházi dolgozókkal együttműködni. tájékoztatást adni mindarról, a kezelési tervhez és a beavatkozásokhoz szükséges. a korábbi betegségekről, gyógykezelésekről, gyógyszer szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőkről. Ha betegségéből eredően mások élete vagy testi épsége veszélyben van. Szükség esetén megnevezni azokat a személyeket, akiktől a fertőző betegséget kaphatta, ill. akiket megfertőzhetett. minden egészségügyi ellátást érintő, korábban tett jognyilatkozatairól. A gyógykezelést igénybevevő beteg kötelezettsége; a kórházi házirend betartása, a jogszabály által előírt térítési díj megfizetése, személyes adatainak hitelt érdemlő igazolása. A beteg és hozzátartozói kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait és az eü. dolgozók jogait

Köszönöm a figyelmet!