Közbeszerzési tájékoztató

Igen bonyolult és szerteágazó mivolta miatt – 72 eljárási változat lehetséges – FORDULJON SZAKEMBERHEZ!

A Közbeszerzés célja  A közpénzek ésszerű felhasználása – nem mindig a leggazdaságosabb megoldás  Átláthatóság, ellenőrizhetőség  A verseny tisztaságának biztosítása  Összhang megteremtése az Európai Közösség jogszabályaival

Vonatkozó szabályozás:  évi CXXIX. tv. A közbeszerzésekről (Kbt.)  5/2009. (III. 31.) IRM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról  23/2007. (IV. 17.) FVM. rendelet (Vhr.)  23/2007. (IV. 17.) FVM. rendelet (Vhr.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

A közbeszerzés fogalma, a Kbt. alkalmazási köre  Közbeszerzés: A Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.  A közbeszerzés tárgyai: 1. Árubeszerzés 2. Építési beruházás 2. Építési beruházás 3. Építési koncesszió 3. Építési koncesszió 4. Szolgáltatás megrendelés 4. Szolgáltatás megrendelés 5. Szolgáltatási koncesszió 5. Szolgáltatási koncesszió  Közbeszerzés alanyai: 1. Ajánlatkérők 2. Ajánlattevők 3. Közös ajánlattevők 4. Alvállalkozók

Ajánlatkérők:  Klasszikus ajánlatkérők: önkormányzatok, önkormányzati társulások közalapítványok, központi költségvetési szervek, minisztériumok olyan jogképes szervezetek, amelyek létrehozásáról jogszabály rendelkezik stb. 22.§ (1) bekezdés  Támogatott szervezetek: gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget, természetes személyt), társadalmi szervezetek, egyházak stb., amelyek a beruházásaikat 50%-ot, illetve 75%-ot meghaladó mértékű támogatási intenzitással valósítják meg. 22.§ (2) bekezdés  Közszolgáltatók: Kbt. 162.§ (tevékenységként: ivóvíz, villamos energia, kőolaj, gáz, szén kitermelése…)

A beszerzés értéke I.  A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).  Egybeszámítási kötelezettség: A becsült érték számítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek 1.beszerzésére egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt kerül sor – a több év alatt megvalósuló építési beruházás kivételével 2.beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá 3.rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg (e feltételeknek együttesen kell fennállniuk az egybeszámítási kötelezettség szempontjából)

A beszerzés értéke II.  A Kbt. Rendelkezései alapján:  39. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.  (2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.  36. § (2) Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.  38.§ (3) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.  38.§ (3) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

A beszerzés értéke III.  Ha a beszerzések egy fősoron szerepelnek nem feltétlenül jelenti, hogy egybe kell őket számítani,  A különböző sorokon szereplő tételeket is előfordul, hogy egybe kell számítani, sőt az egybeszámítási kötelezettség a Kedvezményezett más beszerzéseivel szemben is fennállhat. SZIGORÚAN TILOS A TÖRVÉNY MEGKERÜLÉSE CÉLJÁBÓL AZ ÖSSZETARTOZÓ KÖZBESZERZÉSEKET RÉSZEKRE BONTANI, ÉS EZZEL A BECSÜLT ÉRTÉKET CSÖKKENTENI!

Közbeszerzési értékhatárok  Közösségi eljárást megalapozó értékhatárok: Építési beruházás esetében nettó ,- Ft. Árubeszerzés esetében nettó ,- Ft. Szolgáltatás megrendelés esetében nettó ,- Ft.  Nemzeti eljárást megalapozó értékhatárok Építési beruházás esetében nettó ,- Ft. Árubeszerzés esetében nettó ,- Ft. Szolgáltatás megrendelés esetében nettó ,- Ft.

Klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési kötelezettsége  Klasszikus ajánlatkérők: önkormányzatok, önkormányzati társulások közalapítványok, központi költségvetési szervek, minisztériumok olyan jogképes szervezetek, amelyek létrehozásáról jogszabály rendelkezik stb. 22.§ (1) bekezdés  klasszikus ajánlatkérőknél a közbeszerzési kötelezettség megállapításához egyetlen szempont vizsgálata szükséges: - a közbeszerzés értéke (az egybeszámítási szabály alkalmazásával)  Klasszikus ajánlatkérők amennyiben beruházásaik értéke eléri a vonatkozó közbeszerzési értékhatárt a támogatási intenzitástól függetlenül kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni

Támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettsége  Támogatott szervezetek: gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget, természetes személyt), társadalmi szervezetek, egyházak stb.  A közbeszerzési kötelezettség megállapításához két szempont együttes fennállása vizsgálandó: - a közbeszerzés értéke (az egybeszámítási szabály alkalmazásával) - támogatási intenzitás: a beruházást költségvetési vagy EU-s forrásból  A támogatási intenzitás vizsgálata: - amennyiben a beruházás becsült értéke eléri a közösségi értékhatárt a támogatott szervezetek közbeszerzésre kötelezettek, amennyiben a beruházás többségi részben (50%-ot meghaladó) költségvetési, illetve EU-s forrásból kerül megvalósításra - amennyiben a beruházás becsült értéke eléri a nemzeti értékhatárt a támogatott szervezetek közbeszerzésre kötelezettek, amennyiben a beruházás 75%-ot meghaladó költségvetési, illetve EU-s forrásból kerül megvalósításra

Közbeszerzés folyamata I. 1. Közbeszerzési eljárás megindítása felhívással 2. A felhívás lényeges elemei:  Mit és mennyit akar beszerezni – beszerzés tárgya és mennyisége  Szállítás határideje, fizetés módja  Kizáró okok meghatározása  Pénzügyi és szakmai alkalmassági követelmények rendszere  Nyertes kiválasztási szempontrendszere  Mikorra és milyen formában kell beadni az ajánlatot  Melyek a közbeszerzési eljárás további lényeges időpontjai és szabályai

Közbeszerzés folyamata II. 3. Ajánlati dokumentáció átvételének helye és feltételei 4. Milyen igazolások és nyilatkozatokat kell csatolni az ajánlattevőnek az ajánlata mellékleteként 5. Kiegészítő tájékoztatás kérése és adás – abban az esetben ha ellentmondások vannak a felhívás és a dokumentáció között, illetve nem egyértelmű előírást tartalmaznak 6. Az 5. pontra feltett kérdésekre az ajánlatkérőnek az határidő lejárta előtt válaszolnia kell 7. Az ajánlattevő elkészíti formai és tartalmi szempontból is megfelelő ajánlatot. 8. Ajánlat bontása – ismertetik a felolvasólap tartalmát, az ajánlattevő jelen lehet.

Közbeszerzés folyamata III. 9. Ajánlatok értékelése – ha szükséges hiánypótlás 10. Eredményhirdetés – Ajánlattevő jelen lehet, összegzés kiosztása 11. Szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel Ha az eljárás tárgyalásos, akkor az ajánlatok bontását követően az ajánlatkérő és az ajánlattevők között tárgyalás zajlik az ajánlat egyes feltételeiről, és az ajánlatkérő az így kialakult végleges ajánlatokat bírálja el.

Hiánypótlás  Jellege: kötelező, teljes körű.  A hiánypótoltatható dokumentumok köre: alkalmasság, kizáró okokkal kapcsolatos igazolások, formai hiányosságok  Önkéntes hiánypótlás intézménye megmarad  Minden eljárásban kötelező lett  A „legalább egy alkalommal” kitétel kikerül a törvény szövegéből  Minden ajánlattevőt értesíteni kell a hiánypótlásról

Feltételes közbeszerzés A Kbt. 48.§ alapján a pályázat elnyerése előtt megindítható.  Ajánlati felhívás közzétehető  Fel kell tűntetni a közbeszerzés feltételes jellegét „…a támogatásra irányuló igény el nem fogadása…” (48.§) okán az ajánlatok elbírálásától az ajánlatkérő elállhat (82.§), illetve általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt ( nem nyert) a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. (99.§)

Közbeszerzés időigénye Változó, de rendszerint hosszú átfutású folyamat.  Hirdetmény,tenderdokumentáció előkészítése 1-5 nap  Hirdetmény feladásától az ajánlattételi határidő: 45/25 nap  Tenderbontás: 1 nap  Értékelés, eredményhirdetés: 30 ( építés 60) nap  Szerződés megkötése: (60) nap az esetleges jogorvoslatok miatt - moratórium

Közbeszerzés dokumentumai Hivatalhoz benyújtandó dokumentumok:  Pártatlansági nyilatkozatok  Ajánlattételi felhívás, és annak módosításai a megjelenésre történő hivatkozással  Kiegészítő tájékoztatás  Ajánlatbontási jegyzőkönyv  Beérkezett ajánlatok 1–1 példánya  Jelenléti ívek, jegyzőkönyvek  Hiánypótlási levelezés  Bírálati lapok, bírálati jegyzőkönyv  Eredményről szóló tájékoztató a megjelenésre történő hivatkozással  Szerződés  Szerződés módosításáról szóló hirdetmény a megjelenésre történő hivatkozással  Szerződés teljesítéséről szóló hirdetmény a megjelenésre történő hivatkozással A dokumentumokat másolatban, hivatalos pecséttel és aláírással kell benyújtani.

Előzetes vitarendezés  január 1.-től kötelező a jogorvoslati eljéárás megindítása előtt, ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegzésben foglalt valamely ténnyel.  Határidő: eredményhirdetést követő 5. nap  Kérelemben meg kell jelölni az írásbeli összegzés vitatott pontjait, az álláspontot alátámasztó tényeket adatokat, és bizonyítékokat  Faxon, vagy elektronikusan kell a kérelmet elküldeni  Ajánlatkérő válasza: eredményhirdetést követő 8. nap  A kérelem benyújtását követő 10. napig a szerződés nem köthető meg

Automatikus felfüggesztés  január 1.-től a jogorvoslati eljárás megindulása esetén a szerződést a Döntőbizottság az ügy érdemében hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozata meghozataláig nem lehet megkötni.  Kivétel: Döntőbizottság kérelemre engedélyezheti a szerződés megkötését.  Kérelmet a Döntőbizottság akkor engedélyezi, ha közérdek védelme, vagy halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdek indokolja.  Ezeket az indokok fennállását az kérelmet benyújtónak dokumentumokkal kell igazolni.  A Döntőbizottság a kérelemről 5 napon belül végzéssel határoz, ami ellen nincs helye fellebbezésnek.

Kötelező érvénytelenség Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely  kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegésre irányadó jogkövetkezmények alkalmazását  késedelmi kamatra a Ptk. 301/A §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. Semmis az a Kbt hatálya alá tartozó szerződés, ha  azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg.  a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötötték meg a szerződést, és azzal megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a jogorvoslati eljárás megindítását kezdeményezze, és egyben olyan módon megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

Közbeszerzés sikere I. hogy az ajánlatkérő biztosítsa az esélyegyenlőséget.  Ajánlati felhívás és dokumentáció egyértelmű megfogalmazása  Ajánlattevő ezen elvek mentén kérjen kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől.  A Kbt. előírja, hogy a beszerzés tárgyának műszaki követelményeit úgy kell meghatározni, hogy minden ajánlattevő eséllyel tehessen ajánlatot, így ezeket célszerűen szabványokra hivatkozással kell megadni.

Közbeszerzés sikere II. Ellenőrző lista készítése  A felhívásnak és a dokumentációnak a Kbt.-ben is szabályozott kérdéseiről szóló részei összhangban vannak-e a Kbt.-vel.  A felhívás és a dokumentáció összhangban vannak-e egymással.  A Kbt.-ben nem meghatározott feltételek megfogalmazása alapján nyilvánvaló-e, hogy az ajánlattevőnek miként kell teljesítenie a feltételt.  Egyértelműek-e az időpont meghatározások?

Közbeszerzési értékhatár alatt Nem minősül közbeszerzésnek, DE  Dokumentálhatóság elszámoltathatóság  Írásos ajánlatkérés, ajánlat és megrendelő  Ajánlatkérés minimális információi –Ajánlatkérő neve, címe, pecsét –Ajánlattételi határidő –Szállítási határidő –Árubeszerzés: eszköz megnevezése, paraméterei –Szolgáltatás: szolgáltatás rövid leírása, részfeladatok, jelentések  Legalább 3 írásos ajánlat, ajánlatok értékeléséről rövid írásos értékelés

Fontos tudnivalók A 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (Vhr.) 33. § (4) alapján: Ha a közbeszerzési eljárás megindítását az ügyfél igazolta, a művelet megvalósításának határideje –Gépbeszerzés (2 év) esetén 6 hónappal, –építési beruházás (3 év) esetén 12 hónappal meghosszabbodik (a művelet megkezdésének időpontjától számítva)

A művelet megkezdésének időpontja:  a gép, berendezés, technológia beszerzése esetén a megrendelés (vételi szándék) írásban történő bejelentése, vagy az adásvételi szerződés megkötése, illetve a számlán szereplő teljesítés dátuma közül a legkorábbi;  építési beruházás esetében a kivitelezői szerződés megkötésének napja,ennek hiányában vagy közbeszerzés esetén az építési naplóba történő első bejegyzés dátuma

Hirdetmények  FONTOS: A Kbt április 1-től életbe lépő módosulása alapján a hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás megszűnt.  A hirdetménymintákat az 5/2009. (III.31.) IRM rendelet tartalmazza.

Köszöni megtisztelő figyelmüket: Dr. Pete Szilárd Dr. Ujvári Sándor