APEH sajtótájékoztató június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ2 Az előadás tematikája 1.Jogszabályi háttér 2.Kiválasztás alapját képező információk 3.A tényállás tisztázása 4.Vizsgálati szempontok 5.A kedvezmény igénybevételének feltételei 6.Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai 7.Színlelt szerződések statisztikai adatai 8.Esettanulmányok (I-VIII.)

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ3 Jogszabályi háttér  Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére.  Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatok végrehajthatóságának kérdéseit.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ4 Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk Az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor:  Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelentés  A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés  Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján  A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok. (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya)  Az adózónál folytatott más ellenőrzés során szerzett információk

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ5 A tényállás tisztázása  Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet.  Minden egyes szerződés esetén mérlegelni kell az adott szerződés elemeit.  Az adóhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a szerződést és más hasonló cselekményeket az Art. 1. § (7) bekezdése alapján valódi tartalmuk szerint minősítse.  A szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ6 Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés nem az, aminek a felek nevezik  – a tartalma alapján –, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni.  Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni:  az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat  az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára  az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns  Az adóhatóság többletjogosultsága az adóügyi jogviszony sajátosságaiból ered.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ7 Vizsgálati szempontok  A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni  A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni  Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ8 Elsődleges minősítő jegyek  A tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás  A személyes munkavégzési kötelezettség  Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása  Alá-fölérendeltségi viszony

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ9 Másodlagos minősítő jegyek  Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog  A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása  A munkavégzés helye  Az elvégzett munka díjazása  A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása  A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása  Írásbeliség

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ10 Egyes tevékenységekre vonatkozó speciális jogszabályok  a sportról szóló évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét  a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető  a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkalmazotti jogviszonyban láthatóak el  a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló évi CXXXIII. törvény

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ11 A kedvezmény igénybevételének feltételei a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések  A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként június 30-ig nyilvántartásba kell venni.  E tényről a munkáltatónak július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot.  Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania.  A feltétel teljesülését az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát.  Az a munkáltató, aki június 30-ig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, illetőleg július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszti.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ12 b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések 2006 június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó  Azoknál a munkáltatóknál, ahol július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzésre, – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben – és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.  Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, azaz a hivatkozott jogszabály szerinti mentesség feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogviszony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazza, amely valós tartalma szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelent.  Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálta során az adóhatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződés-kötés nélkül történő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt elveszíti. A kedvezmény igénybevételének feltételei

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ13 Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai Az átminősítés miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak. Az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra:  A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék  A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok)  Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után  Tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után  Szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után  A le nem vont szja-előleg miatti mulasztási bírság  A foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek– ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is  A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ14 A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja  Az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részének figyelembevételével.  A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a.  Ha a kifizető az adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ15 A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése Az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott:  áfa kötelezettségét (visszaigényelheti)  a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti)  egyéni járulék-kötelezettségét (visszaigényelheti)  egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti)  személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ16 Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai Év Bejelentést tett adózó Bejelentés alapján hány főt minősített át az adózó Össze- sen Vizsgá- lat alapján % Önkén- tes % Össze- sen Vizsgá- lat alapján % Önkén- tes % I. - V.hó Összesen

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ17 Év Vizsgálatok száma (db) Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eFt) Adónemek összesen 1 vizsgálatra jutó adómegállapítás összege Bírság Késedelmi pótlék I. - V. hó Összesen Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai (a moratórium nyertesei)

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ18 A színlelt szerződésekkel kapcsolatos bírósági esetek száma Összes eset száma36 Folyamatban van10 Megszűnt az eljárás2 Az adózó a pernyertes4 Az APEH a pernyertes20

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ19 Esettanulmány - I. A Műsorszolgáltató években igazgatói, műsorvezetői, szerkesztői, gyártásvezetői, riporteri, operatőr, vágó, kameraman, bemondó, fodrász, sminkes, asszisztensi feladatok ellátására „Szolgáltatási megállapodásokat” kötött egyéni vállalkozókkal, valamint a munkát személyesen ellátó magánszemélyek társaságaival. A „Szolgáltatási megállapo- dásokat” a revízió színlelt szerződéssé, a lekönyvelt számlák bruttó összegét, összesen 600 millió Ft-ot bérköltséggé minősítette. A „Szolgáltatási megállapodások” munka- viszonnyá történő átminősítése miatt a társaság terhére összességében 1,2 milliárd Ft adókülönbözet és szankciók kerültek megállapításra.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ20 Az adózó különböző tevékenységeket rendelt meg szerződés alapján a vele kapcsolt vállalkozásban álló kft-től, úgymint szoftver-, hardver-szaktanácsadást, számviteli tevékenységet, piac- és közvélemény-kutatást, üzletviteli tanácsadást, máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, felnőtt és egyéb oktatást. A kft. különböző alvállalkozókat (társaságokat, egyéni vállalkozásokat) vett igénybe a teljesítéshez. A kft-nél munkaviszonyban álló alkalmazottak közreműködésével létrejött társasággal, illetve egyéni vállalkozókkal kötött alvállalkozói, megbízási szerződések színleltek, és a kft-n keresztül kifizetett megbízási díjak tartalmukat tekintve munkabérek. A megállapított adó- különbözetek és szankciók összesen 150 millió Ft-ot tettek ki. Esettanulmány - II.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ21 A kft. a vizsgált időszakban mély- és közműépítési beruházások kivitelezési munkálatait végezte. E tevékenységéhez kapcsolódóan megbízási, illetve vállalkozási szerződéseket kötött egyéni vállalkozókkal a gépészeti vezetői munkakör, koordinációs feladatok, a termelésirányítási feladatok (építésvezető), valamint a létesítmény-főmérnöki feladatainak végzésére. A létrejött jogviszonyokat a revízió, valódi tartalma szerint munkaviszonynak minősítette. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 50 millió Ft. Esettanulmány - III.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ22 Az ellenőrzés alá vont kft január 1. napjával megbízási szerződést kötött egy bt-vel konyhafőnöki feladatok ellátására. A szerződés szerint a vállalt feladatok ellátását a bt. beltagja végzi. A megbízási szerződés szerint a megbízott a feladatokat személyesen – az igazgató irányításával – látja el. A megbízási szerződésekben rögzített elvégzendő feladatok, az alá-fölérendeltségi viszony a konyhafőnök és az ügyvezető igazgató, illetve a konyhafőnök és a közvetlen irányítása alá tartozó személyzet közötti hierarchiában, a rendelkezésre állás, a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre, a munkáltató ügyrendjének kötelező betartása, a munkafegyelem megtartásának követelménye mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 20 millió Ft. Esettanulmány - IV.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ23 A revízió vizsgálta a Gyógyszergyártó rt. (mint megbízó) és a szolgáltatást nyújtók (mint megbízottak) közötti szerződéseket, az ehhez kapcsolódó számlákat, egyéb dokumentumokat. A szerződésekben – amelyek tényleges gazdasági eseményt takartak - a szolgáltatást végző személyek döntően a részvénytársaság vezető tisztségviselői, munkaviszonyban levő dolgozói közül kerültek ki, mint egyéni vállalkozók, illetőleg gazdasági társaságok tagjai. A foglalkoztató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, illetve gazdasági társaságban tagsági jogviszonnyal (munkavállaló által létrehozott) rendelkező munkavállalóival ugyanarra a tevékenységre irányuló szerződést kötött, amelyet a munkaviszonyában köteles volt ellátni. A szerződések a munkajogviszonyra jellemző ismérveket hordozták, ezért az adózó terhére megállapított adókülönbözet és jogkövetkezmény együttes összege 250 millió Ft. Esettanulmány - V.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ24 Adózó évben a vízmérő-leolvasó és vízdíjbeszedő tevékenységet folytató munkavállalóinak munkaviszonyát közös megegyezéssel megszűntette, majd a következő naptól ugyanezen személyekkel, illetve további más személyekkel vállalkozási szerződést kötött. A két jogviszony alatt végzett feladatok megegyeztek, mindkét időszakban vízmérő-leolvasást illetve díjbeszedést kellett végezni a magánszemélyeknek, az elszámolás metodikája is ugyanaz maradt. A vállalkozók havonta számlát bocsátottak ki a szerződés szerinti vállalkozói díjakról. Napi kapcsolat volt az üzemmérnökségen a koordinátorokkal, akiktől a feladatok ellátásához útmutatást, utasításokat kapták ugyanúgy, mint a munkaviszony ideje alatt. A tevékenységet végzők kötetlen munkaidőben látták el feladatukat, átlagban napi 7-8 órában, és fogadóórát tartottak az üzemmérnökségeken, illetve a település vízműtelepén. A vállalkozók ezért bérleti díjat, rezsi költségtérítést nem fizettek a társaság felé. A leolvasáshoz szükséges, készüléket, és a szükséges nyomtatványokat a foglalkoztató biztosította. Az átminősítéssel összefüggésben 150 millió Ft adókülönbözet és jogkövetkezmény került megállapításra. Esettanulmány - VI.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ25 Az adózó és a magánszemélyek között létrejött szerződés tárgya, a megbízó által forgalmazott hírlapok, sajtótermékek árusítására terjedt ki. A szerződések meghatározták a tevékenység végzésének kizárólagos helyét, az árusítás idejét. A forgalmazott termékek a megbízó tulajdonát képezték. Az árusítás a megbízó szoros felügyelete alatt történt, az értékesítés bizonylatolása a megbízó eszközeivel történt, az értékesítés árbevétele a megbízó társaságnál jelent meg. Az értékesítésre kijelölt pavilon is a társaság tulajdonában volt, a megbízottat nem terhelte sem bérleti díj, sem egyéb költségátalány fizetési kötelezettség. A szerződéseket valóságos tartalmuk szerint a revízió munkaszerződéssé minősítette, ennek vonzataként 20 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg. Esettanulmány - VII.

2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ26 Az ellenőrzés alá vont kft. két vezető munkatársának (a logisztikai vezetőnek és a kereskedelmi-marketing igazgatónak) a munkaviszonyát megszüntette, addigi feladataik ellátásáról az általuk létrehozott vállalkozásokat bízta meg megbízási szerződés alapján. A revízió megállapította, hogy a megbízottak továbbra is a korábban munkaviszony alapján végzett feladataikat látták el – gépjárműparki üzemeltetés, külső-belső kontrolling folyamatok vezetése –, és a megkötött megbízási szerződések a munkaszerződés elemeit tartalmazták (személyes munkavégzési kötelezettség, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog stb.). A jogviszony átminősítése miatt 6 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg a revízió. Esettanulmány - VIII.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!