Mire vállalkozhatunk? Munkaügyi per. A tárgyalás Készült: A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon (8200 Veszprém, Vár u. 19.)Készült: A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon.

Az előadások a következő témára: "Mire vállalkozhatunk? Munkaügyi per. A tárgyalás Készült: A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon (8200 Veszprém, Vár u. 19.)Készült: A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon."— Előadás másolata:

1 Mire vállalkozhatunk? Munkaügyi per

2 A tárgyalás Készült: A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon (8200 Veszprém, Vár u. 19.)Készült: A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon (8200 Veszprém, Vár u. 19.) 2005. október 3-án 2005. október 3-án Jelen vannak: Dr Varga Zoltán bíró,Jelen vannak: Dr Varga Zoltán bíró, Dr Horváth Miklós a Dr Horváth Miklós a felperes képviseletében, felperes képviseletében, (Mgtsz.) (Mgtsz.) Dr Nagy Géza az alperes Dr Nagy Géza az alperes képviseletében (APEH) képviseletében (APEH)

3 A tényállás ismertetése Dr Varga Zoltán bíró megnyitotta a tárgyalást. Az alapul szolgáló tényállás szerint az illetékes adóhatóság 2002-2003. évekre vonatkozóan átfogó ellenőrzést tartott egy Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnél, amelynek eredményeként az adózó terhére adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot, a javára kisebb összegű adókülönbözetet állapított meg. Az illetékes adóhatóság a Veszprém Megyei Munkaügyi Felügyelőséget is megkereste az ellenőrzés kapcsán, mivel munkaügyi szabálytalanságokra is fény derült a vizsgálat során.Dr Varga Zoltán bíró megnyitotta a tárgyalást. Az alapul szolgáló tényállás szerint az illetékes adóhatóság 2002-2003. évekre vonatkozóan átfogó ellenőrzést tartott egy Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnél, amelynek eredményeként az adózó terhére adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot, a javára kisebb összegű adókülönbözetet állapított meg. Az illetékes adóhatóság a Veszprém Megyei Munkaügyi Felügyelőséget is megkereste az ellenőrzés kapcsán, mivel munkaügyi szabálytalanságokra is fény derült a vizsgálat során. Az adóhatóság többek között azt állapította meg, hogy a szövetkezet Sz.Z és F.J. egyéni vállalkozókkal főagronómusi beosztásra, illetve főkönyvelői munkakör ellátására kötött vállalkozási szerződést. Az F.J-vel kötött szerződés utóbb módosításra került, melyben az egyéni vállalkozó helyett az általa létrehozott F.és Tsa Kft-t nevezik meg szerződő félként. A korábbi szerződés rendelkezéseit a módosítás nem érintette, így továbbra is személyesen F.J. járt el a társaság cégneve alatt a szerződés teljesítése érdekében. Az adóhatóság többek között azt állapította meg, hogy a szövetkezet Sz.Z és F.J. egyéni vállalkozókkal főagronómusi beosztásra, illetve főkönyvelői munkakör ellátására kötött vállalkozási szerződést. Az F.J-vel kötött szerződés utóbb módosításra került, melyben az egyéni vállalkozó helyett az általa létrehozott F.és Tsa Kft-t nevezik meg szerződő félként. A korábbi szerződés rendelkezéseit a módosítás nem érintette, így továbbra is személyesen F.J. járt el a társaság cégneve alatt a szerződés teljesítése érdekében.

4 Az adóhatóság álláspontja szerint a szerződések megítélésében nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük. A „vállalkozói szerződés” elnevezésű iratok tartalmi vizsgálata során az adóhatóság azt a következtetést vonta le a kirendelt munkaügyi felügyelővel együttesen, hogy azok elsősorban munkaviszonyra jellemző ismérveket hordoznak. A szerződésekben fellelhető széles körű utasítási jog mellett a „vállalkozó” vezetői feladatokkal történő megbízása sem a vállalkozási jellegű jogviszony kifejezett jellemzője. A szerződések valódi tartalma munkaszerződésnek felel meg, a vállalkozói díj címén kifizetett összegeket ezért munkabérnek tekintette az adóhatóság.Az adóhatóság álláspontja szerint a szerződések megítélésében nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük. A „vállalkozói szerződés” elnevezésű iratok tartalmi vizsgálata során az adóhatóság azt a következtetést vonta le a kirendelt munkaügyi felügyelővel együttesen, hogy azok elsősorban munkaviszonyra jellemző ismérveket hordoznak. A szerződésekben fellelhető széles körű utasítási jog mellett a „vállalkozó” vezetői feladatokkal történő megbízása sem a vállalkozási jellegű jogviszony kifejezett jellemzője. A szerződések valódi tartalma munkaszerződésnek felel meg, a vállalkozói díj címén kifizetett összegeket ezért munkabérnek tekintette az adóhatóság. Az 2003.évben hatályos társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. 103/a.§ (1) bekezdése, illetve az 1998-tól hatályos 1997. évi LXXX. Tv. 20. § és 24.§-ai alapján a munkáltató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett jövedelem után társadalombiztosítási járulékot, a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Az 2003.évben hatályos társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. 103/a.§ (1) bekezdése, illetve az 1998-tól hatályos 1997. évi LXXX. Tv. 20. § és 24.§-ai alapján a munkáltató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett jövedelem után társadalombiztosítási járulékot, a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni.

5 Mivel a szövetkezet e kötelezettségének nem tett eleget, az adóhatóság az adózó terhére egészségbiztosítási, valamint nyugdíjbiztosítási alapot érintő járulék- különbözetet állapított meg.Mivel a szövetkezet e kötelezettségének nem tett eleget, az adóhatóság az adózó terhére egészségbiztosítási, valamint nyugdíjbiztosítási alapot érintő járulék- különbözetet állapított meg. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény (Áfa törvény) 5.§ (2) bekezdése értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény (Áfa törvény) 5.§ (2) bekezdése értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Az ellenőrzés megállapította, hogy Sz.Z és F.J. munkaviszony keretében végezték tevékenységüket, ezért az Áfa törvény 4.§ (1) bekezdés és 5. § (2) bekezdése alapján adóalanyoknak nem tekinthetők, áfá-s számla kibocsátására nem jogosultak. Az ellenőrzés megállapította, hogy Sz.Z és F.J. munkaviszony keretében végezték tevékenységüket, ezért az Áfa törvény 4.§ (1) bekezdés és 5. § (2) bekezdése alapján adóalanyoknak nem tekinthetők, áfá-s számla kibocsátására nem jogosultak. A szövetkezet keresetében elsődlegesen az Sz.Z-vel, és F.J-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött szerződésekkel összefüggő jogviszonyokat szeretné tisztázni. A szövetkezet keresetében elsődlegesen az Sz.Z-vel, és F.J-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött szerződésekkel összefüggő jogviszonyokat szeretné tisztázni. A felperes szerint jogszabálysértően járt el az alperes, amikor az Sz.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött vállalkozási szerződéseket az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. Törvény 1.§ (7) bekezdése alkalmazásával munkaviszonynak minősítette.A felperes szerint jogszabálysértően járt el az alperes, amikor az Sz.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött vállalkozási szerződéseket az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. Törvény 1.§ (7) bekezdése alkalmazásával munkaviszonynak minősítette.

6 A felperes Dr Horváth Miklós ügyvéd a felperes képviseletében a következő jogi álláspontra hivatkozott.Dr Horváth Miklós ügyvéd a felperes képviseletében a következő jogi álláspontra hivatkozott. Munkavégzéssel járó kötelezettséget nem csak munkaszerződésben, hanem polgári jogi szerződés keretei között is lehet vállalni, kivéve, ha kogens jogszabály bizonyos munkavégzésre előírja, hogy azt csak munkaviszony keretében lehet végezni. A szerződést valóban nem az elnevezése szerint kell elbírálni, hanem az alapján, hogy a felek szerződéskori szándéka milyen szerződés létrehozására irányult. A perbeli esetekben a felek ügyleti akarata arra vonatkozott, hogy a felperes az SZ.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel a szerződés tárgyát képező tevékenységre ne munkaviszonyt létesítsenek. Munkavégzéssel járó kötelezettséget nem csak munkaszerződésben, hanem polgári jogi szerződés keretei között is lehet vállalni, kivéve, ha kogens jogszabály bizonyos munkavégzésre előírja, hogy azt csak munkaviszony keretében lehet végezni. A szerződést valóban nem az elnevezése szerint kell elbírálni, hanem az alapján, hogy a felek szerződéskori szándéka milyen szerződés létrehozására irányult. A perbeli esetekben a felek ügyleti akarata arra vonatkozott, hogy a felperes az SZ.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel a szerződés tárgyát képező tevékenységre ne munkaviszonyt létesítsenek. A polgári jog szabályai szerint érvényesül a típusszabadság, ezért a felek nemcsak a Ptk-ban nevesített egyes szerződéseket köthetik meg, hanem bármilyen tartalmú szerződést, amelyet jogszabály nem tilt. Bár a szerződések munkavégzésre irányulnak, de annak nem volt akadálya, hogy erre a felek polgári jogviszonyt létesítsenek. A polgári jog szabályai szerint érvényesül a típusszabadság, ezért a felek nemcsak a Ptk-ban nevesített egyes szerződéseket köthetik meg, hanem bármilyen tartalmú szerződést, amelyet jogszabály nem tilt. Bár a szerződések munkavégzésre irányulnak, de annak nem volt akadálya, hogy erre a felek polgári jogviszonyt létesítsenek.

7 Semmi nem tiltja, hogy a felek a szerződési típus megválasztásának mérlegelésénél az eltérő adózási, társadalombiztosítási és egyéb járulékfizetési szabályokat is figyelembe vegyék, és ezek alapján a számukra kedvezőbb szerződéstípust válasszák.Semmi nem tiltja, hogy a felek a szerződési típus megválasztásának mérlegelésénél az eltérő adózási, társadalombiztosítási és egyéb járulékfizetési szabályokat is figyelembe vegyék, és ezek alapján a számukra kedvezőbb szerződéstípust válasszák. A perbeli szerződések minősítése során döntő elhatároló ismérv a felperes szerint, hogy a szövetkezet szerződéses partnerei önálló kockázatvállalás mellett egyéni vállalkozóként, illetve társaságként kötöttek szerződést, és a kapott díj után is ilyen minőségben adóztak. A perbeli szerződések minősítése során döntő elhatároló ismérv a felperes szerint, hogy a szövetkezet szerződéses partnerei önálló kockázatvállalás mellett egyéni vállalkozóként, illetve társaságként kötöttek szerződést, és a kapott díj után is ilyen minőségben adóztak. A felperes szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy helytelenül járt el az adóhatóság, amikor a perbeli szerződéseket munkaszerződéseknek minősítette, és a munkaviszonnyal járó adófizetési és járulékfizetési jogszabályok alkalmazásával adókülönbözetet, illetve járulékkülönbözetet állapított meg határozatában. A felperes szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy helytelenül járt el az adóhatóság, amikor a perbeli szerződéseket munkaszerződéseknek minősítette, és a munkaviszonnyal járó adófizetési és járulékfizetési jogszabályok alkalmazásával adókülönbözetet, illetve járulékkülönbözetet állapított meg határozatában.

8 Az alperes Az alperes képviseletében Dr Nagy Géza ügyvéd vette át a szót. Arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság 724/B/1994. sz. határozatában, amely rámutatott arra, hogy a tartalomalakítási szabadságnak a Ptk. Szerinti konzekvenciája az adójogban értelemszerűen nem érvényesülhet. Ezért a szerződések adójogi sorsát azok valóságos tartalma határozza meg, ennek megállapítása eredményeképpen az adóhatóság a szerződést adott esetben a felektől eltérő módon is minősítheti. A Ptk. 207.§ (1) bekezdése szerinti nyilatkozati elvet az adóhatóság azzal a kiegészítéssel alkalmazza, hogy ha a szerződési nyilatkozatok és felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződést tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani.Az alperes képviseletében Dr Nagy Géza ügyvéd vette át a szót. Arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság 724/B/1994. sz. határozatában, amely rámutatott arra, hogy a tartalomalakítási szabadságnak a Ptk. Szerinti konzekvenciája az adójogban értelemszerűen nem érvényesülhet. Ezért a szerződések adójogi sorsát azok valóságos tartalma határozza meg, ennek megállapítása eredményeképpen az adóhatóság a szerződést adott esetben a felektől eltérő módon is minősítheti. A Ptk. 207.§ (1) bekezdése szerinti nyilatkozati elvet az adóhatóság azzal a kiegészítéssel alkalmazza, hogy ha a szerződési nyilatkozatok és felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződést tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani.

9 Mindezek alapján az alperesi adóhatóság arra hivatkozott, hogy mivel a perbeli szerződések főbb jellemzőként munkaviszonyra vonatkozó ismérveket hordoznak, ezért valódi tartalmuk szerint azok munkaszerződésnek minősülnek. Az Sz.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött szerződések tartalmazzák mindazokat az elemeket, melyek a munkaszerződést kötelező elemei (bér, munkakör, munkavégzés helye), ezen túlmenően olyan egyéb elemeket is, amelyek csak a munkaszerződés elemei lehetnek és kifejezetten munkajogi jogintézmények (munkáltatói jogkor egy részének gyakorlása, szabadság, határozatlan idejű megállapodás). Mindezek alapján az alperesi adóhatóság arra hivatkozott, hogy mivel a perbeli szerződések főbb jellemzőként munkaviszonyra vonatkozó ismérveket hordoznak, ezért valódi tartalmuk szerint azok munkaszerződésnek minősülnek. Az Sz.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött szerződések tartalmazzák mindazokat az elemeket, melyek a munkaszerződést kötelező elemei (bér, munkakör, munkavégzés helye), ezen túlmenően olyan egyéb elemeket is, amelyek csak a munkaszerződés elemei lehetnek és kifejezetten munkajogi jogintézmények (munkáltatói jogkor egy részének gyakorlása, szabadság, határozatlan idejű megállapodás). Az alperesi adóhatóság álláspontja szerint tehát az volt, hogy jogszerűen minősítette a szerződéseket valói tartalmuk szerint munkaszerződéseknek, így a vállalkozói díj címén kifizetett összegeket pedig munkabérnek és állapított meg a társadalombiztosítási jogszabályok alapján társadalombiztosítási nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a felperes terhére. Az alperesi adóhatóság álláspontja szerint tehát az volt, hogy jogszerűen minősítette a szerződéseket valói tartalmuk szerint munkaszerződéseknek, így a vállalkozói díj címén kifizetett összegeket pedig munkabérnek és állapított meg a társadalombiztosítási jogszabályok alapján társadalombiztosítási nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a felperes terhére.

10 A bíróság határozata Dr Varga Zoltán bíró: A bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. Hivatkozva a régi Art. 1.§ (7) bekezdésére, mely szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alperesi adóhatóság eljárása során a felperesnek az Sz.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött szerződéseit elnevezésüktől függetlenül valódi tartalom szerint jogában áll eltérően minősíteni. A bíróságnak ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi adóhatóság álláspontja helyes volt –e, amikor a vállalkozási szerződést elnevezésű okiratokat munkaszerződéseknek tekintette, és a munkaviszony keretében végzett munka után járó adó- és járulékfizetési kötelezettséget állapította meg.Dr Varga Zoltán bíró: A bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. Hivatkozva a régi Art. 1.§ (7) bekezdésére, mely szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A bíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alperesi adóhatóság eljárása során a felperesnek az Sz.Z.-vel, F.J.-vel, illetve az F. és Tsa Kft-vel kötött szerződéseit elnevezésüktől függetlenül valódi tartalom szerint jogában áll eltérően minősíteni. A bíróságnak ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi adóhatóság álláspontja helyes volt –e, amikor a vállalkozási szerződést elnevezésű okiratokat munkaszerződéseknek tekintette, és a munkaviszony keretében végzett munka után járó adó- és járulékfizetési kötelezettséget állapította meg. A Ptk. 207.§ (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értenie. A bíróság több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a munkaviszonynak egyéb jogviszonyoktól való elhatárolása szempontjából legfontosabb a munkavégzésre vonatkozóan a munkáltatót megillető széleskörű utasítási jog, amely kiterjedhet a munkavégzés helyére, módjára, idejére, részleteire, a munkavégzés rendszerességére és a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel való munkavégzésre. A Ptk. 207.§ (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értenie. A bíróság több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a munkaviszonynak egyéb jogviszonyoktól való elhatárolása szempontjából legfontosabb a munkavégzésre vonatkozóan a munkáltatót megillető széleskörű utasítási jog, amely kiterjedhet a munkavégzés helyére, módjára, idejére, részleteire, a munkavégzés rendszerességére és a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel való munkavégzésre.

11 A bíróság álláspontja szerint az Sz.Z.-vel főagronómusi beosztásra kötött vállalkozási szerződés elnevezésű megállapodásban az alábbi tartalmi elemek érvényesülnek, amelyek munkaszerződésre utalnak:A bíróság álláspontja szerint az Sz.Z.-vel főagronómusi beosztásra kötött vállalkozási szerződés elnevezésű megállapodásban az alábbi tartalmi elemek érvényesülnek, amelyek munkaszerződésre utalnak: - a szerződés szerint a „vállalkozó” közvetlen felettese a szövetkezet elnöke, termelési és műszaki kérdésekben a szövetkezet elnökének szakmai helyettese, aki állandóan együttműködik a szövetkezet elnökével, munkájáról rendszeresen beszámolni tartozik a szövetkezet igazgatóságának és elnökének,- a szerződés szerint a „vállalkozó” közvetlen felettese a szövetkezet elnöke, termelési és műszaki kérdésekben a szövetkezet elnökének szakmai helyettese, aki állandóan együttműködik a szövetkezet elnökével, munkájáról rendszeresen beszámolni tartozik a szövetkezet igazgatóságának és elnökének, - a szerződésben részletezett tevékenységi és feladatkör szoros kapcsolatot feltételez a felperesi szövetkezettel, és a felsorolt feladatok elvégzése munkafegyelmet követel, szemben a vállalkozási szerződések azon jellemzőire, amely szerint a vállalkozót a megbízójával szemben csak tájékoztatási kötelezettség terheli,- a szerződésben részletezett tevékenységi és feladatkör szoros kapcsolatot feltételez a felperesi szövetkezettel, és a felsorolt feladatok elvégzése munkafegyelmet követel, szemben a vállalkozási szerződések azon jellemzőire, amely szerint a vállalkozót a megbízójával szemben csak tájékoztatási kötelezettség terheli, - a szerződés szerint Sz.Z.-nek közvetlen beosztott munkatársai vannak, akik közvetlen irányítása alá tartoznak, és akiket évente négy alkalommal beszámoltat, véleményezési a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók felvételét, felmondását, beosztásának megállapítását.- a szerződés szerint Sz.Z.-nek közvetlen beosztott munkatársai vannak, akik közvetlen irányítása alá tartoznak, és akiket évente négy alkalommal beszámoltat, véleményezési a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók felvételét, felmondását, beosztásának megállapítását.

12 A szerződés szerinti feladat jellege arra utal, hogy azt nem lehet a szövetkezeten kívül ellátni. Bár a szerződés a munkaidő szempontjából bizonyos függetlenséget biztosít a „vállalkozó” számára a „kötetlen munkaidő” szóhasználat révén, azonban a 20 munkanap folyamatos távollét a munkajog által ismert rendes szabadságot jelenti, mely jogintézmény csak a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozók esetében jöhet szóba.A szerződés szerinti feladat jellege arra utal, hogy azt nem lehet a szövetkezeten kívül ellátni. Bár a szerződés a munkaidő szempontjából bizonyos függetlenséget biztosít a „vállalkozó” számára a „kötetlen munkaidő” szóhasználat révén, azonban a 20 munkanap folyamatos távollét a munkajog által ismert rendes szabadságot jelenti, mely jogintézmény csak a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozók esetében jöhet szóba. A vállalkozási szerződések egyik főbb jellemzője, hogy meghatározott feladat elvégzését célozzák, melynek eredményt produkáló elvégzése után, a vállalkozó szerződéses kötelezettségének teljesítésével a jogviszony megszűnik. Ezzel szemben Sz.Z. a megállapodásban nem eredményköteles feladatra vállalkozott, hanem egy határozatlan időtartamú jogviszonyt létesített a felperessel, amely szintén a munkajogviszony egyik jellemző sajátossága. A vállalkozási szerződések egyik főbb jellemzője, hogy meghatározott feladat elvégzését célozzák, melynek eredményt produkáló elvégzése után, a vállalkozó szerződéses kötelezettségének teljesítésével a jogviszony megszűnik. Ezzel szemben Sz.Z. a megállapodásban nem eredményköteles feladatra vállalkozott, hanem egy határozatlan időtartamú jogviszonyt létesített a felperessel, amely szintén a munkajogviszony egyik jellemző sajátossága. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy egyéni vállalkozó munkajogi jogviszonyt nem létesíthet a Ptk. gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogi szabályozása alapján. A munkaszerződést a Munka Törvénykönyve szabályozza, ezért nincs jelentősége annak, hogy a Ptk. saját szabályozási rendszerén belül, gazdálkodó szervezet elnevezés alá kiket sorol. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy egyéni vállalkozó munkajogi jogviszonyt nem létesíthet a Ptk. gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogi szabályozása alapján. A munkaszerződést a Munka Törvénykönyve szabályozza, ezért nincs jelentősége annak, hogy a Ptk. saját szabályozási rendszerén belül, gazdálkodó szervezet elnevezés alá kiket sorol. A bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a vállalkozási jogviszonyt munkaviszonynak minősítse, és az átminősítésből adódó járulékokat az APEH adónemenként számlájára megfizesse. A bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a vállalkozási jogviszonyt munkaviszonynak minősítse, és az átminősítésből adódó járulékokat az APEH adónemenként számlájára megfizesse.

13 Saját véleményünk Saját véleményünk: A bíró ítéletével mindenben egyetértünk, nagyon részletesen felsorolta, hogy mik a munkaszerződést tartalmi elemei, mi különbözteti meg a munkaviszonyt a vállalkozási jellegű jogviszonytól. A Munka Törvénykönyvével szemben régen megfogalmazott igény, hogy pontosan határozza meg, mit jelent a munkaviszony, illetve ma a különbség a munkaszerződés, a kinevezés alapján foglalkoztatottak és a polgárjogi megbízási, vagy vállalkozási szerződés szerint munkát végzők között. Az aktuális kérdések közül a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezések kiegészítése ma az egyik legtöbbet kritizált része a legutolsó módosításnak. A munka világában ugyanis az utóbbi időben az a gyakorlat terjedt el, amely szerint a munkáltatók munkaszerződés helyett egyéni vállalkozói igazolványt váltatnak ki a munkavállalókkal, vagy megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel alkalmazzák őket, mint a fenti példából is világosan látható.Saját véleményünk: A bíró ítéletével mindenben egyetértünk, nagyon részletesen felsorolta, hogy mik a munkaszerződést tartalmi elemei, mi különbözteti meg a munkaviszonyt a vállalkozási jellegű jogviszonytól. A Munka Törvénykönyvével szemben régen megfogalmazott igény, hogy pontosan határozza meg, mit jelent a munkaviszony, illetve ma a különbség a munkaszerződés, a kinevezés alapján foglalkoztatottak és a polgárjogi megbízási, vagy vállalkozási szerződés szerint munkát végzők között. Az aktuális kérdések közül a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezések kiegészítése ma az egyik legtöbbet kritizált része a legutolsó módosításnak. A munka világában ugyanis az utóbbi időben az a gyakorlat terjedt el, amely szerint a munkáltatók munkaszerződés helyett egyéni vállalkozói igazolványt váltatnak ki a munkavállalókkal, vagy megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel alkalmazzák őket, mint a fenti példából is világosan látható.

14 Az így foglalkoztatottakat számos olyan jogosultságból zárja ki a munkáltató, amit alkalmazotti foglalkoztatása esetén biztosítani kellene (pl. táppénzes állomány, szabadság, felmondás esetén felmentési idő, végkielégítés, természetbeni juttatások stb.). Természetesen a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket is a dolgozókra hárítják a munkáltatók. Mivel az így munkát vállalók munkavégzésének módja, tartalma azonos az alkalmazottak által végzettel, ezek az úgynevezett leplezett munkaszerződések, foglalkoztatások a munkajogi szabályok megkerülésére irányulnak.Az így foglalkoztatottakat számos olyan jogosultságból zárja ki a munkáltató, amit alkalmazotti foglalkoztatása esetén biztosítani kellene (pl. táppénzes állomány, szabadság, felmondás esetén felmentési idő, végkielégítés, természetbeni juttatások stb.). Természetesen a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket is a dolgozókra hárítják a munkáltatók. Mivel az így munkát vállalók munkavégzésének módja, tartalma azonos az alkalmazottak által végzettel, ezek az úgynevezett leplezett munkaszerződések, foglalkoztatások a munkajogi szabályok megkerülésére irányulnak. A munkaviszony fogalmát nem adja meg a törvény. Arról azonban rendelkezik, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának kiválasztása nem történhet azzal a céllal, hogy az a dolgozó jogos érdekeit csorbítsa. A munkaviszony fogalmát nem adja meg a törvény. Arról azonban rendelkezik, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának kiválasztása nem történhet azzal a céllal, hogy az a dolgozó jogos érdekeit csorbítsa. Meg kell találni az ideális arányt a szerződési elv és a munkajogviszonyban szükségszerűen jelen levő, kógens elemek között, amelyeknek rendeltetése alapvetően az, hogy biztosítsa a felek akaratszabadságának szerződéses realizálását, a szerződést kötő felek esélyegyenlőségét.Meg kell találni az ideális arányt a szerződési elv és a munkajogviszonyban szükségszerűen jelen levő, kógens elemek között, amelyeknek rendeltetése alapvetően az, hogy biztosítsa a felek akaratszabadságának szerződéses realizálását, a szerződést kötő felek esélyegyenlőségét.