Számviteli alapelvek Számviteli politika Számviteli törvény Számviteli alapelvek Számviteli politika

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika A számvitel jogi szabályozása A számvitel rendjére vonatkozó legmagasabb szintű jogszabály a számviteli törvény. Jelenleg érvényes törvény: „2000. évi C törvény a számvitelről”. Kikre vonatkoznak a törvény előírásai? A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. A törvény alkalmazásában gazdálkodó: a vállalkozó az államháztartás szervezetei az egyéb szervezetek (pl. lakásszövetkezetek, egyházak, alapítványok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztár stb.) a Magyar Nemzeti Bank valamint az általuk ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézetek. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra!

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika A számviteli törvény célja: objektív információ biztosítása a piac szerepelői (a beszámolók felhasználói) részére a gazdálkodó vagyoni. Pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Szabályai összhangban vannak az Európai közösség (továbbiakban EK) 4., 7., 8. számú irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre is. A számviteli törvény hatálya alá tartozóknak meghatározza: - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, - a beszámoló összeállítását, - a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket az azokra épített szabályokat, - a nyilvánosságra hozatal, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatozó követelményeket.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika A törvény felépítése, fejezetei: A SZÁMVITELI TÖRVÉNY STRUKTURÁJA 1. I. fejezet: Általános rendelkezések - a törvény célja - a törvény hatálya - értelmező rendelkezések, fogalmak II. fejezet: Beszámolás és könyvvezetés - beszámolási kötelezettség - könyvvezetési kötelezettség - számviteli alapelvek - üzleti év

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika III. fejezet: Az éves beszámoló - általános szabályok - a közbenső mérleg - a mérleg tagolás, tételeinek tartalma, értékelése - az eredménykimutatás tartalma, tagolása - a kiegészítő melléklet - az üzleti jelentés

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika IV. fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló Részei: - a mérleg tartalma - az eredménykimutatás tartalma - a kiegészítő melléklet tartalma - készítésének feltételei V. fejezet: Egyszerűsített beszámoló - általános szabályok - a mérleg - az eredménylevezetés VI. fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló - készítési kötelezettség - formája, tartalma - konszolidáció módszerei

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika VII. fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek - előtársasági időszak - gazdasági társaságok átalakulása - egyéb átalakulás A SZÁMVITELI TÖRVÉNY STRUKTURÁJA 2. VIII. fejezet: Számviteli szolgáltatás IX. fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel - letétbe helyezés - közzététel X. fejezet: Könyvvizsgálat - célja, a könyvvizsgálati kötelezettség - könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika XI. fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás - kettős könyvvitel - az egységes számlakeret - a számlarend - egyszeres könyvvitel - a könyvviteli rendszerek változása - könyvviteli zárlat - a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem - a számviteli bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség - a bizonylatok megőrzése XII. fejezet: Jogkövetkezmények XIII. fejezet: Az Országos Számviteli Bizottság Mellékletek XIV. fejezet: Záró rendelkezések

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika A számviteli törvény filozófiája a „megbízható valós összkép biztosítása” a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ennek érvényre juttatása az alapelveken keresztül valósul meg, amelyeket alkalmazni kell, mind a beszámoló elkészítésekor, mind a könyvvezetés során. A számviteli alapelveket a szabályozásuk irányultsága szerint a következők alapján csoportosítjuk:

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika 1. A vállalkozás folytatásának elve I. Tartalmi elvek: 2. A teljesség elve 3. A valódiság elve 4. Az óvatosság elve 5. Az összemérés elve II. Kiegészítő alapelvek: 6. Az egyedi értékelés elve 7. A bruttó elszámolás elve 8. Az időbeli elhatárolás elve 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben 10. A lényegesség elve 11. A költség-haszon elve III. Formai alapelvek: 12. A világosság elve 13. A folytonosság elve 14. A következesség elve

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika 1. A vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja tartani tevékenységét, folytatni tudja a működését, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkentése I. Tartalmi elvek: 2. A teljesség elve: minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, könyvelni kell, a fordulónap és mérlegkészítés között ismertté váltakat is (azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja előtt nem következtek be, a mérleg készítés előtt ismerté váltak) 3. A valódiság elve: a beszámolóban, könyvvezetésben rögzített vagyonok a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie. Ezt a vagyont a számviteli törvény szerint kell értékelni.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika 4. Az óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az előre látható kockázatot és feltételezhető formájában (akkor, ha a fordulónap és a mérlegkészítés napja között vált ismerté.) Az értékvesztéseket és értékcsökkenéseket az eredménytől függetlenül is el kell számolni. 5. Az összemérés elve: a bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika II. Kiegészítő alapelvek: 6. Az egyedi értékelés elve: az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásban, és egyedileg kell értékelni. 7. A bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatóak el. 8. Az időbeli elhatárolás elve: több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási (beszámolási) időszak között.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket ténylegesen tartalmuknak megfelelően kell elszámolni és bemutatni, a számviteli törvény alapelveinek, vonatkozó előírásainak figyelembevételével. 10. A lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, aminek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 11. A költség-haszon elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika III. Formai alapelvek: 12. A világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 13. A folytonosság elve: a naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző év zárómérlegében megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 14. A következesség elve: biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika Számviteli politika: az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, eszközöket sajátos szabályokat, előírásokat tartalmaz. Számviteli politikai döntések: Beszámolási forma megválasztása A mérleg választott formájának megállapítása és annak tagolása Az eredménykimutatás választott formája és annak tagolása A beszámoló készítés időpontjának meghatározása Az eszközök és kötelezettségek értékelésének meghatározása

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika Kiegészítő melléklet tartalma. Amortizációs politika meghatározása. 100 e Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek bekerülésekor az egyösszegű leírás. Céltartalék képzés módjának meghatározása. A jelentős összegű hiba nagysága. A lényeges összegű hiba nagysága. Stb.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok: a.) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata: - leltározás ütemezésére, - a leltározás módjára (mennyiségi felvétel, egyeztetés), - a leltározás lebonyolítására, - a leltár eltérések megállapítására (leltárértékelés), - a leltár eltérések főkönyvi elszámolására, - a leltározás bizonylati rendjére.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika b.) az eszközök és források értékelési szabályzata: - az egyes eszköz tételek bekerülési értékének meghatározására, - az értékelés dokumentumaira, - az értékelés bizonylataira. c.) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat: Csak meghatározott vállalkozónak kell ezt elkészíteni. - a kalkuláció tárgyának meghatározása, - a kalkuláció időszakának meghatározása, - az alkalmazandó kalkulációs séma rögzítése, - a költségfelosztásánál alkalmazandó módszereket, - az utókalkuláció készítésének dokumentumai.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika d.) pénzkezelési szabályzat: - a házi pénztár személyi és tárgyi feltételeire, - a pénzforgalom lebonyolítására, - a pénzforgalom bizonylatolására, - a pénzkezelés rendjére, - a pénz szállítására, megőrzésére, - a pénzforgalomért felelős személyek meghatározására.

Számviteli törvény, számviteli alapelvek, számviteli politika A számviteli politikát és annak keretében elkészítendő szabályzatokat az újonnan alakuló gazdálkodóknak a megalakulástól számított 90 napon belül kell elkészíteni, törvénymódosítás esetén a módosuló törvény szövegrész hatálybalépését követő 90 napon belül kell a változásokat keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.