Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése államháztartási szakon (kötelező tematika szerint) 12 kreditpont Készítette: Szamkó Józsefné 2013.

Aktuális számviteli kérdések A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai 1. Jogszabályok 2012. évi CXLVII. törvény: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról;

2012. évi CLXXVIII. törvény: egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról; 2012. évi CCVIII. törvény: egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról;

2. Az Szt. módosításának céljai új vállalkozási formák megjelenése; értelmezési szabályok pontosításai; adminisztrációs terhek csökkentése; nemzetközi számviteli standardokhoz történő igazodás; értékelési szabályok változása.

3. Az Szt. változásai és költségvetési szervek kapcsolata A módosításokból a költségvetési szervek alkalmazhatják a következő témaköröket Értelmező rendelkezésekből: jelentős összegű hiba; megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalom megszűnése;

Beszámoló készítési kötelezett-ség részből: az államháztartásra vonatkozó eltérő szabályok kiterjesztése az Szt. teljes egészére; Mérlegsorok tartalmi előírásai-ból: szellemi termékek fogalmának pontosítása; készleteknél új kategória beiktatása (áruk időleges saját célú használata);

Mérlegtételek értékelési szabályainál: közműszámláknál pontosítás; Számviteli bizonylatoknál: elektronikus dokumentum részletesebb leírása; Számviteli szolgáltatásokkal összefüggő új szabályok (Ezek részletes ismertetése az I/3. pontban egységesen a költségvetési szerveket érintő sajátos számviteli változásokkal együtt)

A módosításokból a költségvetési szervek eltéréssel alkalmazhatják a következő témaköröket tartósság fogalma; házipénztári készpénz záró-állományának meghatározási szabályai.

A módosításokból a költségvetési szervek nem alkalmazhatják a következő témaköröket mikróvállalkozói egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok; forgóeszközhitelek árfolyam-veszteségének elhatárolása; konszolidációs mentesítés tőzsdei kibocsátóknál;

skontó elszámolási korlát; támogatások feloldásának elszámolási szabályai; egyéb elszámolási szabályok kényszertörléssel összefüggés-ben; üzembe helyezés időpontjánál; közzétételi kötelezettségnél.

4. Hatályba lépés időpontjai 2012. évben már alkalmazható előírások pl. házipénztári készpénz záró-állományának meghatározási szabályai; közüzemi számláknál;

tartósság fogalma; számviteli önellenőrzés összeghatára; átmenetileg használatba vett áruk; forgóeszközhitelek árfolyam változása; scontó elszámolása.

2013. január 1-jétől alkalmazható előírások pl. mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása Szt. 150. §-152/B. §-ig „Számviteli szolgáltatás” lényege költségvetési szervekre vonatkozó előírások 150. §; 151. § (3)-(14) bekezdés;

költségvetési szervek eltéréssel alkalmazhatják 151. §; nem alkalmazhatják 151. § (2) bekezdés; 151/A-152/B. §;

93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet új előírásai a költségvetési szerveknél Kötelező Összesen 16 kreditpont 12 kreditpont kötelező tematika szerint államháztartási témakörökből Választható 4 kreditpont Más szakirányon (4 kreditpont) vagy más nem államháztartási témakörökben előadás pl. adózás (4 kreditpont) Szakmai kiadvány max. 2 kreditpont Szakmai szervezeti tagság max. 2 kreditpont

A választható részénél összesen 4 kreditpontot kell összegyűjteni, ennek belső tartalmára nincs megkötés!

A szakmai szervezet tagja lehet természetes személy természetes személy foglalkoztatója Feltételek: a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan és a továbbképzési év utolsó napján is tagja a szakmai szervezetnek Feltételek: a továbbképzési évben 3 hónapot meghaladóan és a továbbképzési év utolsó napján is tagja a szakmai szervezetnek; a foglalkoztatója nevében joga van a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációban, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni.

Szakmai kiadvány (2 kreditpont) A szakmai kiadványok esetében a kreditpont-minősítő eljárásban a kreditpont megállapítás feltételei a kiadványokat kiadó szervezetek részére a következő: a minősítést kérelmezni kell, a kiadványokat a releváns szakmai tartalom, az aktualitás, a terjedelem, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint az elméleti és gyakorlati jelleg alapján kell minősíteni,

szakmai folyóiratoknál a kreditpont érték legalább féléves előfizetés esetére állapítható meg. A továbbképzésre kötelezett esetében a kreditpont akkor adható meg, ha a természetes személy a kiadvány megvásárlását igazolja. Ez az igazolás az egységes Kormányzati Portálon az erre, rendszeresített internetes felületen történik. Ennek adatai: név,

regisztrációs szám, a kiadvány vásárlásáról szóló számla másolata. a számla akkor fogadható el, ha az a kiadvány egyértelmű beazonosítását lehetővé teszi, valamint tartalmazza a kiadványt felhasználó továbbképzésre kötelezettek nevét, és regisztrációs számát;

a számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 fő továbbképzésre kötelezett részére lehet a kreditpontokat elfogadni.

Egyéb továbbképzések Az államháztartási szakterületen a 12 kötelező tematikán alapuló kreditponton túlmenően a 4 kreditpontot nem kötelező szakmai kiadvánnyal és szakmai szervezeti tagsággal megszerezni. Ezt a 4 kreditpontot meg lehet szerezni: más szakterületre vonatkozó képzéssel [pl. vállalkozási, egyéb szervezet (non-profit)];

államháztartási területen meghirdetett és akkreditált olyan képzésekkel, melyeket a kötelező tematika nem tartalmaz; Kormany.hu; átmeneti szabály a kötelező tematika szerinti képzés az államháztartási területen 2017. január 1-jéig hatályos.

A költségvetési szervek 2013 A költségvetési szervek 2013. évre vonatkozó számviteli szabályainak módosítása (74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel) Módosítás céljai: az államháztartás információs igényeinek biztosítása; az ellenőrző szervek által feltárt problémák rendezése;

a költségvetési szerveket érintő jogszabályi változásokkal összefüggő számviteli változások megjelenítése A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.); Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény;

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény; Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény;

A Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyelet-ről szóló 2007. évi LXXV. törvény; Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.); Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.);

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény); Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.);

A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2011. (XII A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet; Az elemi költségvetésről szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rende-let; A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény;

Hatályba lépés Szt. szerinti hatályba lépések I/1.4. pont szerint; 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet kihirdetését követő napon (III. 12.).

Az Áhsz. hatálya alá tartozókat érintő változások helyi önkormányzatok társulásaira és azok költségvetési szerveire (új)! térségi fejlesztési tanácsok és költségvetési szerveire (szervezetei helyett)

Értelmező rendelkezések Szellemi terméknek (Szt-ből) minősülnek a megszerzett, előállított iparjogvédelemben részesülő alkotások (pl. szabadalom, know-how); szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (pl. szoftver). Jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak. Független a használatba vétel időpontjától!

Tartósság (Szt-ből eltéréssel) A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha a múltbeli tények; vagy a jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll; akkor is tartós a különbözet – függetlenül az időtényezőtől – ha az véglegesnek minősül.

Jelentős összegű hiba (Szt-ből) Jelentős összegű hibának minősül, ha annak összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2%-át, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, akkor az 1 millió Ft-ot Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba fogalomkör hatályon kívül helyezése

Támogatásértékű bevétel (Ávr-ből) Az államháztartás szervezetétől ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevétel (működési és felhalmozási célú) kivételek: Áhsz. 5. § 13. pont a-d) alpontok.

Támogatásértékű kivétel (Ávr-ből) Az államháztartás szervezete számára, ellenérték nélkül, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más kifizetések (működési és felhalmozási cél). kivételek: Áhsz. 5. § 13a. pont a-d) alpontok.

Repó, fordított repóügylet (Szt-ből) Minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az

ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadék repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.

Fedezeti ügylet (Szt-ből) Olyan kockázat fedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása,

illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezet ügylet jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást

ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek.

Cash-flow fedezeti ügylet (Szt-ből) valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előre jelzett ügylethez kapcsolódó

jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat. Opció: a Ptk-ban nevesített adás-vétel speciális esete, amely a jogosult egyoldalú nyilatkozatával létrehozza a felek között az adás-vételt.

Swapügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adás-vételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.

Beszámolási kötelezettség változásai önállóan működő és önállóan működő és gazdálkodó közötti együttműködés, önálló elemi beszámoló és könyvvezetés; adósságrendezési eljáráshoz kapcsolódó beszámoló-készítési kötelezettség és az Áhsz. kapcsolata [Áhsz. 7. § (8) bekezdés].

Számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok változásai a megbízható és valós helyzetet tükröző információk körének törlése a kötelező szabályozási elemek közül (Szt. szabály); jelentős összegű hiba-határ módosulása.

Önköltségszámítási szabályzat humán egészségügyi szolgáltatással összefüggő mentesség megszüntetése. Pénzkezelési szabályzat zárópénzkészlet törvényi előírásának hatályon kívül helyezése (2012. XII-től  Szt. szabály); önkormányzati alrendszerben a likvidhitelhez kapcsolódó változások  csak önkormányzatok  Stabilitási törvény.

Értékelési szabályzat tartósság fogalmának kibővítése; követelések értékelésénél  kölcsönök értékelése  jogszerű fizetési igény  nem esedékes kamatok könyvelése  0. számlaosztály.

Mérlegtételekre vonatkozó tartalmi előírások változása Befektetett eszközök Befektetett pénzügyi eszközök tartós részesedéseknél  tartós társulási részesedések kimutatása  eszköz átadás a társulásnak  üzemeltetés, kezelésbe adás, vagyonkezelésbe adás (16. számla)

Forgóeszközök Készletek (áruk) Követelések bemutató termi készletek  már 2012-ben is hatályos  lehetséges átsorolás is  értékesítési cél vizsgálata. Követelések Rövid lejáratú visszatérítendő támogatásokkal történő kiegészítés.

Pénzeszközök idegen pénzeszközök (9. melléklet 3d. alpont) óvadéki repó-ügyletek; fedezeti ügyletek. (Áhsz. tükörben nincs külön számla csak a részletes Segédletben.)

Hosszú lejáratú kötelezettségek pénzügyi lízing  finanszírozási műveletek; hosszú lejáratra kapott kölcsönök  visszatérítendő támogatásokkal történő kiegészítés.

Rövid lejáratú kötelezettségek kötvénykibocsátás  külön mérlegsoron; egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből, átkerült a pénzügyi lízing a hosszú lejáratúba 4383. főkönyvi számla helyett 437. főkönyvi számlára.

Passzív pénzügyi elszámolások megszűnt a továbbadási célú bevétel  helyette átfutó bevétel és átfutó bevétel megtérülése  487. főkönyvi számla törlése  az év végi átvezetési kötelezettség megmaradt.

Könyvvezetési szabályok változásai Pénzeszközöknél repó ügyleteknél  csak önkormányzatok Finanszírozási tételeknél (Áht. 73. §) új elszámolási módot jelent maradvány igénybevételek funkcionális osztályozás szerint  99721;

költségvetési támogatási bevétel funkcionális osztályozás szerint  99721 költségvetési szerv; fejezeti kezelésű előirányzat; önkormányzati alrendszerben.

Főkönyvi számlák változásai könyvelés menete  nyitás 2013. I. 1. régi számlaszámon; átvezetés legkésőbb március 31-ig  egyszerűsítések.

Költségvetési beszámolóra vonatkozó változások könyvviteli mérleg tagolásának változása készleteknél új sor (áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások); követelés fejében átvett eszközök, készletek; kötelezettségeknél hosszú lejáratú kötelezettségeknél; rövid lejáratúnál.

Pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatok körének kibővítése választott önkormányzati tisztviselők  tiszteletdíj és költségtérítés lejárt szállítói tartozások  késedelem mértéke szerint (napokban) 21-22 űrlapok  csak elemi beszámolóban  új tagolás (Áht. 73. §)

Maradvány-kimutatások előirányzat-maradvány 5%-os vállalkozási tevékenység sor törlése vállalkozási maradvány  befizetési kötelezettség alapjánál pontosítás  „visszaforgatás” miatt Kiegészítő melléklet Új önkormányzati űrlapok pl. tárgyév június 30-ai iparűzési adóerőképesség bemutatása

Könyvvizsgálati kötelezettség kizárólag egészségügyi szolgáltatóknál; önkormányzatoknál megszűnt a kötelező könyvvizsgálat; pályázatok elszámolásánál az adott szerződés szerint.

Sajátos feladatok 2013. évben társulások átalakulása (Mötv.); közös hivatalok megalakulása (Mötv.); szociális intézmények állami átvétele; köznevelési törvényből, állami átvételből adódó feladatok; víziközmű vagyon átvétele.

egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére; Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (új Áhsz.)  2014. január 1-jétől Az új Áhsz. céljai egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére; a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása; a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása;

a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága; egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra; egyes tevékenységek teljesítményé-nek, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása.

Megvalósítás módjai minden államháztartási szervezetre egységesen kiterjed nincs külön kormányrendelet: nemzetgazdasági elszámolásokra; tulajdonosi joggyakorló szervezetekre; kétféle számvitel bevezetése, ezek különböző szempontok szerinti megkülönböztetése;

költségvetési számvitelben a kiadások és bevételek közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti mérése kiegészül a követelések és kötelezettségvállalások hasonló szemléletű mérési folyamataival; pénzügyi számvitel  a vagyon és a tevékenységek költség-eredményesség szerinti mérése;

a konszolidáció módszertanának pontos meghatározása; egységes gyakorlat kialakítását segítő tényezők minimális eltérési lehetőség  nagyon kevés saját hatáskörű választási lehetőség van; Szt. szabályokból csak, azokat, amelyeket az új Áhsz. nevesít; kötelező kontírozás NGM rendelet kiadása várható;

a mérlegrendezésre, átfordításra szintén lesz NGM rendelet; az Áht-ban már kijelölésre kerültek szintén 2014. évtől azok a szabályok, melyek az új Áhsz. bevezetéséhez szükségesek.

Az új Áhsz. hatálya költségvetési szervekre (alrendszertől függetlenül); központi kezelésű előirányzatokra; fejezeti kezelésű előirányzatokra; elkülönített állami pénzalapokra és kezelő szerveikre; társadalombiztosítási alapokra és kezelő szerveikre;

tulajdonosi joggyakorló szervezetekre pl. MNV Zrt.; Gyemszi stb. helyi, nemzetiségi önkormányzatokra; önkormányzati társulásokra; térségi fejlesztési tanácsokra;

Magyar Államkincstárra mint költségvetési szerv; központi kezelésű előirányzatok esetében (1. számú melléklet); analitikus nyilvántartó helyek esetében (2. számú melléklet).

Értelmező rendelkezések Behajthatatlan követelés végrehajtás során nincs megfelelő fedezet (óvatosság elvéből következő vélelmezés kérdésköre új szabály az államháztartásban); felszámolási eljárás, csődeljárás, önkormányzati adósság rendezési eljárás során elengedtek

ez a szabály nem írja felül az Áht ez a szabály nem írja felül az Áht. követelés elengedésre vonatkozó szabályait; amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet; amelyre a felszámolás, adósságrendezés nem nyújt fedezetet;

amelyet bíróság előtt nem lehet érvényesíteni; amely a hatályos jogszabályok alapján elévült; kisösszegű követelésnél (nem változnak a jelenlegi szabályok) ráfordítások – várható behajtási összeg aránya; az adós igazoltan nem lelhető fel.

Informatikai eszköz (1. § (1) bekezdés 2. pont) az ilyen eszközök tételes felsorolása. Jelentős összegű hiba a hiba megállapítás évében; az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintő hibák, hibahatások (előjeltől független) együttes értéke eléri vagy meghaladja:

Kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át; vagy, ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió Ft-ot!!! Kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök 200 E Ft egyedi értéket meg nem haladó bekerülési értékű ebbe a körbe tartozó eszközök (éven túli elhasználódás)

Fontos új szabályok nincs választási lehetőség, az értékhatár a meghatározó; választási lehetőség továbbra is van az éven belüliségnél; figyelni kell az új bekerülési érték meghatározásra!

Kis összegű követelés költségvetési törvény szerint  ez a szabály nem változott. Követelés a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből - ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is - jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert

és - ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén - a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell;

Vételár, eladási ár árkiegészítéssel, felárral növelt, engedménnyel csökkentett áfát nem tartalmazó ellenérték; termék esetére a számlában foglalt szolgáltatások (szállítás, rakodás, üzembe helyezés); tartozékok, tartalék-alkatrészek beszerzéssel egyidőben történő beszerzés esetén; kamatozó értékpapír esetén nem számít bekerülési értéknek a vételárban felszámított kamat.

Fontos nem kerül más bekerülési érték növelő/csökkentő tétel átvételre az Szt-ből; áfa nem lehet része a bekerülési értéknek függetlenül a levonhatóságtól.

Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések minden olyan pénzeszköz, melyhez nem kapcsolódik visszafizetési kötelezettség; a jogosulatlanság miatti visszafizetések ez alól a szabály alól kivételek.

vissza-fizetendő összeg és kamatai Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség számfejtett személyi juttatás; teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásáért fizetendő ellenérték; felvett hitelek, kölcsönök; kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök vissza-fizetendő összeg és kamatai

Az új Áhsz-ben megjelenő további fogalmak az előzőekben foglaltak kivételével megegyeznek Szt., Áht. és Ávr., Stabilitási törvény által alkalmazott fogalmakkal.

Számviteli alapelvek A számviteli alapelveket az új Áhsz-ben foglalt sajátosságokkal kell alkalmazni. Az Szt. előírásait ennél a témakörnél ott kell figyelembe venni, ahol az új Áhsz. nem ír elő eltérő szabályozást. Az Szt. szerinti előírásokat kell teljes körűen alkalmazni következetesség alapelve;

folytonosság alapelve; tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv; bruttó elszámolás alapelve; lényegesség alapelve; világosság alapelve; valódiság alapelve.

Eltéréssel kell alkalmazni vállalkozás folytatásának elve figyelembe kell venni a beszámolási időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat teljesség elve figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül

óvatosság elve a költségvetési szervek a céltartalékra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatják összemérés elve a költségvetési számvitelben a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni

egyedi értékelés elve sajátosan kell alkalmazni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén időbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben ez az alapelv nem alkalmazható, de a pénzügyi számvitelben kötelező

költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható ez az alapelv azoknál az információknál, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály írja elő

Költségvetési számvitel Az államháztartás számviteli rendszere Költségvetési számvitel Pénzügyi számvitel

1. Költségvetési számvitel Célja: költségvetési tervezés megalapozása; évközi folyamatok központi mérése; helyi szintű döntések megalapozása; zárszámadás alátámasztása; előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítésének folyamatos mérése.

Könyvvezetés jellemzői bevételi és kiadási előirányzatok alakulására; követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek alakulásán; bevételi és kiadási teljesítésekre. kiható gazdasági eseményekről magyar nyelven, kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban; folyamatos; zárt rendszerű; áttekinthető nyilvántartás vezetése, melyet a költségvetési év végével be kell zárni.

További szabályok 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályon belül a 03-09. számlacsoportban vezetett számlákon; részletező, analitikus nyilvántartást kell vezetni, ahol a beszámolóhoz nem elegendő az adott főkönyvi számla adata, ennek minimum tartalmát az új Áhsz. 14. számú melléklete tartalmazza;

egységes rovatrend (Áht. előírás); ettől eltérni nem lelet; saját hatáskörben lehetséges további alábontás; tartalmi előírásokat az új Áhsz. 15. számú melléklete tartalmazza  nem lesz ehhez évente útmutató. a könyvvezetés a 05-09. számlacsoportokon valósul meg;

minden számlacsoportot tovább kell bontani előirányzati számlákra (bevétel/kiadás); követelések nyilvántartási számlákra; kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlákra; teljesítés nyilvántartási számlákra (bevétel/kiadás).

Előirányzatok nyilvántartásának számviteli elszámolása bevételi/kiadási előirányzatok nyilvántartási számláján; minden rovat/tételhez kapcsolódik egy előirányzat számla 1 végű;

gazdasági események eredeti előirányzat; módosítás (növelés); átcsoportosítás (±); zárolás; törlés.

kivétel: tartalékok K 512 rovat, itt csak előirányzati számla van! zárási feladat  001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben; csak közgazdasági osztályozás szerinti elszámolás van! analitikus (részletező) nyilvántartás új Áhsz. 14. számú melléklete szerint

Követelések nyilvántartásának könyvelése 09. számlacsoporton belül 2 végű; gazdasági események nyitás  nyitó-rendező tételek keretében

növekedések előírás; vásárlás; átvétel; elszámolt értékvesztés visszaírása; devizás tételeknél árfolyam- változás miatti növekedés.

csökkenések behajthatatlanná válás; értékesítés; átadás; elengedés; elszámolt értékvesztés; devizás tételeknél árfolyam- változás miatti csökkenés.

teljesítések csak az év végi zárás keretében! megbontás költségvetési évben esedékes; költségvetési évet követően esedékes [új Áhsz. 43. § (4) bekezdés]; behajthatatlan követelés; egyéb állományváltozások; értékvesztés.

váltóval kiegyenlített követelés; Analitikus nyilvántartás kell! 14. számú melléklet Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelés.

Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek fogalmak más fizetési kötelezettség [Áht. 36. § (2) bekezdés]; végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség. 05. számlacsoporton belül 2 végű;

nyitás  nyitó-rendező tételek keretében növekedések gazdasági események nyitás  nyitó-rendező tételek keretében növekedések keletkezése; árfolyam-változás (devizás tételeknél). csökkenések más általi átvállalás; elengedés;

végleges kötelezettség-vállalások átvezetése 0022. számlára kivételek: kölcsönök, visszatérítendő támogatások. teljesítések csak év végén zárás keretében analitikus nyilvántartás; számlák alábontása; Szt. szerinti biztos (jövőbeni) kötelezettségek elszámolása; váltóval kiegyenlített kötelezettség.

Teljesítések nyilvántartásának könyvelése 05. számlacsoporton és 09. számlacsoporton belül a 3 végű ellenszámlák 003. és 005  ezen belül történik meg az ún. funkcionális osztályozás COFOG szerint

gazdasági események kiadás, bevételi teljesítés rovat/tételrendnek megfelelően; könyvvilegesen teljesítésként kötelezően elszámolandó tételek nettó finanszírozás során levont és megfizetett közterhek;

engedményezés (banki, európai uniós); előző évi maradványok igénybevételének elszámolása nyitó-rendező tételek között (nem kell bevárni a jóváhagyást); vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadása a foglalkoztatottak, ellátottak részére.

külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség pénzügyi teljesítésének forint értékét az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani [Szt. 60. § (5) bekezdés]. Megszűnik a választási lehetőség.

központosított illetmény-számfejtés  Kincstár által megküldött könyvelési értesítők szerint kell a K 1-2 rovatokhoz kapcsolódóan könyvelni legalább negyedévente kötelező az egyeztetés; helyesbítő könyvelési értesítő.

térítményezés tárgyévi kiadás és bevétel visszatérítésnél, visszafizetésnél követelés, kötelezettség módosítása; kivétel: közhatalmi bevétel, visszatérítendő támogatás és kölcsön. követelés és kötelezettség-vállalás nélkül nem lehet teljesítést könyvelni!!!

év végi zárás teljesítési számlák év végi záró egyenlegét kiadások esetén a kötelezettségvállalásokkal; bevételek esetén a követelésekkel szemben kell zárni.

vállalkozási tevékenységre egyéb zárlati feladatok havonta feladás; negyedévente 0033 számlán nyilvántartott általános kiadások felosztása alaptevékenységre vállalkozási tevékenységre

korábbi (2013.) szabályokban meglévő függő, átfutó és kiegyenlítő tételeket nem lehet könyvelni a költségvetési számvitelben!

Költségvetési számvitelhez kapcsolódó beszámolási kötelezettség költségvetési jelentés sorok: rovat/tételrend szerint oszlopok: előirányzatok eredeti; módosított.

állományi adatok követelés költségvetési év; következő év. kötelezettség forgalmi teljesítési adatok.

maradvány kimutatás  új Áhsz. 3. számú melléklet Egy űrlapon kell az alap- és vállalkozási tevékenység maradványát kimutatni. személyi juttatások és foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről adatszolgáltatás;

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről; önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások.

2. Pénzügyi számvitel Célja, általános jellemzői vagyonnak és annak összetételének áttekinthető bemutatása a teljes államháztartási szektorban; a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartása;

beszámoló megbízható és valós összképet mutató elkészítésének biztosítása; egységes számlakeret alkalmazása 1-9. számlaosztályban kettős könyvvitel alkalmazása; 1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák;

5-9. számlaosztály: eredményszámlák; 0. számlaosztályon belül 01. és 02. számlacsoportok; analitikus nyilvántartások a 14. számú mellékletben; nettó módon (térítményezések) elszámolt tételeknél pénzeszközök – ráfordításokkal, eszközzel való szembeállítás.

itt kell elszámolni az Áht. 72 itt kell elszámolni az Áht. 72. § (2) bekezdésben megjelölt gazdasági eseményeket (korábbi függő, átfutó, kiegyenlítő tételek) 36. Sajátos elszámolások számlacsoport. költségek elszámolása elsődlegesen  költség-nemenként 5. számlaosztály;

másodlagosan 6-7. számlaosztályokban; 7. számlaosztályt szakfeladatonként kell továbbtagolni (nem lesz kötelező minden szervezetnek).

Mérlegtételek tartalmi előírásának főbb jellemzői, illetve a főbb változásai a pénzügyi számvitelből készülő mérleg felépítését az új Áhsz. 5. melléklete tartalmazza; eszközök besorolása befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek  változatlanul a használati idő alapján;

teljesen új elszámolás a kulturális javaknál, régészeti leletek esetében bekerülési érték nem állapítható meg; térítésmentességnél, cserénél az átadó közli az értéket; átmeneti szabály 2013. december 31-én meglévő eszközöknél, választás.

vagyonkezelői jog államháztartáson belüli szervezettel  nem mutatható ki az eszköz a mérlegben. „A” Befektetett eszközök immateriális javaknál megszűnik alapítás-átszervezés aktivált értéke; kísérleti fejlesztés aktivált értéke; immateriális javak beruházására adott előlegek.

tárgyi eszközöknél gépek és járművek egy mérlegsorban; megszűnik: állami készletek; tárgyi eszközök beruházására, felújítására adott előlegek.

befektetett pénzügyi eszközöknél megszűnik: tartós kölcsönök; tartós követelések; hosszú lejáratú bankbetétek. koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a tulajdonosnak csak akkor kell kimutatnia a mérlegben ezen a jogcímen, ha azt államháztartáson kívülre adta

„B” Forgóeszköz: készletek + értékpapírok  nemzeti vagyon szempontjából készleteknél jelentős változás az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági készleteknél lesz. értékpapíroknál nincs jelentős változás.

„C” Pénzeszközök hosszú lejáratú betéteket itt kell majd kimutatni; KESZ számla; további tartalmi változások nincsenek.

alapvető csoportosítás ezen belül bevételi csoportokra lett megbontva „D” Követelések alapvető csoportosítás ezen belül bevételi csoportokra lett megbontva adott előlegeket is (felhalmozási, munkavállalói, elszámolásra felvett) költségvetési évben esedékes I. költségvetési évet követően esedékes II. adott előlegek III.

„E” Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások új kategóriák decemberben megelőlegezett, de a következő költségvetési évet terhelő december havi illetmény;

utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzésével kapcsolatos elszámolások a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak történő kiadásig; folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások.

„F” Aktív időbeli elhatárolások csoportosítása eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása; költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása; halasztott ráfordítások [Szt. 33. § (1) bekezdés] pl. tartozás átvállalás.

„G” Saját tőke szerkezete, összetétele Nemzeti vagyon induláskori értéke I. Nemzeti vagyon változásai II. Egyéb eszközök induláskori értéke III. Felhalmozott eredmény IV. Mérleg szerinti eredmény V.

induláskori vagyon értéke csak átalakításhoz, jogutód nélküli megszűnésnél változhat; vagyon változások  a jelenlegi tőkeváltozás kategóriának felel meg; felhalmozott eredmény lehet (-) előjelű is; mérlegszerinti eredménynek egyeznie kell az Eredmény-kimutatással

„H” Kötelezettségek kötelező tagolása költségvetési évben esedékes kötelezettségek I. költségvetési évet követően esedékes kötelezettség II. kapott előlegek III. kötelezettségeket tovább kell bontani főbb kiadási jogcímekre;

kapott előlegek termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtás során kapott vevői előleg; utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök.

„I” Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások ide tartoznak helyi és nemzetiségi önkormányzatoknak a költségvetési évet követő évre szóló központi támogatások terhére tárgyév december hónapban előre leutalt támogatás;

társadalombiztosítás alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásból finanszírozott ellátások kifizetését, megtérüléseit, megelőlegezését; korengedményes nyugdíjazásról szóló jogszabály alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulás a nyugdíj-folyósítás évéig.

„J” Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások kizárólag a Magyar Államkincstárnál lehet itt adat „K” Passzív időbeli elhatárolások csoportosítása eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása I. költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása II. halasztott eredményszemléletű bevételek III. [Szt. 45. § (1) és (2) bekezdései] pl. felhalmozási célú támogatások

Mérlegtételek értékelésének változásai, főbb szabályai általános szabályoknál Szt. 46. §-át kell alkalmazni vállalkozás folytatásának elve; előző évben alkalmazott értékelési elvek megváltoztatása; egyedi értékelés; tartósság fogalmának alkalmazása.

csoportos nyilvántartásnál  lehet csoportos értékelés, csak átlagos beszerzési áron vagy FIFO módszer szerint; devizás tételek; bekerülési érték meghatározásá-nak új módszere  ÁFA nélkül immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a vételár saját előállításnál az Szt. 51. §-a szerinti közvetlen önköltség; felújítás növeli a bekerülési értéket;

részesedéseknél Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint; értékpapíroknál  vételár; készleteknél beszerzésnél  vételár; saját előállításnál  Szt. 62. § (2) bekezdés előállított érték pénzeszközöknél  befizetett, jóváírt forintösszeg;

valutánál, devizánál Szt. 20 valutánál, devizánál Szt. 20. § (3) és (4) bekezdés, kivétel a vásárolt valuta  itt a ténylegesen kifizetett összeg; adott előlegeknél  átutalt vagy kifizetett összeg (áfa nélkül); követeléseknél  elismert, esedékes összeg  egységes rovat/tétel;

kapott előlegeknél  átutalt vagy megfizetett összeg  kötelezettségeknél  rovat/tételrend szerinti végleges kötelezettségvállalások;

speciális szabályok vagyonkezelésbe vett eszközök vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték; az átvétel után ezt csökkenteni kell az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel.

társulásnál bruttó érték; átvételt követően csökkenteni kell az értékcsökkenéssel, értékvesztéssel.

átvett eszközök  gt-ben jegyzett tőke leszállításakor  a gt átvett eszközök  gt-ben jegyzett tőke leszállításakor  a gt. által közöl érték; követelés fejében átvett  szerződésben rögzített; csere  szerződés szerint térítés nélkül átvett  állományba vétel időpontjában ismert piaci érték;

pénzügyi lízingnél  helyesbítő számla  eredeti eladási ár; import beszerzésnél  átszámított forintérték. terv szerinti értékcsökkenés maradványérték megállapításánál Szt. szabályait kell alkalmazni ingatlanoknál; 25 millió feletti gépek, járművek.

negyedévente kell elszámolni; kulcsok Tao. Szerint 2. számú melléklet; új típusú besorolás kell; átmeneti szabály  csak az új állománynál, lehetőség az áttérésre. kis értékű eszközök egy összegű elszámolás; 200 e Ft értékhatár;

kötelező alkalmazás. elszámolási tilalmak Szt. szerint  nem változtak. terven felüli értékcsökkenés Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pont  évközi elszámolás felesleges; megrongálódott, megsemmisült; hiány; vagyoni értékű jognál szerződés módosítás; év végi értékelésnél választási lehetőség?!

értékvesztés Szt. 54-56. §  ezt kellett korábban is alkalmazni eltérések kötelező értékvesztést elszámolni részesedések; értékpapírok;

készlet esetén, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a 100 e Ft-ot, tulajdonosi joggyakorlóknál a 10 millió Ft-ot. közhatalmi bevételekre vonatkozó követeléseknél egyszerűsített értékelési eljárás;

értékvesztés nem számolható el kincstári fizetési számlára; költségvetési támogatásra. értékhelyesbítés Szt. 57. § (3) bekezdése és 58. § (1) és (5)-(9) bekezdések. a mérlegtételek mérlegben történő kimutatás szabályait az előzőek összefoglalását az új Áhsz. 21. §-a tartalmazza.

Mérleg alátámasztása leltárral jelentős változás Szt. 69. §-a legalább 3 évenként mennyiségi felvétel csak azok az eszközök amelyeknél mennyiségi nyilvántartás van. egyeztetés üzleti év fordulónapjára  XII. 31-re csak értékben nyilvántartott eszközökről, kötelezettségekről.

mérlegben nem szereplő tételek leltározási szabályzatban foglaltak szerint; lehet a 3 éven belül a leltározási szabályzatban más időpontot megállapítani; megszűnt az irányító szervi engedélyezés; koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöknél

3. Egyeztetési kötelezettség a költségvetési és pénzügyi számvitel között új Áhsz. 17. számú melléklete előirányzat  követelés  kötelezettségvállalás kapcsolata 35. követelés számlák = 0-ban lévő 2 végű követelés – 09-ben 3 végű teljesítési számlák 42. kötelezettség számlák = 0-ban lévő 2 végű végleges kötelezettségvállalások – 05-ben 3 végű teljesítési számlák

fizetési számláknál 33. nyitó egyenleg - kiadások + bevételek - 0981313 költségvetési maradvány igénybevétel - 0981323 vállalkozási maradvány igénybevétel ± 361-363 átvezetési számla központi bevételek beszedésének elszámolása azonosítás alatt álló tételek ± 365-367 adott előlegek egyéb sajátos eszköz oldali elszámolások XII. havi bér; utalvány, bérlet; megelőlegezett társadalombiztosítási járulék és családi pótlék. kapott előlegek ± 3681 Költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrás oldali elszámolás XII. hónapban leutalt következő évi támogatás; társadalombiztosítás pénzügyi alapoknál; korengedményes nyugdíj. 33 záró fizetési számlák

Beszámolási kötelezettség általános szabályok főkönyvi kivonat; leltári alátámasztás; magyar nyelven; forintban, illetve ezer Ft-ban; február 28.; leadási szabályok.

csak éves költségvetési beszámoló lesz, megszűnik a féléves, de marad a negyedéves mérleg; alapok; fejezeti kezelésű előirányzatoknál  előirányzatonként; ÁKK; tulajdonosi joggyakorló szervezetek;

részei költségvetési számvitelnél költségvetési jelentés; maradvány-kimutatás; személyi és létszám; társadalombiztosítási alapokból ellátások; önkormányzati sajátosságok.

pénzügyi számvitelnél mérleg; eredmény-kimutatás; költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás; kiegészítő melléklet.

Költségvetési számvitelhez kapcsolódó beszámolóról a 6. 1 Költségvetési számvitelhez kapcsolódó beszámolóról a 6.1. pontban foglaltak Pénzügyi számvitelnél Mérleg 6.2. pontnál új oszlop a hibajavításra Eredmény-kimutatás  új Áhsz. 6. számú melléklete szerint

01. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek 02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei 03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (01+02+03) 04. Saját termelésű készletek állományváltozása 05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05) 06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei 07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei 08. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek III. Egyéb eredményszemléletű bevételek (06+07+08) 09. Anyagköltség 10. Igénybe vett szolgáltatások értéke 11. Eladott áruk beszerzési értéke 12. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (09+10+11+12) 13. Bérköltség 14. Személyi jellegű egyéb kifizetések 15. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (13+14+15) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A) Tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII.) 16. Kapott (járó) osztalék és részesedés 17. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek 18. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei - ebből: árfolyamnyereség VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (16+17+18) 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - ebből: árfolyamveszteség IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (19+20+21) B) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C) Szokásos eredmény (±A±B) 22. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei 23. Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek X. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (22+23) XI. Rendkívüli ráfordítások D) Rendkívüli eredmény (X-XI) E) Mérleg szerinti eredmény (±C±D)

kapcsolat a rovat/tételrenddel; egyéb ráfordítások köre kizárólag az új Áhsz. 26. § (11) bekezdésében foglaltak mutathatók ki pl. le nem vonható áfa, behajthatatlan követelés; pénzügyi műveletek  költségvetési szervek többségénél ez csak korlátozottan jelenik meg.

eredményszemléletű bevételekről költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás új Áhsz. 7. számú melléklet szakfeladatok szerinti bontás mutatószámok költségekről eredményszemléletű bevételekről

kiegészítő melléklet immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulása (hasonló a jelenlegi 38. űrlaphoz); eszközök értékvesztésének alakulása; tájékoztató adatok (nagyon részletes).

Önkormányzati vagyonkimutatás zárszámadáshoz kell csatolni; eszközök és kötelezettségek; új Áhsz. 5. számú melléklet; mérlegen kívüli tételek; egyezőség.

Konszolidálás Magyar Államkincstár feladata kivétel: önkormányzati adósságrendezés; lényege új Áhsz. 11. számú melléklet; először a 2014. évi beszámolónál 2015. évben kell elkészíteni.

Számviteli politika Szt. 14. § (5) bekezdés szerinti szabályzatok leltárkészítési és leltározási szabályzat; értékelési szabályzat; önköltség-számítási szabályzat; pénzkezelési szabályzat További témakörök, amit kötelezően szabályozni kell: általános költségek megosztása;

mérlegkészítés időpontjának kijelölése. új Áhsz. előírásai az egyes szabályzatokra értékelési szabályzat nincs jelentős változás a korábbi szabályozáshoz (az új értékelési szabályokat azonban át kell vezetni). önköltség-számítási szabályzat a „rendszeresség” újra visszajön!

szabályzat-készítés alóli mentességnél 2012. évi szabályok. pénzkezelési szabályzat záró készpénz állomány szabályozása 2012. évi szabály.

Számviteli bizonylatok Szt. 165. § (1)-(2), (4) bekezdések és 166-169. §-ok kötelező alkalmazása nincs változás a jelenlegi helyzethez képest. Könyvviteli zárlat havi; negyedéves; éves; számítógépes rendszertől függően; egyezőségek biztosítása (6.3. pontnál)

Nyitó-rendező tételek előirányzatok  elemi költségvetés; 1-4 számla  491. számlával szemben; mérleg szerinti eredmény  414. Felhalmozott eredmény számlára előző évi maradványok bevételként történő elszámolása, a jóváhagyástól függetlenül;

időbeli elhatárolások visszavezetése; befejezetlen termelés visszavezetése (megszűnik a befejezetlen szolgáltatás); költségvetési évben esedékes és a költségvetési évet követően esedékes követelések és kötelezettségvállalások átvezetése.

Hatályba lépés és átmeneti intézkedések 2014. január 1. immateriális javak és tárgyi eszközöknél 2013. december 31. előtti állomány; 2014. évi beszámoló eredmény-kimutatásban nyitó adatok nem lehetnek; várható szabályozások (NGM rendelet) átfordító mérleg;

kötelezően alkalmazandó könyvelési tételek; várható időpont 2013. augusztus, szeptember.

A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai Az államháztartási tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos változások 1. Jogszabályok Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.); Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.).

2. Előirányzatok változásai költségvetési kiadások/bevételek Kiadási előirányzatok Működési Személyi Járulék Dologi Ellátottak Egyéb működési célú Felhalmozási Beruházás Felújítás Egyéb felhalmozási célú Változás Kölcsönök Lakás célú támogatás Központi beruházás törlése

Finanszírozási bevételek/kiadások (mindkét alrendszerben) befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása, ide nem értve a vételárban, eladási árban lévő kamatot (forintértéket kell elszámolni);

hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön felvétele és tőkeösszegének törlesztése (Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdés e) pont); szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása; maradvány igénybevétel  finanszírozási bevételként költségvetési vállalkozási

Központi és önkormányzati támogatás kiutalása és a fizetési számlán történő jóváírása Pénzügyi lízing lízingbevevői félként a tőkerész törlesztési kiadása  kizárólag önkormányzati alrendszerben

Finanszírozási bevételek/kiadások (központi alrendszerben) ÁKK Zrt. Által állampapírokkal végzett repóügyletek; MNB és a központi költségvetés közötti elszámolásokból deviza árfolyamváltozásból származó eredmény;

értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredménynek tulajdonítható rész (előjeltől függetlenül); MFB és az állam közötti elszámolásból (árfolyam-garancia); többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsönnel kapcsolatos gazdasági események;

MNV Zrt-nek a rábízott vagyonnal és értékpapírokkal végzett műveletei; KESZ terhére a Kincstár által végzett megelőlegezések és azok visszatérülései agrártámogatások EU által finanszírozott része; cukorágazati hozzájáruló- fizetési kötelezettség; társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások;

társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, de azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében; elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatti finanszírozási igény; budapesti 4-es metróvonal megépítésénél az áfa megfizetésére;

Függő, átfutó és kiegyenlítő tételek fogalmának nevesítése Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások áfa finanszírozására. Függő, átfutó és kiegyenlítő tételek fogalmának nevesítése (az Áht. Nem alkalmazza a függő, átfutó és kiegyenlítő fogalmakat)

3. Költségvetési szervek jogállásával kapcsolatos változások Gazdasági szervezettel kapcsolatos változások A gazdasági szervezet feladat- ellátási hatáskörébe tartozó: üzemeltetési, vagyongazdálkodási és működtetési feladatok esetében a szolgáltatás megrendeléséhez (kiszervezés) nem kell sem jogszabályi előírás, sem az irányító szerv engedélye.

+ Regisztráció  ezt lehet helyettesíteni Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények és a kapcsolódó átmeneti szabályok + Regisztráció  ezt lehet helyettesíteni felsőfokú iskolai végzettség független a szaktól okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítés + vagy mérlegképes szakképesítéssel és a gazdasági vezetői belső ellenőrzési, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői (ellenjegyzői) vagy az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlat +

Önkormányzatoknál gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetőjének kell regisztráció! Átmeneti rendelkezés (képzési tanulmányok befejezése) Nyugdíjkor, mint felmentési indok megszűnt, átmeneti szabályok 2014. június 30. átmeneti időszak a képesítés megszerzése

4. Központi alrendszer tervezési szabályait érintő változások kincstári költségvetés készítési kötelezettség előzetes kincstári költségvetés készítése költségvetési évet megelőző év december 20-áig elfogadott központi költségvetésről szóló törvény vagy

ha december 20-át megelőző 7 ha december 20-át megelőző 7. napig nem történik meg a költségvetés jóváhagyása, akkor az Országgyűlés határozata [Áht. 22. § (7) bekezdés] alapján végleges kincstári költségvetés tárgyév január 10-ig

fejezeti kezelésű előirányzatokról kiadásra kerülő rendelet nincs határidő (február 15. törlésre került); a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó rendeletben szabályzatban az adott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadásai terhére kifizetés teljesíthető!

5. Önkormányzati alrendszer tervezési szabályait érintő változások költségvetési koncepció benyújtási határideje: tervévet megelőző év április 30. (korábbi határidő: november 30. volt) újra változott 2013. évben új időpont: október 31.; helyi önkormányzat költségvetési bevételei és kiadásai előirányzat-csoportok; kiemelt előirányzatok;

kötelező feladatok; önként vállalt feladatok; állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban. irányítás alá tartozó költségvetési szervek esetében engedélyezett létszám; költségvetési bevétel/kiadás (előzőek szerinti megbontásban).

költségvetési egyenleg összege működési és felhalmozási bontásban. költségvetési hiány belső finanszírozása maradványok igénybevétele; betétek visszavonása. külső hiány finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek (működési és felhalmozási célú)

költségvetési egyenleg összege működési és felhalmozási bontásban. költségvetési hiány belső finanszírozása maradványok igénybevétele; betétek visszavonása. külső hiány finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek (működési és felhalmozási célú)

költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási kiadások (működési és felhalmozási célú); adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségek (Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdés, 45. § (1) bekezdés a) pont); a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök [Mötv. 68. § (4) bekezdés]; általános és céltartalék.

Működési hiányt nem lehet tervezni! az átmeneti gazdálkodás szabályainak pontosítása a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig kell elfogadnia a képviselő-testületnek a költségvetési rendeletet, ahhoz,hogy ne kelljen az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkotni;

ha az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotni, akkor ebben felhatalmazást kell adni a helyi önkormányzatnak és költségvetési szerveinek: a bevételek folytatólagos beszedésére; a kiadások folyamatos teljesítésére.

6. A gazdálkodás általános szabályait érintő változások előirányzat átcsoportosítás a központi alrendszerben elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással; fejezeti tartalék fejezeten belüli átcsoportosításához nem kell az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.

utalással teljesíthető ügyleteknél változás előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatoknál pontosítás „végleges” felhasználás; alapokból történő továbbadás, ha azok forrása részben vagy egészben az Ávr. 2. § b-i pontjaiba tartozó bevétel.

kötelezettségvállalás fogalmának pontosítása 7. A költségvetés végrehajtásának vertikális folyamatát érintő változások kötelezettségvállalás fogalmának pontosítása döntési lista  kötelezettségvállalás; Kbt. 40. § (3) bekezdése szerinti eljárások pályázatokkal összefüggő eljárások.

kötelezettségvállalásra jogosultak körének kiegészítése a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerve; lebonyolító szerv a számára rendelkezésre bocsátott összegig.

az utalványozás a bevételekre is kiterjed kivételek termék értékesítésből, szolgáltatás nyújtásból befolyó bevétel (számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás); közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel. átvett pénzek, pályázati bevételek esetén kell az utalványozás.

8. Támogatási szabályok változásai költségvetési támogatások szabályainak változása finanszírozási szabályok előfinanszírozásnál (záróbeszámoló elfogadása előtti kiutalás lehet egyösszegű) Részletekben kell kifizetni azt a költségvetési támogatást, amelynek összege meghaladja a 3 millió Ft-ot.

utófinanszírozás előlegénél adható előleg, szerződésben ütemezni kell; egy vagy több részletben, ha a támogatás meghaladja a 3 millió Ft-ot; több részletnél feltétel az elszámolás. államháztartáson belüli központi szervezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás kezelése

költségterv módosítások elszámolások esetén, ha a következő részletek ezzel módosulna; költségterv módosítás nélkül a következő részlet nem finanszírozható.

elszámolási szabályok szigorítása 30 napos felhasználási határidő; visszafizetési kötelezettség; nem minősül felhasználásnak betétként történő elhelyezés; értékpapír vásárlás; befektetési célú hasznosítás. kamatfizetési kötelezettség

kivételek egyházaknak nyújtott támogatások; európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások; helyi önkormányzatok támogatása [Áht. 14. § (3) bekezdés];

önkormányzati tűzoltóságok normatív állami támogatása; olyan költségvetési támogatások, amelyek esetén a támogatott tevékenység időtartama nem éri el a 60 napot.

biztosítékadási és előleg szabályok az uniós támogatásoknál Norvég pályázatoknál és az EGT Finanszírozási Mechanizmusnál az előleg mértéke legfeljebb a megítélt támogatás 50%-a

kivételek ösztöndíj program; kétoldalú kutatási együttműködési program; kétoldalú kapcsolatok alapjai; kisprojekt alapok esetében az előleg 90% lehet. a finanszírozó országok jóváhagyása esetén még lehet további eltérés az általános szabálytól

Szolidarítás és migrációs támogatásoknál zárt két fordulós kiválasztásnál 10 millió forint alatti helyett 15 millió forint alatti támogatás teljes összege előlegként folyósítható biztosítékadásnál Sorba állított fizetési megbízásoknál legalább 35 napos követelés helyett legfeljebb 35 napos követelés

egyéb változások támogatási igények dokumentációjának pontosítása; támogatási okirat, szerződés tartalmi kellékeinek pontosítása; Széchenyi Kártya Program nyújtott támogatásoknál pontosítások.

önkormányzati támogatások szabályainak változása jogosulatlan igénybevétel, kamatfizetési kötelezettség valótlan adatszolgáltatás a támogatáshoz; nem megjelölt célra történő támogatás igénybe vétel; jogszabályban meghatározott mértékű támogatási összeget meghaladó mértékű támogatás igénybe vétele;

támogatás igénybevételéhez tartozó feltétel megszegése; késedelmes visszafizetés esetén kamat fizetési kötelezettség keletkezik. beszedési megbízás benyújtása ha az önkormányzat nem tesz eleget a visszafizetési kötelezettségnek, akkor a Kincstár beszedési megbízást nyújt be.

Ket. szabályainak alkalmazhatósága az Áht. 14. § (3) bekezdése alapján juttatott támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre és az Áht-ban a támogatásokkal kapcsolatban nem szabályozott kérdésekben a Kincstár a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) előírásait alkalmazza.

támogatások igénylése, évközi módosítása kincstári értesítő alapján támogatás igénylés benyújtása; évközben legfeljebb 3 alkalommal módosítható a támogatás összege önkormányzati oldalról

Kincstár jogai, feladatai, eljárása értesítő kibocsátása; támogatás igénylés felülvizsgálata (hiánypótlás)  felhívás kiadása; közigazgatási hatósági ellenőrzés; részletfizetés engedélyezése; felszólítás fizetése; helyszíni ellenőrzés.

elszámolás a támogatásokról, elszámolás felülvizsgálata éves beszámoló benyújtásával kell a támogatásról elszámolni; fizetési kötelezettség a beszámoló benyújtását követő 15 napon belül esedékes.

támogatások folyósításának ütemezése pótlólagos támogatásnál az önkormányzatnak még járó támogatás megállapításánál figyelembe kell még venni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, valamint a költségvetési támogatások jogcímenkénti összegét.

támogatás felfüggesztésének esetei, időtartama ha nincs elfogadott költségvetés; nincs elfogadott zárszámadás; nem teljesült az Áht. 108. §-a szerinti adatszolgáltatás.

egyéb változások számlavezetési szabályok változásai az önkormányzati alrendszerben támogatások megnevezésénél pontosítás; számlatípusok új számla: gépjárműadó befizetésére szolgáló fizetési számla 2013. januári gépjárműadónál átmeneti szabály;

nemzetiségi önkormányzat számlavezetője ha a nemzetiségi önkormányzat nem részesül az Áht. 14. § (3) bekezdés szerinti támogatásban, akkor nem kell az Áht. 83. § szabályait alkalmaznia (finanszírozás rendje)

központosított illetményszámfejtés változásai teljes körűség 2014. január 1-jétől (kivéve nemzetbiztonság); csatlakozási lehetőség; jogcímek kibővítése a teljes körűség miatt pl. tiszteletdíj; szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatok esetén, nem állami fenntartó esetén, ha munkabér, illetmény, tiszteletdíj kerül kifizetésre a kincstár jogosultsága ellenőrzése.

társulások, körjegyzőségek megszűnésével kapcsolatos átmeneti szabályok pótlólagos támogatás igénylése; visszafizetési kötelezettség; 2012. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazása.

Egyéb változások 1. Stabilitási törvény változásai Likvid hitel Fogalma: naptári éven belül lejáró futamidejű hitel az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, a felvételhez nem kell a Kormány hozzájárulása

nem tervezhető; éven belüli igénybevétel; számviteli elszámolása (állományi számla, forgalmi számla); átmeneti szabály (48. §)

adósságot keletkeztető ügyletek és azok módosításai (Kormány általi engedélyezés) önkormányzatoknál nem csak a fejlesztési célú, hanem minden adósságot keletkeztető ügyletnél kell a Kormány előzetes engedélyezése;

az engedély megadásánál a változások adósságot keletkeztető ügyletbe nem kell beleszámítani eu-s előfinanszírozásra felvett előleget; víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelek összegét.

a Kormány engedélyét kell kérni a megkötött adósságot keletkeztető ügyletek szerződés-módosításaira ha: a megkötött ügylet engedélykötelesnek minősül; hosszabb lesz az új ügylet futamideje; nagyobb ügyletértékű lesz az új szerződés;

az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket. 2. A köznevelési feladatok ellátásával kapcsolatos változások Jogszabályi alap a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012 a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a köznevelési intézmények rendszere óvoda: a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény;

2,5 éves korban is felvehető  feltétel óvodai foglalkozás napi 4 órában kötelező abban az évben mikor a gyerek betölti a 3. életévét. általános iskola: 8 évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés – oktatás.

gimnázium: 4, 6 vagy 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik; nyelvi előkészítésnél: 5, 7 vagy 9 évfolyam.

szakközépiskola: szakmai érettségi végzettséget adó érettségire szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú, munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik; kapcsolódás az OKJ-hez.

szakiskola: szakképzésről szóló törvényben meghatározott képzési formák; 3 éves közismereti képzés; szakmai elméleti és gyakorlati oktatás; kapcsolat: OKJ-val; szakmai vizsgát követően 2 év alatt tehető érettségi vizsga.

alapfokú művészeti iskola: a művészi képességek kibontakoztatása, fejlesztése; 6 vagy 12 évfolyam; művészeti záróvizsga. gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe; különböző foglalkoztatási szintek vannak.

kollégium: nevelés-oktatás és lakhatás; feltételek az igénybevételhez; személyközpontú tehetséggondozás; helyi pedagógiai program. pedagógiai szakszolgálati intézmény: a szülő és pedagógus munkáját segítő intézmény, pl. korai fejlesztés, nevelési tanácsadás, logopédia stb.

pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény: pl. pedagógiai értékelés; tanügyi-igazgatási szolgáltatás; tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása stb.

többcélú intézmény lehet pl.: egységes óvoda-bölcsőde; egységes iskola vagy összetett iskola közös igazgatású köznevelési intézmény; általános művelődési központ létesítéshez a személyi és tárgyi feltételnek rendelkezésre kell állni.

Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központ 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet; központi hivatal; oktatásért felelős miniszter irányítása

felépítés központi szerv; területi szervek tankerület  székhelye és illetékessége megegyezik a járásokkal; megyeközponti tankerület.

az állam és a települési önkormányzatok által ellátott köznevelési feladatok ingyenes és kötelező alapfokú nevelés-oktatás; ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig;

az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele (térítésmentes); kollégiumi ellátás  feltételek esetén térítésmentes.

az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények jogállásának, működésének sajátosságai alapításuk, jellemzőik a köznevelési törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény; a köznevelési intézmény jogi személy;

fenntartójától elkülönül; önálló költségvetéssel rendelkezik; alapító okirattal és a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre; a köznevelési intézmény létesítését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kell bejelenteni.

alapító okiratuk, szabályzataik OM azonosító; alapító okirat tartalmát a köznevelési törvény 21. § (3) bekezdése tartalmazza; szabályzatok: SZMSZ; házirend. szabályzatok elfogadása előtti társadalmi egyeztetés; kötelező orvosi vizsgálatok; gyermekbalesetek kivizsgálása.

az intézményvezető jogállása, a munkaerő alkalmazásának sajátosságai Az intézményvezetőt nevelési-oktatási intézménynél  a nevelőtestületet fenntartó és az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat;

többcélú intézményben  igazgatótanács, a fenntartó és az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat; szakképző iskolában  a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével  az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre.

Az intézményvezető feladatait a köznevelési törvény 69. §-a tartalmazza. Szakmai ellenőrzést indíthat; Kérdőíves értékelés  anonim!

működtetés, fenntartás az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményeknél működtető és fenntartó személyének elválása 3000 fő alatti lakosságszámnál állami fenntartás és vagyon működtetés; itt vállalhatja az önkormányzat a működtetést, nem kötelező.

3000 fő feletti lakosságszámnál fenntartó  állam; működtető önkormányzat. (rendkívüli eset!) működtető és fenntartó feladatai működtetési feladatok: ingó és ingatlanvagyon működtetése, dologi és kisegítő személyzet személyi juttatásai és járulékok, adók; lehetnek bevételei is.

fenntartói feladatok: szakmai feladat-ellátás és ennek minden költsége. állami intézményfenntartó központ és a települési önkormányzat vagyonának kapcsolatrendszere fenntartás és működtetés esetén az önkormányzati tulajdonra ingyenes vagyonkezelői jog;

csak fenntartásnál ingyenes használati jog; mindkét esetben elidegenítési tilalom, korlátozott hasznosítási lehetőség az oktatás-nevelés elsődlegessége;

működtető települési önkormányzatok kiadásai és az őket megillető bevételek jogszabályi alap 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 8. számú melléklete; kiadások: döntően üzemeltetési kiadások.

Hajtó- és kenőanyagok beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz Kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, munka és tűzvédelmi berendezések beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz A települési önkormányzat által a működtetéshez, üzemeltetéshez foglalkoztatottak (így különösen a portás, a fűtő, a takarító és karbantartó) munkaruha, védőruha, formaruha és egyenruha beszerzésének kiadásaihoz Egyéb anyagbeszerzés (így különösen tisztítószer, toalettpapír, szalvéta, kéztörlő) az üzemeltetéshez Nem adatátviteli célú távközlési szerződések alapdíjai (telefon, telefax, telex), a további díjak a részletes számla szerinti használat arányában, ha azok az üzemeltetéssel és működtetéssel kapcsolatban merülnek fel Bérleti és lízing díjak üzemeltetési, működtetési feladatokhoz Gázenergia-szolgáltatás díja Villamosenergia-szolgáltatás díja Távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja Víz- és csatornadíjak K I A D Á S O K Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai üzemeltetési, működtetési feladatokhoz (ideértve a beléptető rendszerek karbantartását is) Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen az orvosi rendelő, a foglalkozás egészségügyi szolgálat takarítási és őrzési díjai, a szemétszállítás, a kéményseprés, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes hulladékkezelés, a technikai személyzet munka és tűzvédelemi oktatása) Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen postai levél, csomag, távirat, egyéb küldemény) amelyek az üzemeltetés, működtetés érdekében merülnek fel Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre és államháztartáson kívülre a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően Pénzügyi szolgáltatások kiadásai a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően megrendelt pénzügyi szolgáltatások körében Általános forgalmi adó befizetése a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott, értékesített termékekés szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti befizetési kötelezettségeket is Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy társulása a munkáltató Rehabilitációs hozzájárulás, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy társulása a munkáltató Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések (így különösen a cégautó utáni befizetés, ha az autó üzembentartója a települési önkormányzat vagy annak költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy társulása) Díjak, egyéb befizetések (így különösen vagyon- és épületbiztosítás)

bevételek: Egyéb saját bevétel (így különösen a tanulói, oktatói kártérítés, ha a tanuló, oktató, vagy a szakmai munkát kisegítő személyzet a működtető vagyonában okoz kárt, a fenntartó által szervezett programokhoz és képzésekhez kapcsolódó szállásdíjak, a járulékos üzemeltetési költségek megtérítésével összefüggő egyéb költségek) B E V É T L K Az üzemeltetéssel, működtetéssel összefüggően továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások értéke Az üzemeltetett vagyonnal, eszközökkel összefüggésben felmerült bérleti díjbevétel (így különösen az eszközbérlet) Az intézményi ellátási díjaknak (így különösen a szakmai tevékenységgel összefüggő tandíjnak, térítési díjnak, továbbá a kötbér, egyéb kártérítés vagy bánatpénz bevételének) 30%-a Általános forgalmi adó visszatérülései, visszatérítései a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott, értékesített termékek és szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti visszatérüléseket is

Köszönöm a figyelmet!