Jegyzői értekezlet 2011. 10. 05. A települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról Molnárné dr. Tarkovács Márta

Jat. 3. § 18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.

Ötv. 15. § alkalmazása Minden esetben, minden vizsgált önkormányzat minősített többséggel fogadta el az SZMSZ-t

Hivatal, körjegyzőség Ötv.38-39.§ Hivatali munkarend, ügyfélfogadási rend szabályozása 30 %-ban hiányzott, körjegyzőségnél sok esetben a körjegyzőséget létrehozó megállapodásban fogadták ezt el .( a pm. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására 35. §. (2))

Képviselő-testületi ülések száma 12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. A települések kétharmada szabályozta, a szabályozás zöme a kötelező hatra vonatkozott

Ülések megtartásának rendje Ötv. 15. § polgármester ülésvezetése, tanácskozás rendjének fenntartása, előterjesztések tárgyalása, vita szabályozása, döntéshozatali eljárás, határozathozatal szabályozása területén hibás szabályozás elenyésző volt

Rendeletalkotás, a társadalmi részvétel szabályai Ötv. 103/B. § „…a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg” - a társadalmi részvétel szabályozása elmaradt

Rendelet kihirdetése Ötv.16. § (2) Csak egy hiteles formája van, nem kettő, vagy több, azok már egyéb nyilvánosságra hozatali módnak számítanak ( PH. hirdetőtábláján való elhelyezés, honlapon történő megjelenés stb.) A titkárságon való közzététel nem kihirdetési mód

Bizottságok Ötv. 23. § Hatáskör-átruházás pontatlan, nincs aktualizálva, keveredik a feladat és a hatáskör,(döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, előkészít, szervez, ellenőriz, állást foglal ) Pénzügyi bizottság 2000 fő felett Vagyonnyilatkozattal foglalkozó bizottság

Polgármester, alpolgármester Pttv. 9-10 § Mindenhol szabályozásra került, hogy a polgármesteri tisztség foglalkoztatási jogviszonyú, vagy társadalmi megbízatású A társadalmi megbízatású polgármestereknél zömében elmaradt a hivatali munkarend meghatározása, a társ. alpolgármestereknél úgyszintén.

31. § Kt. összehívása spec. esetben „A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.” Néhány esetben nincs szabályozás, vagy pontatlan az idézet

Tipikus hibák társulás önkormányzatok között lehetséges, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel nem. Ötv. 41. §, 1997. évi CXXXV. tv. 1-2. §

Tipikus hibák az eskü szövege egy korábbi időpontban hatályos jogszabály szerinti. 2000. évi XCVI. Tv. 1. § (2), Pttv. melléklet

Tipikus hibák tévesen még Közigazgatási Hivatal szerepel a Békés Megyei Kormányhivatal helyett.

Tipikus hibák titoktartásra vonatkozó szabályok nem felelnek meg a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. új törvénynek, ami 2010. április 1-től hatályos. Az „Államtitok” és a „Szolgálati titok”, mint titokfajták is megszűnnek, s helyükbe a négyszintű, káralapú minősítési rendszer lép.

Tipikus hibák a testület előzetes engedélyéhez közi az ülésen a videó felvétel készítését 57/2000. (XII. 19.) AB határozat: „Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. A nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. a nyilvános képviselő-testületi ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek is minősül

Tipikus hibák Ötv. 36.§ (3) bekezdése: a jegyző köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel, és nem „törvényességi észrevételt tehet.”

Kisebbségi önkormányzati SZMSZ-ek felülvizsgálata A 2010-es önkormányzati választások eredményeként 86 kisebbségi önkormányzatot választottak abból jelenleg csak 84 kisebbségi önkormányzat működik, egy az alakuló ülés óta nem tartott ülést, egy a célvizsgálat lefolytatása óta megszűnt. A 2011. januári választást követően 3 területi (megyei) kisebbségi önkormányzat alakult. Az ellenőrzés kiterjedt az Országos Román Kisebbségi Önkormányzatra is, melynek székhelye Gyulán van.

Felülvizsgálat Nektv. 30/C. § (3) bekezdése meghatározza, hogy „A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt: szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül” 70 határidőben eleget tett

Határozattal, minősített többséggel fogadták-e el, 83 esetben határozattal fogadta el SzMSz-ét, egy esetben a határozatból nem ismerhető meg a döntés, illetve a kisebbségi önkormányzatnál nincs meg az SzMSz módosítására vonatkozó határozat, vagy az azt tartalmazó jegyzőkönyvet nem küldték meg. Minden esetben minősített többséggel fogadták el

A testületek létszáma A Nektv. 23. §-a egyértelműen meghatározza a kisebbségi önkormányzati testületek létszámát. Csupán 3 SzMSz-ben nem aktualizálták a tagok létszámát és az ehhez kapcsolódó mellékletet.

Bizottságok létrehozása döntő többsége nem hozott létre bizottságot 5 törvénysértő módon állapította meg a bizottság-alakítás szabályait. az SzMSz megtiltotta, hogy az elnökhelyettest bizottsági taggá válasszák, ami a Nektv. 30/M. § (1) bekezdésével ellentétes. A területi, országos kisebbségi önkormányzatoknál kötelező pénzügyi bizottságok megalakítása megtörtént

Fakultatív feladatok felvállalása 42 kisebbségi önkormányzatnál a vizsgálat nem tárt fel hibát 41 nem vállalt fel fakultatív feladatot Néhány esetben rosszul szabályozták:az országos önkormányzatra vonatkozó feladatokat is felvették, illetve a feladatok felvállalását csak feltételes módban, a tv. szövegét idézve szabályozták, nem konkrét rendelkezésben

Feladat- és hatáskör átruházása Fele jól, fele nem szabályozta Az elnökhelyettest és a gazdasági ügyintézőt, mint a kisebbségi önkormányzat szervét szabályozták

Át nem ruházható hatáskörök A többség a törvényben foglaltakat megismételte, néhány rosszul szabályozta, vagy rendelkezett róla nem ruházható át a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti költségvetés, zárszámadás meghatározása. A kereteket nem a települési önkormányzat rendelete határozza meg, hanem a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata épül be változatlan tartalommal a költségvetési rendeletbe. Az át nem ruházható hatáskörök szűkítésére nincs lehetőség, így ez is törvénysértő szabályozásnak minősül.

Elnök, elnökhelyettes Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.” Egyharmada nem rendelkezett arról, hogy ilyen esetben az ülés összehívására melyik képviselő jogosult, vagy részletszabályozásuk nem volt egyértelmű. Sehol nincs törvénysértően megválasztott két alelnök

Ülések száma 1 esetben a kisebbségi önkormányzat üléseinek számát a testület rosszul határozta meg az SzMSz-ben, 1 esetben hiányzott az ülések számának meghatározása

Titkos szavazás 30/G. §-ban foglaltak szerint titkos szavazás csak zárt ülési tárgykörben tartható. 7 kisebbségi önkormányzat rosszul szabályozta a titkos szavazással kapcsolatos kérdéseket: pl. költségvetést és zárszámadást titkos szavazással kell elfogadni

Név szerinti szavazás A Nektv. 30/J. §-a szerint név szerinti szavazást kell a képviselő-testület megbízatása előtti feloszlásának kimondásához. Az SzMSz ugyanakkor rendelkezhet név szerinti szavazás lehetőségéről más tárgykörökben is. Törvénysértő az SzMSz olyan rendelkezése, ami a képviselő-testület megbízatása előtti feloszlásának kimondásához csak a minősített többség szükségességét állapítja meg, mivel a megbízás előtti feloszlásnak kettős - név szerinti szavazással és minősített többségű döntéssel - feltétele van.

Közmeghallgatás Törvényi kötelezettség a közmeghallgatás évente legalább egyszeri megtartása, ezért törvénysértő az a rendelkezés, ami a kisebbségi önkormányzat testületének döntésétől teszi ezt függővé azt szabályozták, hogy évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartani, de a további főbb előírások már nem kerültek rögzítésre

Jegyzőkönyv tartalma röviden és elnagyoltan szabályozták nem biztosították a zárt ülés tartása estén a külön törvény szerinti közérdekű adatok megismerésnek lehetőségét jegyzőkönyvet a közigazgatási hivatalnak kell megküldeni: módosítani kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervre, vagy nevesítve a Békés Megyei Kormányhivatalra.

Képviselők jogállása Csak a tisztségviselők jogosultak a munkájukkal összefüggésben költségtérítésre, nem minden képviselő. A tiszteletdíjat csak feltételes módban, mint lehetőséget szabályozták, a szabályzatban konkrétan kell rendelkezni. A kötelezettségeit nem teljesítő képviselőknél törvénysértően 50%, 3 havi tiszteletdíj megvonását is lehetővé tesz a szabályzat. Összeférhetetlenséget szabályoztak, de a rendelkezés tartalma alapján a személyes érintettségre vonatkozó szabályokról van szó, ezt szükséges pontosítani.

Elnök jogállása jogszabálysértő az elnök illetve az elnökhelyettes felmentését minősített többségű szavazáshoz kötni, mert a Nek.tv. 30/P. § (2) és (5) bekezdései kimondják, hogy: (2) bekezdés „Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.” (5) bekezdés: „Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

Költségvetés, vagyon A vagyon általában nincs konkretizálva, az Ötv. szerint lehetséges vagyontárgyak vannak csak megjelenítve Törvénysértő az olyan rendelkezés, ami lehetővé teszi a testület számára, feladatai ellátása érdekében, alapítványt létrehozását. Az Ötv. 88. §-a alapján és a Ptk. 74/G. § ez már nem lehetséges.

Jogszabályszerkesztés A bevezetésben nem az Ötv.-ben, Áht.-ban és az Ámr.-ben foglalt felhatalmazásra kell hivatkozni. A felhatalmazást adó jogszabály megjelölése pontatlan Tévesen, a Nektv. 27. §-ra és az Ötv. hatályon kívül helyezett 102/C.§-ra hivatkoztak, mint felhatalmazást adó jogszabályra