A megtett úttal arányos útdíjfizetési rendszer bevezetésével összefüggő rendőri feladatok végrehajtására

Előzmények Nemzetközi tender az elektronikus útdíjfizetési rendszer (UD rendszer) kiépítésére 2012 decemberében a tender nyertesét kihirdették 2013. január 15-én a nyertes bejelentette, hogy nem írja alá a szerződést Kormányzati döntés alapján a rendszert kizárólag állami forrásból alakítják ki A bevezetés határideje 2013. július 1-je A második félévre tervezett költségvetési bevétel 75 milliárd forint A rendszer üzemeltetője az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) A bírságolást kizárólag a rendőrség végzi

Feladatmeghatározás A feladatmeghatározásra 2013. március elején került sor Feladat: az útdíjfizetéssel kapcsolatos szabályok megsértőinek bírságolása Kevesebb mint 120 nap volt a feladat végrehajtásának megkezdéséig Amit tudtunk: A feladatellátást 2013. július 1-jén meg kell kezdeni A feladatellátás folyamatos – szó szerint 0-24 órás Ami hátráltatta a feladatra való felkészülést: A vonatkozó új jogszabályok hiánya A hatályos jogszabályok módosításának hiánya Az ellenőrzési infrastruktúra teljes hiánya

Felkészülés Az ellenőrzési koncepció első verziójának kidolgozása 50 darab, ellenőrző kamerával felszerelt, rendészeti jellegű szolgálati gépjárművel az ország belső területének folyamatos ellenőrzése járművenként 2 fő rendőrrel A határok mentén fixen telepített kamerákkal történő ellenőrzés Konténeres ellenőrzési helyek kiépítése a belső határok mentén A külső határokon lévő határátkelőhelyek felmérése, hogy alkalmasak-e a konténeres ellenőrzésre

Az ellenőrzési feladat ellátásához szükséges teljes létszám: 600 fő Felkészülés Az ellenőrzési koncepció első verziójának kidolgozása Létszámigény Egy váltás létszámigénye 50 gépkocsi x 2 fő = 100 fő A belső normák szerint a folyamatos szolgálatellátáshoz szükséges létszámot az egy váltáshoz szükséges létszám hatszorosával kell kiszámítani. Az ellenőrzési feladat ellátásához szükséges teljes létszám: 600 fő A létszámot belső átcsoportosítással kell biztosítani, többlet-létszámot a Belügyminisztérium nem biztosít.

A teljes létszámigény így 1068 főre nőtt. Felkészülés Az ellenőrzési koncepció első verziójának kidolgozása Létszámigény További létszámigényt generált a shengeni határátkelőhelyeken kiépítendő 37 állandó ellenőrzőpont folyamatos működtetése A teljes létszámigény így 1068 főre nőtt. A határátlépési ponttal vagy határátkelőhellyel rendelkező területi rendőri szervek előre számított többletlétszám-igénye egyes esetekben magasabb volt, mint a jelenleg rendelkezésre álló erők létszáma.

Felkészülés Az ellenőrzési koncepció első verziójának elvetése 2013. május közepére kiderült, hogy a tervezett konténeres ellenőrzőpontokat fizikailag lehetetlen elhelyezni az adott út mellett, vagy telepítésük vállalhatatlan költséggel jár. Eldőlt az is, hogy a rendőrség nem fog műszeres ellenőrzést végezni, csak bírságolni fog, emiatt újfajta járművek beszerzéséről kellett dönteni. 2013. június elején az ORFK Határrendészeti Főosztály jelezte, hogy az útdíjellenőrzés a külső határokon a határellenőrzés folyamatában is elvégezhető. 2013. június közepén döntés született, hogy az 50 darab, eredetileg mélységi ellenőrzésre szánt járművekkel kell ellátni az belső határok előtti ellenőrzési feladatokat is.

Felkészülés Az ellenőrzési koncepció második (jelenlegi) verziója 39 határmenti ellenőrzőpont 18 határátkelőhelyen (külső határon), 21 határátlépési pont (belső határ), melyből 5 helyszínen épületben 16 helyszínen járőrgépkocsival kell ellenőrizni. A fennmaradó gépkocsikat a területi rendőri szervek között az útdíjjal érintett utak hosszának arányában osztottuk szét, hogy azokkal mélységi ellenőrzést hajtsanak végre. Skoda Octavia 1.4 TSI típusú, rendészeti jellegű gépkocsik, notebookkal, POS-terminállal, nyomtatóval felszerelve

A HU-GO elektronikus útdíjfizetési rendszer 2013. július 1-jén 00.00 órakor elindult (aztán gyorsan lefagyott…)

Rendőri ellenőrzés csak akkor lehet ellenőrzést végezni, ha az ÁAK rendszere (UD ESZTER) riasztást ad a RobotZsarunak új RobotZsaru-alkalmazás új „ÚtdíjPoint” alkalmazás (az objektív felelősség mentén lefolytatandó eljárásokhoz) megállításos ellenőrzés POS-terminálos fizetési lehetőség (POS – Point of sale, az eladás helyén való bankkártyás fizetés) elméletben működőképes rendszer Gyakorlatilag azonban az UD-rendszer sajnos nem képes teljesen megbízható adatokat átadni a RobotZsarunak, ezért vezetői döntés alapján ellenőrzést még nem végzünk.

Ellenőrzési pontok Közúti határátkelőhely Fix ellenőrzési pont Mozgó ellenőrzés

Bekövetkezett és várható fejlemények a közútkezelői feladatok összevonása a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hoz, az ÁAKNÚSZ (Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.) kizárólag útdíjellenőrzést fog végezni, további járműbeszerzések (10 új járőrgépkocsi, 11 kisbusz),

Jogszabályi alapok Új jogszabályok: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (EDtv.) az EDtv. végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Kormányrendelet (Vhr.) az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet (EDr.) Módosuló jogszabályok: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 410/2007. (XII. 29.) Kormányrendelet 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet

Jogszabályi alapok EDtv. 2. § szakasz 21. pontja alapján útdíjköteles gépjármű: a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató - ideértve a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény;

Jogszabályi alapok 14. § Jogosulatlan úthasználatnak minősül - a 9. § szerinti mentesség eseteinek kivételével -, ha: a) az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan és nincs hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése, b) a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díjkategóriájánál alacsonyabb díjkategóriához tartozó bevallás alapján használja, vagy c) az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése, de a fedélzeti eszköz szabályszerű működtetésének az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek valamelyike nem teljesül az útdíjköteles elemi útszakaszok használata során, és az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan.

Jogszabályi alapok Vhr. 2. § (1) Az útdíj megállapítása során az útdíjköteles gépjármű tengelyszáma alapján a következő díjkategóriák szerint differenciálva kell megállapítani az útdíj mértékét: a) J2 díjkategória: a kéttengelyes útdíjköteles gépjárművek, b) J3 díjkategória: a háromtengelyes útdíjköteles gépjárművek, c) J4 díjkategória: a négy vagy több tengelyes útdíjköteles gépjárművek. (2) Az útdíj mértékének meghatározása során a gépjárművek környezetvédelmi besorolása szerint történő kategorizálásában alkalmazandó differenciáló tényezőket az 1. melléklet tartalmazza.

Jogszabályi alapok Kkt. 20. § (1) bekezdés m) pontja: „az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők” Kkt. 21. § (1) bekezdés h) pontja: [A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel] a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.  OBJEKTÍV FELELŐSSÉG 20

Jogszabályi alapok Kkt. 20. § (2a) bekezdése: „Amennyiben a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdés szerinti bírságot kell kiszabni.” Kkt. 20. § (3a) bekezdése: „Közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h) pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.”

A rendőrség feladatai Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pont: „Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni.”

Jogszabályi alapok Kkt. 20. § (4a) bekezdése: „A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha a 20. § (1) bekezdés k) vagy m) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.” Kkt. 20. § (7) bekezdése: Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet … a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani.

Jogszabályi alapok Kkt. 20. § (7) bekezdése: Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet … a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. Kkt. 20. § (16) bekezdése: Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, úgy - tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére - a (7)-(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

Jogszabályi alapok 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet: 12/B. § (1) A Kkt. 20. § (1) bekezdés m) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 11/H. mellékletben foglalt jogszabályi rendelkezés megsértése esetén járműkategóriánként meghatározott bírságot köteles fizetni, aki az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározottak szerint szabályszegést követ el. (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság ugyanazon jármű vezetőjével szemben nem szabható ki, ha a bírságolási eljárás megindítását megelőző nyolc órán belüli jogosulatlan úthasználat miatt az (1) bekezdés szerint már közigazgatási hatósági eljárás indult, kivéve, ha a jármű vezetője a jogosulatlan úthasználatért a Kkt. 21/A. § (2) bekezdése alapján tartozik felelősséggel.

Jogszabályi alapok 410/2007 (XII. 29.). Korm. rendelet: 8/A. § (1) A Kkt. 21. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan a gépjármű üzemeltetője a 9. mellékletben meghatározott jogszabályi rendelkezés megsértése esetén járműkategóriánként meghatározott összegű bírságot köteles fizetni. (2) A gépjármű üzemeltetőjével szemben az (1) bekezdés szerinti bírság ugyanazon gépjárművel történő jogosulatlan úthasználat miatt nem szabható ki ismételten, ha ezen gépjárművel történő jogosulatlan úthasználat első alkalommal történő észlelése óta nyolc óra nem telt el.

Kiszabható bírság összege 11/H. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. Rendelethez 9. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. Rendelethez   A B C B1 B2 B3 1. az ED törvény szerinti szabályszegés A bírság mértéke járműkategóriánként A bírságolással érintett cselekményért felelőssé tehető J2 J3 J4 2. ED törvény 14. § a) pontja 140 000 150 000 165 000 3. ED törvény 14. § b) pontja 80 000 90 000 110 000 Járművezető/ Üzembentartó 4. ED törvény 14. § c) pontja

KÖSZÖNÖM A FIGYELMETEKET!