Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra Jogorvoslatok Előadó: dr. Kovács Zoltán a TVI vezető jogi helyettese F

A jogorvoslatokra vonatkozó szabályozás mechanikája: 1.) Általános szabályok Ve.: 208. § - 242. § Általános jogorvoslati lehetőségek: Kifogás. Fellebbezés. Bírósági felülvizsgálat. Különös jogorvoslati lehetőségek: A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat. A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat. A választás eredménye elleni jogorvoslat. Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt 2.) Különös szabályok az országgyűlési képviselő-választásra Ve.: 297. §

Általános szabályok A jogorvoslatok jogcímei: 1.) Kifogás. Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással lehet benyújtani. 2.) Fellebbezés. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen lehet benyújtani. 3.) A bírósági felülvizsgálat. A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen

Hatásköri szabályok Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt: a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról, b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. A Nemzeti Választási Bizottság dönt: minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a fentiek alá, b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

A fellebbezés A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. Nem nyújthat be fellebbezést az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja! Nincs helye fellebbezésnek: a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

A fellebbezés A fellebbezést: személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben lehet benyújtani. Fellebbezést lehet benyújtani: a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

A fellebbezés A fellebbezésnek tartalmaznia kell: a) a kérelem jogalapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz (OEVI a(z) NVI-hez).

A fellebbezés A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha: a) nem az arra jogosult nyújtotta be, b) elkésett, c) nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtották be, d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat (alaki feltételek). A fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál – határidőben – terjeszti elő. A választási bizottság a megtámadott határozatot: a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. A másodfokú határozat elleni jogorvoslat: a bírósági felülvizsgálat.

A bírósági felülvizsgálat 1. A választási bizottság másodfokú határozata, 2. a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt (pl. NVB határozat, szavazólap adattartalma elleni jogorvoslat). Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

A bírósági felülvizsgálat A bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja. Nem nyújthat be bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja. Bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani: a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. Úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen a határozatot meghozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell: erre is a fellebbezés alaki követelményeit kell megtartatni. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

A bírósági felülvizsgálat A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított 3. napon dönt. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla (Fejér megye a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi körébe tartozik) bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A bíróság a megtámadott határozatot: a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A választás eredménye elleni jogorvoslat A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen: a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

Az újraszámolás kérdésköre Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő! Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a fentiek alapján van lehetőség.

Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt Új jogintézmény a Ve-ben! Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított 3. napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a) a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy b) meghozza az elmulasztott döntést. Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

dr. Kovács Zoltán aljegyző a TVI vezető jogi helyettese Köszönöm a figyelmet! dr. Kovács Zoltán aljegyző a TVI vezető jogi helyettese