Közbeszerzési tájékoztató

Igen bonyolult és szerteágazó mivolta miatt – 72 eljárási változat lehetséges – FORDULJON SZAKEMBERHEZ!

A Közbeszerzés célja  A közpénzek ésszerű felhasználása – nem mindig a leggazdaságosabb megoldás  Átláthatóság, ellenőrizhetőség  A verseny tisztaságának biztosítása  Összhang megteremtése az Európai Közösség jogszabályaival

Vonatkozó szabályozás:  évi CXXIX. tv. A közbeszerzésekről (Kbt.)  5/2009. (III. 31.) IRM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról  23/2007. (IV. 17.) FVM. rendelet (Vhr.)  23/2007. (IV. 17.) FVM. rendelet (Vhr.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

A közbeszerzés fogalma, a Kbt. alkalmazási köre  Közbeszerzés: A Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.  A közbeszerzés tárgyai: 1. Árubeszerzés 2. Építési beruházás 2. Építési beruházás 3. Építési koncesszió 3. Építési koncesszió 4. Szolgáltatás megrendelés 4. Szolgáltatás megrendelés 5. Szolgáltatási koncesszió 5. Szolgáltatási koncesszió  Közbeszerzés alanyai: 1. Ajánlatkérők 2. Ajánlattevők 3. Közös ajánlattevők 4. Alvállalkozók 5. Erőforrást nyújtó szervezet

Ajánlatkérők:  Klasszikus ajánlatkérők: Helyi, országos és kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, helyi önkormányzati költségvetési szerv, területfejlesztési tanács, közalapítványok, minisztérium, Miniszterelnökség, központosított közbeszerzésre feljogosított szervezetek, központi költségvetési szerv,olyan jogképes szervezetek, amelyek létrehozásáról jogszabály rendelkezik, MNB, MNV, MTI MFB stb. 22.§ (1) bekezdés  Támogatott szervezetek: gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót, természetes személyt), társadalmi szervezetek, egyházak stb., amelyek a beruházásaikat 50%-ot, illetve 75%-ot meghaladó mértékű támogatási intenzitással valósítják meg. 22.§ (2) bekezdés  Azon szervezetek, amelyek fizetési kötelezettségéért a kormány készfizető kezességet vállalt (általános egyszerű eljárás).  Közszolgáltatók: Kbt. 162.§ (tevékenységként: ivóvíz, villamos energia, kőolaj, gáz, szén kitermelése…)

A beszerzés értéke I.  A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték).  Egybeszámítási kötelezettség: A becsült érték számítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek 1.beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor – a több év alatt megvalósuló építési beruházás kivételével 2.rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg (e feltételeknek együttesen kell fennállniuk az egybeszámítási kötelezettség szempontjából)

A beszerzés értéke II.  A Kbt. Rendelkezései alapján:  39. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.  (2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.  (3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.  (4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.  36. § (2) Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.  38.§ (3) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.  38.§ (3) Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

A beszerzés értéke III.  Az előzőektől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos Kbt. 25. § szerinti szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét - ha az egybeszámítási feltételek fennállnak - egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak.  Az előzőektől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos Kbt. 25. § szerinti szerződés becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat, melyek becsült értékét - ha az egybeszámítási feltételek fennállnak - egymással akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak. 25. §25. §  A előzőektől eltérően a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke szolgáltatás és árubeszerzés esetében forintnál, az építési beruházások esetében pedig forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított közbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az egybeszámítás alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő ezen közbeszerzés és a vele az egybeszámítandó közbeszerzések együttes becsült értékeként. SZIGORÚAN TILOS A TÖRVÉNY MEGKERÜLÉSE CÉLJÁBÓL AZ ÖSSZETARTOZÓ KÖZBESZERZÉSEKET RÉSZEKRE BONTANI, ÉS EZZEL A BECSÜLT ÉRTÉKET CSÖKKENTENI!

Közbeszerzési értékhatárok  Közösségi eljárást megalapozó értékhatárok: Építési beruházás esetében nettó ,- Ft. Árubeszerzés esetében nettó ,- Ft. Szolgáltatás megrendelés esetében nettó ,- Ft.  Általános egyszerű eljárást megalapozó értékhatárok Építési beruházás esetében nettó ,- Ft. Árubeszerzés esetében nettó ,- Ft. Szolgáltatás megrendelés esetében nettó ,- Ft.   Hirdetmény nélküli általános egyszerű eljárást megalapozó értékhatárok Építési beruházás esetében nettó ,- Ft. Árubeszerzés esetében nettó ,- Ft. Szolgáltatás megrendelés esetében nettó ,- Ft.

Klasszikus ajánlatkérők közbeszerzési kötelezettsége  Klasszikus ajánlatkérők: Helyi, országos és kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, helyi önkormányzati költségvetési szerv, területfejlesztési tanács, közalapítványok, minisztérium, Miniszterelnökség, központosított közbeszerzésre feljogosított szervezetek, központi költségvetési szerv,olyan jogképes szervezetek, amelyek létrehozásáról jogszabály rendelkezik, MNB, MNV, MTI, MFB stb. 22.§ (1) bekezdés  klasszikus ajánlatkérőknél a közbeszerzési kötelezettség megállapításához egyetlen szempont vizsgálata szükséges: - a közbeszerzés értéke (az egybeszámítási szabály alkalmazásával)  Klasszikus ajánlatkérők amennyiben beruházásaik értéke eléri a vonatkozó közbeszerzési értékhatárt a támogatási intenzitástól függetlenül kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni

Támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettsége  Támogatott szervezetek: gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót, természetes személyt), társadalmi szervezetek, egyházak stb.  A közbeszerzési kötelezettség megállapításához két szempont együttes fennállása vizsgálandó: - a közbeszerzés értéke (az egybeszámítási szabály alkalmazásával) - támogatási intenzitás: a beruházás támogatása költségvetési és EU-s forrásból  A támogatási intenzitás vizsgálata: - amennyiben a beruházás becsült értéke eléri a közösségi értékhatárt a támogatott szervezetek közbeszerzésre kötelezettek, amennyiben a beruházás többségi részben (50%-ot meghaladó) költségvetési és EU-s forrásból kerül megvalósításra - amennyiben a beruházás becsült értéke eléri a nemzeti értékhatárt a támogatott szervezetek közbeszerzésre kötelezettek, amennyiben a beruházás 75%-ot meghaladó költségvetési és EU-s forrásból kerül megvalósításra

Közbeszerzés folyamata I. 1. Közbeszerzési eljárás megindítása ajánlati/ajánlattételi felhívással 2. A felhívás lényeges elemei Kbt 249 § (1) bekezdése alapján:  az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét;  a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha dokumentációt nem készít a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;  a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, továbbá ha dokumentációt nem készít a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;  a szerződés meghatározását;  a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;  a teljesítés helyét;  az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;  az ajánlatok bírálati szempontját;  az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltakat; 69. § (2) bekezdésében69. § (2) bekezdésében  a hiánypótlás lehetőségét;

Közbeszerzés folyamata II.  az ajánlattételi határidőt;  az ajánlat benyújtásának címét;  az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;  az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;  annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;  ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;  ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;  Az eredményhirdetés és szerződéskötés tervezett időpontját;  az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;  a részajánlat (amennyiben lehetséges kötelező is!), többváltozatú (alternatív) ajánlat lehetőségét vagy kizárását;  annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő alkalmazza-e a 253. § (1) bekezdését.  Uniós támogatás esetén az érintett projektre vonatkozó adatokat fel kell tűntetni

Közbeszerzés folyamata III. 3. Ajánlati dokumentáció átvételének helye és feltételei 4. Milyen igazolások és nyilatkozatokat kell csatolni az ajánlattevőnek az ajánlata mellékleteként 5. Kiegészítő tájékoztatás kérése és adás – abban az esetben ha ellentmondások vannak a felhívás és a dokumentáció között, illetve nem egyértelmű előírást tartalmaznak (közösségi eljárás: 10/6 nap, egyszerű eljárás: 5/3 munkanap) 6. Az 5. pontra feltett kérdésekre az ajánlatkérőnek az határidő lejárta előtt válaszolnia kell 7. Az ajánlattevő elkészíti formai és tartalmi szempontból is megfelelő ajánlatot. 8. Ajánlat bontása – ismertetik a felolvasólap tartalmát, az ajánlattevő jelen lehet.

Közbeszerzés folyamata IV. 9. Ajánlatok értékelése – ha szükséges hiánypótlás 10. Eredményhirdetés – Ajánlattevő jelen lehet, összegzés kiosztása 11. Szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel Ha az eljárás tárgyalásos, akkor az ajánlatok bontását követően az ajánlatkérő és az ajánlattevők között tárgyalás zajlik az ajánlat egyes feltételeiről, és az ajánlatkérő az így kialakult végleges ajánlatokat bírálja el.

Hiánypótlás  Jellege: kötelező, teljes körű (kivéve Kbt: 83§ (2) bekezdés.  A hiánypótoltatható dokumentumok köre: alkalmasság, kizáró okokkal kapcsolatos igazolások, formai hiányosságok  Önkéntes hiánypótlás intézménye megmarad  Minden eljárásban kötelező  A „legalább egy alkalommal” kitétel kikerül a törvény szövegéből  Minden ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül írásban értesíteni kell a hiánypótlásról

Feltételes közbeszerzés A Kbt. 48.§ alapján a pályázat elnyerése előtt megindítható.  Ajánlati felhívás közzétehető  Fel kell tűntetni a közbeszerzés feltételes jellegét „…a támogatásra irányuló igény el nem fogadása…” (48.§) okán az ajánlatok elbírálásától az ajánlatkérő elállhat (82.§), illetve általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt ( nem nyert) a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. (99/A.§)

Közbeszerzés időigénye Változó, de rendszerint hosszú átfutású folyamat.  Hirdetmény,tenderdokumentáció előkészítése 1-5 nap  Hirdetmény feladásától az ajánlattételi határidő: 45/20 nap, hirdetmény nélküli: 15 nap  Tenderbontás: 1 nap  Értékelés, eredményhirdetés: bontástól számított 30 ( építés 60) nap  Szerződés megkötése: (60) nap az esetleges jogorvoslatok miatt - moratórium

Közbeszerzés dokumentumai Hivatalhoz benyújtandó dokumentumok:  Pártatlansági nyilatkozatok  Ajánlat/ajánlattételi felhívás, és annak módosításai a megjelenésre történő hivatkozással  Kiegészítő tájékoztatás  Ajánlatbontási jegyzőkönyv  Beérkezett ajánlatok 1–1 példánya  Jelenléti ívek, jegyzőkönyvek  Hiánypótlási levelezés  Bírálati lapok, bírálati jegyzőkönyv  Eredményről szóló tájékoztató a megjelenésre történő hivatkozással  Szerződés  Szerződés módosításáról szóló hirdetmény a megjelenésre történő hivatkozással  Szerződés teljesítéséről szóló hirdetmény a megjelenésre történő hivatkozással

Előzetes vitarendezés  január 1.-től kötelező a jogorvoslati eljárás megindítása előtt, ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegzésben foglalt valamely ténnyel, vagy az ajánlatkérő bármely eljárási cselekményével, dokumentumával.  Határidő: jogsértésről történő tudomásszerzést követő 3. munkanap.  Kérelemben meg kell jelölni az írásbeli összegzés, egyéb dokumentum, eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, az álláspontot alátámasztó tényeket adatokat, és bizonyítékokat.  Faxon, vagy elektronikusan kell a kérelmet elküldeni.  Ajánlatkérő válasza: kérelem megérkezését követő 3. munkanap.  A kérelem benyújtását követő 10. napig a szerződés nem köthető meg

Automatikus felfüggesztés  január 1.-től a jogorvoslati eljárás megindulása esetén a szerződést a Döntőbizottság az ügy érdemében hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozata meghozataláig nem lehet megkötni.  Kivétel: Döntőbizottság kérelemre engedélyezheti a szerződés megkötését.  Kérelmet a Döntőbizottság akkor engedélyezi, ha közérdek védelme, vagy halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdek indokolja.  Ezeket az indokok fennállását az kérelmet benyújtónak dokumentumokkal kell igazolni.  A Döntőbizottság a kérelemről 5 napon belül végzéssel határoz, ami ellen nincs helye fellebbezésnek.

Kötelező érvénytelenség Kbt. 306/A§ - Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely  kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegésre irányadó jogkövetkezmények alkalmazását  késedelmi kamatra a Ptk. 301/A §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. Semmis az a Kbt. hatálya alá tartozó szerződés, ha  azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg.  a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötötték meg a szerződést, és azzal megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a jogorvoslati eljárás megindítását kezdeményezze, és egyben olyan módon megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

Közbeszerzés sikere I. hogy az ajánlatkérő biztosítsa az esélyegyenlőséget.  Ajánlati felhívás és dokumentáció egyértelmű megfogalmazása  Ajánlattevő ezen elvek mentén kérjen kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől.  A Kbt. előírja, hogy a beszerzés tárgyának műszaki követelményeit úgy kell meghatározni, hogy minden ajánlattevő eséllyel tehessen ajánlatot, így ezeket célszerűen szabványokra hivatkozással kell megadni.

Közbeszerzés sikere II. Ellenőrző lista készítése  A felhívásnak és a dokumentációnak a Kbt.-ben is szabályozott kérdéseiről szóló részei összhangban vannak-e a Kbt.-vel.  A felhívás és a dokumentáció összhangban vannak-e egymással.  A Kbt.-ben nem meghatározott feltételek megfogalmazása alapján nyilvánvaló-e, hogy az ajánlattevőnek miként kell teljesítenie a feltételt.  Egyértelműek-e az időpont meghatározások?

Közbeszerzési értékhatár alatt Nem minősül közbeszerzésnek, DE  Dokumentálhatóság elszámoltathatóság  Írásos ajánlatkérés, ajánlat és megrendelő  Ajánlatkérés minimális információi –Ajánlatkérő neve, címe, pecsét –Ajánlattételi határidő –Szállítási határidő –Árubeszerzés: eszköz megnevezése, paraméterei –Szolgáltatás: szolgáltatás rövid leírása, részfeladatok, jelentések  Legalább 3 írásos ajánlat, ajánlatok értékeléséről rövid írásos értékelés

Fontos tudnivalók A 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (Vhr.) 33. § (4) alapján: Ha a közbeszerzési eljárás megindítását az ügyfél igazolta, a művelet megvalósításának határideje –Gépbeszerzés (2 év) esetén 6 hónappal, –építési beruházás (3 év) esetén 12 hónappal meghosszabbodik (a művelet megkezdésének időpontjától számítva)

A művelet megkezdésének időpontja:  a gép, berendezés, technológia beszerzése esetén a megrendelés (vételi szándék) írásban történő bejelentése, vagy az adásvételi szerződés megkötése, illetve a számlán szereplő teljesítés dátuma közül a legkorábbi;  építési beruházás esetében a kivitelezői szerződés megkötésének napja,ennek hiányában vagy közbeszerzés esetén az építési naplóba történő első bejegyzés dátuma

Hirdetmények  FONTOS: A Kbt szeptember 15- től életbe lépő módosulása alapján a hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás újra megjelent.  A hirdetménymintákat az 5/2009. (III.31.) IRM rendelet tartalmazza.

Köszöni megtisztelő figyelmüket: Dr. Pete Szilárd Dr. Ujvári Sándor