Kinek fontos? Miért fontos? Bonyodalmak a lakcím-nyilvántartás körül Előadó: Kovács Ivetta, Tizek Tanácsa és Menhely Alapítvány 2010. szeptember

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint: A lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. (5. § (2) bekezdés) A tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik (5. § (3) bekezdés) A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles be- vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (26. § (1) bekezdés) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. (26. § (3) bekezdés)

Alapvető probléma a lakcímek nyilvántartásával Nagyon sok magyar állampolgár (kb. fél millió fő*), nem csak hajléktalan emberek, élnek olyan helyen, ahol önhibájukon kívül nem tudnak lakóhelyet (állandó lakcímet) létesíteni. Ennek változatos (jogszabályi és gyakorlati) okai vannak. * A KSH adatai szerint a 2001. évi népszámláláskor 545 591 fő nem a lakcímkártyáján szereplő, bejelentett címén élt

Néhány jellemző lakcím-bejelentési nehézség: Adott lakásban bérlőként, albérlőként, szívességi lakáshasználóként, családtagként beköltöző személyek csak a lakás tulajdonosának hozzájárulásával tudnak ott lakcímet létesíteni, ezt a hozzájárulást azonban sok esetben nem tudják megszerezni. Közismert tény, hogy a magánlakás-tulajdonosok a lehető legritkább esetben járulnak hozzá a bérlők állandó lakcímként való bejelentkezéshez, legfeljebb tartózkodási hely (ideiglenes lakcím) létesítéséhez járulnak hozzá. A lakástulajdonosok jellemzően attól tartva nem járulnak hozzá a bérlők lakcím-létesítéséhez, mert félnek annak számukra hátrányos következményeitől.

Önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében gyakori probléma, hogy az ott jogcímmel rendelkező bérlő a lakásban vele együtt életvitelszerűen lakó családtagját, ismerősét bejelentené, de azt zsúfoltságra, a befogadásra vonatkozó engedély hiányára, stb. hivatkozva a tulajdonos önkormányzat nem engedélyezi. Bár a vonatkozó jogszabály az ellenkezőjét mondja ki, a gyakorlatban a lakcím-regisztráció során a települési önkormányzatok jegyzői a nem lakásnak minősülő építményekbe (pl. mosókonyha, garázs, pince), valamint az ingatlan-nyilvántartásban külterületi/belterületi/zárkerti stb. megjelölésű ingatlanokba való lakcímbejelentést sok esetben megtagadják. Pedig tény, hogy sok polgártársunk nem lakás céljára szolgáló helyen él, ahol így lakcímet létesíteni nem tud.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó szállásadó intézmények (pl Az átmeneti elhelyezést nyújtó szállásadó intézmények (pl. idősek gondozóházai, fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek átmeneti otthonai, hajléktalan átmeneti szállók, munkásszállók) átmeneti lakhatást biztosító jellegük miatt jellemzően nem járulnak hozzá állandó lakcím, hanem csak tartózkodási hely létesítéséhez. Speciális helyzetben vannak a hajléktalanok elszállásolására létrejött éjjeli menedékhelyek, melyek este nyitnak – reggel zárnak és a bent éjszakázókkal csak ún. egyéjszakás jogviszonyt létesítenek, ami minden használatkor újra és újra megköttetik. Az ilyen egy éjszakára szolgáló jogviszony nem tud a lakóhely-bejelentés alapja lenni, ezért az éjjeli menedékhelyek is jellemzően legfeljebb tartózkodási hely létesítését teszik lehetővé.

A hatályos jogszabályok szerint az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személyek lakóhelyének (tehát a köznyelvben ún. állandó lakcímének) bejelentésére szolgál a települési szintű lakcímbejelentés intézménye. Gyakorlati tapasztalat, hogy az önkormányzatok sok esetben nem fogadják el az ilyen települési szintű, vagyis ún. közterületi bejelentkezést, mert nem látják bizonyítottnak annak valóságtartalmát.

Lakcímkártyák:

Település szintű lakcímbejelentés

Mit igazol?

Jogszabálysértőnek minősített, csak tartózkodási helyet tartalmazó lakcímkártya

Bár a lakcímek nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szándékuk szerint és jogi szempontból lényegében kizárják, hogy az állampolgárok teljesen lakcím nélkülivé váljanak, illetve, hogy ne a ténylegesen, életvitelszerűen használt lakóhelyüket jelentsék be regisztrált lakcímként, az élet azonban mégis számos olyan helyzetet eredményez, aminek lakcímnélküliség, illetve nem valós lakcímek regisztrálása lesz az eredménye! Ebből aztán számos további probléma származik.

A bejelentett lakóhely, tehát pontos (utca, házszám megjelöléssel ellátott) lakcímadat megléte ma nélkülözhetetlen a mindennapi életben: a polgárok fellelhetőségéhez, elérhetőségéhez (idézések, kötelezettségek teljesítéséhez, jogosultságok érvényesítéséhez kapcsolódó hivatalos és magánjogi írásbeli értesítések kézbesítéséhez) bírósági, hatósági eljárásokban, szociális ellátások igénylésekor az illetékesség megállapításához egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez adatszolgáltatáshoz kötött közigazgatási, szociális és gazdasági szolgáltatások igénybevételéhez (pl. jogosítvány kiállítása, beiskolázás, bankszámla-nyitás, telefon-vásárlás) különböző polgári jogi, munkajogi és egyéb szerződésekhez (pl. munkaviszony létesítése, cégalapítás, társadalmi szervezet vagy alapítvány létesítése és benne tisztség viselése) választójog gyakorlásához, választhatósághoz.

A lakcímekkel kapcsolatos gyakorlati problémák zöme a vonatkozó jogszabályok és a mindennapokban tapasztalható változatos élethelyzetek között feszülő ellentmondásokból származik, ezért megoldásukat a lakcímtörvény módosításában látom. Minden magyar állampolgár számára fontos, hogy azt a lakcímét tudja a hivatalok által regisztráltatni, ahol ténylegesen lakik, illetve, hogy lakás híján is meg tudjon adni hivatalosan olyan címet, ahol értesíthető, utolérhető. A hivatalok érdeke is az, hogy mindenkinek legyen címe, és a polgárok tényleges lakcímeiken legyenek regisztrálva, valamint a regisztrált címükön utol lehessen érni őket.

A lakcímek regisztrációjára vonatkozó jogszabályok módosítása mindannyiunk közös érdeke!