Új rendelet, adózási tudnivalók, védjegyrendszer a falusi vendéglátásban Előadó: Pintérné Kanyó Judit alelnök Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Drégelypalánk, 2010. március 10.

Engedélyezési folyamat Minden szolgáltatás üzemeltetéséhez engedély, bejelentés kell. Különböző tevékenységekhez külön engedély szükséges. Az engedély nélkül folytatott tevékenység illegális, a hatóságok ellenőrzik, szankcionálják. Érintett tevékenységek: szálláshely szolgáltatás, utazási irodák, utazásközvetítők, idegenvezetők, éttermek, egyéb turisztikai szolgáltatók (rendezvényszervezők, lovas turisztikai szolgáltatók…)

Régi és új kormányrendeletek Hatályát veszti -A kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI.24) IKIM rendelet illetve -a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997 (VI.25) korm. rendelet. a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.)Korm. rendelet. A jövőben az új rendelet nem tesz különbséget a korábbi magánszállásadói (falusi, fizető vendéglátó) tevékenység között, tekintve, hogy a magánszemélyek által nyújtott szálláshely-szolgáltatás is üzletszerű tevékenységnek minősül elsődleges vagy kiegészítő jövedelemszerzési forrásként. 2009. október 20-án kihirdetésre került a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20) Korm. Rendelet. Az új rendelet október 25-én lépett hatályba.

Szálláshelyek Fogalom: A kereskedelmi törvény rendelkezései alapján a szálláshely definíciója a szálláshely szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. Éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása, és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Nem szálláshely szolgáltatás a lakásbérlet, házbérlet, albérlet. Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság (települési jegyző) szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételei 1. Szálláshely–üzemeltetési engedélyt a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípusokra lehet kérni, amelyek a következők: szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételei 2. üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkez épületrészben (üdülegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, közösségi szálláshely(turistaszálló, ifjúsági szálló): az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a fentiek alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételei 3. falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

Minimum engedélyezési követelmények Szálláshely típusonként! Az engedélyt a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjének kell benyújtani. Nincs rendszeresített formanyomtatvány. A kérelemhez mellékelni kell: -amennyiben nem a kérelmező tulajdonában van a szálláshely, a használat jogcímére vonatkozó okiratot -haszonélvezet esetében, a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot -közös tulajdonban álló szálláshely esetében, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot. A szálláshely engedélyezése iránti eljárásban a jegyző szerzi be a szükséges szakhatósági engedélyeket: ANTSZ, Mezőgazdasági Szakig. Hivatal,Tűzvédelmi Hatóság, Építésügyi Hatóság. Közös helyszíni szemle.

Mit tartalmazzon a szálláshely-üzemeltetési engedély A szálláshely-szolgáltató -nevét, címét, illetve székhelyét -cégjegyzékszámát, vagy egyéni vállalkozó esetén vállalkozói nyilvántartási számát -adószámát, statisztikai számjelét -a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, -a szálláshely befogadóképességét, vendégszobák száma, vagy kemping esetén területegységek száma, ágyak száma -A szálláshely használatának jogcímét -A szálláshely elnevezését -Térjen ki arra is, hogy a szálláshely szolgáltató mely szálláshely típusra kéri az üzemeltetési engedélyt. -A szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer nyersanyagot előállítani, felhasználni, vagy forgalomba hozni.

Egyéb szálláshelyek engedélyeztetése Külön előzetes szakhatósági eljárásra nem kerül sor. Élelmiszer előállítás vagy forgalmazás esetén utólagos ellenőrzésre bármikor sor kerülhet a szolgáltatónál. egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

Hatósági ellenőrzés Felügyeletet ellátó hatóság a települési jegyző -A szakhatóságok is folyamatos ellenőrzést tarthatnak a szálláshely-szolgáltatóknál. Adatváltozás bejelentése! Haladéktalanul, írásban, a jegyzőnek! Engedély visszavonása, törlés a nyilvántartásból Megszűnést követően 5 munkanapon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. Egyébként a jogszabályi és hatósági előírások többszörös megsértése esetén vonható vissza az engedély. Ezt megelőzi egy figyelmeztetés, pénzbírság, ideiglenes bezárás.

Átmeneti rendelkezések gyakorlati alkalmazása A megszűnt rendeletek alapján működő szálláshely-szolgáltatóknak nem kell új engedélyezési eljárást kérelmezniük, amíg a meglévő engedélyük nem kerül visszavonásra. Ugyanakkor a rendeletben előírt szigorúbb követelményeket (szobaszám, ágyszám..) minden szolgáltatónak meg kell vizsgálni, eltérés esetén 2009 december 31-ig kell teljesítenie vagy a szükséges változást bejelenteni a jegyzőnek!

Statisztikai adatszolgáltatás Az egyéb szálláshely szolgáltatók (korábbi falusi, fizető vendéglátó) kötelesek az adott naptári évre (tárgyév)vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31-ig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a vendégek és a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számáról. A többi szálláshely (szálloda, panzió, ..) továbbra is havonként köteles adatot szolgáltatni, a KSH felé.

Adózási tudnivalók Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adófizetési kötelezettség meghatározására a magánszemély két mód közül választhat: 1. A bérbeadó (vendéglátó) magánszemély elkülönülten adózó jövedelemként kezeli a bérlő (vendég) által fizetett bérleti díj (szállásdíj) összegét, mely után 25 % személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ez esetben a magánszemélynek nem kell összevonnia más jövedelmeivel az ebből a tevékenységéből származó bevételét, és esetlegesen e miatt nem fog a magasabb, 32 %-os kulcsú sávba esni, viszont költségek érvényesítésére nincs lehetősége. Azonban ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió Ft-ot, akkor a teljes összeg 14%-ának megfelelő mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ezt mindaddig kell teljesíteni, amíg az egyéb jogviszonyában a jövedelme után a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve a havi 4500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék és a 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás éves szinten együtt el nem éri a 450 ezer Ft-ot.

A magánszemély a bérbeadásból származó jövedelmét összevonás alá eső jövedelemként, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Ebben az esetben a jövedelem a bevétel 90 %-ában, vagy a bevétel és a bizonylattal igazolt költségek – a költségeket a bevétel összegéig lehet elszámolni - különbözeteként állapítható meg. Végül a magánszemély az összevonás alá eső jövedelmeihez (pl. munkabér, nyugdíj, stb) hozzáadja a bérbeadásból származót, és a két kulcsos adótábla (17%, vagy 32%) szerint fog adózni - attól függően, melyik sávba esik. Az össz jövedelemadó összegét természetesen csökkenteni kell az összjövedelembe tartozó, de jövedelemadó alá nem eső (pl.: nyugdíj) jövedelmek után számított SZJA-val. Az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó jövedelemre tekintettel már év közben is adóelőleget kell fizetni. A levont adóelőleget minden negyedévet követő hónap 12-ig kell az adóhatósághoz befizetni. Mindkét, fentiekben említett esetben megfelelő a sorszámozott lapokból álló bevételi nyilvántartás vezetése! Pénztárkönyv alkalmazása nem előírás.

Választható a tételes átalányadózás is (falusi szállásadó, fizetővendéglátó magánszemélynek egyaránt), ahol az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, és amelyet nem egy összegben kell megfizetni!  Az éves adótételt negyedévenként egyenlő részletekben elosztva kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, függetlenül attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak vagy sem. Az előleget a negyedévet követő hónap 12-ig kell megfizetni. A tételes átalányadózás összegét (32 ezer forint) 20 % egészségügyi hozzájárulás is terheli! Az átalányadó választásáról a 2010. évet illetően az adóbevallás 0953-02 sorszámú nyomtatványának "D" és "E" sorában lehet nyilatkozni! Feltételek: nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében – üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek nyújt szállást ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. E tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

Védjegyrendszer 2010. december 31-ig a rendelet hatálybalépése után működésüket megkezdő szálláshely szolgáltatók saját döntésük szerint (nem kötelező) a régi feltételek alapján sorolhatják osztályba vagy minősíthetik szálláshelyüket, pl. a megjelölést használni szeretnék kereskedelmi kommunikációjukban. Ehhez külön bejelentést nem kell tenni. Ehhez hasonlóan, a rendelet hatálybalépésekor már működő szálláshelyek is feltüntethetik jelenlegi minősítésüket vagy osztályba sorolásukat. A korábbi osztályba sorolásról vagy minősítésről, illetve az új szálláshelyek esetében azok feltüntetéséhez kapcsolódó feltételek fennállásáról kérelemre, pl. ez az igazolás egy hatósági eljárásban vagy új pályázathoz szükséges, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, illetve a jegyző (falusi szálláshely és fizetővendéglátó szálláshely) hatósági bizonyítványt állít ki. 2011. január 1. után már nem lehet a korábbi minősítési és osztályba sorolási rendszerre hivatkozni, illetve arra vonatkozóan igazolást beszerezni.

A minősítési rendszer alapjaiban megváltozik A minősítési rendszer alapjaiban megváltozik. Kiemelt szerepet kapnak a szakmai turisztikai szövetségek, különös tekintettel a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége. A kötelező, jogszabályon alapuló önminősítés helyett tanúsító védjegy rendszer létrehozására kerül sor. A védjegy tulajdonosa a turizmusért felelős tárca, amely a minősítési eljárásba bevonja a kijelölt turisztikai szakmai szervezeteket. Az új rendszer alapvető előnye, hogy a szakmai szervezetek rendszeresen ellenőrzik a besorolás megalapozottságát, a követelmények teljesítését. A gyakorlatban jelenleg a jegyző és a fogyasztóvédelmi hatóság. Az új rendszer célja a minőségi szolgáltatásnyújtás biztosítása minden szálláshely-típusnál.(Lásd más EU tagállamok gyakorlata). Amennyiben egy szálláshely megalapozatlanul alkalmazza a védjegyrendszer szerinti besorolást, akkor szankcióval lehet sújtani a megtévesztő gyakorlatot, hatékonyabb szakmai fellépést lehet alkalmazni. Ugyanakkor hátrány/veszély lehet, hogy nem minden szolgáltató veszi igénybe a védjegyminősítést. Kifejezetten hatékony kommunikációt kell majd folytatni. A védjegyrendszer létrejöttéig, de legkésőbb 2010. december 31-ig a szálláshely-szolgáltatók a régi osztályba sorolási, illetve minősítési szakmai feltételek alapján használhatják besorolásukat, vagy minősítésüket, erről hatósági bizonyítványt lehet kérni igazolásképpen a települési jegyzőtől.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Pintérné Kanyó Judit alelnök Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Tel: 30-299-7948 e-mail: agroturizmus@t-online.hu www.falusiturizmus.eu