A nyelvtantantanítás módszertana Ludányi Zsófia 2019. tavasz Az anyanyelvi nevelés színterei, céljai és feladatai. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének területei A nyelvtantantanítás módszertana Ludányi Zsófia 2019. tavasz
Az anyanyelvi nevelés feladatai Iskola → kommunikációs képességek legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés Kettős feladat: képessé tenni a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk befogadására, megértésére képessé tenni őket arra, hogy saját gondolataikat mind szóban, mind írásban pontosan, hatásosan kifejezhessék. Kommunikációs képességfejlesztés: beszélt és írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg
(Ismétlés) 1–4. osztály Isk.-ba kerülő gyerekek → beszélt nyelvhasználat → már van vmilyen szintű tudás, tapasztalat → erre alapozva: (1) írott nyelvhasználat alapformáinak elsajátítása (2) további nyelvi, kommunikációs képességfejlesztés
1–4. osztály anyanyelvi nevelés feladatai (ismétlés) Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése családban sajátították el (vernakuláris nyelvváltozat, alapnyelv, anyanyelvjárás) család műveltsége, szociális helyzete → nyelvhasználati minta → a tanulók beszédértése, mondat- és szövegalkotása pontosan tükrözi óvoda: tervszerű anyanyelvi nevelés, de az óvoda nem tudja a nyelvi hátrányos helyzetet megszüntetni Bernstein: ingerszegény családokban nevelkedő gyerekek korlátozott kódot sajátítanak el kidolgozott kód: iskola, tömegkommunikációs eszközök segítségével → ha nem tér át időben erre, akkor ismeretszerzési lehetőségei beszűkülnek nyelvi korlátok miatt nem érti meg a tanító magyarázatait, nem v. csak részben fogja fel az olvasott infókat felső tagozatban súlyosbodik a helyzet: lemaradás alsó tagozatban: nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztése!!!
1–4. osztály anyanyelvi nevelés feladatai (ismétlés) Anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása egyfelől: olvasás, írás jelrendszerének, technikájának megtanulása, -tanítása → oktatási feladat másfelől: anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása, továbbfejlesztése a gyerekek ismerjék a nyelvi jeleket, a jelek összefűzésének és rögzítésének szabályait a megértés és a gondolatkifejezés pontossága a nyelvi elemek stilisztikai értékének ismeretét is feltételezi
1–4. osztály anyanyelvi nevelés feladatai (ismétlés) Nyelvhasználati készségek, képességek fejlesztése kifejezetten készségfejlesztési feladat: (1) helyes beszédlégzés, (2) tiszta hangképzés, (3) olvasás- és írástechnika elsajátíttatása helyesírás →készségnek tekintjük, de tudni kell, hogy alsó tagozatban ez nemcsak a megtanult szabályok tudatos alkalmazásán és automatizálásán nyugszik, hanem az analógián, az íráskép-emlékezeten → befolyásolja a tudatos figyelemmegosztás képessége is nyelvhasználati képességek: (1) néma, szövegmegértő olvasás; (2) szöveg tartalmának, hangulatának megfelelő hangos olvasás; (3) íráskészségen alapuló íráshasználat és írásbeli szövegalkotás beszélt nyelvhasználat szintjén pedig: (1) beszédmegértés, (2) összefüggő beszéd (monológ: pl. felelet, tartalomelmondás), (3) párbeszéd, (4) kommunikációs szerepváltás képessége → a párbeszédhez nélkülözhetetlen
Nyelvi, irodalmi eszközökkel a tanulók személyiségének fejlesztése értelemfejlesztés szemléletformálás érzelmi nevelés ízlésformálás akarat- és jellemformálás Értelem- és szemléletformáló hatások → szoros kapcs.: ismeretelsajátítás Személyiségformálás alapvető feltétele: kedvvel, örömmel végezzék a nyelvi tevékenységet a gyerekek Érzelmek gazdagítása: olvasás nyújtja a legtöbb élményt olvasmányok szereplőihez, cselekedeteihez való erkölcsi viszonyítás → beépül a személyiség szerkezetébe → később: tanuló magatartásának meghatározója irodalmi alkotások tartalmi, nyelvi szépségének felismerése → irodalmi ízlés formálása
Az anyanyelvi nevelés elvei
I. Az elsődleges nyelvelsajátítás és az iskolai nyelvtanítás különbsége El kell dönteni: két felfogás közül melyik Az elsődleges nyelvelsajátítás folytatódik az iskolai évek során, s tanárnak az a feladata, hogy segítse a gyerek spontán fejlődését Másik: különbség van a nyelvelsajátítás és az iskolai nyelvtanítás között, az iskolai tevékenység tanítás és tanulás, mely a gyerekek kibontakozó nyelvi tudatosságára épít. (inkább ez!)
II. Beszédre való alapozás – minden iskolafokon a gyermek beszélt formában ismerkedik meg a nyelvvel → erre a tudásra építünk később az első olvasás- és írástanítást egy beszédbeli szakasznak kell megelőznie egyes tanítási órákon is beszélve, beszéltetve, beszélgetve kell túlnyomórészt tanítani
III. Integráció: többféle magyarázat az anyanyelvi nevelés több területre bomlik: kommunikáció beszéd olvasás írás nyelvtan nyelvi tervezés helyesírás fogalmazás szövegtan retorika stilisztika nyelvtörténet cél: ezek az ismeretek összeálljanak a gyerek fejében, egységet alkossanak →nem összekeverésssel, hanem körültekintő tanítással kell elérni olyan módszert kell mindenhol választani, hogy a többi terület tanítását is támogassa, ne akadályozza panasz: gyerekek képtelenek megjegyezni a hangok időtartamának írását → elsős olvasástanításban van a baj, nem tanították meg a gyerekeket a beszéd megfigyelésére, nem fejlesztették a beszédhallásukat → ilyenkor elő kell venni a beszéd-, beszédhallás-fejlesztő gyakorlatokat
Integráció (folyt.) irodalom és nyelvtan integrációjának másik felfogása: a nyelvtanhoz az éppen tanult irodalmi szemelvényekből v. íróktól veszünk példákat: irodalom olvasásakor egyben nyelvtani magyarázat is kiterjesztés többi területre: stilisztika – nyelvtan, irodalom, retorika → nagyon gondos tananyagtervezés!! integráció további felfogása: nincs külön nyelvtanóra, hanem a nyelvtan beleolvad az irodalom tanításába, az órán mindennel foglalkozunk → tapasztalat: sérül vmelyik terület, rendszerint a nyelvtan, az ismeretek bizonytalanok maradnak →nem szerencsés
Integráció (folyt.) funkcionális nyelvszemlélet szűkebb felfogás: funkció a nyelvi kifejezésben betöltött szerep, a nyelvi eszközök mirevalósága tágabb: nyelvi eszközök beépítettsége, egymástól való függése alsó tagozatban mind2 felfogás érvényesül a nyelvtanoktatásban példák: Kinek, mikor mondanád? Hogyan mondanád X-nek y helyzetben? → nyelvi eszközök mirevalósága, pl. a diskurzusjelölők (hát, izé stb.: mire való? → a megbeszélyegzés, tiltás helyett) tágabb: a nyelvi elemek mondaton belüli függésben állása, 4. osztály: mondat szintagmatikus szerkezete de korábban is: mondatok tartalmi-logikai összefűzésekor azt kívánjuk meg a gyerektől, épp azt gyakoroltatjuk, hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függenek egymástól
IV. Analógia és kreativitás Analógia: legerősebb nyelvformáló erő, mintakövetést jelent. kisgyermek így sajátítja el a nyelvet, pl. környezetéből ellesi a mondott igealakot, s ennek mintájára megalkotja az olvasott formát; almák mintájára: kutyák téves analógia: eszem helyett pl. eszettem, de később kiegyenlítődnek analógia nem mechanikus művelet, gondolkodási műveletek egész során jelenik, összehasonlításokat, következtetéseket Kreativitás: alkotóképesség; túllép az ember a tanulással szerzett tudásán, és vmi újat hoz létre nyelvre vonatkoztatva: az ember képes soha nem hallott, új mondatokat létrehozni a meglévő nyelvi készletéből, szavakból a gramm. szabályrendszer segítségével Analógia és kreativitás egymást kiegészítik!
V. Nyelvi tudatosság a gyermek nyelvének fejlődésével párhuzamosan fejlődik a nyelvi tudatossága amint környezetét, beszédét is elkezdi megfigyelni a kisgyerek, észrevesz benne bizonyos egységeket és szabályokat nem tudatosság, csak vmi meglátás észreveszi a mondatokat, azt, hogy a mondat egy alanyi és állítmányi részből áll toldalékokat figyel meg 3 éves kora táján kitűnően szótagol hatéves kora táján felfedezi, hogy a szavak hangokból állnak Van: mondattudat, szótudat, szótagtudat, fonématudat → utóbbi a feltétele az olvasás- és írástanításnak ha nem fejlődött ki, akkor az isk. tanulmányok elején fejleszteni kell
VI. Felosztás és részekre bontás 2 gondolkodási művelet, amely végigkíséri az anyanyelvi tanítást a dolgok alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak → beszélgetések során tisztázzuk pl. járművek és járművek fajtái; gyümölcsök és gyümölcsfajták → ábrázolás → jelentéstérkép pl. gyümölcs: alma, körte, szilva, cseresznye; névszó: főnév, melléknév, számnév, névmás ha sok efféle séma van a gyerek fejében, akkor át lehet vinni a sémát az elvont területre ha megvan a gyerek fejében az a séma, akkor a meghatározások logikáját is érti
VII. Egész-rész problematika Módszertani elv, tanítás egészét átfogja Örök dilemma: részből vagy egészből induljunk-e ki tehát: szó legyen előtérben vagy a betű; az egyes versszakokat értelmezzük v. a költemény egészét (előbb) A sikeres oktatás a rész-egész párhuzamos kezelésére törekszik → kiegyensúlyozott tanítás
VIII. Kiegyensúlyozottság elve Mindent arányosan kell fejleszteni, egyik területet sem szabad a másik kedvéért elhanyagolni! Egyensúly legyen pl. szóbeliség és írásbeliség; olvasás és írás gyakorlása; szóbeli és írásbeli (számonkérés) között
IX. Összehasonlítás Pl. főnév-melléknév összehasonlítása.: ismerni kell besorolásukat, tulajdonságaikat
X. Induktív menetű tanítás Szemléletre és magyarázatra épülő, gondolkodtató tanítás Ilyen szemléletű tankönyvek: példaanyag a tanítandó jelenségre, megfigyeltetik a szóban forgó jelenségeket, megfogalmaztatják a lényeget, a megértett szabályt megtanítják
XI. Sémaelmélet Feltétele a tanuló már meglévő tudása v. sémarendszere Minél nagyobb, rendszerezettebb a már meglévő tudás, annál könnyebb az anyag megértése Séma: hosszú távú memóriában tárolt tudásstruktúra pl. jelentésmező, szövegszerkezet, betűalak sémája Folyamat (megértés): az agy egyezteti az új információt a tárolt infóval →közben következtetéseket működtet ha az infó új ismeret → beépül a rendszerbe (megfelelő séma üres helyére) megértés: rendszerépítés → ezért fontos tanítási órán az előkészítés
XII. Memória és figyelem Memória: fontos tényező a tanulásban → enélkül nem is volna nyelvünk, nem tudnánk beszélni ismeretek az agyban: hosszú távú memória nyelvi ismeretek aktualizálása elképzelhetetlen a rövid távú mem. működése nélkül memória fejlesztése elengedhetetlen feladat Figyelem: mind a beszédprodukcióban, mind a -percepcióban fejlesztendő ügyelni kell arra, hogy ne osszuk meg a gyermek figyelmét, hagyjuk egy-egy dologra összpontosítani
A kedvező szociális háttér biztosításának elve Tágabb értelemben még az anyanyelvi nevelés elvekeihez tartozik Osztálytanító felelőssége: milyen nyelvi mintát nyújt a tanulóknak Megfelelő munkalégkör biztosítása → a gyerekek ne féljenek megnyilatkozni, legyen joguk tévedni, hibázni nem jelenti azt, hogy nyelvi-stilisztikai hibákat nem javítjuk (itt: nem sztenderd alakok használata??? – hogyan?)
Kezdő pedagógusoknak Soha ne legyenek az osztályban olyan gyerekek, akiket nem szólítunk fel, vagy nem hallgatunk meg, mert félünk, hogy megnyilatkozásukkal veszélyeztetik az óra sikerességét. Ne engedjük meg, hogy az akadozva, nehézkesen vagy hibásan teljesítő gyereket kigúnyolják a társai. Ne legyenek az osztályban „ügyeletes zsenik”! Szoktassuk rá a tanulókat, hogy egymást türelmesen, közbekiabálások nélkül hallgassák meg. A tanító szóbeli értékelése és az ezt kísérő metakommunikációs jelzések mindig legyenek összhangban. A szöveges minősítéskor differenciált frazeológiára törekedjünk. Azaz: ne csak „ügyes vagy”, és kifogásoláskor sem „Már megint…” , „még mindig…”. Az értékeléskor alkalmazott kifejezéseket ne használjuk túl gyakran, mert modorossá válunk, másrészt elveszti figyelemfelkeltő jellegét.
Felhasznált irodalom Adamikné Jászó Anna 2008. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest. 16–21. Kernya Róza 2008. Az anyanyelvi nevelés feladatai. Az anyanyelvi nevelés elvei. In: Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Általános Iskola 1–4. osztály. Trezor Kiadó. Budapest. 5–14.