Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2017. évközi és 2018 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2017. évközi és 2018. január 1-től hatályos változásai

Közigazgatási eljárási illeték [Itv. 33.§ (2) bekezdés] Új illetékmentes eljárások: a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két alkalommal; hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról; Hatályos: 2017.03.16-tól

A cégbírósági eljárás illetéke [Itv. 45. §] A korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes. Hatályos: 2017.03.16-tól

Földhasználattal kapcsolatos mentességek Mentes az ajándékozási illeték alól a termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés. [Itv. 17. § (1) bekezdés h) pont] Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés. [Itv. 26. § (1a) bekezdés e) pont] Hatályos: 2017.06.20-tól

Sportcélú ingatlanok [Itv. 26. § (16) b)] Sporttevékenység végzésére szolgáló sporttelep megvásárlása esetén a vagyonszerző illetékmentességre jogosult. A mentesség további feltétele, hogy az ingatlant legalább tizenöt évig sportcélú tevékenységekre kell használni. Földterület megszerzése is illetékmentességre jogosít, ha a területen négy éven belül sporttelepet létesítenek. Az illetékmentességre az általános csoportmentességi rendelet és a „de minimis” rendelet vonatkozik.* Ha a vagyonszerző a támogatási feltételeknek nem felel meg, az egyébként fizetendő illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. *Hatályos: 2017.06.20-tól

Termőföld vásárlás illetékmentessége 1. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: A termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. [Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont]

Termőföld vásárlás illetékmentessége 2. Nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és a birtokösszevonási célú földcsere. Nem minősül a feltételek megszegésének a termőföld használatának, hasznosításának a közeli hozzátartozó javára történő átengedése, feltéve, hogy a vagyonszerző helyett a közeli hozzátartozó földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében a feltételeket vállalja. [Itv. 26. § (18) bekezdés]

Termőföld vásárlás illetékmentessége 3. Nem minősül a feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére, a mezőgazdasági termelőszervezet vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá. [Itv. 26. § (18) bekezdés b)pont] Hatályos: 2017.11.24-től

Termőföld vásárlás illetékmentessége 4. [Itv. 26. § (18a) bekezdés] Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt a) a termőföldet - a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével - elidegeníti, b) a termőföldön - használatának, hasznosításának a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével - vagyoni értékű jogot alapít, vagy c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdés szerinti közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, d) a vagyonszerző vagy a vagyonszerző közeli hozzátartozója a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányadát 25% alá csökkenti,* az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. *Hatályos: 2017.11.24-től

Alkalmazási szabály A 26. § (18) bekezdés b) pontjának és (18a) bekezdésének 2017.11.24.től hatályos rendelkezését azon vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a) a 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti 5 éves időtartam még nem telt el vagy b) az állami adóhatóság 26. § (18a) bekezdés szerinti eljárása jogerősen vagy véglegesen nem zárult le. [Itv. 99/Q. §] Hatályos: 2017.11.24-től

Lakás csere, cserét pótló vétel kedvezménye [Itv. 21. § (2) bekezdés] Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Azok a magánszemélyek is az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete után fizethetik meg az illetéket, akik a csereügylet révén magánszemélynek nem minősülő tulajdonostól szerezték meg a lakást. A törvény hosszabb időt biztosít a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre. Hatályos: 2018.01.01-től

Új lakás forgalmi értéke [Itv. 26. § (1) bekezdés f) pont] Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni. [Itv. 21. § (1) bekezdés] Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke „forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke” nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Új lakás szerzése esetén az illetékmentességgel járó forgalmi értékhatár „megemelkedik” Hatályos: 2018.01.01-től

Lízingcégek [Itv. 23/A. § (9) bekezdés] A hatályos illeték-szabályok szerint a lízingcégnek az ingatlan-szerzése után 3 % helyett 2% illetéket kell fizetni, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és a lízingbeadásról szóló szerződés teljesedésbe megy. Ha a szerződés nem megy teljesedésbe, akkor a lízingcéget pótlólagos illeték- fizetési kötelezettség terheli. Nem lehet az illetékkülönbözet kétszeresét előírni, ha a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja, hogy a pénzügyi lízingbeadásról szóló szerződés azért nem ment teljesedésbe, mert a lízingbevevő meghalt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a szerződés a lízingbevevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg. Hatályos: 2018.01.01-től

Forgalmi érték megállapítás 1. [Itv. 69. §] A forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül. A vagyonszerző a forgalmi értékről nyilatkozhat. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de - összehasonlító értékadatok hiányában - más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat. Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása során a vagyonszerző nyilatkozatát figyelembe veheti, szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, külső szakértőt vonhat be, továbbá felhasználhatja az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat. Hatályos: 2018.01.01-től

Forgalmi érték megállapítás 2. [Itv. 69. §] Az állami adóhatóság az összehasonlító értékadatok kimunkálása érdekében nyilvántartást vezet. A forgalmi érték megállapítása során a nyilvántartásból azon ingatlan - 2 évnél nem régebbi - forgalmi értékadata használható fel összehasonlító értékadatként, mely a településrészen található és az értékelendő ingatlannal azonos fajtájú, rendeltetésű. Ilyen ingatlan hiányában a település más részén vagy hasonló adottságú más településen, településrészen lévő, azonos fajtájú, rendeltetésű ingatlan forgalmi értékadata is felhasználható. Ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, piaci árát kell figyelembe venni. A vagyoni értékű jog forgalmi értékének a 72. § alapján számított értéket kell tekinteni. Hatályos: 2018.01.01-től

2018.01.01-től hatályos szabályozás Régi ART. 2018.01.01-től hatályos szabályozás 21. § (1)-(2) Itv. 91. § (1) 24. § (6) Új Art. 35. § 26. § (2) Új Art. 47. § 54/A. § Új Art. 112. § 111-114. § Itv. 83. § 120. § (6) Air. 46. § (2) 125. § (3) Új Art. 141. § (3) 127/A.§ Új Art. 143. § 145. § (1) e) Avt. 29. § (1) d) 160. § (2) Avt. 15. § (2) 164. (4) Itv. 86. § (1) 165. § (1b) Új Art. 206. § (4) 170. § (3) Új Art. 217. § (2) 3. Melléklet C) 1. pont Új Art. 83. § 3. Melléklet G) 1. pont Új Art. 86. § (1) 3. Melléklet G) 4. pont Új Art. 87. § (3)

Köszönöm a figyelmet!