11. óra

A társas döntést befolyásoló néhány egyéb tényező

Példa A jobboldali vonalak közül melyik azonos hosszúságú a baloldalival? 1 2 3

Ash kísérlete

Konformitás-kényszer Asch kísérlete (7-8 beavatott, 3 is elég!) A kísérleti személyek 75%-a legalább egyszer, 50%-a hatszor vagy többször (12-ből) ismételte a nyilvánvalóan rossz konszenzuális választ. Pedig nyilvánvalóan rossz volt a válasz, nem volt erős a csoportkohézió, és nem függött az előléptetésük, a fizetésük, a főnök véleménye attól, hogy mit mondanak!! Mennyivel erősebb konformitási hajlamra számíthatunk a szokásos csoportos döntési helyzetekben!!! Változat: 7-en azonosat mondanak, egy beépített viszont a jót mondja. Negyedére csökken a konformitás!!! 3 egybehangzó erősebb mint 7 egybehangzó és 1 eltérő!

Kisebbségi befolyás A kisebbségi vélemény érvényre juthat a többséggel szemben, ha Legalább ketten vannak. A kisebbség konzisztens (határozott és egybehangzó).

Ördög ügyvédje A konformitási kísérlet tanulsága, hogy minden csoportos döntésnél kell egy ördög ügyvédje, aki mindent kritizál és megkérdőjelez. Nem feltétlenül azért, mert neki van igaza, hanem hogy tudjon koalíciót alkotni az, akinek igaza van a csoporttal szemben. Azért tehát, hogy az igazság, a helyes döntés/megoldás felszínre kerülhessen, és érvényre juthasson akkor is, ha többség téved.

A Milgram-kísérlet

A Milgram-kísérlet tanulsága A legitim tekintély óriási hatalom és felelősség! Legitim tekintély a kommunikátor, a szakértő, a kinevezett vezető stb., azaz ÖN.

Példa Kocogás Lámpaláz

Társas teljesítménynövelés, -gátlás Mások jelenléte fokozza az egyén teljesítményét egyszerű, jól begyakorolt viselkedést igénylő feladatokban, viszont rontja a bonyolult, nehéz, vagy újszerű viselkedést igénylő feladatokban. Ha az illető gyakorlott és jól tudja, amit csinál, akkor javul a teljesítménye mások jelenlétében, ha nem, akkor romlik. Minél nehezebb, újszerűbb egy döntési feladat, annál inkább számíthatunk az egyéni teljesítmények romlásra a közös munka során az egyéni munkához képest.

Feladat

Társas lazsálás Társas lazsálás: az egyén hajlamos kevesebb erőfeszítést fektetni a feladatba, ha a teljesítménye nem elkülöníthető (számon kérhető) része a csoporténak, mint akkor, ha ugyanazt a feladatot egyedül teljesíti. Példa: kötélhúzás(Ringlemann 1913: 2 ember-93%, 3-85%, 8-49%), saját brainstorming A csoportos döntésben általában megjelenik a lazsálás!!!

A döntés javításának eszközei A társas döntést veszélyeztető fenti három tényező – konformitás, társas gátlás, lazsálás – kivédésének legjobb eszköze, ha kombináljuk az egyéni és a csoportmunkát, és ha az egyéni teljesítményt számon kérhetővé tesszük. Lásd a nominál csoportok módszerét!

Brainstorming Brainstormingot egyénileg vagy két lépésben csoportosan célszerű csinálni: Mindenki egyedül gyűjti a lehető legtöbb ötletet, majd esetleg közösen listát készítenek ezekből, amelyhez további ötleteket lehet hozzátenni. A közös ötletelés általában kevesebb és rosszabb minőségű javaslatot hoz, mint pusztán (1), az egyéni listák összessége.

A döntési eljárások javításának lehetőségei I A döntési eljárások javításának lehetőségei I.: A döntéshozatali szabályok megfelelő megválasztása

Döntési eljárások megválasztása Többségi szavazás (A normál parlamenti rendszer szerint) Konszenzus (Mindenki állást foglal, ha nem alakul ki konszenzus, akkor mindenki előadja az alternatívákkal kapcsolatos fenntartásait, ezek fényében újabb vita a probléma értelmezésétől kezdődően, kompromisszumos javaslat, konszenzus, vagy különvélemény, vagy blokkolás.) Képviselő választása (A csoport legjobbja gyakran jobb, mint a csoport.) Nominál csoport-technika (Delphi-módszer) (Teljesen racionális döntés) Szokásos munkahelyi esetekben a nominál csoportok módszere a legjobb a csoportos döntést veszélyeztető fenti hatások csökkentésére. (A polarizációt kivéve!)

A nominál csoportok módszere Menete: Világosan megfogalmazott kérdés – a tagok egyéni javaslatainak kidolgozása – közös megvitatás – újabb egyéni javaslat, több körben; majd a javaslatok egyéni értékelése – ennek közös megvitatása – végső egyéni értékelés – egyéni értékelések összesítése. Egyéni munkaszakaszokat célszerű beiktatni a döntési folyamat fokozott kreativitást igényelő lépéseibe (pl. a megoldandó probléma meg-, ill. újrafogalmazása, alternatívák keresése, lehetséges kockázati tényezők és ellenérvek felderítése stb.) és a végső állásfoglalás kialakításának szakaszába (az alternatív lehetőségek pontos megfogalmazása és értékelése).

A döntési eljárások javításának lehetőségei II A döntési eljárások javításának lehetőségei II.: Az értekezletek megfelelő szervezése

Társas döntéshozatali testületek, fórumok Mit csinálunk a döntést hozó értekezleteken, informális megbeszéléseken? Mi a szerepe ezeknek?

Rögzítendő szabályok 1. Rögzítjük, hogy az értekezlet elsődleges célja a lehető legjobb döntés, és nem a lojalitás bizonygatása, nem a résztvevők rátermettségének bizonygatása, nem egymás közötti meccseink lejátszása, nem a részérdekek védelme (erre majd adunk lehetőséget), nem a főnök javaslatának marketingje, nem a döntés melletti mozgósítás. Lojalitását, rátermettségét az bizonyítja a legjobban, aki a legtöbbet tesz a jó döntésért.

Rögzítendő szabályok 2. A jó döntés leginkább ésszerű, alapos és kritikus vitától várható, ezért a kritika mindenkinek feladata. Mindenkinek joga van új szempontot felvetni, tisztázni és további információt kérni. Mindenki kérdez, kritizál és új javaslatokat tesz! (Lásd az értekezlet vezetését!) A csoport kikéri külsők, lehetőleg nem beosztott viszonyban lévők véleményét. A külsők feladata, hogy kritizálják az uralkodó nézeteket. A szabályokban közösen megállapodunk, és nyilvánosan rögzítjük őket! Nem elég, ha főnök bátorítja a kritikát!!!!!

A szokásos értekezlet Előzetes írásos napirend szűk időkerettel Mindenkit meghívnak, aki valamely témában érintett! Előzetes írásos javaslat Főnöki bevezető Hozzászólások, először a támogatók és legmagasabb rangúak („Elszaladt az idő!”) A főnök lezárja és összegezi a vitát „Aki el tudja fogadni, jelezze.” (Döntés a résztvevők látható viselkedése alapján)

A kívánatos értekezleti szabályok a fontos döntésekhez 1. Csak az érintettek vannak jelen. (A látszatkonszenzus, a csalóka többség ellen!) Nem készül előzetes javaslat, vagy legalább két alternatívára vonatkozóan készül, de inkább mindenki egyénileg előre kidolgoz egy előzetes javaslatot, amelyet megvitatnak. Nem a főnök vezeti az ülést, vagy esetleg jelen sincs. Hozzászólás a rangsorrenddel ellentétes sorrendben! (Először a legalacsonyabb beosztású, azután a következő legalacsonyabb és így tovább.) Kijelölik az ördög ügyvédeit.

A kívánatos értekezleti szabályok a fontos döntésekhez 2. Feszes idő gazdálkodás, de nincs abszolút időkorlát. Az időkorlátra hivatkozva nem lehet döntéssel lezárni a vitát. Az egyéni, az alcsoportban végzett és a plenáris munka megfelelő kombinációja (lásd Nom.csop!) A testülettől független külső szakértőket kell meghívni. Ennek egy speciális esete, ha a döntés-előkészítést projektfeladatnak tekintjük, és alkalmi munkacsoportot állítunk össze, hogy az tegyen javaslatot.

A moderátor A szokásosan ismert feladatain kívül a moderátor feladata az alapos kritikai vita biztosítása: Az információ-megosztás biztosítása, Minden résztvevő kikérdezése egyenként, hogy mit tud, ami hasznos lehet a megoldáshoz. (De ne a megoldási javaslatokat mondják!) A hozzászólások relevanciájának ellenőrzése, visszakérdezés. („Akkor mindaz alapján, amit elmondtál, hogyan is gondolod megoldani a … kérdést?”) A mellébeszélés, elkalandozás csökkentése. Az egész (probléma, érdek, szempont) szem előtt tartása a résszel (probléma, érdek, szempont) szemben; a részletek helyének tisztázása.(„Pontosan mit is jelent az általad felvetett részlet a kérdésünk egésze szempontjából?”) A lehető legtöbb résztvevő bevonása. (Pl. egyes kérdéseket mindenkinek feltesz.) Az erőviszonyok (meggyőzőerő, tekintély, hatalom, nyomulás, többség-kisebbség) kiegyenlítése, érzelmi feszültségek kezelése.

Összefoglalás: csoportos döntés

Feladat, kontextus és időfüggő A tárgyalt mechanizmusok esetében a döntés romlásának mértéke függ a feladattípusától, jellegétől (újszerű vagy rutin, egyszerű vagy bonyolult) Intellektuális feladat: van egy bizonyíthatóan jó megoldás (logikai vagy ténykérdések) Véleményalkotási: nincs ilyen az információhiány miatt, vagy mert értékítéleteket tartalmaz. Függ a kontextustól. A katasztrofális döntés általában nem egyetlen döntés, hanem egy döntési sorozat eredménye. Hibát hibára halmozunk – de nem véletlenül! (Lásd az elkötelezettség irracionális fokozódását is!)

Összefüggés a döntést befolyásoló tényezők között A polarizáció és a csoportgondolkozás kialakulásában szerepet játszik a konformitás, a társas serkentés és a társas lazsálás. Sok egyéni döntési heurisztika (lásd egyéni döntések) torzító hatása felerősödik a csoportos döntéshozatal során. Pl.: polarizáció és a csop.gond. estén működik a hozzáférhetőség, a megerősítés keresése, a lehorgonyzás, a túlzott magabiztosság, az alaptalan optimizmus, a véletlen elutasítása és az elkötelezettség irracionális fokozódása, a megfogalmazásból eredő torzítás.

A döntési hibák okai Világosan kell látni, hogy a hibák nem esetleges kiküszöbölhető tényezők miatt jelennek meg, hanem a társas együttműködés szükségszerű velejárói. A társas befolyásolás kiküszöbölhetetlen (nem is lenne kívánatos megszabadulni tőle), csak a hogyan és a mérték a kérdés.

A döntési hibák A döntéseink általában nem rosszak, de mindig javíthatók! Kis javulás is nagy hasznot hoz!

A javítás 3 legfontosabb eszköze Ördögügyvédje Nominál csoport-technika Jó moderátor

A feladat célja, hogy Önöket hozzásegítse ahhoz, hogy Integráló feladat A feladat célja, hogy Önöket hozzásegítse ahhoz, hogy a félév során tanult információkat, eljárásokat egységes rendszerben lássák, és így tudják kezelni. képesek legyenek a tanultak komplex feladatban alkalmazni. Az integráció kerete maga a komplex megismerési / ítéletalkotási / probléma-megoldási / döntési eljárás! Ebben kell elhelyezni, amit tanultak, mert ebben kell használniuk majd!

9. Házi feladat 1. csop. 1, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet a szakdolgozatírást megszervezni, hogy időben, megfelelő minőségben a hallgatóknak kedves és számukra tanulságos szakdolgozatok készüljenek. Tagok: Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!) Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat? Milyen feladatok és szerepek lesznek? Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját! Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására!  Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!

9. Házi feladat 2. csop.  2, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet a BME Komm MA szak jelentkezőinek létszámát növelni, színvonalát tovább emelni. Tagok: Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!) Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat? Milyen feladatok és szerepek lesznek? Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját! Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására! Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!

9. Házi feladat 3. csop. 3, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet magukat a munkaerőpiacon pozícionálni. Mit tud a kommunikáció szakot végzett (a marketingeshez, HR-eshez képest is), amire a cégeknek szüksége van? Milyen keretben kell magukat bemutatni az állásinterjúkon? Tagok:  Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!) Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat? Milyen feladatok és szerepek lesznek? Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját! Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására!  Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!