Megismerhető-e Isten a természetből? - Kálvin János alapján - Viczián István Világ-egyetem előadás Pasarét, 2018. szeptember 7.

Kálvin János Noyon, 1509 – Genf, 1564. Institutio christianae religionis 1. kiadás: 1536, Basel 6. végleges kiadás: 1559, Genf Tanítás a keresztyén vallásra. Fordította: Békési Andor. Kálvin K., 1986. Evangéliumi harmónia. Válogatás Kálvin János műveiből. Összeállította: Bolyki János. Kálvin K., 1993. Apostolok Cselekedetei magyarázata, Kálvin K., 2010. Búza Barna, 2000.

Institutio A „keresztyén” vallás Rendszere Alapkérdés: Isten és önmagunk megismerése Tartalma: a megváltás története Részei: A Szentháromság személyei I. rész: Istenről mint Teremtőnkről: Isten megismerése a természetből: 19. Zsoltár alapján 2. kiad., Strassburg, 1539. I. rész

Összefoglaló idézet: „Az égnek és a földnek ezt a nagyszerű színpadát (magnificum theatrum)… szemlélve meg kellett volna bölcsességben ismernünk Istent. De mivel ebben olyan kevésre jutottunk, most a Krisztusban való hitre hívogat, amelyet… alázatosan el kell fogadnunk, ha vissza akarunk térni Teremtőnkhöz és Alkotónkhoz.” (II.6.1.) Megismerhető Isten? Igen – nem – mégis igen!

Igen: „Nagyszerű színpad (magnificum theatrum)” MS mester metszete: Teremtés Biblia. D. Martin Luther. Wittenberg 1545. (Géczi János 2000)

Isten dicsőségének jelei a természetben Isten „minden egyes alkotásába belevéste dicsősége el nem téveszthető jeleit.” (I.5.1.) MS mester: Mária és Erzsébet találkozása (részletek)

A tudomány hasznos, de nem szükséges Isten megismeréséhez „Nemcsak az olyan mélyebben rejlő bizonyítékokra kell gondolnunk, amelyek közelebbi vizsgálódást kívánnak, mint például a csillagászat, az orvostudomány és a természettudományok mind, hanem olyanokra is, amelyeken a kevésbé tanultak és képzettek tekintete is megakad.” (I.5.2.) Kepler rajza (Mikola Sándor 2011)

Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáit hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Zsolt. 19,2-3.

Nem: „Kevésre jutottunk” Michelangelo: Kiűzetés

A bűnös ember nem ismeri fel az Alkotót „Isten láthatatlan istensége megmutatkozik a látható dolgokban, csakhogy a mi szemünk nem képes meglátni ezeket…” „Abban, ahogy tévelygéseinket kidolgozzuk, valóban különbség van köztünk, abban viszont teljesen egyformák vagyunk, hogy egytől egyig elfordulunk az egy igaz Istentől és értelmetlen képzelgések után futunk.” (I.5.11.)

Fa Nándor vallomása Hogyan búcsúzott el az óceántól? „Nem egyszer ültem ki, néztem a felhőket, érzékeltem a természet irdatlan erejét, és egyre inkább elhatalmasodott rajtam az érzés: többé nem fogom látni ezt a csodát. Abban a kiváltságban volt részem, hogy mindezt megélhettem.” Az élet nagy kérdéseire kereste a választ. Megtalálta? „Ha tizenötször indulok is neki, akkor sem találom meg a választ például arra, hogy ki teremtett bennünket és miért, honnét hova tartunk. Nem adatik meg nekünk a válasz. Az ember azt hiszi, azzal, hogy egyre többet tapasztal, és különböző kényszer-helyzetekbe hozza magát, közelebb kerül a válaszhoz. Aztán egyszer csak rájön, hogy nincs válasz. Hiába megyek ki újra meg újra, nem leszek okosabb semmivel. Vagy akárhogy érkezik is a válasz, én nem ismerem fel. Nem érzem, hogy a kérdéseimet megválaszolná bárki is.”   „Fájt, elfáradtam, sok volt”. László Dóra interjúja Fa Nándorral. – Heti Válasz 2017. március 9. 72-74.

Krisztuson kívüli tévutak Kitűnő példája ez az elvakultságnak, hogy amikor Isten erejét még csukott szemmel is éreznie kellene, nem hajlik meg, nem enyhül meg, hanem makacs álnoksággal továbbra is szembeszáll Istennel. Tudniillik a Sátán úgy fosztja meg az istenteleneket az érzékeléstől, hogy nézzenek ugyan, de ne lássanak.” (Mk. 4, 12.) (Heródes Agrippa Péter csodálatos szabadulásakor, Csel. 12,19.)

Krisztuson kívüli tévutak „Inkább színházi szemlélője akart lenni az isteni erőnek, semhogy jámborul és alázatosan tisztelje.” (Heródes, Lk. 23,6-12.) „Akárhová megyünk rajta kívül, mindenütt tévedések és csalódások hálójába kerülünk, és mindenütt a halállal szembesülünk.” (Cornelius, Csel. 10,4.)

Krisztuson kívüli tévutak (Heródes Jézus kihallgatásakor) „…inkább színházi szemlélője akart lenni az isteni erőnek, semhogy jámborul és alázatosan tisztelje.” (Lk. 23,6-12) „Akárhová megyünk rajta kívül, mindenütt tévedések és csalódások hálójába kerülünk, és mindenütt a halállal szembesülünk.” (Csel. 10,4)

Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik, mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig. Zsolt. 19,5-6. (Magyar Bibliatanács, új ford.)

Mégis igen: „A Krisztusban való hitre hívogat” – a Szentírás által Vizsolyi Biblia, 1590.

Természeti és írott törvény (lelkiismeret és Szentírás) „De mivel az embert annyira elborítja a tévedések sötétsége, alig képes megragadni ennek a természeti törvénynek (lex naturalis) a segítségével, hogy milyen az a tisztelet, amely kedves Istennek. Attól pedig, hogy igazán értékelni tudná azt, nagyon messze esik. Ezért – mivel ezt mind tompa értelmünk, mind önhittségünk szükségessé tette – írott törvényt (lex scripta) adott nekünk.” (II.8.1.)

A Szentírás az a szemüveg, amelyen keresztül Istent megláthatjuk „A Szentírás éppen ezért különleges ajándéka Istennek, amelyben, hogy egyházát oktassa, nemcsak néma tanítókat (Zsolt. 19,5) használ fel, hanem a maga legszentségesebb ajkait is megnyitja. Nemcsak azt tanítja meg, hogy valamiféle Istent kell imádniuk, hanem azt is kijelenti, hogy ő az az Isten, akit imádni kell.” (I.6.1.)

Csodálat és tanítás „Tanuljuk meg Isten munkáit tisztelettel szemlélni, hogy azok csodálata utat nyisson a tanításnak, mert ha előttünk hideg és haszontalan a tanítás, Isten jogosan bosszulja meg a hálátlanságunkat, hogy munkái dicsőségét megvetettük. Viszont mivel nem vagyunk éles elméjűek, hogy Isten egyedüli dolgaiba kellőképpen belelássunk, ha célhoz akarunk jutni, tanuljuk meg a tanítást segédeszközként használni.” (A sánta meggyógyítása: „és megtelének csodálkozással és azon való álmélkodással, ami történt vala ővele.” Csel 3,10.)

„A mi hitünk csak úgy emelkedik fel Istenhez, ha az alapja Krisztusban van, sőt ha a mi hitünk Krisztusra néz, és reá támaszkodik, ami azt jelenti, hogy ha őt mellőzzük, Istenben sem hiszünk igazán.” (Csel 3,16) Debrecen, 18. sz. vége

Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, bölccsé teszi az együgyűt. Zsolt. 19,5-6.

Isten megismerése – a természet megismerése: „Két könyv” Jezsuita Egyetem, Évora, Portugália, 18. sz.

A teremtett világot emberi értelemmel meg tudjuk ismerni Comenius: Orbis pictus 1658 „Tanuljuk meg elménket Isten mérhetetlen és felbecsülhetetlen hatalmára irányítani, mely amint egyszerre teremtett mindeneket a semmiből, úgy naponta támaszt olyan dolgokat is, melyek nem múlják fölül az emberi értelem határát.” (Lk. 13,18-22)

A természet történetének vizsgálata: geológia, csillagászat „Az isteni gondviselést a jövőre és múltra egyaránt tekintetbe kell venni.” (I.17.1.)  „Az emberi ész tevékenysége pedig, amint az eget, földet és a természet titkait kutatja, s értelemmel és emlékezettel átfog minden korszakot, minden egyes dolgot a maga helyén számba vesz, a múltból megérti a jövőt – világosan mutatja, hogy rejtőzik valami az emberben, ami a testtől idegen.” (a lélek) (I.15.2.)

Tévutak Kálvin korában és azóta: Jáki Szaniszló (1992): főbb paradigmák a természet szemléletében Középkori organikus világszemlélet (a világ egy nagy élő szervezet, ahol minden mindennel összefügg). Képviselője: Aquinói Tamás. – Nem választja szét a mennyei és a földi világot. (asztrológia, mai okkultizmus) Újkori analitikus és mechanikus világszemlélet (a világ egy nagy gépezet, minden visszavezethető a mechanika törvényeire). – Isten számára nem marad hely. (felvilágosodás, mai nyugati gyakorlati ateizmus) 20. századi világszemlélet (helyet ad a transzcendensnek). – De a transzcendensről nem ad biztos ismeretet. (Atomfizikusok gondolatai, mai spiritualizmus, misztikus élmények)

„Két Könyv” a magyar református mineralógusok teológiai írásaiban

Benkő Ferenc (Nagyenyed) „A’ bölts Teremtő… Könyvet adott az élő Embereknek kezében… Két könyvet adott… egyik a’ Kegyelemnek, a’ más a’ Természetnek Könyve.” „a’ Természeti dolgoknak Históriája, mellyekből hogy az idvesség dolgát tanítsák, tsak hasonlatosságokban-is, azt nem jovallhatom.” (Benkő: Bé-köszöntő Oratio, 1790. 1798)

pathi Nagy Sámuel (Debrecen) „Két könyv vagyon, a’melly magában foglalja az Istennek ki-jelentett akaratját. Egyik a’ Természet Historiája, a’ másik a szent Írás.” A természet „az isteni tökéletességnek egy ékesen szóló néma tanúja”. „Igen nagy különbség vagyon valamely ember orcájának és annak lábai nyomának szemlélése között.” (Sander H. 1794: Az Istennek jósága…, ford. Nagy S., Bevezetés pp. XI-XII. és VII. fejezet)

Összefoglalás A szellemi és anyagi világ kutatásának éles különválasztása („Két könyv”) Teológia: az Istenhez vezető egyetlen út („Nem adatott az ég alatt más név” Csel. 4,12) kijelölése Természettudomány: a világ feletti uralom („uralkodjatok” I. Mózes 1,28) eszköze