A HÁZASSÁGI PEREK KÖZÖS SZABÁLYAI

Házassági per: a házasság érvénytelenítése, a házasság érvényességének-, a házasság létezésének-, a házasság nemlétezésének megállapítása iránt indított per és a a házassági bontóper.

A házassági per - személyi állapotot érintő per Az általános rész szabályai csak a személyi állapotot érintő perek közös szabályaiban és a házassági perekre vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel irányadóak.

A házassági perek szabályai eltérő rendelkezés hiányában megfelelően irányadóak a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő perekben. (2009. évi XXIX. törvény) Bírósági hatáskörbe tartozik: a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése, érvényességének, létezésének vagy nem létezésének megállapítása, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása egyező akaratnyilvánítás hiányában.

Joghatóság A Pp. nem szabályozza a nemzetközi elemet tartalmazó házassági perek szabályait. E tekintetben az alábbi jogszabályok irányadóak: A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (az alkalmazandó jog, a joghatóság meghatározása, a külföldi határozatok elismerése). Róma III. rendelet, Új Brüsszel II.a rendelet.

Hatáskör a házassági perben A házassági per mint személyi állapotot érintő per a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Mivel a házasság felbontása iránti kereset nem kapcsolható össze a házassági vagyonjogi keresettel, a házassági perrel együtt indult vagyonjogi perekre vonatkozó speciális határköri szabályok okafogyottá váltak.

Illetékesség a házassági perben Általános illetékesség: főszabály 2. Különös (vagylagos) illetékesség: Házastársak utolsó közös lakása szerint nem kizárólagos, ezért áttételnek nincs helye nem alkalmazható a munkahely bíróságához történő áttétel sem 3. Kizárólagos illetékesség: Ha házassági per van folyamatban kizárólag annak bírósága előtt indítható ugyanarra a házasságra vonatkozó házassági per vagy házassági perhez kapcsolható kereset.

Intézkedések joghatóság, hatáskör, illetékesség hiányában Intézkedésre okot adó körülmény Jogkövetkezmény Jogszabály magyar bíróság joghatósága kizárt keresetlevél visszautasítása Pp. 176. § (1) bekezdés a/. pont külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal hatáskör hiánya áttétel Pp. 174. § (1) bekezdés illetékesség hiánya keresetlevelet joghatóság hiányában vissza kellett volna utasítani, de ez nem történt meg eljárás hivatalból történő megszüntetése Pp. 240. § (1) bekezdés a./ pont a magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, vagy az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja Pp. 240. § (1) bekezdés b./ pont magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, és a bíróság joghatóságát az alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja meg Pp. 240. § (1) bekezdés c./ pont   tartási perben perfelvételt lezáró végzés meghozataláig bármelyik fél egyesítési indítványára egyesítés házassági perben Pp. 118. § (1) bekezdés

Perindítás A házasság felbontása iránti kereset összekapcsolható: ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési keresettel, a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére-, a kapcsolattartására-, a gyerek harmadik személynél történő elhelyezésére-, a házastársi tartásra-, a házastársi közös lakás használatának rendezésére és a házastárs névviselésétől való eltiltására vonatkozó keresettel.

A házassági perek szabályainak legjelentősebb változása: A vagyonjogi kereset nem kapcsolható össze a házasság felbontása iránti keresettel.

Felek a házassági perben A házassági perekben a felperes és az alperes eljárási jogosultsága, a perbeli legitimáció a Ptk.- ban meghatározott.

Felek a házassági perben Az a korlátozottan cselekvőképes fél, akinek a személyi állapotát a per érinti a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert, tehet perbeli nyilatkozatot. A cselekvőképtelen házastárs nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthat pert.

A keresetlevél tartalma a házassági perben: A keresetlevélre vonatkozó általános szabályokat a 170. §, míg annak mellékleteit a 171. § tartalmazza. Tartalmazni kell továbbá: a házasság megkötésére és a házasságból származó életben lévő gyerekre vonatkozó adatokat és a keresetindítási jogosultságot alátámasztó adatok (ezeket igazoló okiratokat csatolni kell).

Kérdés: Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 176. § (1) bekezdése j) pontja alapján, ha a házasság felbontása iránt a jogi képviselő által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a házassági életközösség időtartamát és/vagy tartalmazza ugyan, de a felperes nem kéri ennek megállapítását és azt korábban a házassági vagyonjogi per bírósága sem állapította meg az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében?  

CKOT 2017. 07.07. A Pp. 170. §-a alapján a keresetlevél kötelező tartalmi elemeként kell kezelni az életközösség időtartamának meghatározását mint tényállítást. Ennek a hiánya a keresetlevél visszautasítását eredményezi.   Ennek megállapítására viszont nem kell külön keresetet előterjeszteni, ez a köteléki keresettel szorosan összefüggő kérdés. Ezért a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél sem utasítható vissza a házassági életközösség időtartamának megállapítására vonatkozó kereset hiánya miatt.

Jogi képviselővel eljáró fél Jogi képviselő nélkül eljáró fél Keresetlevél benyújtásának módja Keresetlevél benyújtása elektronikusan Keresetlevél benyújtása nyomtatványon (az ott megjelölt tartalommal) Jogkövetkezmény, ha a keresetlevél nem tartalmaz határozott kereseti kérelmet/kérelmet* a házassági életközösség időtartamának megállapítására Keresetlevél visszautasítása Hiánypótlás *Lásd: Civilisztikai kollégiumvezetők 2017. július 7-ei döntése szerint

Ideiglenes intézkedés a házassági perben Az ideiglenes intézkedésre a Pp. általános szabályai, a személyi állapotot érintő perek közös szabályai és a házassági perek különös szabályai irányadóak. Kérelemre hozható Ideiglenes intézkedés Hivatalból hozható

Ideiglenes intézkedés Különösen az alábbi kérdésekben határozhat: a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás és a házastársak lakáshasználatának kérdésében.

A bíróság a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága esetén, haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül intézkedik.

Osztott perszerkezet érvényesülése a házassági perben Perfelvételi tárgyalás: jogvita tartalmának és keretének megállapítása Érdemi tárgyalás A személyi állapotot érintő perek közös szabályai szerint nincs helye a perben: válaszirat és viszontválasz benyújtásának, a keresethez való csatlakozásnak, beavatkozásnak - ha a törvény kivételt nem tesz -, bírósági meghagyás kibocsátásnak (a járulékos kérdésekben sem!!!), a perfelvételi tárgyalás 197. § és 198. § szerinti mellőzésének.

Perfelvételi tárgyalás A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a feleket köteles személyesen meghallgatni ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik kivéve: ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik

Perfelvételi tárgyalás Mulasztás - Jogkövetkezmény Eljárás hivatalból történő megszüntetése. Ha felperes személyesen nem jelenik meg. Felperes kérelmére perfelvételi tárgyalás megtartása. Ha alperes személyesen nem jelenik meg.

Perfelvételi tárgyalás A bíróság megkísérli a felek békítését. Köteles a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről a feleket tájékoztatni.

Perfelvétel lezárása: a felek nem békülnek ki, a perfelvételi nyilatkozatot megtették, a perfelvétel elhalasztásának nincs helye.

A per érdemi tárgyalása A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően érdemben tárgyalható a per: ha a fél személyes meghallgatása nem kötelező, vagy a feleknek nincs közös gyereke.

Per érdemi tárgyalása felperes személyes megjelenése nem kötelező Per érdemi tárgyalása felperes személyes megjelenése nem kötelező Mulasztás - Jogkövetkezmény felperes mulasztása felperes = ügyész alperes mulasztása mindkét fél mulasztása eljárás hivatalból történő megszüntetése nincs helye eljárás hivatalból történő megszüntetésének - felperes mulasztása szerinti szankció

Igazolás a házassági perben Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye.

Szünetelés a házassági perben Az általános szabályok az irányadóak, de nincs helye szünetelésnek, ha az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. a bontóper fékezése miatt pedig korlátlan szünetelési lehetőség biztosított.

Ítélet A bíróságnak a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában – határoznia kell: a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése a gyerek harmadik személyhez történő elhelyezése közös kiskorú gyermek tartása felől.

Ítélet ÚJ: A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletben meg kell állapítani a házassági életközösség időtartamát - ha a vagyonjogi per bírósága korábban az eljárást befejező határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg.

Ítélet Részítéletnek nincs helye. Egyező akaratnyilatkozaton alapuló bontás esetén, a járulékos kérdésekben kötött egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után hozható ítélet, de!!! a házasság a házassági életközösség időtartamának megállapítása nélkül nem bontható fel annak ellenére sem, ha a Ptk. szerint a házasság egyező akaratnyilvánítással történő felbontásának minden feltétele fennáll.

2017.07.07. CKOT-n kialakított állásfoglalások A házassági bontóperben jóváhagyhatja-e a bíróság a felek perbeli egyezségét a Ptk. 4:217. §-a (2) bekezdése alapján?  A Pp. 455. §-a (1) bekezdése és a Ptk. 4:217. §-a (2) bekezdése alapján nincs akadálya annak, hogy a házasság felbontása iránti perben a gyermekétől külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy egyszeri juttatásával tegyen eleget és ezt a perbeli egyezséget a bíróság jóváhagyja. Egyéb, a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő igénnyel – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése kivételével – összefüggésben az egyezség jóváhagyásának nincs helye. A házassági életközösség időtartamát a bíróság csak az ítélet rendelkező részében állapíthatja meg vagy köthetnek a felek e tekintetben egyezséget is?   A Pp. 459. §-a (2) bekezdése alapján a bíróságnak a házasságot felbontó ítélete rendelkező részében kell megállapítania a házassági életközösség időtartalmát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg. Ilyen esetben ez a bontó ítélet szükségképpeni tartalmi eleme, egyezségkötésnek nincs helye.

Megállapíthatja-e a bíróság a házassági életközösség kezdő időpontját a felek által megkötött házasság időpontja előtti időponttól?   Az életközösség tartalmi elemei szorosan összefüggnek és csak együttesen, mindig a felek konkrét életviszonyaival összefüggésben értékelhetők. Ezért a házassági életközösség kezdő időpontja nem lehet korábbi a házasságkötés időpontjánál, még akkor sem, ha a házasságkötés előtt a felek élettársakként éltek együtt. Hogyan kerülhet sor az életközösség fennállása időtartamának megállapítása, ha a házassági és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van? Ha a felek között egyidejűleg a házassági és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van és az életközösség időtartama vitás, a bíróság a házassági vagyonjogi pert a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásig felfüggesztheti.  Nem kötelező ez esetben sem az eljárás felfüggesztése, az a bíróság mérlegelésétől függő kérdés, és ahogyan azt a törvény is kimondja, akkor van rá lehetőség, ha vitatott az életközösség időtartama.  Nem indokolja ezért az eljárás felfüggesztését, ha a házassági életközösséggel vagyonjogi szempontból egybeolvadó élettársi kapcsolat időtartama vitatott.

A házassági perben hozott ítélet jogerőre emelkedése Fellebbezés hiányában A fellebbezési határidő utolsó napjától számított 15. nap elteltével (459. § (5) bekezdés) Ítélet kihirdetését követően a fellebbezési jogról történő lemondás esetén:   A határozat kihirdetését követően valamennyi jogosult lemond Egyébként A bejelentés napján Az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő napon (358. § (4) bekezdés) Másodfokú eljárás esetén A másodfokú ítélet kihirdetésének napja (358. § (2) bekezdés) Fellebbezés visszavonása esetén: Ha mind a fellebbezési határidő, mind az attól számított 15 nap minden más fellebbezésre jogosulttal szemben lejárt Ha a fellebbezési határidő és az attól számított 15 nap a többi jogosult esetében még nem járt le A bejelentés bírósághoz érkezésének napján (358. § (6) bekezdés) A többi jogosult fellebbezési határidejének utolsó napjától számított 15 nap elteltével

Egyéb intézkedések Ha valamelyik házastárs házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal eljárás hivatalból megszüntetése esetén ítélet hatályon kívül helyezése A házasság érvénytelenítése iránti perben hozott ítéletet ügyésszel közölni kell. Népmozgalmi statisztika lap kitöltése

A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs. A házassági életközösség időtartamának megállapítására a tilalom nem vonatkozik.

A házassági per és a házassági vagyonjogi per összekapcsolásának tilalma (Házassági vagyonjogi per: a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset, kivéve a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése.) Kereset összekapcsolásának tilalma. Vagyonjogi viszontkeresetnek nincs helye. Perek nem egyesíthetőek.

Házassági vagyonjogi perek legfontosabb szabályai A Pp. általános rendelkezései irányadóak. A járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a 30 000 000 Ft nem haladja meg, illetve amelyekben a vagyonjogon alapuló igény értéke nem meghatározható. Illetékesség a házastársak utolsó lakhelye szerinti címére nem alapítható. Teljes körű rendezés elve. Vagyonmérleg felvételének szükségessége. Házassági életközösség időtartamának megállapítása ha házassági per nincs vagy nem volt folyamatban. Változás: osztott perszerkezet következményei.

Az életközösség fennállása időtartamának megállapítása A házassági per és a házassági vagyonjogi per összekapcsolásának tilalma és a házassági életközösség időtartamának a rendelkező részben történő megállapítása szükségessé tette annak rendezését melyik kereset elbírálása tárgyában eljáró bíróság döntsön az életközösség időtartamáról.

1. A házassági vagyonjogi perben eljáró bíróság dönt Ha az elsőfokú ítélet meghozatala időpontjában vagy azt megelőzően házassági per nincs folyamatban. 1. A házassági vagyonjogi perben eljáró bíróság dönt

1. Házassági per bírósága dönt Ha egyidejűleg a házassági per és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van. A bíróság a vagyonjogi per tárgyalását a folyamatban lévő házasság per jogerős elbírálásáig felfüggesztheti. 1. Házassági per bírósága dönt

Az életközösség fennállása időtartamának megállapítása Változás Rendelkező részben kell megállapítani jogerő hatás

Az életközösség fennállása időtartamának megállapítása Részítéletnek nincs helye a házassági perben. Közbenső ítélet vagyonjogi perben hozható (463. § (1) bekezdés). Perújítás, felülvizsgálat megengedett. A házasságkötést megelőző együttélés nem házassági életközösség, bár vagyonjogi szempontból egységbe olvad a házassági életközösséggel.* *Lásd: Civilisztikai kollégiumvezetők 2017. június 7-ei országos értekezletének megállapítása szerint

Összegzés A házasság perek legjelentősebb változásai: szélesebb körű kizárólagos illetékességi szabály, osztott perszerkezet, házassági életközösség időtartamának megállapítása a házasságot felbontó ítéletben, házassági per és a házassági vagyonjogi kereset/per összekapcsolásának tilalma, részítéletnek a házassági bontóperben nincs helye.