Bizonyítás az új Pp.-ben Döme Attila Pécsi Ügyvédi Kamara 2017. október 27.

A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp.-hez képest A fél tényelőadásának egyértelmű elhelyezése a bizonyítás rendszerében Bővül a más hatóság határozatához kötöttség esetköre Bevezetésre kerül a bizonyítási szükséghelyzet intézménye Bővül a nem vitatottnak tekintendő tényállítások köre Dogmatikai egyértelműsítés a bizonyítás módjai és eszközei körében A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználásának szabályozása A más eljárásban felvett bizonyítás felhasználásának szabályozása A közreműködők fogalmának bevezetése

A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp.-hez képest A bizonyítási indítvány kötelező tartalmi elemeinek rögzítése Az indítványtétel időbeli korlátozása az elsőfokú eljáráson belül Az utólagos bizonyítás feltételrendszerének felállítása Az indítvány teljesítésének mellőzésére vezető okok bővítése A kiküldhető bírák személyi körének bővítése A bíró kiküldését elrendelő végzés tartalmi elemeinek meghatározása A megkereshető bíróság budapesti centralizációjának megszüntetése A megkeresett bíróság öntevékenységének korlátozása

A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp.-hez képest A tanút a bíróság nem kihallgatja, hanem meghallgatja, és kiemelt figyelmet fordít a tanú személyhez fűződő jogainak védelmére A tanúnak lehetősége nyílik adatvédelmi kifogás előterjesztésére A nem természetes személy üzleti titkának védelmére alapított mentességi jog megszűnik a jogosult jogutód nélküli megszűnésével Az allográf teljes bizonyító erejű magánokiraton a tanúknak az aláírásuk elhelyezésén kívül a nevüket is fel kell tüntetniük saját kezűleg és olvashatóan

A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp A bizonyítás szabályainak jelentősebb változásai az 1952. évi Pp.-hez képest Lehetővé válik a távszemle, a szemle elektronikus hírközlő hálózat útján történő lefolytatása A magánterületen folytatott szemléről főszabály szerint kizárt a nyilvánosság A szemletárgy-birtokos felek szemlét akadályozó magatartása a bizonyítási érdek és a bizonyítási szükséghelyzet szabályain belül kezelendő Alapjaiban és részleteiben is tejesen megváltozik a szakértői bizonyítás rendszere

A fél tényelőadása Pp. 263. § (1) bekezdés  (1952. évi Pp. 3. § (5) bekezdés) A bíróság […] szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas. Pp. 279. § (1) bekezdés  (1952. évi Pp. 206. § (1) bekezdés) A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összeségében történő értékelése alapján meggyőződése szerint állapítja meg.

Más hatóság határozatához kötöttség Pp. 264. § Főszabály: a bíróság ténymegállapítási autonómiája Kivétel: a más hatóság határozatához kötöttség két esete: A büntető ítélet perbeli hatályosulása A közigazgatási ítélet perbeli hatályosulása Pp. 24. § (3) bekezdés Pp. 176. § (1) bekezdés c) pont

A bizonyítási szükséghelyzet funkciója Bizonyítási érdekeltség (bizonyítási „kötelezettség”  bizonyítás teher) Korrekciók törvényben és ítélkezésben: Törvényes vélelmek és ideiglenes igazságok Természetes vélelmek (2/2006 Polgári jogegységi határozat) 1952. évi Pp. 167. § (6) bekezdés

A bizonyítási szükséghelyzet esetei Pp. 265. § (2) bekezdés A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg. [Pp. 331. § (4) bekezdés]

A bizonyítási szükséghelyzet esetei Pp. 265. § (2) bekezdés A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg.

A bizonyítási szükséghelyzet esetei Pp. 265. § (2) bekezdés A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg.

A bizonyítási szükséghelyzet esetei Pp. 265. § (2) bekezdés A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg.

A bizonyítási szükséghelyzet speciális esete A Pp. 265. § (2) bekezdés b) pontjának speciális megvalósulási formája, ha a bizonyító fél számára lehetséges lenne a tényállítás bizonyítása, de csak olyan bizonyítási eszköz útján, amely a perben jogsértő volta miatt nem használható fel. Pp. 269. § (5) bekezdés Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.

A bizonyítási szükséghelyzet következménye Pp. 265. § (3) bekezdés Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

A bizonyítási szükséghelyzet elhárítása A szükséghelyzet fennállásának ellenvalószínűsítésével A bizonyítási szükséghelyzet jogkövetkezményét az ellenérdekű fél elháríthatja, ha valószínűsíti, hogy a szükséges adatokkal nem rendelkezik; az adatokkal más személy is rendelkezik; a bizonyító fél nem tette meg a szükséges intézkedéseket a hiányzó bizonyítási adatok vagy bizonyítási eszközök megszerzése érdekében; a tényállítás bizonyítása elvileg lehetséges lenne a bizonyító fél számára az ő közreműködése nélkül is; a bizonyítandó tény fennállását kizáró tények bizonyítása nem várható e tőle; a bizonyítás sikeressége nem hiúsult meg; azt nem ő hiúsította meg; a bizonyítás sikerességének meghiúsítása neki fel nem róható.

A bizonyítási szükséghelyzet elhárítása 2. A szükséghelyzet megszüntetésével A bizonyítási szükséghelyzet jogkövetkezményét az ellenérdekű fél elháríthatja úgy is, hogy eleget tesz a szükséghelyzetből fakadó bizonyítási feladatainak: szolgáltatja a bizonyító fél bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokat; bizonyítja a bizonyítandó tény fennállásának kizártságát.

A szabályozás hiányosságai I. A szabályozás nincs tekintettel az alábbi problémás esetekre: Az ellenérdekű fél nem rendelkezik ugyan a szükséges adattal, hanem kizárólag valamely perben nem álló, vele azonosan (a bizonyító féllel szemben) érdekelt személy rendelkezik vele. Az ellenérdekű fél nem rendelkezik a szükséges adattal, de korábban rendelkezett, és ezt a hatalmát a bizonyítási érdekről tudva, felróhatóan vesztette el. A bizonyítás sikerességét nem az ellenérdekű fél hiúsította meg, hanem olyan perben nem álló személy, aki vele azonosan (a bizonyító féllel szemben) érdekelt.

A szabályozás hiányosságai II. A bizonyító fél számára is megenged bizonyos felelőtlenséget: nem követeli meg tőle annak valószínűsítését is, hogy a sikeres bizonyítás meghiúsításának megelőzése vagy elhárítása érdekében a tőle elvárható módon járt el.

A szabályozás hiányosságai III. Nincs tekintettel a szabályozás az érdekek kiegyensúlyozására sem. Azokra az esetekre, ha a szükséges adatok kiszolgáltatása vagy a szükséges bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása által az ellenérdekű fél a bizonyító fél bizonyításhoz fűződő érdekéhez képest aránytalanul nagyobb sérelmet szenvedne el.

A bizonyítási szükséghelyzet pandanja… Bizonyos esetekben az érdekelt fél nem csak a szükséges bizonyításra, hanem már a jogérvényesítésének megalapozásához szükséges szubsztanciális tények állítására sem képes hiánytalanul. BDT 2008. 1801. EBH 2009. 1956.

… az állítási szükséghelyzet Pp. 184. § [Állítási szükséghelyzet] (1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette, c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét. (2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

… az állítási szükséghelyzet Pp. 184. § [Állítási szükséghelyzet] (1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette, c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét. (2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

Kódfejtés Az állítani nem tudott tények („határozott tények”)  a történeti tényállási elemek (a kereset szubsztanciálása) Az állítás hiányában is megállapítható tények („szükséghelyzettel érintett tények”)  a törvényi tényállási elemek (a kereset individualizálása)

A bizonyítás nélküli ténymegállapítás esetköreinek bővülése Eddig ismert esetek (1952. évi Pp. 163. § (2)(3) és 3. § (5) bekezdés) Új esetek beismert, állítási szükséghelyzettel érintett tények, egyezen előadott, bizonyítási szükséghelyzettel érintett tények, bírói felhívás „ellenére” nem vitatott, köztudomású, a törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítások (Pp. 190. § (2) bek. a) pont, 203. § (2) bek. a) pont, 497. § (4) bek.) hivatalos tudomással érintett, törvény által vélelmezett tények.

A bizonyítás módjainak, eszközeinek és a bizonyítékoknak a dogmatikai egyértelműsítése Az 1952. évi Pp. 166. § (1) bekezdés összekeverte a fogalmakat: „Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.” A Pp. a fogalmakat helyesen és következetesen alkalmazza:

Szemletárgy, kép- és/vagy hangfelvétel Bizonyítási mód Bizonyítási eszköz Bizonyíték Szemle Szemletárgy, kép- és/vagy hangfelvétel   A szemletárgy illetve a kép- és/vagy hangfelvétel által hordozott releváns bizonyítási adat Okirati bizonyítás Okirat Az okirat tartalma Szakértői bizonyítás Szakértő Szakértői vélemény Tanúbizonyítás Tanú Tanúvallomás

A jogsértő bizonyítási eszközök A cselekmény tipikus megvalósulási formái: jogosulatlanul készített kép- és/vagy hangfelvétel felhasználása jogsértően szerzett okirat, tárgyi bizonyíték, elektronikus adat felhasználása Büntetőeljárási gyökerek A mérgezett fa gyümölcsének elve Az ezüsttálca elv

A jogsértő bizonyítási eszközök Alapvető különbségek Büntető eljárásjog Polgári eljárásjog állami büntető igény érvényesítése  magánjogi igény érvényesítése a bizonyítékszerzés állami feladat  a bizonyítékszerzés a magánfelek feladata (főszabály szerint) Az állam érdekében illetve szerveinek eljárása során elkövetett jogsértések semmilyen formában nem érvényesülhetnek. A bíróság eljárása során elkövetett bizonyításfelvételi jogsértések a polgári eljárásjogban is értékelhetetlenséget eredményeztek: pl. 1952. évi Pp. 169. § (6) bek. [Pp. 289. § (5) bek.], 1952. évi Pp. 170. § (7) bek. [Pp. 290. § (6) bek.]

A Trennungsgrundsatz Az alapkérdés: A magánfelek viszonyában elkövetett anyagi jogi jogsértés annak anyagi jogi konzekvenciái mellett szankcionálható-e a polgári eljárásjog közjogi viszonyrendszerében eljárási jogi jogkövetkezménnyel, ún. preklúzióval (jogérvényesítésből való kizárással).

A Trennungsgrundsatz Az alapkérdés: A magánfelek viszonyában elkövetett anyagi jogi jogsértés annak anyagi jogi konzekvenciái mellett szankcionálható-e a polgári eljárásjog közjogi viszonyrendszerében eljárási jogi jogkövetkezménnyel, ún. preklúzióval (jogérvényesítésből való kizárással).

A kialakult bírói gyakorlat Pl.: BH 1985. 57., BH 2000- 485., BH 2001. 110., BDT 2009. 2126. A magyar bíróságok tételes jogi szabályozás hiányában rendre a jogsértő bizonyítási eszközök befogadása mellett foglaltak állást. Kétféle érvelési technika: A személyhez fűződő jogok érvényesítése sem lehet visszaélésszerű, tehát nem lehet eszköze a bizonyítékot szolgáltató féllel szemben elkövetett jogsértés leplezésének és kiteljesítésének. A szabad bizonyítás elve szerint a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszköz alkalmazásához nincs, kötve, szabadon felhasználhat minden olyan bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas.

A kialakult bírói gyakorlat Töréspont (és irány) BH 2015. 38.: A jogosulatlanul készített hangfelvétel csak abban az esetben használható fel bizonyítékként a perben, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható csak meg a valós tényállás és biztosítható az igazság kiderítése. Jogpolitikai célkitűzés: „… egy jogállamban nem alkothatók olyan szabályok, amelyek a peres feleket arra ösztönzik, hogy jogsértő módon szerezzék be a per eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat.” (A T/11900. számú törvényjavaslat 269. §-ához fűzött indokolása)

A Pp. 269. § szabályozási rendje Általában tilos annak a bizonyítási eszköznek a perben való felhasználása, amely jogsértő módon keletkezett, amelyet jogsértő módon szereztek meg, amelynek bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Relatív tilalom

A Pp. 269. § szabályozási rendje Általában tilos annak a bizonyítási eszköznek a perben való felhasználása, amely jogsértő módon keletkezett, amelyet jogsértő módon szereztek meg, amelynek bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Kivételesen ezek is figyelembe vehetők a következő szempontokra tekintettel: a jogsérelem sajátossága és mértéke, a jogsérelemmel érintett jogi érdek, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatása, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlya, az eset összes körülményei. Relatív tilalom

A Pp. 269. § szabályozási rendje Általában tilos annak a bizonyítási eszköznek a perben való felhasználása, amely jogsértő módon keletkezett, amelyet jogsértő módon szereztek meg, amelynek bíróság elé terjesztése személyiségi jogost sértene. Kivételesen ezek is figyelembe vehetők a következő szempontokra tekintettel: a jogsérelem sajátossága és mértéke, a jogsérelemmel érintett jogi érdek, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatása, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlya, az eset összes körülményei. Relatív tilalom

A Pp. 269. § szabályozási rendje Abszolút tilalom A kivételes mérlegelési szempontok alapján sem használható fel az a bizonyítási eszköz illetve annak elkülöníthető része, amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő.

A Pp. 269. § szabályozási rendje Abszolút tilalom A kivételes mérlegelési szempontok alapján sem használható fel az a bizonyítási eszköz illetve annak elkülöníthető része, amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő. A bizonyítási szükséghelyzet szabályainak kisegítő alkalmazhatósága Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság alkalmazhatja a bizonyítási szükséghelyzet szabályait (az ott meghatározott feltételek fennállása esetén).

A Pp. 269. § alkalmazásának eljárási rendje Perfelvétel keretében  az anyagi pervezetés részeként Két lehetséges eset A jogsértő bizonyítási eszköz NEM pótolható jogszerűvel A jogsértő bizonyítási eszköz pótolható jogszerűvel A bíróság hivatalból észlelte a jogsértő jelleget A bíróság kifogás alapján észlelte a jogsértő jelleget Erről tájékoztatja a bizonyító felet A bizonyító fél vitatja a jogsértő jelleget A bizonyító fél elismeri a kifogást A bizonyító fél vitatja a jogsértő jelleget A bizonyító fél elismeri a jogsértő jelleget A bíróság tájékoztatja a kifogást emelő felet a jogsértő jelleg bizonyításának szükségességéről Sikertelen bizonyítás Sikeres bizonyítás A bíróság tájékoztatja őt az ellenbizonyítás szükségességéről Sikeres ellenbizonyítás Sikertelen ellenbizonyítás A bíróság befogadja a bizonyítási eszközt A bíróság kirekeszti a bizonyítási eszközt

Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének a felhasználása A szóbeliség és a közvetlenség elveinek érvényesülése a polgári peres eljárásban A pergazdaságosság és a perek ésszerű időn belüli befejezésének követelményei A bírói gyakorlat (BH 1993. 748., BH 1984. 445., BH 2000. 208., BDT 2006. 1483.)

Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének a felhasználása Pp. 270. § [Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása] (1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot – ideértve a fél más eljárásban tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja az eljárás sajátosságait leszámítva e törvény rendelkezéseibe ütközik. (2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az nyilvánvaló. Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának akadályát állítja, a bizonyítás etekintetben őt terheli. (3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. Ha a felhasználni kívánt bizonyíték bármely jelenlévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelenlévő fél kérelmére a bíróság azt részletesebben is ismerteti.

Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének a felhasználása Pp. 270. § [Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása] (1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot – ideértve a fél más eljárásban tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja az eljárás sajátosságait leszámítva e törvény rendelkezéseibe ütközik. (2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az nyilvánvaló. Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának akadályát állítja, a bizonyítás etekintetben őt terheli. (3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. Ha a felhasználni kívánt bizonyíték bármely jelenlévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelenlévő fél kérelmére a bíróság azt részletesebben is ismerteti.

Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének a felhasználása Pp. 270. § [Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása] (1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot – ideértve a fél más eljárásban tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja az eljárás sajátosságait leszámítva e törvény rendelkezéseibe ütközik. (2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az nyilvánvaló. Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának akadályát állítja, a bizonyítás etekintetben őt terheli. (3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. Ha a felhasználni kívánt bizonyíték bármely jelenlévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelenlévő fél kérelmére a bíróság azt részletesebben is ismerteti.

Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének a felhasználása Speciális rendelkezés: Pp. 306. § [Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása] A más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni szándékozott kérdések megválaszolása érdekében a bíróság indítványra kirendeli a szakértőt a perben. Ha ez bármi okból nem lehetséges (pl. a szakértő meghalt, beszüntette szakértői tevékenységét, a szakértői társaság megszűnt stb.), a szakvélemény a Pp. 270. §-a alapján felhasználható és a 279. § alapján értékelhető.

A közreműködők Pp. 271. §: a tanú a kirendelt szakértő az okiratbirtokos a szemletárgy birtokosa mindazok, akiknek a bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja. A gyűjtőfogalom lehetőséget nyújt az atipikus bizonyítási módok és eszközök rugalmas alkalmazására és kikényszerítésére.

A közreműködők A közreműködés törvényi kötelezettség, de anyagi terheinek viselése nem az: Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kérelemre a közreműködők jogosultak a közreműködésükkel összefüggésben felmerült költségeik megtérítésére, és – ha a közreműködés a hivatásuk gyakorlásával valósul meg – megfelelő díjazásra. A költséget illetve díjat megállapító végzés fellebbezhető.

A bizonyítás indítványozása A bizonyítási indítvány tartalmi követelményei Pp. 275. § [A bizonyítás indítványozása és a bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása] (1) A bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási eszközt, a bizonyítási módot, és köteles röviden megindokolni azok bizonyításra való alkalmasságát. (2) Az okirat és a tárgyi bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt és köteles röviden megindokolni a bizonyításra való alkalmasságát. Perfelvételi nyilatkozat [Pp. 183. § (1) bek.]  anyagi pervezetés alá esik [Pp. 237. § (2) bek.). A ki nem küszöbölt hiányosság mellőzést von maga után.

A bizonyítás indítványozása A bizonyítási indítvány időbeli korlátai Már a keresetlevél és az érdemi védekezés részeként kötelező az indítványtétel.  keresetlevél visszautasítása [Pp. 176. § (1) bek j) pont] Később is lehetőség van a perfelvételi szakban  osztott perszerkezet  az indokolatlan késedelmeskedés esetén pénzbírság [Pp. 183. § (5) bek.] A perfelvételt lezáró végzés után csak kivételesen engedélyezett: A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően beavatkozó [Pp. 41. § (3) bek.] a beavatkozást engedélyező határozat közlésétől számított tizenöt napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, illetve bizonyítékot bocsáthat rendelkezésre [Pp. 44. § (4) bekezdés]. Utólagos bizonyítás [Pp. 220. §, 373. §, 369. § (4) bek.]

Utólagos bizonyítás Ha a bizonyíték utóbb keletkezett vagy arról a bizonyító fél önhibáján kívül később szerzett tudomást. (15 napos határidőben) Ha az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált felismerhetővé. (15 napos határidőben) Kereset- illetve ellenkérelem-változtatás engedélyezése esetén – perfelvétel kiegészítése. (Perfelvételi rendben) A bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán. (15 napos határidőben)

Az indítványozott bizonyítás mellőzése A Pp. 276. § (4)-(5) bekezdése: (új és újított elemek) a bizonyítási indítványt a fél nem a Pp.-ben foglaltaknak megfelelően terjeszti elő (tartalmi hiány, elkésettség), kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik; a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél – felhívás ellenére – az előlegezési kötelezettségét nem teljesítette; ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.   A Pp. 269. §-ból következően: ha a bíróság az érintett bizonyítási eszköz jogsértő voltát észleli (kivéve, ha a Pp. 269. § (4) bekezdésébe foglalt szempontok mérlegelésével az elrendelés mellett dönt).

A kiküldhető bírák személyi körének bővítése Kiküldött bíró lehet (változások kiemelve): a perben eljáró tanács elnöke, a perben eljáró tanács bármely tagja, akár több személy is, a perbíróságnak az eljáró tanács tagjain kívüli bármely más bírája, a perbíróságnak bármely bírósági titkára. Elvileg nem kizárható az ítélkező tanácsba beosztott ülnökök kiküldése sem. Másodfokú eljárásban: a tanács bármely tagja (több is) [Pp. 378. § (4) bek.]

A bíró kiküldését elrendelő végzés Pp. 281. § [Bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján] (2) A bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg kell jelölni a) a kiküldött bírót, b) a bizonyításfelvétel időpontját, c) a meghallgatandó személy nevét, címét, perbeli szerepét vagy a szemle helyszínét, d) a bizonyítandó tényeket, és azokat a kérdéseket, amelyekre a meghallgatott személyt nyilatkoztatni kell, e) azt az okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt, amelyet a közreműködő a meghallgatás helyszínén köteles felmutatni. (3) A bíróság a végzésben elrendelheti, hogy a) a kiküldött bíró útján történő bizonyításfelvételre meghatározott helyszínen vagy az érintett személy tartózkodási helyén kerüljön sor, b) a kiküldött bíró készítsen képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt a bizonyítási cselekményről.

A megkereshető bíróság Az a járásbíróság, amelynek területén a meghallgatandó személyek laknak, illetve amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben foganatosítható. Az eljáró bíróság székhelyén működő járásbíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet. [Pp. 282. § (1) bek.] Az új törvény nem tartalmazza azt a korábbi rendelkezést, hogy a Budapest területén foganatosítandó bírói cselekmények teljesítésére az igazságügyért felelős miniszter rendeletével kijelölt bíróságot kell megkeresni.

A megkeresett bíróság jogkörének korlátozása Az új törvény megszünteti azt a lehetőséget, hogy a megkeresett bíróság a felek indokolt kérelmére, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek mutatkozik, a megkeresésben foglaltakon túlmenő, további bizonyítást folytasson le. (a ráháruló bizonyítás felvétele után) az iratokat az illetékes másik bíróságnak küldje meg a megkereső bíróság, valamint a felek értesítése mellett. Ehelyett illetékessége részleges vagy teljes hiányának észlelése esetén pusztán értesítheti erről az észlelésről a megkereső bíróságot, amelyik az új információk ismeretében állást foglal a megkeresés módosításáról vagy fenntartásáról. A megkeresett bíróság kiválasztása ugyanis nem kizárólag illetékességi, hanem ezzel együtt célszerűségi alapon is történik.

Bizonyítási módok Típusosként szabályozott bizonyítási módok: Tanúbizonyítás Szakértői bizonyítás Okirati bizonyítás Szemle

Bizonyítási módok Pp. 267. § [Bizonyítási módok] A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve, ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik.

Bizonyítási módok Pp. 267. § [Bizonyítási módok] A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve, ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik.

Bizonyítási módok Pp. 267. § [Bizonyítási módok] A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve, ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik.

Bizonyítási eszközök Típusosként nevesített bizonyítási eszközök: Tanú, Szakértő, Okirat, Képfelvétel, Hangfelvétel, Kép- és hangfelvétel, Egyéb tárgyi bizonyítási eszköz.

Bizonyítási eszközök Pp. 268. § (1) bekezdés A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető bizonyítékhoz juthasson.

Szakértők az új Pp.-ben A különleges szakismereteket igénylő tények megállapításának, megítélésének újraszabályozási szükségletének oka: a magánszakértői bizonyítás szabályozatlansága és ebből fakadóan a szakértői bizonyítás rendjének rendkívüli elnehezülése.

A szakértő perbeli természete kettős Szakértők az új Pp.-ben A szakértő perbeli természete kettős

Szakértők az új Pp.-ben A szakértő perbeli természete kettős Választási kényszer a szabályozásban

Szakértők az új Pp.-ben A szakértő perbeli természete kettős Választási kényszer a szabályozásban A jogalkotó választása:

Szakértők az új Pp.-ben A szakértő perbeli természete kettős Választási kényszer a szabályozásban A jogalkotó választása: A szakértő bizonyítási eszköz

? Szakértők az új Pp.-ben Pp. 300. § [Szakértő alkalmazása] Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. ?

Szakértők az új Pp.-ben A szakértői bizonyítás három útja: Magánszakértő alkalmazása ha aggályos a vélemény Más eljárásban kirendelt „szakértő” alkalmazása ha aggályos Kirendelt szakértő alkalmazása

Milyen szakértő alkalmazható a jogvita kereteinek a meghatározásához? Szakértők az új Pp.-ben Milyen szakértő alkalmazható a jogvita kereteinek a meghatározásához? Pp. 308. § (3) bekezdés harmadik mondat: A [kirendelt] szakértő idézésének különösen akkor van helye, ha a jogvita kereteinek vagy a véleménynyilvánításhoz szükséges adatoknak a meghatározása a szakértő tárgyaláson való jelenlétét indokolja.

Milyen szakértő alkalmazható a jogvita kereteinek a meghatározásához? Szakértők az új Pp.-ben Milyen szakértő alkalmazható a jogvita kereteinek a meghatározásához? A magánszakértő jogosult a tárgyaláson jelen lenni [Pp. 303. § (1) bekezdés b) pont] és köteles a tárgyaláson a bíróság és a felek kérdéseire válaszolni [Pp. 303. § (2) bekezdés d) pont]. A magánszakértői utat választó fél ellenfele is jogosult magánszakértői vélemény benyújtását indítványozni. ?

Szakértők az új Pp.-ben Milyen szakértő alkalmazható a jogvita kereteinek a meghatározásához? Más eljárásban kirendelt szakértő személyesen csak akkor jár el a perben, ha a felek a szakvéleményre vonatkozó vagy további kérdések feltevését indítványozzák, vagy a bíróság aggályosnak találja a szakvéleményt és ezért a bizonyító fél indítványozza e szakértő kirendelését a perben.

Magánszakértő alkalmazása A magánszakértő a fél megbízása alapján magánszakértői véleményt készít. Mikor? Peren kívül vagy perben? Csatolandó-e a keresetlevélhez ill. az érdemi ellenkérelemhez?

Magánszakértő alkalmazása Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja: A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.

Magánszakértő alkalmazása Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja: A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon. Mi a meghatározott mód? Pp. 302. § (1) bekezdés: A fél a magánszakértő által készített szakvélemény benyújtását indítványozhatja.

Magánszakértő alkalmazása Mi a meghatározott mód? Pp. 303. § (2) bekezdés: A magánszakértő a perben köteles a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a megvizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról, b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze, c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni…

Magánszakértő alkalmazása Csak bírói engedély alapján nyújtható be, az engedélyezett határidőben [Pp. 302. § (2) bekezdés]. A XXI. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésével benyújtott magánszakértői vélemény bizonyítékként nem vehető figyelembe [Pp. 316. § (3) bekezdés].

Magánszakértő alkalmazása Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja: A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon. Ha a felperes a keresetlevélhez magánszakértői véleményt csatol, az bizonyítékként a Pp. 316. § (3) bekezdése alapján nem vehető figyelembe (CKOT, 2017. 07. 07.)

Magánszakértő alkalmazása A bírói engedély szükségességének okai Alkalmazási tilalom: magánszakértő csak akkor alkalmazható, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik [Pp. 302. § (1) bekezdés]. Példák: Előzetes bizonyítás: Előzetes bizonyítás során kizárólag a bíróság által kirendelt szakértő alkalmazható [Pp. 338. § (3) bekezdés]. Gondnoksági perek: A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárás megítélése tárgyában igazságügyi pszichiátriai szakértőt rendel ki [Pp. 444. § (1) bekezdés]. Származási perek: Ha a bíróság a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik felet kötelezheti [Pp. 470. § (1) bekezdés]

Magánszakértő alkalmazása A bírói engedély szükségességének okai Alkalmazási tilalom: magánszakértő csak akkor alkalmazható, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik [Pp. 302. § (1) bekezdés]. Az alkalmazási tilalomra az anyagi pervezetése keretében fel kell hívja a fél figyelmét [Pp. 317. § (1) bekezdés b) pont].

Magánszakértő alkalmazása A bírói engedély szükségességének okai Halmozási tilalom: Több bizonyító fél, illetve a bizonyító fél több ellenfele csak egy magánszakértőt alkalmazhat [Pp. 302. § (4) bekezdés]. Kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye magánszakértő alkalmazásának [Pp. 302. § (5) bekezdés].

Magánszakértő alkalmazása A magánszakértő alkalmazásának egyéb akadálya Szaktv. 53. § (1) bekezdés (2016. évi XXIX. tv. az iü. szakértőkről): A magánszakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. E hozzájárulás megadását vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet.

Magánszakértő alkalmazása A magánszakértő alkalmazásának egyéb akadálya Szaktv. 53. § (1) bekezdés (2016. évi XXIX. tv. az iü. szakértőkről): A magánszakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából csak az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni. E hozzájárulás megadását vélelmezni vagy kiterjesztően értelmezni nem lehet. Info. Tv. 6. § (6) bekezdés: Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

Magánszakértő alkalmazása A magánszakértő alkalmazásának egyéb akadálya Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés [Info.tv. 3. § 2. pont]. Hozzájárulás hiányában a magánszakértői vélemény jogsértő és a perben nem használható fel [Pp. 269. § (1) bekezdés b) pont]. Mérlegelés eredményeként sem, mert lehetőség volt jogszerű bizonyításra, kirendelt szakértő alkalmazásával

Magánszakértő alkalmazása Az indítványtétel tartalma A magánszakértőhöz intézendő kérdéseket nem kell megjelölni. Az a megbízási szerződés része. A szakértő kirendelésére irányuló indítvány kötelező tartalmi eleme a szakértő által megválaszolandó határozott kérdések feltüntetése [Pp. 307. § (2) bekezdés].

Magánszakértő alkalmazása Mi van, ha az indítványozó fél nem teszi fel az adekvát kérdéseket? Anyagi pervezetés: a bíróság felhívja a fél figyelmét a magánszakértői vélemény aggályosságára [Pp. 317. § (1) bekezdés d) pont]. A magánszakértői vélemény aggályosságának ismérveit a törvény meghatározza [Pp. 316. § (2) bekezdés]. Hiányos, nem tartalmazza a kötelező elemeket. A magánszakértő a perbeli kötelezettségeit nem teljesítette. Az ellenfél kérdéseire nem adott választ. Az ellenfél magánszakértői véleményére nem reagált. A szembenálló magánszakértői vélemények ellentmondóak.

Magánszakértő alkalmazása Az adekvát kérdés feltételének (következésképp: megválaszolásának) hiánya önmagában nem aggályossági ok. A magánszakértői vélemény kiegészítésére a bíróság nem hívhatja fel a felet hivatalból. A bizonyító fél is csak törvényben meghatározott esetekben indítványozhatja az általa benyújtott magánszakértői vélemény kiegészítését [Pp. 304. § (2) bekezdés) és ezek között nem szerepel, hogy valamely kérdést elfelejtett feltenni a szakértőjének.

Magánszakértő alkalmazása ! Ha az ellenfél sem hiányolja a szükséges kérdéseket, a magánszakértői bizonyítás annak aggálymentessége ellenére is eredménytelen lehet.

Magánszakértő alkalmazása A magánszakértő jogai [Pp. 303. § (1) bekezdés] A magánszakértői vélemény elkészítése előtt: A magánszakértői vélemény elkészítése után: Betekintés a per irataiba. A tárgyaláson vagy a bizonyításfelvételnél való jelenlét. Másolatkészítés a per iratairól. Ott a felekhez, az ellenfél magánszakértőjéhez és a közreműködőkhöz kérdések feltételének indítványozása.

Magánszakértő alkalmazása A kirendelt szakértő jogai [Pp. 312 Magánszakértő alkalmazása A kirendelt szakértő jogai [Pp. 312. § (1) bekezdés] A kirendelt szakértő a feladata teljesítése érdekében a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél jelen lehet, a felekhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését indítványozhatja.

Magánszakértő alkalmazása A magánszakértő kötelességei Pp. 303. § (2) A magánszakértő a perben köteles a) megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról, b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze, c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni, és d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni.

Magánszakértő alkalmazása Alkalmazható-e magánszakértő ellenbizonyítás céljából? Csak akkor, ha a bizonyító fél a magánszakértői utat választotta. Az ellenérdekelt fél ugyanazon szakkérdés vonatkozásában nem tehet indítványt sem más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazására [Pp. 306. § (4) bekezdés], sem szakértő kirendelésére [Pp. 307. § (1) bekezdés a) pont].

Magánszakértő alkalmazása Mi van, ha a szembenálló magánszakértői vélemények ellentmondóak? Mindkét félnek indítványoznia kell a saját magánszakértői véleménye kiegészítését a fennálló ellentét indokainak ismertetése érdekében [Pp. 304. § (2) bekezdés b) pont]. Ellenkező esetben a saját magánszakértői véleménye aggályos [Pp. 316. § (2) bekezdés c) pont]. Bármelyik fél indítványozhatja a magánszakértői véleményeiket ebben az értelemben a tárgyaláson szóban egészítsék ki. Engedély esetén a fél a kiegészítést írásban be kell nyújtsa, vagy magánszakértőjét a tárgyalásra elő kell állítsa.

Magánszakértő alkalmazása Mi van, ha a szakmai ellentmondás továbbra is fennmarad? Új magánszakértő alkalmazásának nincs helye csak kirendelt szakértő alkalmazásának [Pp. 307. § (1) bekezdés b) pont]. Új magánszakértő csak kizártság esetén alkalmazható (kizárási ok vagy a szakértői tevékenység folytatására való jogosulatlanság esetén)

Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása Pp. 306. § (1) A bizonyító fél a más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye felhasználását indítványozhatja. Engedélyezés esetén meghatározott időn belül be kell nyújtani a szakvéleményt, vagy kérni kell a beszerzését (ha ez célszerűbb). További kérdések vagy aggályosság esetén kérni kell a szakértő kirendelését [Pp. 306. § (3) bekezdés, 307. § (1) bekezdés c) pont, 308. § (1) bekezdés].

Kirendelt szakértő alkalmazása Az indítvány kötelező tartalmi eleme a megválaszolandó kérdések feltüntetése. Az ellenfél is jogosult kérdések feltevését indítványozni. A kérdéseket a bíróság teszi fel a szakértőnek, de csak a felek által érintett tényállítások tekintetében.

Kirendelt szakértő alkalmazása A fél továbbra is kérhet előzetes munkatervet (bár a bíróság a kérelmet csak akkor teljesíti, ha a szakértői munka várhatóan nagy költséggel jár). Ha a kirendelt szakértő irreálisan magas összeget jelöl meg a Pp. 310─311. §-ainak szövegéből az következne, hogy a félnek csak két lehetősége ven: Előlegezi az összeget, vagy Eltekint a szakértői bizonyítástól. (Magánszakértőt már nem alkalmazhat, Pp. 302. § (5) bekezdés). Alaptörvény 28. cikk

Kirendelt szakértő alkalmazása A szakvélemény előterjesztését követő eljárás: Kézbesítés a feleknek. A felek vitathatják a szakvéleményt. A bíróság elrendelheti a szakvélemény írásbeli vagy szóbeli kiegészítését ------ csak indítványra. (Az aggályosságról tájékoztatnia kell a bizonyító felet.) Ha az aggályok nem oszlathatók el Új szakértő (indítványra) Ha az új szakvélemény is aggályos marad az előbbi eljárás eredményeként További új szakértő (Szakértői Testület)

Szakértő az új Pp.-ben „Csak egy maradhat”

Köszönöm a figyelmet.