14. A SZÖVEGFAJTÁK JELLEMZŐI http://www. mozaweb. hu/mblite. php

A szöveg Szöveg: A nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége, egymással összefüggő mondatokból álló önálló, teljes értékű, lezárt közlés. Általában több mondatból áll, de terjedelme egy szótól pl. „Ó!” a regénytrilógiáig terjedhet A nyelvhasználók által jellegzetes helyzetekben használt, meghatározott célú, tipikus szerkezetű és stílusú szövegeket szövegtípusoknak (szövegfajtáknak) nevezzük

Csoportosításuk: a) a kommunikáció célja szerint 1. tájékoztató, 2. érzelemkifejező 3. felhívó (hallgató befolyásolása) , 4. kapcsolatfenntartó, 5. értelmező, 6. poétikai

b) funkciója szerint: • elbeszélő szövegtípusok Az elbeszélő szövegtípusokban (pl. élménybeszámoló, tudósítás, hír, mese, novella, emlékirat) az elbeszélő (narrátor) egy eseménysort mond el. • leíró szövegtípusok A leíró szövegtípusok célja egy tárgy, személy, helyszín, jelenség vagy folyamat bemutatása, láttatása (pl. definíció, tájleírás, jellemzés).

b) funkciója szerint: •elemző-meggyőző szövegtípusok Az elemző-meggyőző szövegtípusok segítségével a feladó a hallgatóságot akarja meggyőzni valamiről (pl. ilyen a magyarázat, az ajánlás, a tanács, az érvelő esszé, a szónoki beszéd, a tudományos vita, a reklám).

c) Az előkészület szerint: • spontán (pl. történetmesélés); • tervezett (pl. tanulmány, önéletrajz, vitairat, előterjesztés).

d)A közlemény közege szerint: • szóbeli (pl. köszönés, felköszöntés, viccmesélés, szópárbaj, szónoki beszéd); • írásbeli (pl. értekezés, feljegyzés, emlékeztető, hirdetés, esszé, önéletrajz).

f)A nyelvhasználat színterei szerint (1.) ( stílusrétegek): • társalgási (magánéleti) (pl. beszélgetés, chat, vita, feljegyzés, üzenet, lista, közmondás, anekdota, reklámszöveg, falfirka); • publicisztikai (pl. interjú, riport, kommentár, hír, vezércikk, hirdetés); • tudományos és ismeretterjesztő (pl. lexikon, szótári szócikk, előadás, tanulmány, tudományos monográfia, tankönyv, dolgozat);

f)A nyelvhasználat színterei szerint (2.) (stílusrétegek): • szónoki (pl. felszólalás, beszámoló, iskolai felelet); • hivatalos (pl. kérvény, elismervény, jegyzőkönyv, házirend, törvény); • szépirodalmi (pl. ünnepi beszéd, novella, szonett , óda).

g) A résztvevők száma szerint: • monologikus (pl. határozat, beszámoló, definíció, összefoglalás); • dialogikus (pl. interjú, vita, chat).