2015 évi leállás tapasztalatai Ládi András Egészségvédelem és munkabiztonság vezető szakértő

Nagyjavítás számokban

Esemény A balesetet megelőzően a pallóterítés Esemény leírása: Munkavégzés közben az állvány palló a munkavállaló bal lába alatt lebillent és a keletkező résbe elkezdett becsúszni. A jobb lába stabil pallón állt, így az fennmaradt. Addig csúszott lefelé, ameddig a két karjával meg nem tudta támasztani magát. Ekkor a jobb bokáján erős rándítást érzett, mint utólag kiderült bokatörést szenvedett. Az eseményt kiváltó valószínűsített okok: Szabványos állványzat az adott helyen nem volt kialakítható a rendelkezésre álló anyagokból Erre az állványra szerkezeti vázlat külön nem készült, az állvány pallóterítése hanyag módon, teljes mértékben az építőre bízva lett kialakítva Az egymásra fektetett pallóterítés nem volt rögzítve (leszögelve), így az elmozdulhatott Az állvány használatba vétel előtti ellenőrzése során ez a hiányosság nem lett feltárva Az állvány átvételével megbízott személy kompetenciájának megfelelősége kérdéses A baleset során kialakult rés

Állványok Nem érezzük megnyugtatónak a felhasznált anyagok megfelelőség-ellenőrzési gyakorlatát, amennyiben ilyen anyagokat is fel lehet használni az állványépítés során. A technológiai adottságokból adódó kihívásokra mindannyian azonos megoldást tudtak adni, kihívást jelentett a különböző formájú készülékek köré szabályos állványt építeni.

Védőeszköz használat EBK fegyelem és tudatosság érezhető javulása kézzelfogható volt a védőeszköz használat terén. Egy általános probléma merült fel a védőszemüveg használat során, nevezetesen a dioptriás szemüveget viselők esetében a védőeszköz használat ergonómiai megfelelőségére nem sok hangsúlyt fektettek a munkáltatók, így sok esetben a munkavállalók vagy nem viselték a munkavégzés során, vagy pedig a védelmi képességét nem tudta ellátni, mivel szabályosan nem lehetett a két szemüveget viselni. Javaslat: Felülvizsgálat megtörténtét azonosító címke használata időt takarítunk meg

Teheremelés A teheremeléseknél a legnagyobb probléma az volt, hogy a veszélyzónát amennyire lehetett lehatárolták, szalaggal kijelölték, azonban azt sokszor nem vették figyelembe a párhuzamosan dolgozók és emelés közben is átbújtak alatta, keresztezték a veszélyzónát. Erre megoldásként előírtuk a figyelők kijelölését, akiknek feladatuk volt az emelés közben a veszélyzóna figyelése is. Számos esetben ellenőriztük a teheremelő és kötöző eszközöket és ezen a téren tapasztaltunk némi felületességet a munkáltatói ellenőrzések terén, főként a köteleknél, ahol sok kötelet ki kellett vonatnunk a használatból.

Munkahelyi rend fenntartása Általánosságban elmondható, hogy a munkahelyi rend fenntartásával a szigetelést végző vállalkozók esetében volt a legtöbb gond, a szigetelési hulladék és csomagolóanyaguk szétszóródása okozta a legnagyobb problémát. A problémát az csak súlyosbította, hogy a párhuzamos munkavégzések miatt a hulladékok szétszóródása az egyéb munkákat végzők számára is kellemetlenséget jelentett, hiszen a légmozgás folyamatosan hordta oda is, ahol mások dolgoztak és ilyen expozícióra nem számítottak. A womázás után a területet nem minden esetben takarították fel azonnal így a hulladék jelentősen felhalmozódott. Sajnos előfordult, hogy gátolták a tűzcsap megközelíthetőségét, amelyre azonnali intézkedést indítottunk.

Beszállással történő munkavégzés A beszállás során – amennyiben az nagy kiterjedésű fémfelülettel történő érintkezéssel járhat vagy erősen nedves környezetben – minden olyan villamos berendezést, melynél idegen potenciál megjelenése áramütés-veszélyt okozhat, csak leválasztó transzformátoron keresztül lehet táplálni. Beszállással járó tevékenységek esetén a beszállást végzőkön túl meghatározott számú figyelő személy(eke)t kell a helyszínen biztosítani, akiket/akiknek más feladattal megbízni nem lehet; legalább a beszállást végzőkével azonos jellegű és védőképességű védőeszközökkel, védőruházattal kell ellátni; folyamatos kapcsolattartást kell biztosítaniuk a beszállókkal (pl.: élőszó, jelző kötél, rádió), illetve képzettnek, képesnek, alkalmasnak és felszereltnek kell lenniük a mentési feladatok ellátására; Veszélyes készülék elsődleges megbontására(EBK kritikus tevékenység!!!) való felkészülésnél (JSA!!!) figyelembe kell venni azt, hogy az üzemeltető milyen mértékig inertizálta a készüléket, használható-e szűrőtípusú légzésvédő vagy csak izolációs.