Szám- és színszimbolika Rogier van der weyden: a hét szentség oltára c. Festménye példáján 2013. Németh Kati
Hét Szentség oltára 1445-50 Oil on panel, 200 x 97 cm (középső panel), 119 x 63 cm (oldal panel,) Szépművészeti Múzeum, Antwerpen Á .
Jelenleg az antwerpeni Szépművészeti Múzeumban megcsodálható Ez a festménye nem a legismertebb, de az egyik legkülönlegesebb, témaválasztásában, és annak megvalósításában. A triptychon a címerek tanúsága szerint Jean Chevrot megrendelésére készült, aki a burgundi udvar befolyásos embere volt, később püspök. 1440-45 között Jelenleg az antwerpeni Szépművészeti Múzeumban megcsodálható Méretei: középső tábla 200x97 cm, oldalszárnyak 119x 63 cm. Marosi Ernő írja A középkor művészete c. munkájában:” A Hétszentség oltár perspektivikus betekintés egy nagy katedrális belsejébe, a Keresztre feszítés jelenetével, és az Oltáriszentség felmutatásával a fő-hajóban, a többi szentség kiszolgáltatásával a szárnyakon ábrázolt mellékhajók kápolnáiban.” Egy gótikus katedrális középhajójában, melyet sokan a brüsszeli St. Gudule templomnak vélnek, emelkedik a valóságos Keresztfa a megfeszített Krisztussal. Jelen vannak: A fájdalomtól összeroskadó Mária, akit János evangélista segít. Az előtérben Mária Magdolna zokog, /kissé hátrább/ a két másik Máriával. Hátul, a szentély rekesztő előtti oltáron a pap felmutatja Az ostyát, míg a templomban járnak- kelnek a hívek. Ez a középső tábla jelenete az oltáriszentség / eucharisztia/ allegóriája.
Bal oldali szárny: a keresztelés, bérmálás és gyónás szentségének epikus ábrázolása a templom oldalhajójának kápolnáiban. Jobb oldali szárny: a pappá szentelés, házasságkötés és az utolsó kenet szentségének jeleneteit látjuk a templom kápolnáiban. A szentségeket , ha sorba vesszük: 1. keresztség 2. bérmálás 3. bűnbánat /gyónás/ 4. oltáriszentség /eucharisztia/ 5. papi fogadalom 6. házasság 7. betegek kenete Továbbiakban ezt a 7-es számot vesszük nagyító alá. A bibliában a legtöbbször előforduló /433/ szám. Nem ellenőriztem. Okát azzal magyarázza a biblia-kutató, hogy a HÉT--- az isteni tökéletesség /atya, fiú, szentlélek/ és a világ teljességének /tűz, víz, levegő, föld/ az egésze, összege. Így vált szent számmá. Ennek néhány példája a bibliából, a 433-ból: a teremtés 7. napja Jákob 2x7 évet szolgál Ráhelért /Izrael 12 törzse/ József álomfejtése /7szűk és 7 bő esztendő/ 7 főbűn 7 kívánság a Mi atyánk imában 7x szólal meg Krisztus a kereszten
A 7-es szám használata bekerült az életünk szinte minden területére. Gyermekkorunk meséi: Hapci, Kuka, Morgó…….a törpék. Hétmérföldes csizmában jár a főhős, Hét határon keresztül, Hetedhét országban, legyőzni a Hétfejű sárkányt Nyelvünk nemcsak számnévként használja a HÉT szót, hanem az időmérés egységeként is. Egy év 52 HÉT. Történelmünk is szolgál példákkal: 7 magyar törzs, --vezér 7- szilvafás nemes Irodalmunk csodás példái: Móricz Zs. : Hét krajcár c. József A.: A hetedik c. költeménye A zene /kedvencem/ fukarkodik ugyan, : az alaphangsor 8 hangját az abc 7 betűjével jegyezzük, az első és utolsó a „C” Haydn oratóriuma: Krisztus hét szava a keresztfán. Schubert 7 szimfóniát hagyott ránk, legtöbbször emlegetett mégis, ami nem készült el, a Befejezetlen sz. Gondoljunk csak a Göncölszekérre: hét csillag És a szivárványra, amelynek hét színét látjuk. A XV. sz.-ban a szentségeket a szivárvány hét színével azonosították, bár ezt a művészek igen gyakran figyelmen kívül hagyták. Ezek után a címben is szereplő színek szimbolikájáról fogok beszélni.
Gyónás, piros: az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, Egy szín számtalan jelentésű lehet, attól függően, hogy milyen társadalom, vallás, idő, kor az eredője. Tehát a kultúrák a színekhez különböző jelentéstartalmat kapcsoltak. Van der Weyden festményén a szentségek jelenetei fölött különböző színű /ruha, test, / angyalokat látunk lebegni. Vegyük sorra: Keresztség, fehér: az öröm és vigasság hordozója, a feltámadás színe, szüzesség, béke kifejezője /Noé galambja, parlamenterek zászlója/ Bérmálás, sárga: az örök fény, a hatalom, a közvetítés Isten és emberek között jelképe, a világos, vagy aranysárga a hit és jóság szimbóluma Gyónás, piros: az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. A pappá szentelés, lila: a keresztségben az egyházi törvények, az autoritás,/a papok megszentelt tekintélye/, az igazság a várakozás+stb. kifejezője. Házasság: kék: az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság a végtelenség szimbóluma. A kereszténységben az angyalok és Szűz Mária színe. Betegek kenete, fekete: a világtól való elfordulást, az alázatot is kifejezi, a papok, bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották. A kereszténységben egyrészt a halál és gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
Hét Szentség oltára 1445-50 Oil on panel, 200 x 97 cm (középső panel), 119 x 63 cm (oldal panel,) Szépművészeti Múzeum, Antwerpen Á .
Hét Szentség oltára 1445-50 Oil on panel, 200 x 97 cm (középső panel), 119 x 63 cm (oldal panel,) Szépművészeti Múzeum, Antwerpen Á .
Ne örülj oly nagyon, Rogier, a dicsőségnek, Most visszatérek a festőhöz egy őt idéző verssel, melyet Domenicus Lampsonius írt, és Weöres Sándor fordított. Ne örülj oly nagyon, Rogier, a dicsőségnek, Hogy amit festettél, ellenáll az időnek; Van sok szép látomány, méltán érdemli mind, Ész-korszakunkban is, hogy üljön a festőnek, s ki valóban eszes, mindent értőn tekint. Ily nagy a festészet: a veszélyre legyint, Nem fél a brüsszeli törvényszéktől, ítélhet, Jóra törekedőt sohase félemít. Mért bolygatott ilyen emberi eszme téged, Hogy nyomorultakra testáld a keresményed, Nagy gazdagságodat, mit hozott ecseted, Megosszák éhezők, vigasztalan szegények? A földön itt hagyád dús örökségüket, Amelynek végzete múlás, más nem lehet; Ám szép festményeid, rád emlékeztetően, Ön-fényükben lakók, ragyognak az időben. 2013. k.nmeth