Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2017. március 8.

Az igazságszolgáltatás Bíróság OBH Büntetetés-végrehajtás Bírósági végrehajtás Ügyészség Közjegyző Nyomozó hatóság Ügyvédség BÜNTETŐJOGI JOGALKALMAZÁS MAGÁNJOGI JOGALKALMAZÁS

A bíróságok alkotmányjogi szabályozása Alaptörvény 25-28. cikk „A bíróság„ cím Alaptörvény „Szabadság és felelősség” cím (az igazságszolgáltatás alapelvei) 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

A bírói hatalmi ág főbb tevékenységei I. Igazságszolgáltatás II. Bírói jogalkalmazás egységének biztosítása III. A bíróságok igazgatása IV. Nyilvántartási, törvényességi beavatkozó tevékenység

I. Az igazságszolgáltatási tevékenység Feladata: jogvédelmi jellegű jogalkalmazás Tartalmilag = Vitássá tett vagy megsértett jogról, törvényben szabályozott eljárás során kötelező erővel való döntés. Fogalmi elemei szerint: Jogalkalmazás = a jog valóra váltásának közvetlen formája (egyedi ügy-elvont norma) Jogvédelmi jellegű = jogsértésekkel szembeni jogvédelem megadása, jogszerű állapot helyreállítása, jogsértések orvoslása A bírósági igazságszolgáltatás az ítélkezésben ölt testet.

Az igazságszolgáltatás és a bíróság - kizárólagosság? Az igazságszolgáltatás fogalmának tágabb és szűkebb értelmezése Szűk értelemben: kizárólag a bíróság által végzett speciális jogszolgáltatás, jogalkalmazás („az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának alapelve”) Tágabb értelemben: Az igazságszolgáltatás = a bírói jogvita eldöntés, ítélkezés (a bíróságokon)+ más állami szervek jogszolgáltató tevékenysége. Pl. közjegyző által lefolytatott egyes eljárások, jegyző birtokvédelmi eljárása, stb.

A bírói igazságszolgáltatás jellemzői Egyedi ügyben kikényszeríthető, kötelező erejű döntés születik Szervezetileg független szerv - a bíróság - hoz döntést. Az eljáró bíró függetlensége, mint alapelv. A hatalom korlátja: - a jogszabályoknak való alárendeltség.

II. Bírói jogalkalmazás egységének biztosítása, mint bírósági feladat Keretei: Jogegységi eljárás, jogegységi határozatok Cél: az ítélkezés szakmai irányítása Eljáró szerv: Kúria

III. A bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenység Cél: Szervezeti, személyi és tárgyi keretek biztosítása Megvalósulása: Központi szinten - Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - Országos Bírói Tanács (OBT) Helyi szinten - egyes bíróságok vezetői (elnök, alelnök…) + Bírói önkormányzati szervek (bírói testületek)

IV. Nyilvántartási, törvényességi beavatkozó tevékenység A tevékenység jellege: kifejezetten nem igazságszolgáltatás Cél: garancia nyújtása Pl.: cégek nyilvántartásának vezetése, ezzel kapcsolatos eljárások lefolytatása - Cégbíróság Cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása, ellenőrzése - Törvényszék

Az igazságszolgáltatás alapelvei Az alapelvek szerepe Csoportosítása - Szervezeti és eljárási (működési) alapelvek - Alkotmányjogi (általános) elvek és az egyes eljárásjogi szabályozások elvei

Az igazságszolgáltatás alkotmányjogi alapelvei 1. Az igazságszolgáltatás általánosságának elve (bírói monopóliumának elve) 2. A bírói függetlenség elve 3. A bírói jogvédelemhez való jog, a védelemhez és képviselethez való jog 4. A bíróság előtti egyenlőség és az igazságszolgáltatás egységének elve 5. A tárgyalás nyilvánosságának elve 6. A bírósági határozatok sajátosságának elv 7. A bírósági határozat elleni jogorvoslathoz való jog 8. A társasbíráskodás elve, valamint az ülnökrészvétel és egyenjogúságuk elve

Az előadáshoz kapcsolódó írásos tananyag: Petrétei József - Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Kodifikátor Alapítvány Pécs, 2014. 298-312. o.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus