A hatóság döntései

Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz A döntések lehetnek: Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt Végzés – eljárási kérdésekben dönt Ideiglenes intézkedés Egyezség jóváhagyása Hatósági szerződés Unió kommentár 202.oldal A hatóság döntéseit mutatja be a Ket. IV. fejezete. Az új törvényben jelentős koncepcionális, elnevezésbeli változás állt be, amely a hatósági döntések dichotómiáját valósítja meg a közigazgatási eljárásjogban. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

A határozat felépítése Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása A hatóság döntései közül nyilvánvalóan a hatósági határozat a legfontosabb. A határozat kötelező elemeit a törvény pontosan meghatározza, nagyon sok ilyen elemet tartalmazva. Ennek lényege, hogy négy fő része kell legyen egy határozatnak: a fejrészen és a záró részen kívül rendelkező rész, amely tartalmazza a hatóság döntését. Ugyancsak a rendelkező részben kell felhívni az ügyfél figyelmét a jogorvoslatra, tehát arra lehetőségre, amely eshetőlegesen az elsőfokú eljáráson túlmenően egy jogorvoslati eljárást megindíthat. A fennmaradó része a határozatnak az indokolási rész, amelyben a hatóság a rendelkező részben foglalt döntését részletesen köteles megindokolni, tehát a tényállást, fel kell sorolnia, hogy milyen bizonyítási eszközöket vett figyelembe a tényállás tisztázása során, valamint azokat a jogszabályokat, aminek alapján meghozta a rendelkező részben foglalt döntését. Bizonyos esetekben a fenti ún. alakszerű határozat helyett helye lehet egyszerűsített határozatnak is. Ilyen formájú határozat meghozatala lehetséges például, amikor a hatóság az ügyfél kérelmének egy az egyben helyt ad. Ilyen esetekben ugyanis az indokolás és a jogorvoslati tájékoztatás mellőzhető, feltételezve azt, hogy aki kér valamit a hatóságtól és azt megkapja, az feltehetően nem akar fellebbezni és különösebben az sem érdekli, hogy milyen indokok alapján hozta meg a kérésének megfelelő döntését a hatóság. Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

A határozat felépítése A rendelkező rész tartalmi elemei - a hatóság döntésével az ügyfél számára meghatározott jogokat és kötelességeket; - az ügyfél jogainak védelmét segítő tájékoztatást; - kikötéseket is tartalmazhat; - tájékoztatás a jogorvoslat, fellebbezés, keresetindítás lehetőségéről; - a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás; - a kötelezettség teljesítésének határnapja; - az eljárási költségek viselése; - tájékoztatás az esetleges fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesítéséről.

A határozat felépítése Az indokolás tartalmi elemei - a tényállás megállapítása, annak tisztázása; - az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítást, a mellőzés indokaival; - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyekre utalás; - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás.

A végzés Tartalmi elemei Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak Rendelkező rész tartalmazza - a döntést; - a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; - tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről. Indokolás Amikor nem az ügy érdemében születik a döntés, akkor november 1-jétől a végzés lesz a hivatalos elnevezés. A végzésnek is vannak törvényben rögzített kötelező tartalmi elemei, természetesen mindez jóval egyszerűbb, jóval kevesebb tartalmi elemet foglal magába, mint a határozat esetében. A dián láthatnak öt olyan végzésfajtát, amelyeket nyugodtan minősíthetünk a legfontosabb végzési fajtáknak, már csak azért is, mert ezek azok a végzések, amelyek önállóan megtámadhatók jogorvoslattal. - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; - a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. Zárórész: a határozat tartalmi elemei irányadóak

Az egyszerűsített döntés Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

Egyezség jóváhagyása Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek Speciális esete a határozatnak az egyezséget jóváhagyó határozat. Egyezséget csak akkor lehet kötni, ha ellenérdekű ügyfelek vannak az adott ügyben. A szomszédviták mellett ide lehet sorolni a kapcsolattartási ügyeket, amikor az elvált szülők a gyermek láthatásával kapcsolatban vitatkoznak a hatóság előtt. Ilyen esetekben a hatóság az ellenérdekű ügyfelek között megpróbál egyezséget létrehozni. Ha ez a kísérlete eredményre vezet, akkor az így létrejött egyezséget a hatóság határozati formában jóváhagyja, feltéve, ha az egyezség megfelel a dián látható négy feltételnek.

A hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán A hatóság oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Hatósági szerződést akkor lehet az ügyféllel kötni, hogy ha ezt jogszabály lehetővé teszi, és a kétoldalú megállapodás az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából egyaránt előnyös rendezését célozza. Ez gyakorlatilag nem más mint egy jogszerű alku a hatóság és az ügyfél között. Ha a hatósági szerződés létrejön, akkor fontos kérdésként merülhet fel, hogy mi van, ha bármelyik szerződést kötő fél (a hatóság is mulaszthat, ő is lehet szerződésszegő fél, ez nem egyoldalú határozat) nem teljesíti azt, amit a hatósági szerződésben vállalt. Ebben az esetben a jogkövetkezmények eltérnek attól függően, hogy az ügyfél vagy a hatóság követte el a szerződésszegést. Ha az ügyfél követi el a szerződésszegést, akkor a Ket. a hatósági szerződést egy végrehajtható jogerős hatósági határozatként fogja fel, azaz ebben az esetben úgy veszi, hogy nem történt meg az önkéntes jogkövetés és megindítja hivatalból a végrehajtási eljárást. Ha a közigazgatási hatóság szegi meg a szerződést, akkor az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, azaz a szerződésszegés kérdésében bíróság fog dönteni, közigazgatási per keretében. Bírói út A szerződés módosítása - az ügy szempontjából új tények merülnek fel; - a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét A közlés módjai: postai úton; személyesen írásban, vagy szóban; elektronikusan, illetve távközlési úton; hirdetmény útján; kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján; hatósági kézbesítő útján. Pontosan meghatározza az új törvény, szemben az elődjével, hogy a hatósági döntéseknél milyen közlési formák lehetségesek. A közlési forma jelentősége jól igazolható azzal, hogy attól az időponttól kezdve számítandók bizonyos határidők (elsősorban a jogorvoslattal kapcsolatos határidők), amikor az ügyfél kézhez veszi a határozatot, tehát értesül a hatóság döntéséről. Ezért nagyon fontos, hogy a közlést pontosan szabályozza a törvény. Nyolcféle közlési formát, módot ismer a Ket., a hagyományos postai úton keresztül néhány új elemig, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, de lehet akár a döntést személyesen is közölni. Postai úton történő közlés esetében egy kézbesítési vélelmet is felállít a törvény. Bizonyos esetekben, ha külön jogszabály megengedi, lehetővé válhat a jogerős határozat nyilvános közzététele is.

A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás A hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó közös szabályok Határozatnak minősül Kérelemre indult eljárásban, ha a hatóság elutasító döntést hoz, azt alakszerű határozatban kell közölni az ügyféllel Az adattartalomról, a kiállításról, továbbá a bejegyzés, javítás, módosítás, törlés módjáról jogszabály rendelkezik

A hatósági bizonyítvány Az ügyfelet érintő: adat, tény, jogosultság igazolására Közokirat, amelyet: -jogszabály ír elő, vagy kiadásának szükségességét az ügyfél valószínűsíti -a hatóság az ügyfél kérelmére illetve kivételesen hivatalból ad ki

A hatósági bizonyítvány Illetékességi okok (a 4 általános illetékességi ok mellett) Kiállítására olyan hatóság is illetékes: Melynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt, Területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy volt Nyilvántartása az adatot tartalmazza

A hatósági bizonyítvány Kiadását meg kell tagadni: kiadása jogszabályba ütközik az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg az ügyfél a hatósági bizonyítvány szükségességét nem tudja valószínűsíteni az ügyfél valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri

A hatósági bizonyítvány A bizonyítvány tartalmi kellékei: Eljáró hatóság megnevezése Ügyszám, eljáró ügyintéző megnevezése Döntéshozatal helye és ideje Kiadmányozó neve és beosztása

A hatósági igazolvány Törvény, kormányrendelet, vagy helyi önkormányzati rendelet írja elő Az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására A hatóság az ügyfél kérelmére adja ki Meghatározott alakban és adattartalommal megjelenő közokirat

A hatósági igazolvány Csak az ügyfélhez kötődő adatokra illetve jogosultságokra terjed ki, amelyeket rendszeres jelleggel igazol Jogszabályban meghatározott tartalmú bejegyzést csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet

A hatósági nyilvántartás Közhitelű adatbázis, amelyet: jogszabály rendszeresít, a jogszabályban előírt adatokat tartalmazza a hatóság hivatalból vezeti, karbantartja a hatóság az ügyfél kérelmére vagy hivatalból adatokat jegyez be, javít, módosít vagy töröl.