Bevezetés a jog- és államtudományokba 7. előadás A jogalkalmazás

A jogalkalmazás modelljei Jogkövetés Tudattalan Tudatos Instrumentális Jogalkalmazás Jogalkotás és jogalkalmazás megkülönböztetése – (voluntas és ratio) Kétféle típus: Hatósági (közigazgatási) Konfliktusos (bírósági – jogsértést, vagy vélt jogsértést feltételez)

A jogalkalmazás modelljei II. Háromféle jogalkalmazási modell a konfliktusos modellen belül Közvetítő Nem külsődleges, nem formális – nem élezi a konfliktus, belehelyezkedik a felek helyzetébe, nem személytelen, nem normatív, nem imperatív Bíró Eldönti a vitát Külsődleges, formális, személytelen, normatív, imperatív Adminisztrátor Nem normatív, de imperatív – pl. egy munka elnyerése, a „bécsi döntés”

A jogalkalmazás szakaszai Tényállás megállapítás Szabad bizonyítási rendszer Belső meggyőződésen alapul De később az indokolás korlátozza Bizonyítási teher is korlátozza Normák értelmezése Az értelmezés alanyok szerint Jogalkotói Jogalkalmazói Jogtudományi Az értelmezés eredménye Kiterjesztő Megszorító Helybenhagyó Az értelmezés módszerei Nyelvtani Logikai Rendszertani Történeti Teleologikus

A jogalkalmazás szakaszai II. A határozathozatal Logikai szillogizmus Minden ember halandó Szókrátész ember Szókrátész halandó Azért nem használható a gyakorlatban, mert a tények nem állnak készen, a normákat pedig értelmezni kell. A jogalkalmazás 99,9%-a épp az egyediesített propozíciók felállításából áll

Egyes eljárások Jogi eljárásokban a jogi normák alkalmazása történik Jogalkalmazást csak az arra felhatalmazott szervek végezhetnek A jogi eljárások szankciókkal zárulhatnak Eljárásjogok: az eljárások részletes leírását tartalmazzák, benne a felek jogaival és kötelezettségeivel. Jellemzően az egyes eljárásokat azok tipikus lezajlásának sorrendjében tartalmazzák Minden arra fut ki, hogy az eljárásban részt vevők kifejthessék a nézeteiket, kiderüljön az „igazság” Alapelvek: törvény előtti egyenlőség, nyilvánosság, tájékoztatáshoz, jogorvoslathoz való jog.

Közigazgatási eljárás Alapeljárás Ügyfél kérelmére Hivatalból Hatáskör és illetékesség vizsgálata Tényállás tisztázása Határozathozatal 30 napon belül – ebbe kell beleférjen pl. a társhatóságok megkeresése, nyilvántartások vizsgálata, tanúk meghallgatása Határozat: a hatóság érdemi döntése Határozat részei: bevezető rész, érdemi döntés, indokolás Jogorvoslati eljárás (fellebbezés és bírósági felülvizsgálat) Végrehajtási szakasz

Büntetőeljárás Asszimetrikus A közösséget ért sérelem orvoslása a „filozófiai” célja: az állam büntetőhatalmának érvényesítése Nyomozati szakasz Nyomozás elrendelése Nyomozati cselekmények Gyanúsítás Lezárása: iratismertetés Ügyészi szakasz Vádat emel, (vádiratot nyújt be), vagy visszaadja pótnyomozásra, esetleg elejti Bírósági szakasz Tárgyalás előkészítése (pl. illetékesség vizsgálata) Első fokú eljárás (sajnos gyakran a nyomozati anyag újrafelolvasása) Határozat: ítélet, vagy végzés. Ítélet: a per érdemében: a bűnösség kérdéséről dönt. Végzés – megszünteti a pert A végzés az általános forma: a bíróság minden cselekedete végzés formájában manifesztálódik. Indokolás: tényállásmiért ez (pl. milyen bizonyítékokat fogadott el a bíróság, és miért, másokat miért nem), a jogszabályokat miért így értelmeztük (itt van szó a „precedenskövetésről is) Kétfokú fellebbezés Jogerő Rendkívüli jogorvoslat a jogerős döntés ellen: Kúria Perújítás (új tény, vagy bizonyíték) Felülvizsgálat (a jogszabálysértés esetén)

Polgári eljárás Szimmetrikus – az alperes és a felperes teljesen egyenrangúak Kereseti kérelemmel indul (keresetlevél) – meg kell mondani, mit kérünk, milyen tényekre alapítottan és milyen jogszabályokra hivatkozva; nincsen jogalaphoz kötöttség, és többféle jogalapot is meg lehet jelölni – ez jelenleg a polgári eljárás egyik legnagyobb rákfenéje Tárgyalás előkészítése (okiratok beszerzése, stb.) Tárgyalás A bizonyítás a felek feladata. A főszabály: aki állít az bizonyít. Itt is szabad bizonyítás van. Jellemzően folytatólagosan, kihagyásokkal folynak a tárgyalások Határozat: ítélet az érdemben, ügydöntő végzés (pl. felfüggesztő, vagy megszüntető) ha az ügyet eldöntik, de a kereseti kérelmet nem bírálják el.

Laikus részvétel Common law: esküdtszék Nálunk: ülnöki rendszer Egyesbíró és tanács – az ülnök a tanács tagja Polgáriban igen ritka, (pl. munkaügyi perek) büntetőben gyakoribb A laikus részvétel okai Demokratikus elv Függetlenség védelme Külső (nem szakbarbár) „szem” Szakmai szempont bevitele Több szem többet lát A polgári ügyszakban a nyilvános tárgyalás visszaszorulóban van – ezzel együtt az ülnöki rendszer is.