dr. Molnár TamásKözjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató – DE-ÁJK Marton Géza Doktori Iskola Közjegyzői nemperes eljárások I.: A hagyatéki eljárás október 05. Ⓒ

Történeti áttekintés éves történelem- Közjegyzőség létrejötte: november 27. Polgári közjegyzőség létrejötte:1875. Állami közjegyzőség időszaka: Polgári, latin típusú közjegyzőség visszaállítása

A közjegyző jogállása I. „Kicsoda” a közjegyző? - Jogász: 330 közjegyző (angolszász- kontinentális jogrendszer) - Hatóság és Hivatal: közjegyzői iroda - Egyéni vállalkozó: tevékenysége után adózik - Hivatalos személy: Büntető törvénykönyv 459. § (1) bek. 11. – bűncselekmény súlyosabb minősítése! Ki lehet közjegyző? -magyar állampolgár, -az országgyűlési képviselők választásán választható -egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, -jogi szakvizsgát letette, -legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol (vagy bírói-ügyészi-ügyvédi-jogtanácsosi) -nem áll gondnokság hatálya alatt. 3

A közjegyző jogállása II. közjegyző – bíró – ügyvéd összehasonlítása különbségek: kinevezés-megbízás, díj-illetmény, magán- állami tevékenység, pártatlanság – fél képviselője, közös jellemzők: jogi tevékenység – jogalkalmazók közjegyző „kétarcúsága”: de inkább bírói szerep! 4

A közjegyző jogállása III. 1. Közhitelesség: az állam közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy ennek segítségével pártatlan jogszolgáltatást nyújtsanak. Közhitelesség = valódiság vélelme, meg lehet bízni a közokirat, közhiteles nyilvántartás tartalmában, ellenkező bizonyításig igaznak kell őket tekinteni! Pl.: Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása 2. A közjegyző eljárási kötelezettsége: Pozitív megközelítés: illetékességi területén kötelező eljárnia, helyszínen is! Negatív megközelítés: illetékességi területén kívül nem járhat el 5

A közjegyző jogállása IV. 3. Függetlenség: a közjegyző eljárása során csak a törvénynek van alávetve és nem utasítható, beleegyezése nélkül nem helyezhető át. Függetlenség biztosítéka: eljárásaiért járó ellenérték, díj, melyet miniszteri rendelet határozza meg Más kereső tevékenység tilalma Kivételek: tudományos, művészeti, irodalmi, oktatói, műszaki alkotó, sporttevékenység, mediátori, választottbírói tevékenység 6

A közjegyző jogállása V. 4. Pártatlanság: a közjegyző eljárása során egyik felet sem képviseli, pártatlan jogszolgáltató (kivételek – adásvételi szerződés) 5. A közjegyző felelőssége: a Polgári törvénykönyv szabályai szerint (Ptk. 6:549 § (2) bekezdés) korlátlan, azaz teljes vagyonával felel a tevékenysége körében okozott károkért. (korlátlan felelősség elve) Pl: rossz, hibás végrendelet 7

A közjegyző díjazása 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról Állami költségvetési terhet nem jelen, viszont adóbevétel! A közjegyzői munkadíj nem tekinthető a szolgáltatás árának! Nem ár, mert nem megegyezés eredménye, hanem jogszabály határozza meg Valamennyi közjegyzőnél azonos díj (Sopron – Debrecen) Minimális eltérések lehetnek, ügyérték szerinti vagy „óradíjas” EU-n belül eltérő díjrendszer: Németország: teljesen kötött, Románia: minimális díj, Ausztria: maximális díj volt, Hollandia esete: versenytorzító hatást eredményezett a kötött díjazás megszüntetése Munkadíj, költségátalány, készkiadások 8

A közjegyzői eljárások közös jellemzői I. Jogszabályi háttér: -Főszabály a Polgári Perrendtartás szabályainak alkalmazása Főbb törvények: I.1.A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény II.2.A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény III.3.Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény IV.4.A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény V.5.A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. Törvény + végrehajtási rendeletek 9

A közjegyzői eljárások közös jellemzői II. -A közjegyző nem járhat el magánmegbízás alapján, eljárási felhatalmazása a kinevezéséből ered, mely közjogi viszonyt terem a felek és a közjegyző között! -Kérelemre jár el – mint a bíróság – „eljárást megindító beadvány” új szabály: okiratszerkesztési kérelem -Hatósági jellegű tevékenység -Nemperes eljárások: egyszerűsített, gyors, költséghatékony 10

A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú (Kjnptv. 1 § (2) bekezdés) Részletes szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény tartalmazza Határozatot hoz, mely a járásbíróság végzésével azonos hatályú (fellebbezés mutatja!) Elektronizáció megjelenése: az okiratok terén várható növekvő szám (Franciaország: adásvételi szerződések nagy része) fizetési meghagyásos eljárás, e-nyilvántartások vezetése A közjegyzői eljárások közös jellemzői III. 11

Hatósági – bírósági - jellegű Hagyatéki eljárás Előzetes bizonyítás Igazságügyi szakértő kirendelése Értékpapírok és más okiratok semmissé nyilvánítása: kályha! Fizetési meghagyásos eljárás Európai fizetési meghagyásos eljárás Végrehajtás elrendelése Tanúsítás más EU tagállamban való végrehajtáshoz Bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése Nyilvántartások vezetése Élettársi nyilatkozatok nyilvántartása: nincs öröklés jogi hatása! „belső meggyőződés”! Hitelbiztosítéki nyilvántartás (gépjármű) Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása Végrendeletek Országos Nyilvántartása gkZony – Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása Zálogjogi nyilvántartás Okiratszerkesztési és egyéb tevékenységek Cégeljárás: cégalapítás, cégmódosítás Megőrzési ügyek: Letét, végrendelet Ügyleti okiratok Szerződések, egyoldalú jognyilatkozatok Ténytanúsító okiratok: Másolathitelesítés Aláírás hitelesítés Egyéb jogi jelentőségű tény tanúsítása (facebook, sms) Közhiteles nyilvántartás tartalmának tanúsítása A közjegyzői nemperes eljárások 12

Hagyatéki eljárás I. Régi elnevezése: örökösödési eljárás – bírósági hatáskör volt, ma már közjegyzői hatáskör! Jogszabályi háttér: -- a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény, -- a polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény -- az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény NEM alkalmazható! Az örökléssel kapcsolatos kérdések tisztázására és rendezésére szolgáló nemperes eljárás, amely inkább peres eljáráshoz hasonló (pl: tárgyalás) Célja: -- a hagyaték átadásáról való döntés melyről a közjegyző végzést hoz, vagyis hogy a hagyatékba tartozó vagyon kit és milyen jogcímen illet meg, valamint kit és milyen kötelezettség terhel -- permegelőző, perelhárító szerep! – mediációs lehetőségek 13

Hagyatéki eljárás II. Jelentősége: --1.”ipso iure” öröklési rendszer miatt lehetőséget biztosít az örökléssel kapcsolatos kérdések rendezésére (pl: egyezség kötése, visszautasítás) --2. garanciális szerep: közhiteles nyilvántartások átvezetése, állami bevétel biztosítása (öröklési illeték) – nagyobb bevétel, mint a bírósági illeték! A hagyaték átadása az öröklést „csak” tanúsítja, nincs öröklési jogot keletkeztető hatálya! (deklaratív és nem konstitutív) Az öröklési igények – mint a tulajdoni igények – nem évülnek el. 14

Hagyatéki eljárás III. Kétlépcsős eljárás: 1. Jegyzői szakasz: közigazgatási eljárás – leltárelőadó (Igazgatási ügyintézők!) elkészíti a leltárt – fontos eljárási szakasz! 2.Közjegyzői szakasz: a közjegyző megállapítja a tényállást, felmerülő jogi kérdések tisztázása: a hagyaték állaga, az örökösök személye, az öröklés jogcíme 15

Hagyatéki eljárás IV. Hogyan indul a hagyatéki eljárás? 1. Haláleset bejelentése: halottkém jelentése a jegyzőnek: halottvizsgálati bizonyítvány 2.Leltározás: A jegyző illetékessége: az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye (Hetv. 4. § 1 bek. a. pont) A jegyző bejelentéstől számított 8 napon belül megindítja a leltározást és 30 napon belül elkészíti a leltárt. A leltározás időpontjáról értesítés („idézés”) nyomtatvány kitöltése: - vagyontárgyak összeírása, értékük meghatározása (AÉB) - nem jelenti minden egyes vagyontárgy összeírását, ,- Ft feletti! - leendő örökösökre vonatkozó személyi adatok, van-e végrendelete? Közigazgatási eljárás és polgári nemperes eljárás szabályai együttesen érvényesülnek 16

Hagyatéki eljárás V. 3. Biztosítási intézkedés: a hagyatéki vagyontárgyak veszélyeztetése esetén azok megóvására irányul – zár alá vétel pl: lopás ellen, romlandó dolgok, állatállomány Jegyző és a közjegyző is elrendelheti 17

Hagyatéki eljárás VI. 2. A közjegyzői szak Közjegyző illetékessége: (Hetv. 4 § (1) bekezdés) a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, b) az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, c) örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, d) a hagyatéki vagyon fekvésének helye, e) MOKK kijelölése Leltár beérkezését követően: hagyatéki ügy megvizsgálása (végrendelet beszerzése, megkeresések) – tárgyalás előkészítése 18

Hagyatéki eljárás VII. A hagyatéki tárgyalás Leltár megérkezését követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen. (Peres eljárásban: 4 hónap) A közjegyző hivatalos helyiségében, de helyszínen is lehet! Idézés: tárgyalási határnap, tájékoztatási kötelezettség (több oldal vs. egy oldal) 19

Hagyatéki eljárás VIII. – A hagyatéki tárgyalás menete Hagyatéki tárgyalás érzelmi oldala: hozzátartozó elvesztése, családi konfliktusok, „sebek” felszakítása Hagyatéki tárgyalás gazdasági oldala: vagyontárgyak-pénz megszerzése A közjegyző megnyitja a tárgyalást, megállapítja, hogy a felek megjelentek- e, szabályszerű volt-e az idézés (TEK) (bv intézet - fogvatartott) Tárgyalási etikett megtartása – rendfenntartás, „csak akkor beszélhet, ha felszólítják” – pénzbírság! A tárgyalás nyilvános, bárki részt vehet! (Svéd állampolgárok) – zárt tárgyalás elrendelésére van lehetőség Jegyzőkönyvvezetés kötelező: hangfelvétel vagy „diktálás”. A közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. (Hetv. 69. § (1) bek.) A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a) a hagyaték átadásához szükséges tényállást, b) az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint c) azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. (Hetv. 70 § (1) bek.) 20

Hagyatéki eljárás IX. – A hagyaték átadása Az öröklésben érdekeltek lehetőségei: --Végintézkedésen alapuló öröklés --Törvényes öröklés rendje --Visszautasítás --Élők közötti jogügylet – az örökrész „átengedése” ingyenesen vagy visszterhesen az öröklésben érdekelt részére - a közjegyző végzéssel jóváhagyja az egyezséget --Osztályos egyezség 21

Hagyatéki eljárás X. – A hagyaték átadása Részhagyaték átadás Teljes hatályú hagyatékátadó végzés Ideiglenes hatályú (hagyatéki per) : a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani a bíróságon, majd 8 napon belül igazolni a közjegyzőnél a per megindítását. Különleges eljárások: Póthagyatéki eljárás, Öröklési bizonyítvány – Európai öröklési bizonyítvány kiállítása Hagyaték átadása tárgyalás tartása nélkül A tárgyalás befejezése: tárgyalás elhalasztása, felfüggesztés, érdemi döntés: hagyatékátadó végzés vagy megszüntető végzés 22

Hagyatéki eljárás XI. – jogorvoslat I. Fellebbezés: A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. [Hetv § (1) bekezdés] A közjegyző székhelye szerinti törvényszék bírálja el – devolutív – átszármaztató hatály! 15 nap, halasztó hatálya van a végrehajtásra Határozat kijavítása Határozat kiegészítése Tárgyalás kitűzése iránti kérelem 23

A hagyatéki eljárás megismétlése A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el. [Hetv § (1)] 1 éven belül Közjegyző bírálja el – nem devolutív hatályú (nem fellebbviteli hatály) Rendkívüli jogorvoslat: dönteni kell a megengedhetőség kérdésében Felülvizsgálat : év január 1-ig hagyatékátadó végzés ellen Perújítás: a közjegyző által jóváhagyott egyezség ítélet hatályú, ellene van perújításnak helye! Hagyatéki eljárás XII. – jogorvoslat II. 24

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET