A TÁPANYAG ELLÁTÁS KÉRDÉSEI SZERVES ÉS MŰTRÁGYÁK

A növénytermesztés alapját mindenkor a termőhely talajának tápanyag-szolgáltató képessége jelenti elsődlegesen. Annak felismerése, hogy a minimumban levő tápanyagok vissza- pótlásával valamely talaj termékenységi foka növelhető, megteremtette a szántóföldi termelésben is a korábban nem remélt hozamok állandósítását. Koltay Á. Koltay Á.

Homérosz (Kr.e. XI. szd) az Odüsszeiában pontos leírást ad a hős ithakai hazatéréséről és találkozásáról hű kutyájával Argosszal, aki “ … ott nyúlt el - kertajtó mellett, öszvérnek, ökörnek bő trágyájában, mit mind odahordtak Odüsszeusz szolgalegényei, hogy trágyázzák nagy szántóját”. A trágya és a trágyázás első írásos megjelenése

Jan Baptista van Helmont (1635) cserepes fűzfakísérlete Az első tudományos precizitással elvégzett növényélettani analitikai kísérlet, amely ugyan eredménytelen volt, mégis egy korszak kezdetét jelentette.

A növényi életfeltételek klasszikus hordó modellje Liebig a fejlődés szintjét egy olyan hordóként ábrázolta, amelynek dongái eltérő magasságúak. Tézise szerint a növényi növekedés és fejlődés szintjét a minimumban lévő szükséges tápanyagok szintje határozza meg.

Liebermann Leó 1881-ben alapítója, majd egyben első igazgatója volt az M. Kir. Chemiai Intézetnek. Az intézet kiterjedt talaj- és terményvizsgálatokat végzett. Tápanyag- ellátási kísérleteket állított be, továbbá 1885-től elsőként az országban talajvizsgálatokra alapozott műtrágyázási szaktanácsot is adott.

Néhány szántóföldi növény tápanyagigénye kg/t

A tápanyagellátás és a szemtermés korrelációja (Forrás: Sillampää 1971) NövényfajKorrelációs koefficiens Őszi búza 0,712 Őszi árpa0,634 Rozs0,686 Zab0,575 Kukorica0,785 Triticale0,611

Műtrágyafelhasználás Magyarországon, Forrás: MTA TAKI

Az agrár GDP alakulása Magyarországon, 1939=100% Forrás: KSH

Műtrágyák Nitrogén műtrágyák: (szilárd) Ammonsalétrom (34%) Pétisó NH4NO3+ CaCO3 (24%) Ammónium szulfát (NH4)2SO4 (kokszgyártás mellékterméke) (20%) Mészsalétrom Ca(NO3) első lugosít Karbamid (CO(NH2)2 (46)%

Nitrogén műtrágyák: (folyékony) Cseppfolyós ammónoa (NH3) (82,3) Vizes ammónia (szalmiákszesz) (20- 25%)

Foszfor műtrágyák egyszerű szuperfoszfát Ca(H 2 PO 4 )2.H 2 O+CaSO % P 2 O 5 koncentrált szuperfoszfát Ca(H 2 PO 4 )2.H 2 O 36-48%P 2 O 5 Kálium műtrágyák kálium-klorid (KCl+KCl.NaCl) 38-40% K 2 O kénsavas kálium (K 2 SO 4 )

Istállótrágya Híg trágya A híg trágya nem tekinthető szennyvíznek, értékes trágyaanyag, amelyet a növénytermesztésben kell felhasználni. Természetesen az egyes telepek trágyái között lényeges különbség is van. A szervesanyag-tartalom átlag 6 kg/m3, de ebben is nagy lehet az eltérés. A számítások alapjául tekinthető értékek a következők: nitrogén 0,8-2,6 kg/m3, foszfor0,3-1,2 kg/m3, kálium0,9-2,3 kg/m3, szervesanyag5,9-31,2 kg/m3. Hangsúlyozni kell, hogy a tápanyagtartalom csak helyi vizsgálatokkal állapítható meg pontosan. Ezért a közölt átlagértékek csak tájékoztató jellegűek.

A szerves trágyák tápanyagtartalma jóval alulmarad a műtrágyákéhoz képest, ezért jelentősen nagyobb mennyiségeket kell kijuttatni belőlük. A nagy állatlétszámú specializálódott állattartó gazdaságokban a különböző szervestrágyák (istálló-, ill. hígtrágya, trágyalé) pedig olyan mennyiségben képződnek, hogy gyakran problémát okoz az elhelyezésük. Túlzott mértékű kijuttatásuk pedig környezetszennyező hatású lehet. A 49/2001. (IV. 3.) - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló - Kormányrendelet ( Nitrát direktíva ) alapján ezért a szervestrágyával, szennyvízzel és szennyvíz iszappal éves szinten kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket.