Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1
2
1. előadás tartalma Ajánlott irodalom, számonkérés módja
Az agrokémia tárgya, A fenntartható gazdálkodás alapelvei Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai 2 2
3
Az agrokémia története
Albert Thaer: humusz elmélet 3 3
4
Mi szükséges a növény számára?
200 éve… Háromnyomásos gazdálkodás 4
5
Justus von Liebig 5 5
6
A trágyázás és a tápanyaggazdálkodás fogalma
A termést meghatározó tényezők A fenntartható gazdálkodás alapelvei 6 6
7
Nemzeti agrár és környezetvédelmi program (1999)
Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek 7 7
8
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából
8 8
9
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából
9 9 9
10
Az agrártermelés értékelési szempontjai
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Az agrártermelés értékelési szempontjai Lejtőkategóriák 100 pontos talajértékszám Aranykoronaérték Talajtípus, altípus Fizikai talajféleség Vízgazdálkodási tulajdonságok Talajkémhatás Szervesanyagkészlet Termőrétegvastagság 10 10 10
11
Környezetérzékenység értékelési szempontjai
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Környezetérzékenység értékelési szempontjai Talaj Fizikai talajféleség Talaj kémhatása A talaj szervesanyag készlete Erózió mértéke Agyagásvány minőség Víz Vízvédelmi területek Élővilág pl. Természetvédelmi területek Felszíni vizek parti sávjai Nemzetközi jelentőségű madárélőhely 11 11 11
12
Környezetérzékenység értékelési szempontjai
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Környezetérzékenység értékelési szempontjai 12 12 12
13
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából
13 13 13
14
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából
14 14 14
15
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából
15 15 15
16
A műtrágyafelhasználás alakulása
16 16
17
Műtrágya-felhasználás 1996-2011
1 ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó felhasználás (N, P2O5, K2O) t/ha 17
18
A termés alakulása 18 18
19
A búza és kukorica termése 1996-2011
Átlagtermés t/ha 19
20
A műtrágyafelhasználás és a termés alakulása
Pozitív és negatív tápanyagmérleg hatásai 20 20
21
21 21
22
22 22
23
23 23
24
24 24
25
A trágyázás környezetkárosító hatásai
1. kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Melyik tápelemből adnak többet általában és miért? Optimális N adag megfelelő K kevés K termés K hiány N adag Ábra: A termés nagysága különböző K ellátottságnál optimális N adagok mellett 25 25 25 25
26
A trágyázás környezetkárosító hatásai
kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Ehrenberg: Mész-káli törvény Ehre 26 26 26 26
27
A trágyázás környezetkárosító hatásai
2. A talajsavanyúság fokozódása Talajsavanyúság fő okai Podzolos talaj 27 27 27 27
28
Példák talajparaméterekre az agráralkalmasság értékeléséhez
28 28
29
Példák talajparaméterekre az agráralkalmasság értékeléséhez
29 29
30
A trágyázás környezetkárosító hatásai
2. A talajsavanyúság fokozódása Savanyító hatású műtrágyák A savanyító hatás okai 30 30 30 30
31
A trágyázás környezetkárosító hatásai
3. a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése Blue baby szindróma 31 31 31 31
32
A trágyázás környezetkárosító hatásai
4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja. Eutrofizáció fogalma Melyik a limitáló ion? A szennyezés fő forrása 32 32
33
A trágyázás környezetkárosító hatásai
4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja. 33 33
34
2. előadás tartalma példa mérlegszámításra
A növények kémiai összetétele Takarmányvizsgálatok A növényi tápelemek A növényi tápelemek osztályozása A növények tápelemigénye a tenyészidőszak különböző szakasziban 34 34
35
Táblázat egyszerű mérlegszámításhoz
Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha 35 35 35
36
36 36 36
37
Kulturnövények víztartalma
NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZ VÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár) 75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár 14-15 Réti széna, lucernaszéna 15-16 Burgonyagumó 75 Tök, uborka 85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper) 80-85 Kukoricaszem 15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai 12-15 37 37
38
Hamutartalom meghatározás 550 oC-os izzítással
38 38 38
39
Kulturnövények hamutartalma
39 39
40
nélkülözhető ballasztanyagok
Hamu alkotórészek hamu nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek tápelemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb P,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo Na, Cl, Si 40 40
41
Szervesanyag tartalom
a növényben előforduló szerves vegyületek csoportosítása 41 41
42
Szervesanyag tartalom
42 42
43
Szervesanyag tartalom
43 43
44
Szervesanyag tartalom
44 44
45
Szervesanyag tartalom
45 45
46
Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban
burgonya 46 46
47
Takarmányvizsgálatok során mért jellemzők
47 47
Hasonló előadás
