Transzferárak Piaci ár vs holding stratégia 12014/2015. IILakatos Mária

OECD szabályozás  A OECD irányelvek legfontosabb tétele a szokásos piaci ár elve (Arm’s length principle), amelynek alkalmazást minden vizsgálat alá eső ügyletben előírja és következőképpen definiálja:  „Független vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott szokásos ár, amelyet a piaci kereslet és kínálat határoz meg, és amely ár meghatározott termék/szolgáltatás adott feltételek teljesülése mellett érvényes. Amennyiben e feltételek nem egyeznek meg, az árszint ettől eltérő lehet, pl.: mennyiségi különbség, eltérő szolgáltatási időtartam esetén, stb.” 22014/2015. II

3 1. Ki a transfer pricing alanya? Azon vállalatok vagy személyek, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy személlyel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre. 2014/2015. II Lakatos Mária

4 MI HATÁROZZA MEG? Tao. tv. 4. § (1) bekezdés 23. pont, 18. § kettős adóztatás elkerüléséről szóló bilaterális egyezmények (Tao. tv. 1. § (4) bekezdés) 15 napon belül be kell jelenteni!( és ki) Kapcsolt vállalkozás 2014/2015. II

Lakatos Mária 5 … ha valamely társaság közvetlenül, vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik Gt. Kapcsolt vállalkozás – Tao. tv. ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint ötven százalékával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik 2014/2015. II

Lakatos Mária Meghatározó befolyás 62014/2015. II

Lakatos Mária Elemzési stratégia  A szokásos piaci ár meghatározás azért fontos kérdés, mert ezen meghatározott ártól való eltérés esetén van joga az adóhatóságnak megállapítást tenni, korrekcióra kötelezni az adózót és megfizettetni vele a adókülönbséget, illetve az adóbírságot.  Az irányelvek az alábbi elemzési stratégiát irányozza elő:  -termék, szolgáltatás jellemzői  -funkcionális elemzés  -szerződésben meghatározott feltételek  -gazdasági körülmények  -üzleti stratégiák 72014/2015. II

Lakatos Mária Ármeghatározás  Egy konkrét termék piaci árának meghatározása azonban még így számos kérdést vett fel. Például mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyek nem rendelkeznek piaccal (speciális gépek, berendezések, apport), vagy regionálisan teljesen mások az adott feltételek. Ugyanígy kiragadható példa akár az FMCG világából: egy prémium kategóriás szappan és a nagykerekedelmi láncok úgynevezett „saját márkás” termékei között igen nagy ár és még nagyobb minőségi különbség van, ezért bár mindkettő szappan, de nem összehasonlítható termékek szokásos piaci ár szempontjából 82014/2015. II

9 Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében? A B Eladás 100 -ért STK előállítási költsége: anyagkészlet 20 közbenső eredmény Külső félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. Eladás külső félnek 110-ért. 2014/2015. II Lakatos Mária

10 Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság Bevétel100 Költség 80 Profit 20 Adó 3 Adózott eredmény 17 B társaság Bevétel 110 Költség 100 Profit 10 Adó 2 Adózott eredmény /2015. II Lakatos Mária

11 Mi történt volna akkor, ha a külső felekkel szembeni árakat használták volna? A társaság Bevétel 85 Költség 80 Profit 5 Adó 0,75 Adózott eredmény 4,25 B társaság Bevétel 110 Költség 85 Profit 25 Adó 5 Adózott eredmény /2015. II Lakatos Mária

12 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: ABÖsszesen Bevételek Költségek Profit Adó Adózott eredmény /2015. II Lakatos Mária

13 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: ABÖsszesen Bevételek Költségek Profit Adó 0,75 5 5,75 Adózott eredmény 4, , /2015. II Lakatos Mária

2014/2015. II14 Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Fizetett adó: 5 Adózott eredmény: 25 Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 5,75 Adózott eredmény: 24,25 A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! Lakatos Mária

2014/2015. II15 Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? A B Management fee átszámlázás ért költsége: költség 100 közbenső eredmény Lakatos Mária

2014/2015. II16 Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság Bevétel100 Költség 0 Profit 100 Adó 15 Adózott eredmény 85 B társaság Bevétel X Költség 100 Profit X Adó 0,2X-20 Adózott eredmény 0,8X+20 Lakatos Mária

2014/2015. II17 Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság Bevétel 0 Költség 0 Profit 0 Adó 0 Adózott eredmény 0 B társaság Bevétel X Költség 0 Profit X Adó 0,2X Adózott eredmény 0,8X Lakatos Mária

18 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: ABÖsszesen Bevételek100 X X Költségek Profit 100X-100 X Adó 15 0,2X –20 0,2X-5 Adózott eredmény 85 0,8X ,8X /2015. II Lakatos Mária

19 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: ABÖsszesen Bevételek 0 X X Költségek 0 00 Profit 0 X X Adó 0 0,2X 0,2X Adózott eredmény 0 0,8X 0,8X 2014/2015. II Lakatos Mária

20 Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Fizetett adó: 0,2X-5 Adózott eredmény: 0,8X+5 Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 0,2X Adózott eredmény: 0,8X A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2014/2015. II Lakatos Mária

2014/2015. II21 Adóalap megoszlás hatása az adóterhelésre Adó/adóalap megoszlása X adóalap Y adóalap X adókulcs (40%) Y adókucs (20%) Összes adó I II III IV V VI Lakatos Mária

22 2. Mit mondanak a magyar szabályok a transfer pricing-ról?  A transzfer á r dokument á ci ó elk é sz í t é se vil á gszerte sok orsz á gban nem lehetős é g a kock á zatok minimaliz á l á sa é rdek é ben, hanem k ö vetelm é ny.  Az ilyen dokument á ci ó s k ö vetelm é nyekkel rendelkező orsz á gokhoz csatlakozott Magyarorsz á g is! 2014/2015. II Lakatos Mária

23 Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel?  A társasági adótörvény 4.§ (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát  A 18. § rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról  A társasági adótörvény 31.§ (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az évi XV törvény hirdetett ki. 2014/2015. II Lakatos Mária

24  A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit. (erre a TAO. 30.§ (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl ( ) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén  Art § / 14. ( 4 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság)  ÁFA törvény 255 §/1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát –egyezik a társasági törvénnyel 2014/2015. II Lakatos Mária

25 Kikre nem vonatkozik?  Mikro- és kisvállalkozások (adóév utolsó napja),  Azon társaságok, akikben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen több, mint 50% (TA. 18§ (3.)).  közhasznú és a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságra, továbbá arra az adózóra, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás.  2014/2015. II Lakatos Mária

26  Tőzsdei ügylet vagy hatósági vagy más hasonló árak alkalmazásának esetében. DE:  (nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyambefolyásolás esetén). 2014/2015. II Lakatos Mária

2014/2015. II Mit mond mindkét PM rendelet?  Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt.  Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására.  A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 27 Lakatos Mária

Előírások16/ /200954/2012 Nyilvántartást készítők köre Ua. Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is AlapelvekUa. Nyilvántartási kötel.Ua. NyelvCsak magyar Anyavállalat nyelvén is Anyavállalat nyilvántartás felhasználása Nincs rá utalás Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak Közös nyilvántartásnincsvan Fő dokumentum, illetve (ország)specifikus nyilvántartás nincsvan Egyszerűsített nyilvántartás Adóéven ként 50 millió Az ügylet végéigNem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % közti haszonráta elfogadható Bejelentési kötelezettség az összevonásról nincsVan a TAO bevallásban Felhasznált erőforrásokvanFunkcionális elemzés részeként Funkcionális elemzés Nincsvan 2014/2015. II28 Lakatos Mária

29 Alapelvek  Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt.  Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására.  A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 2014/2015. II Lakatos Mária

30 Mi a rendelkezés lényege?  szeptember óta a magyar szabályozás kiemelten foglalkozik a transzferárak kérdéskörével, valamint előírja a dokumentációs kötelezettségeket,  Piaci ár alkalmazásának kötelezettsége-TAO  Ennek igazolására igazoló dokumentáció készül – rendelet pontosítja törvényt és egészíti ki  elkészítésének határideje a bevallás benyújtásának időpontja. 2014/2015. II Lakatos Mária

31 Bejelentési kötelezettség  A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára az első szerződés megkötésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. § (4) bekezdés b/ pontja írja elő.  Bejelentési kötelezettség van a kapcsolt vállalkozói kapcsolat megszűnésekor 2014/2015. II Lakatos Mária

32 Mi a kötelezettség?  Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre, teljes transzferár dokumentáció elkészítésére kötelesek. 2014/2015. II Lakatos Mária

33 „Y” magánszemély „A” vállalat „C” vállalat „B” vállalat 100%15% 2% 36% 98% k k k k k k k Ügyvezetők is Vállalati szervezetek - Példa „X” magánszemély 2014/2015. II Lakatos Mária

2014/2015. II34 Hogyan kerül megfogalmazásra az adótörvényben a transzferár?  Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a következő módon kell, hogy korrigálja: Lakatos Mária

35 Milyen korrekciókat ír elő az adótörvény 18.§? - csökkentő a.az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és b.a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint c.rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 2014/2015. II Lakatos Mária

36 Milyen korrekciókat ír elő a törvény? - növelő  növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. 2014/2015. II Lakatos Mária

37 Mi is az az APA?  Az APA egy olyan megállapodás, melyet egy multinacionális társaság ügyletével kapcsolatosan jelent ki egy adóhatóság, melyet egy másik ország adóhatósága is elfogad.  Ez esetben ez egy előzetes jóváhagyást jelent, és nem jelent megkérdőjelezési pontot a vizsgálatkor, amikor az ellenőrzés történik. 2014/2015. II Lakatos Mária

38 Anya – és leányvállalat közti belső szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérő szakmai álláspontok 1.A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2.2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képződnek, akkor nem terhelhetőek tovább Az elszámolóárat előre és írásban kell rögzíteni. 2014/2015. II

Lakatos Mária 39 Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani:  a szolgáltatás egyértelműen elhatárolható,  a fogadó fél érdekében nyújtották,  számszerűsíthető előny keletkezik 2014/2015. II

Lakatos Mária 40 Mikor számolható el az anyánál?  anyavállalat taggyűlése,  részvényesek kiadásai,  holdingstratégia költsége,  Leányvállalat alapítása, vétele  Kockázatkezelés,  Holdingeredmény dokumentálása  Leányvállalat ellenőrzése  Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó előnyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) 2014/2015. II

Lakatos Mária 41 Tagvállalatnál elszámolható költségek  Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltől is jöhetnének,  Gazdasági –és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok,  Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás 2014/2015. II

Lakatos Mária 42 Nem egyértelműen besorolható szolgáltatások  Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el)  Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni)  Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) 2014/2015. II

Lakatos Mária 43 Szabadalom, know –how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5 -1 százaléka elfogadható Szempontok:  Használat terjedelme,  A szolgáltatások terjedelme,  Innovációs fok,  Időtartam,  Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme,  Export korlátozás,  Beruházási igény,  Piaci feltételek 2014/2015. II

Lakatos Mária Nézzünk meg a környező országok közül néhányat!  Fontos, hogy az egyes EU országokban milyen szabályozások élnek transzferárakkal kapcsolatban, mivel anyavállalataink esetleg átadják szabályozásaikat.  Lehet, hogy feleslegesen dolgozunk, hiszen már kidolgozásra került a dokumentáció a társvállalatnál, ami nálunk elfogadható lehet. 2014/2015. II

Lakatos Mária 45 Transzferár szabályozás - Ausztria  Az osztrák társasági adó törvény foglalkozik a transzferár kérdésével (6. és 8. §)  Nincsen bírság dokumentáció hiányában, azonban ha adóhiányt tárnak fel, akkor természetesen az adó és pótléka ott is fizetendő.  Nincsen kötelező dokumentációs kötelezettség, azonban a szerződés megléte feltétel, melyet az adóhatóság bármikor bekérhet.  Érdekessége, hogy az OECD irányelvét nem vette át törvényi szinten, csak némely rendelet utal rá.  Az APA alkalmazását kifejezetten ajánlják. 2014/2015. II

Lakatos Mária 46 Transzferár szabályozás - Franciaország  A francia adótörvény nevesíti.  Előnyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is.  40-80% közötti adóbírság alkalmazása gyakorlott (szándékosságtól függően), valamint évi 9%-os büntetőkamat.  Ha valaki nem tudja bemutatni a transzferár dokumentációt, akkor EUR évi büntetést kell fizessen.  Ugyanazt a dokumentációs listát kéri, mint a magyar rendelet.  Az APA alkalmazása 1999 szeptembere óta elfogadott, de aki ezt alkalmazza, annak külön adóbevallást is készítenie kell. Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak. 2014/2015. II

Lakatos Mária 47 Transzferár szabályozás - Németország  Az adótörvényen túl számtalan rendelet is szabályozza a transzferárak nyilvántartását.  A CUP, Resale Price és Cost Plus módszereket fogadja el, míg a haszon alapú módszereket nem támogatja.  Szigorú bírságolás, 1 millió EUR-ig büntethet, ha nem adjuk le időben a dokumentációt, valamint 6%-os büntetőkamat. (mentesség adható alóla).  A dokumentációt az adóhatósági kérés után 60 nappal kell benyújtani.  Az APA lehetőség elvileg adott, de nagyon ritkán és különösen nagy cégek esetében adtak rá engedélyt. 2014/2015. II

Lakatos Mária 48 Transzferár szabályozás - Hollandia  Az adótörvény nevesíti.  Előnyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is.  Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet.  Az APA lehetőség adott.  Relatíve „lazább” szabályozási terület. 2014/2015. II

Lakatos Mária 49 Transzferár szabályozás - Svájc  Nincsen szabályozva törvényileg.  A rendeleti szinten elfogadott módszerek a CUP, a Resale Price és Cost Plus módszerek, de rugalmasan kezeli a többi elfogadását is.  Nincsen dokumentációs kötelezettség és szankció sem.  Az APA formailag itt nem létezik. 2014/2015. II

Lakatos Mária 50 Transzferár szabályozás - Anglia  Több törvény (köztük az adótörvények is) szabályozza.  Elfogadja az összes módszert (de az ügyleti módszereket preferálja).  Ha a társaság nem követi a dokumentációs kötelezettségeket, akkor GBP büntetésre számíthat.  Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet.  Szigorú dokumentációs követelményeket ír elő.  Az APA alkalmazása 1999 szeptember óta él. Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak. 2014/2015. II

Lakatos Mária 51 Transzferár szabályozása - USA  Az adótörvény szabályozza.  Minden módszert elfogad és a legmegbízhatóbbat javasolja.  Adóhiány esetén 20-40%-os büntetésre lehet számítani.  Hosszú listája van a dokumentációs követelményeknek, melyeket az adóhatóság bármikor bekérhet.  Külön adóbevallása van a transzferár tranzakcióknak (Forms 5471 és 5472)  Az APA alkalmazása ismert és gyakorlott, azonban díja van (5 ezer – 25 ezer USD). Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak. 2014/2015. II