Kognitív személyiség- elméletek Charles Carver és Michael Scheier

Alapelvek A viselkedés célvezérelt és visszajelzés által szabályozott  A céloknak hierarchiája van  Az érzelem helye  A kontroll megfogalmazásai

Az önszabályozás és a visszacsatoláson alapuló kontroll A visszacsatolási hurok

Közelítés-elkerülés Ha a magatartás célirányos és feed-back kontrollos, akkor a negatív feed-back a sztenderdhez való közelítés, a pozitív feed-back a „céltól” való távolodást fogja eredményezni

Hierarchikus szerveződés Visszacsatolási hierarchia (Powers) A magasabb szinten álló visszacsatolási kör kimenete az alacsonyabb szint vonatkoztatási értéke

Az érzelem kérdése Az érzelmek olyan önszabályozó rendszer termékei, amely a célok felé tett elmozdulást monitorozza Sebesség-kontroll

A standardok változása hosszabb folyamat Közelítés Távolítás

Rendszerszemlélet: Célok mint attraktorok és taszítók Fázis-tér: a lehetséges viselkedések (rendszer-állapotok) előfordulása egy időszak alatt Gravitáló és taszító pontok Az attraktorok másik ábrázolása

Gyakorlat Írjunk le egy személyiséget az attraktorok és taszítók segítségével! Konkrét szituációt, amelyben így vagy úgy viselkedik.

Katasztrófa-elmélet Akkor következik be katasztrófa, ha a bejósló változók egyikének kis változása hirtelen, nagy változáshoz vezet a másik változóban

Katasztrófa-elmélet a személyiségpszichológiában

Gyakorlat Találjunk olyan 2 változót, amelyek kapcsolata a katasztrófa-elmélettel írható le!

Fogalmazzunk meg hipotéziseket arról, milyen módon értelmezhető kognitív pszichológiai keretben a következő problémák egyike! 1.) Párkapcsolati problémával keres fel egy fiatalember: nem tud tartósan megmaradni egy nő mellett sem 2.) Egy fiatal lánynak problémát okoz alapvető félénksége, ami főleg teljesítményhelyzetekben jelentkezik: pl. nem tud szóban vizsgázni 3.) Egy már 30-as fiatalembernek az okoz problémát, hogy családja összes tagjával rossz a kapcsolata

Kognitív-affektív személyiségrendszer (CAPS) Mischel és Shoda modellje

Mi volt a személyiség- szituáció vita?

Cél: feloldani a személy-szituáció vitát A személyek a különböző helyzetekben „viselkedéses ujjlenyomatot” hagynak maguk után, amelyek a különböző helyzetek közötti viselkedésbeli változások mintázatában figyelhetők meg

A modell alapja A társas információk kognitív-érzelmi feldolgozása Az egyének hozzáférhető kognícióik és érzelmeik mentén jellemezhetők, és azzal, mely szituációk aktiválják ezeket a kogníciókat és érzelmeket.

A személyiségrendszer Funkcionális viszonyok dinamikus hálózata, amely a gondolatok és érzelmek aktivációját irányítja és keretek közé rendezi.

Miscel eredeti személyiségváltozói:  A személy kompetenciái  Kódolási stratégiák és személyes konstrukciók  Elvárások: inger-következmény és viselkedés-következmény elvárások  Szubjektív érték (incentív)  Önszabályozó rendszerek és tervek

Gyakorlat Mischel személyiségváltozóinak segítségével írjuk le az előző feladatul választott személyiséget! 1.) Párkapcsolati problémával keres fel egy fiatalember: nem tud tartósan megmaradni egy nő mellett sem 2.) Egy fiatal lánynak problémát okoz alapvető félénksége, ami főleg teljesítményhelyzetekben jelentkezik: pl. nem tud szóban vizsgázni 3.) Egy már 30-as fiatalembernek az okoz problémát, hogy családja összes tagjával rossz a kapcsolata

Rendszerességek és szabályszerűségek feltárása a személy viselkedésében helyzetről helyzetre Átlagolás (Epstein) De: az átlag lehet azonos, a mintázat más (pl. jótékonykodás)

Stabil személyiség-lenyomatok kimutatása

Mi hozza létre a viselkedéses ujjlenyomatot? Olyan modell kell, amely felismeri, hogy az emberi viselkedések nagy része önmagát generálja, az ember nem pusztán reagál, de rendelkezik egy időben folytonos mentális reprezentációs rendszerrel (célok, tervek, önreguláció, gondolkodás stb…) Hideg és forró kogníció Viszonylag stabil kognitív-affektív rendszerek

Kognitív-affektív személyiségrendszer

A CAPS illusztrációja Bill két különböző helyzetben: A helyzet: a repülőn szomszédos ülésen utazó férfi bajsza Bill-t joviális nagybátyjára emlékezteti B helyzet: a repülőn szomszédos ülésen utazó férfi copfja Bill-t hippi apjára emlékezteti

Számítógépes szimulációval létrehozott hipotetikus terepvizsgálat A kognitív-affektív egységek típusai:  Kódolás  Elvárások és hiedelmek  Affektusok  Célok és értékek  Kompetenciák és önszabályozási tervek

Alkalmazás feltételezett személyekre

Milyen típusú embereket generál a CAPS rendszer? Egyedi és tartós variabilitás-profilokat hoz létre, amelyek személy-helyzet interakciókban mutatkoznak meg (Ha x, akkor…, ha y, akkor…) A rendszer vonás-szerű tulajdonságokat is generál

A CAPS előnye Úgy veszi figyelembe a helyzetet, hogy közben nem fosztja meg az egyént attól, hogy saját cselekvései forrása legyen  Célorientált kogníciók és affektusok aktiválódása irányítja a helyzetek kódolását  A rendszer nem-lineáris, ezért kisebb kezdeti különbségekből is nagyobb kimeneti különbségek származhatnak  Diádikus és nagyobb interperszonális rendszerekben az egyik személy viselkedése a másik szituációs ingere és fordítva