Az Európai Unió gazdasági joga Belső piac szabályozása Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

Közös piac – négy szabadság Áruk szabad mozgása Személyek szabad mozgása Letelepedés szabadsága és szolgáltatások szabad mozgása Tőke szabad mozgása

Vámok és vámokkal azonos hatású intézkedések tilalma Vám és vámmal azonos hatású intézkedés: a határátlépésre tekintettel fizetendő díj. Irreleváns, hogy a díj diszkriminatív-e. Irreleváns, hogy nincs a termékkel versengő hazai termék.

Mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések Mennyiségi korlátozások a vámok mellett a másik fontos külkereskedelmi szabályozási eszköz. A WTO/GATT rendszer tiltja a mennyiségi korlátozásokat, azokat vámokká kellett átalakítani (tarification), így azok világszinten visszaszorultak. A közösségi jogban a jogi teszt két eleme: -mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésről van-e szó? - a közérdek indokolja el az intézkedést?

Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés „minden olyan tagállami kereskedelmi szabály, amely közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet”. [Dassonville ügy] Rendkívül tág fogalom: minden intézkedés, amely negatív hatással lehet a tagállamközi kereskedelemre, mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül, akkor is, ha nem diszkriminatív. Minden műszaki, közegészségügyi, közbiztonsági stb. szabvány ebbe a körbe tartozik, ha az az egyes tagállamokban eltér (ez elvezet a kölcsönös elismerés elvéhez).

Értékesítési módokkal kapcsolatos korlátozások Az értékesítési módokra vonatkozó szabályok nem tekinthetők mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek: „az értékesítés meghatározott formáit korlátozó nemzeti jogszabályok nem minősülnek a tagállamközi kereskedelmet közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozó intézkedésnek feltéve, hogy a szabály a tagállam területén működő minden kereskedőre kiterjed, és mind jogilag, mind ténylegesen ugyanúgy érintik a hazai és a más tagállamból származó termékek értékesítését.” [Keck és Mithouard ügy]

Összesítés: termékkötött és értékesítési módokkal kapcsolatos korlátozások Termékkötött (termékhez kapcsolódó) intézkedések: a tagállami szabály a termékre (tartalmára, összetételére, csomagolására stb.) vonatozik → vonatkozik rá a Dassonville formula. Értékesítési módra vonatkozó intézkedések: csupán azt határozza meg, hogy miként lehet az adott terméket értékesíteni – nem vonatkozik rá a Dassonville formula. A reklámmal kapcsolatos korlátozások speciális helyzetben vannak: az Európai Bíróság gyanakvással szemléli azokat, mivel az a kiindulópontja, hogy az importált termékek esetén a reklámnak nagyobb a jelentősége, mint a belföldi termékek esetén, ez utóbbiakat ugyanis a fogyasztók már ismerik.

Nem mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés, amelyet kényszerítő körülmények indokolnak „a nemzeti jogszabályok közötti különbözőségekből fakadó Közösségen belüli forgalom korlátozásai annyiban fogadhatóak el, amennyiben e rendelkezések szükségesnek tekinthetőek, különösen a pénzügyi felügyelet hatékonyságával, a közegészség védelmével, a kereskedelmi ügyletek tisztességével és a fogyasztók védelmével kapcsolatos kötelező érvényű követelményeknek való megfelelés szempontjából.” [Cassis de Dijon ügy] Amennyiben ilyen körülmények indokolják az intézkedést, és az nem diszkriminatív (!), az nem tekinthető mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek. Fontos, hogy be kell tartani az arányosság követelményét.

Kivételek a tilalom alól „A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.” [EUMSz 36. cikk] Fontos különbség a 36. cikk és a Cassis de Dijon teszt között, hogy az előbbivel diszkriminatív intézkedések is indokolhatók.

Példa: francia likőr A Cassis de Dijon ügyben Németország nem engedélyezte a Cassis de Dijon likőrként történő értékesítését, mivel az nem felelt meg a minimális alkoholtartalommal kapcsolatos német követelményeknek. Németország azzal védekezett, hogy ez nem egy diszkriminatív intézkedés, ezért a közösségi jog nem tiltja. Az Európai Bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a német jognak ez a rendelkezése kizárja más tagállamokban jogszerűen termelt áruk bevitelét, illetve behozatalát (vö. kölcsönös elismerés elve), mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül annak ellenére, hogy nem diszkriminatív.

Példa: német sörtisztaság Németország a „sör” elnevezés használatát azokra a termékekre korlátozta, amelyek megfeleltek a tradicionális német követelményeknek. Voltak és vannak olyan országok, ahol a nem a német minta vagy követelmények szerint gyártják a sört. Ezeket a termékeket nem lehetett sörnek nevezni. Az Európai Bíróság megállapította, hogy ugyan a sörtisztasági törvény valóban nem diszkriminatív, mégiscsak korlátozza a külföldről történő behozatalt. Bár a fogyasztóvédelem egy legitim cél, az intézkedés aránytalan.

Példa: „Vegyél Ír Terméket” A Bizottság kontra Írország ügyben az Európai Bíróság lényegében azért marasztalta el Írországot az EUMSZ 34. cikk megsértése miatt, mert az ír fogyasztókat – szervezett keretek mellett – az ír termékek vásárlására buzdította. Egyrészt, bátorította a „Garantáltan Ír” jelzés használatát az Írországban előállított termékek vonatkozásában; ennek a megjelölésnek a használatával kapcsolatban az Ír Terméktanács létrehozott egy speciális rendszert, amely a megjelölést viselő termékekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálását volt hivatott ellátni. Másrészt, a kormányzat az Ír Terméktanács révén egy nagy reklám- kampányt szervezett az ír termékek érdekében; ennek keretében az Ír Terméktanács, többek között, olyan kiadványokat tett közzé és terjesztett, amelyek a fogyasztókat arra ösztönözték, hogy kizárólag belföldi termékeket vásároljanak.

Személyek szabad mozgása Címzettek: európai polgárok – tagállamok állampolgárai. Eredetileg a munkavállalókra vonatkozott (gazdasági integráció), napjainkban már minden személyre vonatkozik (európai polgár alapjoga). Egyenlő elbánáshoz való jog.

Jogosultságok Ki- és beutazás joga: automatikus Tartózkodás joga három hónapig Tartózkodás joga három hónapon túl: önfenntartás feltétele. Huzamos tartózkodás joga öt év után

Tartózkodás joga három hónapon túl - feltételek Munkavállalók és önfoglalkoztatók: önfenntartás vélelmezett. Hallgatók: anyagi források + egészségbiztosítás. Playboy-ok: anyagi források + egészségbiztosítás.

Kivételek A tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz való jogait, amennyiben ezt a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy indokolja. Azonban ezeknek az indokoknak valósaknak kell lenniük, ténylegesen fenn kell állniuk, ilyenkor is be kell tartani az arányosság követelményét, indokolt határozatot kell hozni, biztosítani kell a jogorvoslathoz való jogot stb.

Letelepedés szabadsága és a szolgáltatások szabad mozgása Letelepedés: állandó jellegű jelenlét egy másik tagállamban – pl. gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, fióktelep alapítása. Szolgáltatás: határon átnyúló szolgáltatás-nyújtás nulla vagy minimális jelenléttel a másik tagállamban.

Példák letelepedés szabadságára A Daily Mail ügyben egy vállalkozás át akarta tenni székhelyét Angliából Hollandiába, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a székhely áthelyezésével (az angol adójogot megkerülve) a holland adójogszabályok hatálya alá kerüljön, és ezzel elkerüljön egy komoly adófizetési kötelezettséget. Az angol jog értelmében adóhatósági hozzájárulásra volt szükség a székhely áthelyezéséhez, amelyet megtagadtak. Az Európai Bíróság azonban azon az állásponton volt, hogy a jogi személyeket a tagállamok hozzák létre, a tagállamok adományozzák a jogi személyiséget, és ők is jogosultak meghatározni a jogi személyiség fennmaradásának és megszűnésének feltételeit.

Példák letelepedés szabadságára A Centros ügyben dán állampolgárok alapítottak egy kft-t Angliában, azonban azzal a bevallott céllal, hogy minden tevékenységüket Dániában végezzék (az angol szabályok kedvezőbbek voltak a számukra). A dán hatóság azonban megtagadta az angol kft. dániai fióktelepének bejegyzését. Az Európai Bíróság kimondta, hogy amennyiben egy tagállamban érvényesen és jogszerűen megalapítottak egy gazdasági társaságot, más tagállamok nem vonhatják kétségbe ennek a társaságnak a létezését és kötelesek elfogadni azt.

Tőke szabad mozgása – aranyrészvény ügyek Többletjogokat állapítanak meg az állam számára (vétójog, vezető tisztségviselők delegálása stb.) Take-over megakadályozására irányulnak, menedzsment védelme. Magyarországi vonatkozása: ÖMV kontra Mol → lex Mol.

Aranyrészvény ügyek (példák) A Volkswagenwerk GmbH privatizációjáról szól 1960-as törvény az alábbi rendelkezéseket tartalmazta: - 20%-ban maximálta a szavazati jogot, - felhatalmazta a német államot és Alsószászország tartományát arra, hogy két-két tagot delegáljon a felügyelőbizottságba, amíg azoknak részesedésük van a társaságban, - előírta, hogy amikor a részvénytársaságokról szóló törvény a közgyűlésen háromnegyedes szótöbbséget ír elő, ott négyötödös többséget kell érteni.

Aranyrészvény ügyek (példák) A Bizottság kontra Belgium ügyben egy királyi rendelet, a hazai ellátás veszélye esetére vétójogot ruházott az illetékes miniszterre az energetikai cégek tevékenységével kapcsolatban, amelyet 21 napon belül gyakorolhatott. Emellett a miniszter két tagot delegálhatott az érintett vállalatok vezetőségébe, amelyek azonban csak tanácskozási joggal rendelkeztek, valamint négy munkanapon belül kezdeményezhették a tagállam energiapolitikájával ellentétes társasági határozatok megsemmisítését. Az Európai Bíróság a fenti szabályokat a közösségi joggal összhangban lévőnek találta, mivel azok célja az energiaellátás minimális szintjének biztosítása volt, valamint határidőt állapítottak meg a vétójog gyakorlására.

ÖMV kontra Mol ÖMV jelezte felvásárlási szándékát a MOL-ra. MOL számos fronton védekezett: versenyjog (nem engedélyezhető a fúzió), saját részvények vásárlása (részvények árának „felverése”) stb. A Mol szavazatelsőbbségi részvényt biztosított a magyar államnak (a megszűnt aranyrészvény helyén); emellett 2007-ben elfogadtak egy törvényt, amelynek értelmében a Magyar Energia Hivatal egy tanácskozási joggal rendelkező igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagot delegálhatott a stratégiai jelentőségű, energiaellátást biztosító részvénytársaságokba.

ÖMV kontra Mol Emellett a évi CXVI. törvény a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségő vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról a következő rendelkezéseket tartalmazta: - „nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén a nyilvános vételi ajánlat mellékletét képező működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének is – az ajánlatnak a PSZÁF-hoz történő benyújtását megelőzően – jóvá kell hagynia.” - „A stratégiai jelentőségő gazdasági társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak visszahívásáról szóló határozatot a társaság legfőbb szervének háromnegyedes többséggel kell meghoznia, kivéve, ha a stratégiai jelentőségő gazdasági társaság legfőbb szerve a társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait öt évnél hosszabb határozott időre vagy határozatlan időre választotta meg, vagy a társaság alapszabálya másként rendelkezik.”