1 Transzferár szabályozás a társasági adó tükrében 2012 Erdeiné Szemán Eszter NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Tájékoztatási és Koordinációs Osztály október 30.

Kapcsolt vállalkozások fogalma [Tao. tv. 4.§ 23. pont] a)az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fentiekben meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fentiekben meghatározott viszonyban áll.

Definíciók Adózó pl.: gazdasági társaság, ügyvédi iroda, alapítvány…stb. [Tao tv. 4. § 2. pont] Személy a belföldi, külföldi személy és a magánszemély [Tao. tv. 4. § 31/b. pont] Külföldi vállalkozó [Tao. tv. 2. § (4) bek.] Többségi befolyás [Ptk. 685/B. § (1) bek.] A szavazatok birtoklása > 50 %, vagy meghatározó befolyás

Meghatározó befolyás [Ptk. 685/B (2) bek.] A jogi személy vezető tisztségviselőének, felügyelő bizottsága tagjának megválasztására, visszahívására való jogosultság; a s zavazatok egyedüli birtoklása > 50 %, vagy a z említett jogosultságokkal való közvetett befolyás. Közeli hozzátartozók [Ptk § b) pont] A házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Bejelentési kötelezettség: január 1-től a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni - változásbejelentő lapon - a megszűnést követő 15 napon belül [Art. 23. § (4) bek. b) pont]. Gyakorlati példák

Az adózás előtti eredmény módosítása Adóalap növelés [Tao. tv. 18. § (1) bek. b) pont] Az adózó kapcsolt vállalkozásának 100 Ft/db áron adja el termékét, míg független félnek 200 Ft/db áron értékesíti ugyanazt a terméket, ugyanolyan feltételek mellett. A termék önköltsége 50Ft/db. Mindkét fél 10 db terméket vásárolt az adóévben.

6 Az adózás előtti eredmény módosítása Adóalap csökkentés [Tao. tv. 18. § (1) bek. a) pont] Feltételek: aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.

Az adózás előtti eredmény módosítása Adóalap csökkentés A kapcsolt vállalkozás a piacon Ft-ot érő termékhez jut, azonban csak Ft-ot fizet érte. Ugyanezen termékért egy független vállalkozás Ft-ot fizetett volna (piaci ár).

A szokásos piaci ár meghatározása [Tao. tv. 18. § (2) bek.] a) összehasonlító árak módszere b) viszonteladási árak módszere c) költség és jövedelem módszer d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer e) nyereségmegosztásos módszer f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fentiek alapján nem határozható meg.

Transzferár nyilvántartási kötelezettség [Tao. tv. 18. § (5) bek.] 22/2009. (X.16.) PM rendelet előírásai alapján a Tao. bevallás benyújtásáig transzferár nyilvántartási kötelezettség terheli az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot, egyesülést, európai részvénytársaságot, szövetkezetet, európai szövetkezetet és külföldi vállalkozót (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), amennyiben a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződés alapján az adóévben teljesítés történt. Kisvállalkozásnak minősül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján az a vállalkozás, amelynek: - összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és - éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (Az átszámításhoz az üzleti év lezárásakor érvényes MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni).

Nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozás, a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet vonatkozásában, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet (az adózó és a külföldi telephelye közötti ügyletre nincs mentesség), azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, melynek vonatkozásában az Art. 132/B. § szerint - az adózó kérelmére - a szokásos piaci árat az adóhatóság határozatban megállapította, abban az esetben, ha valamely független féltől igénybevett szolgáltatást, vásárolt terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére nem főtevékenység keretében,

Nem terheli továbbá ingyenes pénzeszköz-átadás esetén (követelés elengedésekor, tartozás átvállalásakor a nyilvántartási kötelezettség fennáll), ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a PM rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni. a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében. (Az adózó nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam- befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében) január 1-től angol, német, vagy francia nyelvű nyilvántartás esetén mentesül az adózó a nyilvántartás szakfordítása alól [Art. 95. § (2) bek.]

Transzferár nyilvántartás Ellenőrzött ügylet: a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján megvalósuló ügylet, beleértve a Tao. tv.18. § (6) bekezdésében felsorolt ügyleteket is: amennyiben többségi befolyással rendelkező tag apportálás útján emeli meg valamely társaság jegyzett tőkéjét, vagy tőkeleszállításkor az őt megillető vagyont nem pénzben veszi ki, vizsgálni kell hogy az apport, illetve a kivett vagyon értéke szokásos piaci áron került-e meghatározásra, ha többségi befolyással rendelkező tag a társaság jogutód nélküli megszűnése során részesedik a társaság vagyonából nem pénzbeli eszközök formájában, szintén ki kell igazítani az adózás előtti eredményt a piaci ár és az alkalmazott ár különbségével, Ha a tagot megillető osztalék nem pénzben kerül teljesítésre, szintén vizsgálni kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan, hogy szükséges-e korrekció.

Transzferár nyilvántartás Meghatározott esetekben az adózó saját döntése alapján két, vagy több szerződésről is készíthet nyilvántartást (összevont nyilvántartás), amennyiben : az összevonandó szerződések tárgya azonos és a szerződések teljesítésének minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos (vagy ha eltérés van, akkor az nem jelentős) és az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, vagy az összevonandó szerződések egymással szorosan összefüggnek és az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, valamint a nyilvántartás tartalmazza az összevonás indokait.

Transzferár nyilvántartás Önálló nyilvántartás: Tartalmi kellékeit a PM rendelet 4. §-a foglalja magában. Közös nyilvántartás: olyan vállalatcsoport esetében, melynek tagjai az Európai Unió valamely tagállamában rendelkeznek illetőséggel, lehetővé teszi közös nyilvántartás vezetését is. (E döntésről a bevallásban nyilatkozni kell) Két fő részből áll: Fődokumentumból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza, valamint a specifikus nyilvántartás(ok)ból, amely(ek) az adózó és kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t mutatja be [PM rendelet 5. §]. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása (A „régi” egyszerűsített nyilvántartáshoz hasonló, adminisztrációs könnyítés)

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása Feltételei: a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és a szerződés alapján a nyilvántartást készítő adózó által nyújtott szolgáltatások teljesítésének értéke (áfa nélkül számítva) nem haladja meg nettó árbevételének 5 százalékát, vagy az általa a szerződés alapján igénybe vett szolgáltatások teljesítésének értéke (szintén áfa nélkül számítva) nem haladja meg az üzemi költségeinek 10 százalékát. Az értékhatárok megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - a PM rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, de a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendők összevonhatónak.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatás: A Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül hogy azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik, a nyújtott, illetve igénybe vett szolgáltatás értéke a 6. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt nem haladja meg, és az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír. A PM rendelet 1. számú melléklete példálózó jelleggel meghatározza, hogy mely szolgáltatások tartoznak ide (Információs-technológiai szolgáltatások, ingatlanügyletek, oktatási tevékenység, adminisztratív szolgáltatások…stb. Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartásának tartalmi kellékeit a PM rendelet 6. §-a foglalja magában. Alacsony

Köszönöm a figyelmet! 17