MUNKAJOG – 3. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

Mai témáink: A munkaszerződés és kötelező minimális tartalma Próbaidő Munkakör, munkaköri leírás Viszont későbbre kerül a versenytilalmi megállapodás Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

Munkaviszony létesítése 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A közszférában: kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a jogviszony (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

A munkaszerződés alakisága „44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.” Sajátos érvénytelenségi szabály – nem érvényes szóban, csak határidőn túl már nem lehet az érvénytelenségére hivatkozni. Azt jelenti, hogy a semmisség orvoslása egyféleképpen történhet: írásba foglalással. Más következménye ettől még lehet (pl. munkaügyi bírság) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

Egy kis emlékeztető az előző óráról Mt. 22.§ (4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

A munkaviszony időtartama A munkaviszony létrejöhet Határozott időre – határozatlan időre Teljes munkaidőre – részmunkaidőre Általános teljes napi munkaidő napi 8 óra – eltérés lehet egyes munkakörökben (ennél rövidebb) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai (Mt. 192.§) (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

A határozott idejű munkaviszony főbb szabályai 2. (4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

Határozott idejű jogviszonyok a közszférában évi CXCIX. törvény 38.§: „(2) Kormányzati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre.” évi XXXIII. törvény 21.§: (2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.” Figyelem! – Az eseti, vagy meghatározott munka, feladat nem munkakör. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

A munkaszerződés minimális kötelező tartalma A jognyilatkozatoknál láttuk már, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítéséhez szükséges adataikat. Ezen kívül a munkaszerződésben: „45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.” Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (Mt §) 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) Az (1) bekezdés a)–c), és e)–f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. …. (4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. (5) Nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – az (1) bekezdés h) pontját kivéve –, ha a munkaszerződés alapján a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. (A 15 napot meghaladó külföldi munkavégzésnél további tájékoztatások vannak.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

A próbaidő „45.§ (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” „50. § (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.” Csak a munkaszerződésben köthető ki érvényesen. (Vagyis írásban. Később (és/vagy szóban) még akkor sem, ha a felek ezt kölcsönösen elfogadnák. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

Próbaidő a közszférában (Kjt. – 1992.évi XXXIII. Tv.) 21/A. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4) Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg /i.e. „nem megfelelő” minősítés miatti jogviszony megszüntetés/, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező – a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (Figyelem! – A „nem kell” nem azt jelenti, hogy „nem lehet”, tilos. Csak azt, hogy nem kötelező.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

Próbaidő a közszférában (Kszt. – évi CXCIX. Tv.) 46. § (1) A kinevezésben – a 41. § (1) bekezdés b) pontjában, a 47. § (4) bekezdésében, az 59. §- ban meghatározott eset, valamint a (4) bekezdés kivételével – a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. Itt is van, amikor nem kötelező. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok Próbaidő alatt a jogviszony azonnali hatállyal és indokolás nélkül egyoldalú jognyilatkozattal megszüntethető. Bármelyik fél megszüntetheti. De: a próbaidő alatt is munkajogviszonyban állnak a felek, vagyis a jogaik, kötelezettségeik egyébként ugyanazok. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

A próbaidővel kapcsolatos leglényegesebb szabályok 2. A próbaidő alatti jogviszony megszüntetést a próbaidő alatt kell megtenni (kézhez venni a másik félnek). – Emlékezzünk vissza a jognyilatkozatok közlésénél mondottakra! Nem elég pl. csak postára adni határidőben – meg is kell kapni. Itt nem igaz, hogy ha a próbaidő munkaszüneti napon jár le, akkor „ráér” a következő munkanapon. Nem ér rá.) Próbaidő alatt a felmondási tilalmakat nem kell alkalmazni. (Nem védett pl. a keresőképtelen betegség időtartama alatt a munkavállaló.) DE: a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás nem ütközhet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagy az egyenlő bánásmód tilalmába. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

Próbamunka? A próbamunka során, munkaszerződés kötését megelőzően konkrét munkakörnyezetben, műszakban lát el feladatokat a jelölt, hogy bizonyítsa alkalmasságát. Ennek azonban nincs jogszabályi alapja. Munkavégzés munkaszerződés alapján történik (vagy alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint, vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban). A próbamunka pedig arra irányulna, hogy majd legyen-e ilyen jogviszony. A munka és a tapasztalatok munka közben igazolására van a próbaidő. Ez azonban már megkötött munkaszerződést feltételez. Annak nincs akadálya, hogy egy-egy feladatot kapjon a jelölt, hogy az alapvető alkalmasságáról meg lehessen győződni. Ez azonban nem lehet „munkavégzésszerű”, irányítás, ellenőrzés mellett utasításra végzett huzamos, műszakszerű tevékenység, még „munkabér” fizetése mellett sem. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

A munkakör A munkakör az ellátandó feladatcsoportot határozza meg (pl. gazdasági elemző, jogtanácsos, gazdasági ügyintéző, technikus, tervező mérnök, stb.) Általánosan, keretjelleggel, összefoglalóan adja meg a munkakör célját. A munkakör azon munkafeladatok összessége (egy tevékenység-csoport), amelyek ellátására a munkavállaló a munkaszerződése alapján köteles. Általában rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű, az adott munkavállaló által ellátott feladatok összességét tekintjük munkakörnek. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

A munkaköri leírás 1. A munkáltatói tájékoztató listán láttuk, hogy a munkáltató köteles munkavállalót írásban tájékoztatni a munkakörbe tartozó feladatokról. (Emlékeztető az óra elejéről: Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót d) a munkakörbe tartozó feladatokról, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.) A d) pontos tájékoztatás maga a munkaköri leírás. (Célszerű és szokásos egyben a munkáltatói jogkör gyakorlóját is közölni.) Csak a munkakör céljába tartozó feladatköröket lehet beleírni. A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatok bővebb, részletezőbb leírása (de még mindig általánosító jelleggel.) A munkakörtől eltérő foglalkoztatásra csak korlátozottan, rövid, átmeneti időre van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató ettől el kíván térni huzamosabban, akkor abban meg kell állapodni a munkavállalóval. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

A munkaköri leírás 2. A munkakör módosítása egyúttal a munkaszerződés módosítása is, vagyis kötelező az írásbeliség. Nem munkaszerződés módosítás azonban, ha a munkakör célján belül más munkafeladatokat kap a munkavállaló. A munkakörbe tartozó feladatokról tájékoztat a munkáltató (ld. előbb.) Gyakori – bár érvénytelen és emiatt hibás – a szóbeli munkakör módosítás, ráutaló magatartással elfogadással. De: Emlékezzünk vissza az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatoknál mondottakra: „Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.” Problémája: későbbi vita esetén bizonyítási nehézségek a megállapodás pontos tartalmáról. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

A konkrét munkafeladat meghatározása A munkakörbe tartozó feladatokon belül az egyes konkrét végzendő munkafeladatokat a munkáltató – utasítási jogánál fogva – jogosult meghatározni, de csak a munkakör célján, keretein belül. Átmeneti jelleggel ettől azért van eltérés, de erről majd kicsit később… Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21