 - Munkahelyi baleset- az emberi szervezet erőteljes megsebesítése, mint a heves mérgezés, amelyek a munkaidő alatt vagy a munkahelyi kötelességek teljesítése alatt történhetnek meg és amelyek időszakos, legkevesebb 3 naptári nap, munkavégzési kiesést, bénulást vagy elhalálozást eredményeznek.  - Szakmai betegség- olyan bántalom, mely egy szakma gyakorlása következtében történik, fizikai, kémiai vagy biológiai káros hatású tényezők által okozva, melyek jellemzőek a munkahelyre, ahogyan különböző szervek és szervezeti működések túlterhelése munkavégzés közben.

Hasonlóképpen, munkahelyi balesetnek minősülnek:  - a munkaadó engedélyével, az épületben/ egységben tartózkodó látogató személyek által elszenvedett balesetek  - olyan balestek, melyeket természeti katasztrófák okoztak, mint például vihar, hóviharok, földrengések, árvizek, földcsuszamlások, villám( áramütések), ha az áldozat munkaidő alatt vagy feladatai végzése közepette ott tartózkodott  - olyan balesetek, melyeket diákok, tanulók és gyakornokok szenvednek el szakmai gyakorlatuk teljesítése közben  - olyan baleset, mely munkahely felé vagy onnan hazafelé tartó szokásos útvonalon szenvedhető el

 Munkahelyi balestek osztályozása a következményeknek megfelelően:  - olyan balesetek, melyek időszakos munkaképtelenséget okoznak- azaz a munkavállaló munkaviszonyát egy adott időre megszakítja, legkevesebb 3 naptári nap, orvosi igazolással alátámasztva  - olyan balesetek, melyek rokkantságot okoznak- részleges vagy teljes munkaképesség elvesztése, melyet a megfelelő orvosi hatóságok besorolnak bizonyos rokkantsági fokozatba  - halálos balesetek- feltételezi a balesetet szenvedett személy azonnali vagy bizonyos időn belüli elhalálozását, ha ez törvényszéki orvos által igazolva van, mint a baleset következménye  A balesetet szenvedett személyek száma szerint:  - egyéni baleset- ha egyetlen személy sérült  - együttes baleset- ha legkevesebb 3 személy sérült, ugyanabban az időben, ugyanazon oknál fogva, ugyanazon esemény keretén belül

 Közvetlen okok természete szerint:  - mechanikai balesetek- bizonyos tárgyak, eszközök, gépek használata, gyártási folyamat alatt megtörtént balesetek, az eszközök helytelen szállítása vagy azok használata következtében előfordult balesetek  - elektromos balesetek- az emberi szervezetre kifejtett elektromos áram hatásai . Az elektromos balesetek osztályozása:  - áramütés- olyan balesetek, melyek alkalmával az elektromos áram, nagy mennyiségben, áthalad az emberi szervezeten, áramütés esetén a belső szervek sérülnek  - elektromos sérülések – ide tartoznak a más jellegű balesetek és amelyek külső sérüléseket okoznak  - kémiai balesetek- olyan sérülések, melyek kémiai anyagok az emberi szervezetre kifejtett hatásának következményei, ilyenek a kémiai égések a bőrön és a mérgezések, a szervezetbe bekerülő mérgező gázok, anyagok, melyek a bőrön, a légzőszervekben vagy az emésztőrendszerben okoznak károkat

 A mélység szempontjából, az égések 3 fokozatba sorolhatóak, mindegyik fokozatnak meg van határozva a jellegzetessége  - 1 fokú égési sérülések- bőrpír, ödémák, magas láz, csípés érzése  - 2 fokú égési sérülések- fehér hólyagok, szerocitrin( fehér-sárga folyadék) tartalommal, erős vörös foltok, ödémák  - 3 fokú égési sérülések- teljes bőr var, a bőr teljes elpusztulása, elszenesítve az izomzatot és a véredényeket is. A var színe változó a fehértől a feketéig, az okozó hőmérséklet függvényében  A mérgezések lehetnek:  - akut- amikor a mérgező anyag rövid időn belül kerül a szervezetbe, a mérgezés jelei rögtön mutatkoznak  - krónikus- amikor a mérgező anyag kis adagokban kerül a szervezetbe, hosszabb időn belül, szakmai megbetegedéseket okozva

 - hő- okozta balesetek- a magas vagy alacsony hőmérséklet okozta balesetek  Az égések vagy a fagyások okozta következmények:  - az égéseket fizikai tényezők ( magas hőmérséklet, elektromos áram) vagy kémiai tényezők ( savas oldatok vagy forró lúgos oldatok) okozhatják  - termikus vagy kalorikus sokk- a test túlhevítése vagy intenzív hőnek való kitevése következtében  - fagyás- alacsony hőmérséklet következtében történhet meg, ha a munkafolyamat télen, szabad levegőn vagy hűtőkamrákban való munkavégzést igényel  - sugárzásos balesetek  - összetett balesetek

 A sérülés természete szerint:  - zúzódások, sebek, szúrások, vágások, törések  - égések  - húzódások, törések, amputálások  - mérgezések  - áramütések  - többszörös sérülések  A sérülés helye szerint:  - a fejen  - a törzsön  - a felső vagy alsó végtagokon  - többszörös elhelyezkedés  A hatások érzékelésének pillanata szerint:  - azonnali hatás  - utólagos hatás

Munkahelyi balesetek okai lehetnek:  - technikai természetű:  - az eszközök, szerszámok, mechanikai vagy elektromos berendezések nem megfelelő technikai állapota  - a biztonsági felszerelés, az ellenőrző szerkezetek nem megfelelő állapota vagy teljes hiánya  - szervezésbeli természetű:  - a munkavégzés helyének a nem megfelelő kialakítása vagy a munkavégzés biztonságát hivatott felkészítés hiánya  - a munkavégzés terének a nem megfelelő állapota  - a munkavédelmi eszközök használatának hiánya vagy azok gyenge állapota  - az eszközök hozzá- nem-értő javítása, a szabályok áthágása szállítás esetén  - a munkahelyi fegyelem be nem tartása, a biztonságos munkavégzés normáinak a mellőzése

 - elsősegélynyújtás alatt értendő azok az ellátások, melyeket a baleset utáni első pillanatokban nyújtunk egy személynek, az élete megmentése érdekében. Ezeket követi az áldozat orvosi egységhez való szállítása, tehát az elsősegély nyújtása megtörténhet bármely személy által  - a mentő személy képességei korlátozottak, de szükségesek s legtöbb esetben elegendőek is  - a jelenlegi munkahelyi védelem törvénye alapján, az alkalmazottak biztonságának megvédése a munkáltató feladata, így ebben az értelemben, az ő feladata megszervezni és felszerelni az elsősegélynyújtó pontokat az épületen belül. Abban az esetben, ha az intézményen belül orvosi ellátás zajlik, akkor az ő feladatuk lesz ezt betölteni.  - balesetek következtében nyújtandó elsősegély abban a helyzetben kell megvalósuljon, bármely erre kiképzett személy által teljesítve. Az egészségügyi személyzetnek szakmai kötelessége ebben az esetben segítséget nyújtani

A munkahelyi elsősegélynyújtás célja érdekében, a munkavédelmi szerveknek kell:  - az emberi kompetenciákat ismerni, és mindazon technikai eszközöket, melyek segítségével hatékonyan lehet cselekedni munkahelyi baleset következtében vagy azok kialakulása esélyének érdekében  - időszakos utasításokat végezzenek az alkalmazottak értesítése céljából, a baleseti veszélyeket tekintve vagy a munkavégzés következtében betegségek elkerülése érdekében  - mentőket hívni, akik gyorsan és hatékonyan cselekedni tudnak, míg a speciális egységek megérkeznének  - időközönként szervezzenek meg néhány helyzethez kapcsolódó gyakorlatozást, melyben az elsősegélynyújtást, a betegek elszállítását gyakorolják, ha az egyszerű elméleti tájékoztatás nem lenne elegendő  - A mentőegység a munkahelyen helyettesíthetetlen, mivel neki kell a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznie és helyben lennie a baleset ideje alatt. Amennyiben ezen személyek száma magas, a helyzet megoldása annál eredményesebb lesz.

A mentő tevékenysége egy baleset következtében több lépésből kell, hogy álljon:  - a helyzet felmérése: a baleset természetének meghatározása a tanúk vagy az áldozat kikérdezése alapján, a meghatározó anyagok kutatása  - az azonnali veszélyek felismerése: ha ezek eltávolíthatóak, valaki más bevonásával történjen, ha pedig nem lehetséges, akkor tiltott hellyé nyilvánítsa azt a területet és a vészjelzést kibocsájtja  - az áldozat megvizsgálása, a veszélyek azonosítása, az áldozat megvédése  - a cselekedetek, melyeket végre kell hajtani, a veszélyek eltávolítása érdekében, anélkül, hogy veszélybe sodorná ezzel mások egészségét, az áldozatot csak akkor mozdítja, ha állapotának helyzete rosszabbra fordulhat  - a baleset bejelentése  - az elsősegélynyújtás  - az áldozat felügyelete és a mentő alakulatok megérkezésére való várakozás  - az áldozat szállításában való részt vétel

 - belső vérzés ( az áldozat sápadt, sűrű szívverése és légzése van, és vérnyomása alacsony)  - az áldozatot csendes helyre fektetni  - intézkedni ennek elszállíttatásában  - külső vérzés – a vérzés elállítása a következő módokon történhet:  - a sérült szerv felső felén, egy szoros elkötést végezni  - a elszakadt ér nyomása, kissé feljebb, mint, ahogyan a seb keletkezett, ha a vér piros és fröcsköl (artériális vérzés), lentebb, ha a vér sötét piros ( vénás vérzés)  - a sérülések bekötözése  - a seb körül megtisztítódik a bőr alkohollal vagy jód tinktúrával  - eltávolítódik a piszok a sebből egy forró vízbe mártott géz segítségével  - sebfőző víz töltése a sebre  - steril kötözés a sebre

 Rándulások és ficamodások  - rándulás esetén egy szoros kötést kell alkalmazni az ízületek rögzítéséért  - ficamodások esetén a rögzítést néhány sín elhelyezésével, egyik és másik oldalról, oldjuk meg  Törések  - egy csont eltörése azonnali rögzítést igényel néhány sín használatával, melyek hosszabbak, mint az eltörött csont  - ha bordatörést sejtünk, akkor elegendő körkörösen lekötözni a mellkast  - hátgerinc törés esetén, az áldozatot egy hordágyra vagy egy egyenes felületre kell fektetni, arccal lefelé, miután az áldozatot sürgősen kórházba kell szállítani   Egy idegen test bekerülése a szembe  - a balesetet szenvedettnek fel kell emelni a szemhéját, és ha lehetséges, el kell távolítani az idegen testet egy darab vattával, melyet kamillateába áztattunk előzőleg

Elsősegélynyújtás elektromos balesetekkor  - csak akkor nyújtunk segítséget, amikor az áldozatot kiemeltük az áramkörből, az elektromos készülék áramtalanítsa következtében  - a légzés visszaállítása ( szájból-szájba vagy szájból-orrba való lélegeztetéssel)  - a vérkeringés visszaállítása szívmasszázs vagy defibrilátor segítségével Elsősegélynyújtás kémiai balesetekkor  Kémiai égések:  - a bőrfelületet azonnal meg kell mosni ( ahhoz, hogy eltávolítódjon a sérülést okozó szer) egy semlegesítő szerrel: savas ( ecet), ha az égést egy lúgos anyag okozta, lúgos (szódapor), ha sav okozta az égést  Mérgező anyagokkal által okozott mérgezés:  - ha a balesetet mérgező gázok belélegzése okozta, a mérgezettet azonnal szabad levegőre kell vinni, aztán orvosi megfigyelés alatt tartani  - mérgezések esetén, a balesetet szenvedett hányást produkál, így kórházba kell szállítani

Hőmérséklet okozta balesetek utáni elsősegélynyújtás:  Égési sérülések:  - 1. fokú égési sérülések esetén- alkohollal való lemosás és vékonyan kent kenőcs felvitele  - 2. fokú égési sérülések esetén- a hólyagokat nem szabad kilyukasztani(hogy ne fertőzzenek be), hanem egy száraz gézzel kell beborítani( előtte ajánlatos szulfamiddal beszórni), miután kórházba kell szállítani  - 3. fokú égési sérülések esetén: egy steril kötöző anyaggal elfedődik a sérülés és gyorsan kórházba szállítódik Fagyásos sérülések:  - a sérült helyet hóval kell dörzsölni és a sérültet egy hideg szobába vinni  - semmiképpen sem alkalmazunk meleg borogatást, forró teát vagy meleg fürdőket