LITURGIKA

Ajánlott irodalom Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújulása (1932) Hafenscher Károly: Liturgika. Luther Kiadó Finta Gergely: Miről szólnak az ünnepek. Ablaknyitás. Luther Kiadó

A liturgia kialakulása Cél az okos istentisztelet (Rm 12,1). Isten az üdvösségünket munkálja az istentisztelet által. Az egyház pünkösdi megszületése óta a keresztényekről ezt írja az ApCsel 2,24: Foglalatosak voltak a közösségben A kenyér megtörésében A könyörgésben E

Eleinte a keresztények részt vettek a zsidó IT-en Később a zsidók kizárták kizárták őket, önállósult a keresztény IT, magánházaknál (később üldözések) Ifj. Plíniusz írja, hogy kétféle IT volt az ősegyházban Reggel dicshimnuszokat énekeltek és zsoltárokat (dicsőítés) Este úrvacsorát ünnepeltek I. Kelemen levele (Kr. U. 96.): a liturgia gazdagodása, az IT már nem családi, hanem gyülekezeti Didache (Kr. U. 100.) A liturgia tovább gazdagodik A didache tartalmazza a legősibb IT rendet.

Mi az istentisztelet? Hafenscher Károly az alábbi jellemzőket írja le könyvében: Ünnep – a jelenlét megerősítése, különleges alkalom Rítus – előírt rend, szokás, forma (helyi gyakorlatban megőrzött) Kultusz – colere=művelni (földet), adni, tisztelni, tisztelet Találkozás – Isten és ember találkozása Együttlét – communio, közösség Dialógus és trialógus (Isten leszáll, az ember felemelkedik) Szolgálat – Isten szolgál az embernek. (szolgáltatás a nép számára) Anamnézis – emlékezés Isten nagy tetteiről, és elszakadt voltunkról Interakciós rendszer – belső nyugalmat sugárzó interakciók sorozata. Isten cselekvése az emberből is cselekedeteket vált ki. A jót cselekvő Isten jóra aktivizál minket.

Műremek – Istennek a legszebbet és legjobbat adjuk. Istentisztelet és művészet összetartozik. (művészeti elemek bevonása által is) „Haszontalan” – nem mérhető a hasznosság kategóriával. (vallástörténetben azt látjuk, hogy sokszor az istenség pozitív befolyásolása a kultusz célja. A ker. IT ebben az értelemben haszontalan)

Az egyházi év az évről évre ismétlődő ünnepekben Isten üdvözítő tetteivel találkozik a gyülekezet közössége. Ennek során az üdvtörténet eseményei és teológiai tartalma válik átélhetővé. Két nagy ünepkör: húvéti és karácsonyi Valamint a szentháromság ünnepe utáni „ünneptelen” vasárnapok Húvéti ünnepkör: 325. Niceai zsinat a páskához köti az időpontot. Böjttől a szentháromság ünnepéig. Karácsonyi ünnepkör: dec. 25. Keresztény tartalommal akarták megtölteni a sol in victus római ünnepet (legyőzhetetlen nap). Adventtől vízkeresztig.

Húsvéti ünnepkör Mi a húsvét lényege az egyház tanítása szerint? Mit jelent számotokra a húsvét?

Húsvéti ünnepkör A húsvéti esemény a keresztény hit alapja és középpontja (1Kor 15,14 Ha Krisztus nem támadt fel a halálból hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is) 325-ben Nicea, rögítik a dátumát. (első tavaszi holdtölte utáni vasárnap) Húsvét és keresztelés (fehérvasárnap) A legrégibb ünnepkör Eredetileg 50 napon át ünnepelték: húsvét vasárnaptól pünkösdig. (7 hét, ennek kiemelkedő napja a 40.nap, a mennybemenetel) Minden vasárnap az élő Krisztus örömünnepe (pl. oroszul vasárnap = feltámadás)

Böjt A 2. században még csak 2 napos (nagypéntek és nagyszombat). A 4. sz-ban 3 hét lett. 5. században 40 nap (szimbolikus, belső tartalmat jelent) Nagyhét: virágvasárnaptól. – intenzívebb IT élet (eh. Tört: nem használtak harangokat, eltávolították az egyházból a nyilvánvaló bűnösöket)

Három szent nap Nagycsütörtök (az élet tápláléka, az önmagát adó Jézus) Lábmosás: 7. sz. Spanyol országban végezték először, 694. toledói zsinat rendelte el ; oltárfosztás, virrasztás: katolikus gyakorlat Nagypéntek – halálos szeretet, áldozat, a gyász színei. Glória és halleluja nélkül van a liturgia. (keresztút járás) Húsvét – a halált legyőző élet. Életet ajándékozó Krisztus. (húsvéti körmenet, 17.sz-tól élő katolikus szokás) Húsvét vasárnap: a feltámadt Krisztus diadalát sugározza (délelőtti, ill. hajnali időpontok) Hétfő: a feltámadt Krisztussal való találkozás (pl. Emmaus, ApCsel, Jn 20,10- 18)

Húsvéti vers (Kr. U. 1000) A húsvéti bárányt Minden hívek áldva áldják Juhait megváltotta S az ártatlan Krisztusért a bűnös kegyébe vette Atyja. Az élet a halállal megvítt csoda-csatával S a holt élet-vezér ma úr és él. - Mária Szentasszony, mond mit láttál utadon? - Az élő Krisztusnak kriptáját s a felkentnek láttam glóriáját.

-Mária Szentasszony, mond mit láttál utadon? -Feltámadt reményem, Krisztus, Galileába elétek indult. Tudjuk Krisztus feltámadott és diadalmas. Óh győztes királyunk, légy irgalmas!

Pünkösd A húsvéti ünnepkör lezárása és koronája Pünkösd. (ApCsel 2) 3-4.században kialakult ünnep. Eleinte ezt is 8 napig ünnepelték, mint a húsvétot) ApCsel 2: Zúgás, lángnyelvek, "mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni". Pont az ellentéte a Bábeli torony történetének, ahol az Isten összezavarta az emberek nyelvét. (1Mózes 11) Pünkösdkor pedig pont ennek az ellenkezője történt: mindenki a saját nyelvén hallotta beszélni a Szentlelket! Jóel prófétát idézi pünkösd kapcsán Péter apostol. Jóel Jézus születése előtt 800 évvel megjövendölte, hogy "így szól az Isten, kitöltök a lelkemből minden halandóra... és ők is prófétálnak".

Mi a jelentősége Pünkösdnek?

Megnyílt a lehetőség arra, hogy egészen a szívünkbe fogadjuk be Istent. Korábban, a Jézus kora előtti zsidóságban csak a papokon és a prófétákon keresztül, vagy a kiválasztott vezetőkön keresztül (pl. Mózes) lehetett a nép számára elérni az Istent. Sőt, a templomnak a szentek szentje részébe még a főpap is csak évente egyszer mehetett be! A Szentlélek kitöltése ezért hatalmas ajándék, mert általa Isten a szívünkbe költözött, és minden pillanatban velünk van! Megszűnt a távolság! (és ez a folyamat pont Húsvétkor indul. Mert akkor írják az evangéliumok, hogy a templom kárpitja kettéhasadt. = a kárpit választotta el a szentek szentjét a többi résztől. Ettől kezdve pedig már nem választotta el a kárpit... Húsvétkor elindul a folyamat, és pünkösdkor, a Szentlélek kitöltésekor kiteljesedik) Pál apostol úgy mondja, hogy az Isten kincse cserépedényekben (bennünk emberekben) van. Jézus meg azt mondja halála előtt (Jn 16,7): jobb ha én elmegyek, mert ha nem megyek el =ha nem halok meg, akkor nem jön el a Szentlélek hozzátok. De ha elmegyek, akkor elküldöm őt hozzátok.

Mennybementel Az első századokban a pünkösd csak a húsvéti ünnepkör lezárása volt. Aztán a 3. század végén kezdték el ünnepelni ezen a napon Jézus mennybemenetelét. Olyan időszak is volt, hogy 8 napig ünnepelték pünkösdöt, aztán lecsökkent két napra. Kb. a 4. századtól átkerült a Mennybemenetel ünnepe Húsvét utáni 40. napra, (pünkösd pedig az 50. napon van. (pentékoszté"=50). (idén a mennybemenetel ünnepe május 9. csütörtök, bár a katolikusok vasárnap ünneplik)