Arany János: Toldi (Összefoglalás) „Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem …” Most emlékezem az elmult időkről, Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról, Ő nagy erejéről, jó vitézségéről; Csuda, hogy mindeddig sem emlékeztünk erről. (Ilosvai Selymes Péter: Az híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről) A középkori Buda képe

Arany János életútja I. 1817.március 2. Nagyszalontán a család tizedik gyermekeként megszületett Arany János 1833-1834, 1835-1836. Diák a debreceni kollégiumban 1834-1835 Tanító Kisújszálláson 1836 Színésznek áll, majd hazatér Szalontára 1836-1839 Szalontán tanít Nagyszalonta A debreceni kollégium

Arany János életútja II. 1840 másodjegyző, feleségül veszi Ercsey Juliannát 1841 Juliska születése 1844 Laci születése 1846 A Toldi megírása 1847 A Toldi pályadíja, barátsága Petőfivel 1848 Nemzetőr felesége, Ercsey Julianna fia, Arany János

Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1858) Arany János életútja III. 1851-1860 tanár a nagykőrösi gimnáziumban 1858 a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1860-1865 A Kisfaludy Társaság igazgatója 1865-1877 A Magyar Tudományos Akadémia titkára, 1870-től főtitkára 1882. Október 22. Arany halála Budapesten Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1858)

A Toldi keletkezése I. 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett olyan költői beszély megírására, „melynek hőse valamely nép ajkain élő történeti személy.” A hagyomány szerint a Toldiak Nagyszalontán éltek. Arany már gyermekkorától ismerte a róluk szóló mondákat. Még diákéveiben elolvasta Ilosvai Selymes Péternek (1520-1580) a 16. században írt históriás énekét.

A Toldi keletkezése II. Tanulmányozta I. Lajos (1342-1382) korát is. Az uralkodó a magyar lovagkor egyik legdicsőbb királya volt. Az ő idején vált Buda jelentős királyi székhellyé, művelődési központtá. Nagy hatással volt Aranyra Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye is. Mindezek mellett mégis a legfontosabb páratlan költői tehetsége volt. Nagy Lajos a trónon Képes Krónika (1358)

A Toldi műfaja Műfaja: elbeszélő költemény Az elbeszélő költemény olyan nagyobb terjedelmű, verses epikai mű, mely összefüggő történetet beszél el hőséről, változó helyszínen, főhőssel és több mellékszereplővel.

Eposzi kellékek Arany alkalmaz eposzi kellékeket: - A főhős az egész nemzet becsületét megmenti a cseh bajnokkal szemben. - Laczfi nádor seregének megjelenése az eposzok seregszemléjére emlékeztet. - Csodás elemek nincsenek a Toldiban, de azért Miklós rendkívüli ereje, küzdelme az állatokkal, a cipóban kapott arany vagy az igazságos király alakja is az eposzokkal rokonítható.

A mű stílusa A Toldi nyelve példásan szép, érzékletes magyar nyelv. - Elbeszélő hangvétele nyugodt, méltóságos. - Bővelkedik a költői eszközökben: hasonlatokban, megszemélyesítésekben, allegóriákban, metaforákban. - A természet képei aláfestik a cselekményt: gyakori a tájleírás, a hajnal, a forró nyári szél, az éjszakai vihar vagy a csillagos éjszaka ábrázolása. A költő merített a népköltészet és a régi irodalom hagyományaiból. - Népmesék, bordalok, zsoltárok hatása érződik egy-egy részleten.

A Toldi cselekménye és felépítése Előhang Epikai történés: Toldi Miklós alakjának felidézése Első ének Epikai történés: Találkozás Laczfival és vitézeivel Cselekmény vázlat: alaphelyzet Helyszín: A Toldi-birtok nyáron, délidőben Időpont: 1-3 ének összesen fél nap

A Toldi cselekménye és felépítése Második ének Epikai történés: Miklós és György találkozása Cselekmény vázlat: összeütközés Helyszín: A Toldi-ház Időpont: 1-3 ének összesen fél nap

A Toldi cselekménye és felépítése Harmadik ének Epikai történés: A vitéz halála Cselekmény vázlat: a bonyodalom kezdete Helyszín: A Toldi-ház udvara Időpont: 1-3 ének összesen fél nap

A Toldi cselekménye és felépítése Negyedik ének Epikai történés: Bence élelmet visz Miklósnak Cselekmény vázlat: nyugvópont Helyszín: A nádas, Nagyfalu határán Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Ötödik ének Epikai történés: A farkaskaland Cselekmény vázlat: Epizód; késleltetés Helyszín: A nádas, Nagyfalu határán Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Hatodik ének Epikai történés: Miklós búcsúja édesanyjától Cselekmény vázlat: felezési pont Helyszín: A Toldy -ház Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Hetedik ének Epikai történés: Találkozás az özveggyel, akitől tudomást szerez a cseh vitézről Cselekmény vázlat: bonyodalom Helyszín: A Pest alatti temető Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Nyolcadik ének Epikai történés: György ármánykodása a királynál Helyszín: A budai királyi vár Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Kilencedik ének Epikai történés: A bikakaland Cselekmény vázlat: Epizód; késleltetés Helyszín: Pest városa Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Tizedik ének Epikai történés: Bence 100 aranyat és élelmet visz Miklósnak Cselekmény vázlat: fordulópont Helyszín: A Pest alatti temető és csárda Időpont: 1-10 ének összesen 7 nap

A Toldi cselekménye és felépítése Tizenegyedik ének Epikai történés: Párviadal a cseh bajnokkal, Miklós diadala Cselekmény vázlat: tetőpont Helyszín: A Duna-sziget Időpont: 11-12 ének összesen fél nap

A Toldi cselekménye és felépítése Tizenkettedik ének Epikai történés: Lajos király igazságot oszt Cselekmény vázlat: megoldás Helyszín: A királyi sátor a Duna-parton Időpont: 11-12 ének összesen fél nap

A Toldi cselekménye és felépítése Utóhang Epikai történés: Toldi Miklós jövőjének ismertetése

Toldi jelleme I. Miklós tulajdonságai közt van, amelyik segíti és van, amelyik gátolja őt az előrejutásban. Segíti kivételes ereje és bátorsága. Lendíti az akarás, hogy vitéz lehessen a király udvarában, és az édesanyjához fűződő szeretete. Gátolja Miklóst a lobbanékonysága, hirtelen haragja. Ez sodorja veszélybe. Fékezi Miklóst az is, hogy könnyen elkeseredik. Ez magányossá teszi, s arra ingerli a durva embereket, hogy bosszantsák.

Toldi jelleme II. Érzékenysége azonban nemcsak fékezőleg hat a tetteire. Valójában ennek köszönhető, hogy nem nyugszik bele az igazságtalanságba, mellyel György sújtja. A pesti népet is félti a megvadult bikától. Legjobban édesanyját félti. Érte képes legyőzni az indulatait is, mikor György sértegetni kezdi. Nemzetét menti meg a szégyentől a cseh bajnokkal szemben. Ereje, harckészsége a próbatételek sorozatában bontakozik ki előttünk. Ellenfeleit sorra legyőzi. Csellel sem tudnak erőt venni rajta. György fölött erkölcsi győzelmet arat. Legnehezebben saját magát győzi le. Csak édesanyja segítségével tudja leküzdeni két hibáját, az indulatosságot s a kishitűséget.

A jellemábrázolás I. A jellemzési módok: 1. Az elbeszélő maga mutatja be a szereplőit: „Toldi meg nagy búsan hazafelé ballag,” 2. Felsorolja külső tulajdonságait: „Pedig még legénytoll sem pehelyzik állán.” 3. Cselekedteti: „Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja,” „Ütni készül ökle csontos buzogánya;” „Szemét anyja őszes hajához éretette,” 4. Beszélteti: „Felmegyek Budára bajnok katonának, Mutatok valamit ottan a királynak.”

A jellemábrázolás II. A jellemzési módok: 5. Más szereplő beszél róla: „Ember ez magáért” Laczfi mond „akárki;” 6. Bemutatja környezetét: Első ének 1-2. versszak 7. Külsejének, cselekedetének leírásával jeleníti meg hangulatát, lelkivilágát: „Csak nézett sóhajtva a susogó nádra… Nagy meleg könnycsepp ült szeme pillájára.”

A Toldi jelentősége A Toldi – két folytatásával, a Toldi szerelmével és a Toldi estéjével együtt – a magyar irodalom legnagyobb értékei közé tartozik. Minden korszak a magáénak érzi, példát merít belőle és új szépségeket fedez fel benne. Szeretjük a főhős bátorságát és becsületességét. Példásnak érezzük a mű nyelvét, szerkezetét, verselését. Az ilyen művet klasszikus műnek mondjuk, s ezalatt maradandó értéket értünk. Az olyan költő pedig, mint Arany János, klasszikus, a magyar költészet klasszikusa.