Uniós Vámkódex bevezetése I. Általános rendelkezések Kérelemre hozott határozatok Vámellenőrzések

Jogszabályok (UVK) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (UVK) (VA) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az UVK egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (VA) (FJA) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) az UVK egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (FJA) (ÁFJA) A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) az UVK egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az FJA módosításáról (ÁFJA) (Vtv.) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló évi XIII. törvény (Vtv.) (NGM r.) Az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló.../2016. (……) NGM rendelet (NGM r.)

Fogalmak UVK UVK 5. cikk Fogalommeghatározások FJA FJA 1. cikk Fogalommeghatározások 32. „I. típusú közvámraktár” 33. „II. típusú közvámraktár” VA VA 1. cikk Fogalommeghatározások (11) „III. típusú közvámraktár” Vtv Vtv. 3. § Értelmező rendelkezések

Adattárolás, információcsere UVK egyik fő alapelve: (6. cikk) ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÁSI ELJÁRÁS →6. cikk (1) vámhatóságok között, ügyfelek és vámhatóságok között ELTÉRÉSEK: →6. cikk (3) bekezdés a) állandó jelleggel, b) ideiglenes jelleggel (!! Vtv. 5. §; kiegészítés) Közös adatszolgáltatási követelmények: FJA 2. cikk - A melléklet: kérelmek és a határozatok - B. melléklet: árunyilatkozatok, értesítések, a vámjogi státus igazolása

Okmányok megőrzése UVK 16. cikk Elektronikus rendszerek I. Elektronikus adat: VA 4. cikk adatok tárolása A releváns elektronikus rendszer által validált valamennyi adatot – eltérő rendelkezés hiányában – az azon év végétől számított legalább három naptári évig meg kell őrizni, amelyik évben az adatokat validálták. → eltérő rendelkezés!!! Vtv. 17. §-a II. Az okmányok, iratok: UVK 51. cikk Az érintett személy a vámellenőrzés céljából köteles megőrizni a 15. cikk (1) bek- ben említett okmányokat és információkat legalább három évig, a vámhatóságok számára hozzáférhető és elfogadható bármely módon. (Számítása) Megőrzés: elektronikusan, kivéve ha papír alapon áll rendelkezésre, pl. Form A, EUR 1 Számviteli törvény! Adózás rendjéről szóló törvény!

EORI szám UVK 9. cikk ↔ nyilvántartásba vételi kötelezettség MINDENKI kötelezett !kivételek! Kivétel: FJA 6. cikk (2) bekezdése, de Vtv. 6. § (5) nyilvántartásba vételt alkalmanként állapítjuk meg. EORI számmal rendelkezők köre: UVK 9. cikk FJA cikk !!! Vtv. 6. § (2): Valamennyi személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be. EORI szám igénylése: elektronikusan: FJA melléklet papír alapon: oldalon közzétett formanyomtatvány (Vtv. 6.§ (4) EORI-szám érvénytelenítése (FJA 7. cikk): kérelemre hivatalból (Vtv. 7. §)

Vámtitok UVK 12. cikk Információközlés és adatvédelem szakmai titoktartási kötelezettség; közzététel engedéllyel Kivétel: UVK 47. cikk (2): kockázat minimalizálás, csalás elleni küzdelem kötelezés vagy felhatalmazás alapján (hatályos rendelkezések) Vtv. 9. § (1)-(2) (1) Vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától. (2) A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által védett titkot köteles megőrizni. Felhatalmazások: (Vtv §)

Vámjogi képviselő Képviselet: - regisztráción alapuló, - és szakmai követelményeken nyugvó képviseleti rendszer kerül bevezetésre. UVK 18. cikk szerint bármely személy kijelölhet vámjogi képviselőt. Képviselet fajtái: -Közvetlen -Közvetett Tagállamok felhatalmazása: UVK 18. cikk (3) bekezdés  Vtv § Jellegzetességek: - AEO-hoz is megkívánt megfelelő szakmai képzettségi elvárások, - vámtanácsadók esetén kötelezően a vámjogi szakértői hatósági képzés és vizsga, - vámügynökök tekintetében megfelelő szakmai gyakorlat vagy a hatósági képzés, - évente kreditpontos továbbképzések, - a nemzeti szabályok május 1-jétől lépnek hatályba.

Uniós státusz UVK 5. cikk 23. pont: Uniós áruk: a)teljes egészében az Unió vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről behozott árukat, b)az Unió vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről erre a területre beszállított és szabad forgalomba bocsátott áruk; c)az Unió vámterületén belül kizárólag a b) pontban említett árukból vagy az a) és b) pontban említett árukból előállított vagy termelt áruk UVK 153. cikk: az Unió vámterületén található minden áru uniós vámjogi státusszal rendelkező árunak vélelmezendő, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az áru nem minősül uniós árunak.

Díjak és költségek Mentesség: ha a vámellenőrzés, vámjogszabályok alkalmazása hivatalos helyen és időben történik. Díjat, költséget kell fizetni: (Vtv.) vámtisztviselők jelenléte (szemledíj)  (Vtv.) elemzések vagy szakértői jelentések az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel ellenőrzési célokra kivételes ellenőrzési intézkedések Raktárdíj (Vtv.) Megállapítása, közlése, beszedése (Vtv.) NGM r. Részletes szabályokat az NGM r. tartalmazza.

UVK Munkaprogram A Bizottság munkaprogramot készített az elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozóan -> különösen az elektronikus rendszerekhez kapcsolódó átmeneti intézkedések megállapítása és azon ügyek ütemezése szempontjából fontos, amelyek esetében a rendszerek május 1-jén még nem működőképesek. Az UVK munkaprogram meghatározza az Uniós Vámkódex alkalmazásához szükséges uniós informatikai fejlesztések - rövid leírását, - jogalapját, - fő mérföldköveit, - határidejét.

UVK Munkaprogram

Döntéshozatali eljárás változásai az UVK-ban

Kérelem benyújtása, befogadása Kérelem határozat meghozatala iránt Határozat: a vámhatóságoknak a vámjogszabályokkal kapcsolatos bármely olyan aktusa, amellyel egy konkrét esetben döntést hoznak, és amelynek joghatása van (UVK 5. cikk 39. pontja). A kérelem benyújtásának feltételei:  illetékes hatóság  EORI-val rendelkezik  Unió területén letelepedett  a kérelem nem olyan határozat meghozatalára irányul, amellyel már korábban rendelkezett, de visszavonták vagy megsemmisítették

Kérelem benyújtása, befogadása Formája: formakényszer nélkül, formanyomtatvány, ha UVK 211. cikk (1) (ÁFJA 12. sz. melléklet) A kérelem befogadása: 30 napon belül, ha teljesülnek az előírt feltételek. Ha a kérelmező nem kap értesítést, akkor befogadottnak kell tekinteni a kérelmet.

A döntés meghozatala, határidők A kérelem befogadását követően a döntés meghozatalára nyitva álló határidő: 120 nap + legfeljebb 30 nap hosszabbítás.

Meghallgatáshoz való jog Kiindulópont: Európai Unió Alapjogi Chartája Olyan határozat meghozatala előtt, amely hátrányosan érintené a kérelmezőt, a vámhatóságoknak közölniük kell a határozatuk alapjául használni kívánt okokat a kérelmezővel, akinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy kifejezze álláspontját. Módja:  elektronikus adatfeldolgozási eljárás  elektronikus adatfeldolgozási eljárástól eltérően  szóban Határideje: 30 nap, de adott esetben a vámhatóság megkövetelheti az érintett személytől, hogy 24 órán belül kifejezze álláspontját.

Meghallgatáshoz való jog - kivételek Kivételek: a) KTF, KSZF b) vámkontingensből való részesedés megtagadása c) amennyiben az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra jelentett veszély jellege vagy szintje úgy kívánja; d) amennyiben a határozat célja egy másik határozat végrehajtásának a biztosítása e) amennyiben csalás elleni küzdelem céljából indított vizsgálatot sértene; f) egyéb meghatározott esetekben Egyéb meghatározott esetek (FJA 10. cikk): a) ha a kérelem nem befogadható b) ha konténeres tengeri árufuvarozás vagy légi árufuvarozás esetén a vámhatóság arról értesíti a belépési gyűjtő árunyilatkozatot benyújtó személyt, hogy az áru nem rakodható be c) visszafizetési, elengedési eljárásban a bizottsági határozatról való értesítésére vonatkozik d) EORI-szám érvénytelenítése esetén.

Hatály kezdete A határozat attól a naptól kezdve hatályos, amelyen a kérelmező azt megkapta, vagy úgy tekintendő, hogy megkapta. Az elfogadott határozatok a vámhatóságok által az elfogadás napjától végrehajthatók. Kivétel (FJA 14. cikk):  ha a kérelmező más kezdőnapot kért  ha a határozat kizárólagos célja egy korábban időbeli korlátozással kiadott határozat érvényességi idejének meghosszabbítása  ha a határozat hatálya meghatározott, a kérelmező által teljesítendő alakiságokhoz van kötve.  május elseje előtt beadott UVK engedély iránti kérelmek május 1. előtt benyújtott engedély iránti kérelmekre vonatkozó átmeneti rendelkezések: A vámhatóságok befogadhatják a május 1. előtt benyújtott, engedélyek megadására vonatkozó kérelmeket. A határozat meghozatalában illetékes vámhatóság május 1. előtt megadhatja az engedélyeket. Ezen engedélyek azonban leghamarabb május 1-jétől válnak érvényessé.

Újraértékelés Újraértékelés esetei: a) jogszabályváltozás b) ha a végrehajtott nyomon követés eredményeképpen az szükségessé válik; c) ha a határozat jogosultja vagy más hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk azt szükségessé teszik.  május 1-jén hatályos engedélyek megtartják érvényességüket: a) a határozott időtartamra kiadott engedélyek a határozott időtartam végéig, de legkésőbb május 1-jéig; b) minden más engedély az FJA 250. cikk (1) bekezdésében előírt újraértékelésig.  május 1-jén hatályos, határozatlan időtartamra érvényes engedélyeket újra kell értékelni. (A határozatot május 1. előtt meg kell hozni. E határozatokkal visszavonásra kerülnek az újraértékelt engedélyek, és ha szükséges új engedélyeket adunk meg.)

Felfüggesztés, megsemmisítés, visszavonás, módosítás Felfüggesztés: első lépés  ha nem minden olyan elem áll rendelkezésre, amely alapján a megsemmisítés, visszavonás vagy módosítás elvégezhető;  átmeneti jellegű intézkedésként (a határozat jogosultja időt kap a szükséges intézkedések megtételére);  ha a határozat jogosultja kéri azért, mert ideiglenesen nem képes teljesíteni a határozat feltételeit vagy a határozatból eredő kötelezettségeit.

Felfüggesztés, megsemmisítés, visszavonás, módosítás Megsemmisítés:  helytelen, hiányos információk  határozat jogosultja tudta vagy tudnia kellett volna  helyes információk alapján más döntés Visszavonás, módosítás:  határozat jogosultjának kérelmére  feltételek már nem teljesülnek

Előzetes kérelem nélkül hozott határozatok Az UVK 22. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdése, a 23. cikk (3) bekezdése és a 26., 27. és 28. cikk vonatkozik azokra a határozatokra is, amelyeket a vámhatóságok az érintett személy előzetes kérelme nélkül hoztak. Hivatalból hozott határozatok esetén is:  hatály  meghallgatáshoz való jog  megsemmisítés, visszavonás, módosítás

Informatikai fejlesztések Vámhatározatokat kezelő rendszer (Customs decisions management system – CDMS) UVK munkaprogram: ismerteti az elektronikus rendszereket, kapcsolódó dátumokat. Cél: széles körű elektronikus vámszolgáltatás, vámfolyamatok eredményessége, hatékonysága, összehangolása. Projekt: Uniós Vámkódex – vámhatósági határozatok, céldátum: október 2. Hatóköre: 22 db engedélytípus (kivétel: AEO, KTF, KSZF, visszafizetés, elengedés) Részei: vámhatósági és ügyféli oldal (gazdálkodói portál), engedélyadatok tárolása.

Informatikai fejlesztések

Jogorvoslat Kétlépcsős jogorvoslat Első fok: vámszerv. Másodfok: Fellebbviteli Igazgatóság Ezt követően: bíróság. Rendkívüli jogorvoslat: felügyeleti intézkedés (kérelemre), Art. szabályai szerint, kötelező képviselet. Végrehajtás felfüggesztése (UVK 45. cikk (2) bekezdése) Jogorvoslat benyújtása esetén egészében vagy részben felfüggeszthetik a határozat végrehajtását, ha alapos okkal feltételezhetik, hogy a vitatott határozat nem áll összhangban a vámjogszabályokkal, vagy ha az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna (feltétele biztosíték nyújtása).

Az áruk ellenőrzése és átengedése az UVK rendszerében

Fogalom-meghatározások (UVK. 5. cikk 3., 26. pont – VK. 4. cikk 14., 20. pont) Vámellenőrzések: a vámhatóságok által elvégzett konkrét intézkedések, amelyek célja, hogy biztosítsák az Unió vámterülete és az e területen kívüli országok vagy területek között szállított áruk beléptetését, kiléptetését, árutovábbítását, szállítását, tárolását és meghatározott célra történő felhasználását, valamint a nem uniós áruknak és a meghatározott célra történő felhasználás alatt lévő áruknak az Unió vámterületén belüli jelenlétét és szállítását szabályozó vámjogszabályoknak és más jogszabályoknak való megfelelést. Áru átengedése: a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut rendelkezésre bocsátják azon vámeljárás céljaira, amely alá az adott árut vonják.

Fogalom-meghatározások (UVK. 5. cikk 7., 25. pont – VK. 4. cikk 25., 26. pont) Kockázat: olyan esemény bekövetkezésének valószínűsége és hatása, amely: akadályozná az uniós vagy nemzeti intézkedések helyes alkalmazását; veszélyeztetné az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit; vagy fenyegetést jelentene az Unió és lakói biztonságára és védelmére, az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra. Kockázatkezelés: a kockázat rendszeres megállapítása, többek között véletlenszerű ellenőrzésekkel, és a kockázatnak való kitettség korlátozásához szükséges összes intézkedés végrehajtása.

A vámellenőrzésre vonatkozó általános szabályok (UVK. 46. cikk – VK. 13. cikk, 4. cikk 14. pont) A vámhatóságok bármely olyan vámellenőrzést elvégezhetnek (MINDENT), amelyet szükségesnek tartanak. A vámellenőrzések különösen magukban foglalhatják: az áruk vizsgálatát, a mintavételt, az árunyilatkozatban vagy az értesítésben feltüntetett információk pontosságának és teljességének ellenőrzését és az okmányok meglétének, hitelességének, pontosságának és érvényességének ellenőrzését, a gazdálkodók számviteli és egyéb nyilvántartásainak vizsgálatát, a szállítóeszközök átvizsgálását, a poggyász vagy egyéb, a személyek által szállított vagy rajtuk lévő áru átvizsgálását, valamint hivatalos vizsgálatok és egyéb hasonló cselekmények elvégzését. Az engedélyezett gazdálkodók az engedély típusától függően a vámellenőrzések tekintetében kedvezőbb elbánásban részesülnek.

Információnyújtás a vámhatóságok számára (UVK. 15. cikk – VK. 14. cikk) A vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személyek kötelesek a vámhatóságok kérésére az előírt határidőn belül a megfelelő formában a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani a szükséges okmányokat és információkat, valamint megadni részükre a vámellenőrzések végrehajtásához szükséges minden segítséget.

Áruátengedést megelőző ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok ( cikk – VK cikk) A vám-árunyilatkozat ellenőrzése A vámhatóság az elfogadott vám-árunyilatkozatban szereplő adatok pontosságának ellenőrzése céljából: megvizsgálhatja az árunyilatkozatot és az azt alátámasztó okmányokat, előírhatja a nyilatkozattevő számára, hogy egyéb okmányokat is benyújtson, megvizsgálhatja az árukat, mintákat vehet elemzéshez vagy az áruk részletes vizsgálatához.

Az áruk vizsgálata és mintavétel A nyilatkozattevő végzi/felelősségére történik: az árunak a vizsgálat és a mintavétel helyére történő szállítása, minden olyan művelet, amely a vizsgálathoz vagy a mintavételhez szükséges. A felmerült költségeket a nyilatkozattevő viseli. A nyilatkozattevő jogosult, hogy jelen legyen vagy képviselve legyen. A vámhatóság – alapos indok esetén – megkövetelheti a nyilatkozattevőtől, hogy legyen jelen vagy képviselve, amikor az árut megvizsgálják vagy mintát vesznek, ill. hogy biztosítsa az ilyen vizsgálat vagy mintavétel megkönnyítéséhez szükséges segítséget. A vámhatóság viseli az elemzések és vizsgálatok költségeit.

Az átengedésre vonatkozó általános szabályok (UVK cikk – VK cikk) Az áruk átengedése A vámhatóságnak át kell engednie az árut, amint elvégezték a vám-árunyilatkozatban szereplő adatok ellenőrzését, vagy azokat ellenőrzés nélkül elfogadták, és amennyiben teljesülnek az árunak a szóban forgó eljárás alá vonásához szükséges feltételek, valamint feltéve, hogy minden korlátozás alkalmazásra került és az árura nem vonatkozik semmilyen tiltó rendelkezés. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az ellenőrzést ésszerű időtartamon belül nem lehet elvégezni, és az árut ellenőrzés céljából már nem szükséges tovább ott tartani. A vám-árunyilatkozatban foglalt összes árut egyszerre kell átengedni. Ha egy vám-árunyilatkozat kettő vagy több tétel alá tartozó árura vonatkozik, az egyes tételek alá tartozó árukra vonatkozó adatokat úgy kell tekinteni, mintha külön vám-árunyilatkozatot képeznének.

A vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegének megfizetése vagy biztosíték nyújtása alapján történő átengedés Ha az áru vámeljárás alá vonása vámtartozást keletkeztet, az árukat csak akkor engedi át a vámhatóság, ha a vámtartozásnak megfelelő behozatali vagy kiviteli vám összegét megfizették, vagy ha a vámtartozás fedezésére biztosítékot nyújtottak; ez azonban a behozatali vám alóli részleges mentesség melletti ideiglenes behozatalra nem alkalmazható. Ha azon vámeljárást szabályozó rendelkezések alapján, amelyre az árut bejelentették, a vámhatóság biztosíték nyújtását követeli meg, az említett árut nem lehet a szóban forgó vámeljárásra átengedni, amíg nem nyújtottak biztosítékot. Meghatározott esetekben az áruk átengedésének nem feltétele a biztosíték nyújtása az olyan áruk tekintetében, amelyek vámkontingens igénybevételére vonatkozó kérelem tárgyát képezik.

Áruátengedést követő ellenőrzés (UVK. 48. cikk – VK. 78. cikk) Az áruk átengedését követően a vámhatóságok vámellenőrzés céljából ellenőrizhetik a vám-árunyilatkozatban, az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban, a belépési gyűjtő árunyilatkozatban, a kilépési gyűjtő árunyilatkozatban, az újrakiviteli árunyilatkozatban vagy újrakiviteli értesítésben feltüntetett információk pontosságát és teljességét, valamint az alátámasztó okmányok meglétét, hitelességét, pontosságát és érvényességét, továbbá a nyilatkozattevőnek az érintett áruval kapcsolatos műveletekre, az ezt megelőző vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó számviteli és egyéb nyilvántartásait, amennyiben még van rá lehetőség, meg is vizsgálhatják az árut és/vagy mintát vehetnek belőle. Kinél? az áru birtokosánál, annak képviselőjénél, a műveletekben üzleti minőségben érintett más személynél, vagy a dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó más személynél.

A vámellenőrzésre vonatkozó általános szabályok (Vtv.) A vámellenőrzés megindításának módja: írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint elektronikus üzenet. Az eljárás megindításának kezdete: írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával, szóbeli közlés esetében az erről szóló közléssel, elektronikus üzenet formájában történő közlés az elektronikus üzenet küldésével. Határidő: késedelem nélkül és legkésőbb 90 napon belül. Határidő hosszabbítás (rendkívüli körülmények által) indokolt esetben: az eljáró vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 nappal, a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 nappal, a NAV vezetője egyszer, legfeljebb 120 nappal. Nem számít bele: Ket. 33. § (3) bekezdés + akadály fennállásának ideje.

Jegyzőkönyv A jegyzőkönyv készítésének kötelező esetei: ha a vámhatóság jogsértést állapít meg a vámellenőrzés során, ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedésre jogosulttal. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – egyebek mellett – az ellenőrzést lefolytató vámszerv megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását, a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat, az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást. A jegyzőkönyvet az ellenőrzött személlyel közölni kell!

Ügyféli észrevétel, kiegészítő jegyzőkönyv Ügyféli észrevétel lehetősége: az ellenőrzést lefolytató vámszervnél, a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül; kivéve: ha az eljárás a vámtartozás vagy egyéb terhek beszedését veszélyezteti. De: az ellenőrzött személy észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat (nem vonható vissza). A jegyzőkönyv postára adásától, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásától az észrevétel benyújtásáig vagy az észrevételi jogról történő lemondásig vagy az észrevételezésre nyitva álló határidő leteltéig eltelt időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Ha az észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása vagy a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a vámszerv folytatja az ellenőrzést, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet készít (észrevétel lehetősége: közléstől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül).

A vámellenőrzés befejezése Ha a tényállás tisztázott, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a vámellenőrzést befejezi. A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatósági informatikai rendszer által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás befejezése: írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával, szóbeli közlés esetében az erről szóló közléssel, elektronikus üzenet formájában történő közlés esetében az üzenet küldésével. Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a jegyzőkönyvet és a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat a helyzet rendezése érdekében haladéktalanul megküldi az intézkedés megtételére jogosult vámszerv részére.

Helyszíni ellenőrzés Kinél? az áru birtokosánál vagy annak képviselőjénél, az áruval kapcsolatos műveletekben üzleti minőségben közvetlenül vagy közvetve érintett valamilyen más személynél, vagy az árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személynél. A helyszíni ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és a helyszíni ellenőrzésre jogosító felhatalmazással bíró alkalmazottja jogosult. A helyszíni ellenőrzésről az eljáró vámhivatal jegyzőkönyvet készít. Ha az ellenőrzött személy a gazdasági tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.

Különös szabályok Az áruátengedést megelőző ellenőrzésre: A vám-árunyilatkozat ellenőrzése a vámellenőrzésre vonatkozó szabályoktól eltérően az áru átengedésével fejeződik be. Az áruátengedést követő ellenőrzésre: Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve – írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre. Az áru átengedését követően végzett áruvizsgálat és mintavétel tekintetében az UVK. áruátengedést megelőző ellenőrzésre vonatkozó általános szabályai alkalmazandók.

A vám-árunyilatkozat módosítása (UVK cikk - VK. 65., 78. cikk) A nyilatkozattevő számára kérelem esetén meg kell engedni, hogy a vám- árunyilatkozat egy vagy több adatát módosítsa, azt követően, hogy azt a vámhatóság már elfogadta. A módosítás nem eredményezheti, hogy a vám-árunyilatkozat az eredeti áruktól eltérő árukra vonatkozzon. Nem engedhető meg ilyen módosítás, ha a vámhatóság tájékoztatta a nyilatkozattevőt arról, hogy meg kívánja vizsgálni az árut, a vámhatóság megállapította, hogy a vám-árunyilatkozat adatai helytelenek, a vámhatóság már átengedte az árut. A nyilatkozattevő kérelme esetén a vám-árunyilatkozat elfogadása napjától számított három éven belül engedhető meg a vám-árunyilatkozatnak az áruk átengedését követő módosítása annak érdekében, hogy a nyilatkozattevő megfeleljen az áruknak a szóban forgó vámeljárás alá vonásával kapcsolatos kötelezettségeinek.

A vám-árunyilatkozat áru átengedését követő módosításának különös szabályai (Vtv.) A vám-árunyilatkozatnak az áruk átengedését követő módosítását a vámellenőrzésre és az áruátengedést követő ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. Eltérés: az eljárás a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámhivatalhoz történő beérkezésével indul, és annak megindításáról a nyilatkozattevőt külön értesíteni nem kell; ha a kérelem alapján a tényállás tisztázott, a megállapításokról jegyzőkönyv nem készül.

Új elemek a vámellenőrzések új nemzeti szabályrendszerében Valamennyi vámellenőrzésre vonatkozó általános szabályrendszer: a vámellenőrzés megindításának módja, az eljárás megindításának kezdete, határidő (hosszabbítás), a jegyzőkönyv készítésének esetei, ügyféli észrevétel, a vámellenőrzés befejezése, helyszíni ellenőrzés, az ellenőrzéssel érintett személy jogai. Az általános szabályrendszerből következnek a különös szabályok: az áruátengedést megelőző ellenőrzésre, az áruátengedést követő ellenőrzésre, a vám-árunyilatkozat áru átengedését követő módosítására.

A legjelentősebb eltérések a vámellenőrzések új nemzeti szabályrendszerében Az áruátengedést megelőző ellenőrzések tekintetében: VAN nemzeti szabályrendszer. Az áruátengedést követő ellenőrzések vonatkozásában egyszerűbb szabályrendszer: nincs újbóli ellenőrzési tilalom, nincs ismételt ellenőrzési esetkör, nincsenek ellenőrzési típusok, nincsenek taxatíve felsorolt vámhatósági jogok és ügyféli kötelezettségek, nincsenek az ellenőrzés módszertanának körébe tartozó kérdések törvényi szinten szabályozva (pl. záró tárgyalás).

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Terelmes Sándor pénzügyőr őrnagy osztályvezető NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága 88/