ÉLELMISZERJOGI KONFERENCIA október Balatonfüred, Hotel Silver Resort ****superior Copyright © Dr. Kasza Gyula

Étkek és vétkek - A fogyasztói kockázatészlelés szerepe és trendjei az élelmiszerláncban Dr. Kasza Gyula elnöki tanácsadó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2015

Kockázatészlelés Grafika:

Fotó: Kreuzer Iván

Robert Koch ( ) Bacillus anthracis (1876)

Lazzaro Spallanzani (1729–1799) Louis Pasteur (1822–1895)

A kockázatok is „fejlődnek” Újonnan felismert kockázatok (pl. akrilamid, transzzsírsavak) Új technológiák kockázatai (pl. új vegyszerek, adalékanyagok és alapanyagok, nanokomponensek, genetikai módosítás) Életmód változásából eredő kockázatok (pl. kényelmi termékek, otthoni ételkészítéssel összefüggő magatartás, turizmus) Élelmiszergazdaság átalakulásából eredő kockázatok (pl. globalizáció, tömegtermelés, specializáció + sokösszetevős élelmiszerek, illegális tevékenységek)

Hogyan tartsunk lépést?

Partnerség Megismerés, megértés, közös nyelv: fogyasztói kutatások Egyenrangú kommunikáció (reflexivitás, átláthatóság, közérthetőség, vélemények figyelembevétele) Bevonás (párbeszédek kezdeményezése, együttműködés civil, szakmai és tudományos szervezetekkel)

Fogyasztói trendek Starr (1969) Slovic (1987) Slovic (1993) Flynn (1994) Frewer (1999,2001,2003) Trendek?

Probléma: kevés a standardizált méréssel dolgozó kutatócsoport Fein et al. (2011): Trends in U.S. Consumers’ Safe Handling and Consumption of Food and Their Risk Perceptions, 1988 through Journal of Food Protection 74(9):

Módszertan: telefonos interjú (standardizált) Mintavételi időpontok: 1988; 1993; 1998; 2006; 2010 n=1620 és 4547 között Téma: élelmiszerkészítés – és tárolás gyakorlata (keresztszennyeződés elkerülése, nem kellően hőkezelt ételek fogyasztása), élelmiszereredetű megbetegedések Élelmiszereredetű megbetegedések kockázatának észlelése stagnálás javulás 2010 stagnálás 1993

Keresztszennyeződés elkerülése javulás stagnálás 2010 javulás Biztonságos élelmiszerfogyasztás (hőkezelés) javulás stagnálás javulás

Tapasztalatok:  Nők tudatosabbak ezen a területen  A legfiatalabb, a legidősebb, és legmagasabb iskolai végzettségű válaszadók a legkevésbé tudatosak  Az élelmiszerbiztonsági kockázatészlelés összhangban van a médiában napvilágot látott eseményekkel  Kommunikáció szerepe meghatározó  Az élelmiszerbiztonsági „botrányok” pozitív hatást gyakoroltak a háztartások magatartására is

Kockázatészlelés tudományosan 81 kockázat-típus 18 jellemző alapján Faktoranalízis  2 faktor

Forrás: Slovic, 1987

Ismeretlen Elrettentő hatások 1987 (Slovic, 1987)

Ismeretlen Elrettentő hatások 2006

A kockázatészlelés pszichometriai modellje Faktor 1: Ismeretlenség Faktor 2: Súlyos végkimenetel * Személygépkocsi * Autóverseny * Repülés * Kipufogógázok * Lőfegyverek * Nukleáris fegyverek * Atomerőmű- katasztrófa * Alkohol * Koffein * Áramütés * Kerékpár* Motorkerékpár * Tűzijáték * Dohányzás *Mikrohullámú sütő *Röntgen- sugárzás * GMO * Elektromos mezők * Azbeszt * Radioaktív hulladék *Ólomtartalmú festék * Szacharin * Agent Orange *Peszticidek Salmonellosis, Campylobacteriosis, Enteritis infectiosa fő/év BSE - vCJD, Madárinfluenza, Pirospaprika

A kockázatészlelés tényezői (Starr, 1969) 1. Általános jellemzők: – önkéntesség/elkerülhetőség; – a kockázattal kapcsolatos tudásszint; – szabályozhatóság; – az adott kockázattól való félelem: a halálos kimenetelű vagy morbid tünetekkel járó betegségek sokkal félelmetesebbek még akkor is, ha nagyon kicsi az előfordulási gyakoriságuk

2. A kockázatért cserében kapott társadalmi haszon Társadalmi optimum: az észlelt haszon az észlelt kockázat harmadik hatványával (!) arányos

3. A kockázattal összefüggésbe hozható halálos áldozatok átlagos száma évenként (a szakértői kockázatbecslés ezzel áll legerősebb korrelációban);

4. A kockázattal összefüggésbe hozható halálos áldozatok átlagos számának változását leíró trendvonal (növekvő vagy csökkenő kockázat);

5. A kockázattal összefüggésbe hozható halálos áldozatok számának kiugró értékei (katasztrófák által sújtott évek) – a nem szakértői kockázatészlelést rendkívül jelentősen befolyásolja ez a tényező;

Gerd Gigerenzer (Max Planck Institute, Berlin)

: 2977 áldozat -~20%-kal kevesebb légiközlekedés -~3%-kal több autóval megtett mérföld -Kockázatok 1 Mrd km-re számítva: -Repülőgép: 0,05 -Közúti: 3,1 -Közút: 62x kockázatosabb -(Kerékpár: 44,6, 892x kockázatosabb) fős növekmény a közúti halálos áldozatok számában már az első évben!

6. Azonnali vagy elhúzódó hatás (az azonnali hatással járó kockázatok ceteris paribus veszélyesebbnek tűnnek a nem szakértők számára);

7. Újszerű vagy megszokott kockázat (a megszokott kockázatok fogyasztói értékelése rendre alulmúlja a hasonló szintű újszerű kockázatokét).

A szakértői kockázatbecslés és a fogyasztói kockázatészlelés sajátosságai Technikai-tudományos alapú kockázatbecslés Fogyasztói kockázatészlelés Tudományos alapok, bizonyítékokIntuíció, érzelmi megközelítés valószínűségIgen vagy nem? A kockázatnak van elfogadható szintjeMaximális biztonság megkövetelése A kockázattal kapcsolatos ismeretek változnak Most veszélyes vagy nem? Összehasonlítható kockázatok Diszkrét esetek észlelése- minden kockázat kerülendő Népesség átlagára vonatkoztatott következmények. Személyes következmények A halál is elfogadható következmény lehet. Baj, ha meghalunk, a haláleset nem elfogadható.

Suzanna Hertrich, 2011

Itthon?

Magyarországon Az első élelmiszerbiztonsági kockázatészleléssel kapcsolatos fogyasztói kutatás 2000-ben készült. Azóta: BSE, madárinfluenza, élelmiszerhamisítások, guar gumi, pirospaprika botrány és más események 2012 óta standardizált módszertannal - NÉBIH

KUTATÁS HELYSZÍNEI ÉS IDŐPONTJAI 2015 tavasz

DátumHelyszínek Kérdőív (db) Pécs Győr Veszprém Szolnok Miskolc Miskolc Győr Debrecen Szeged Veszprém Budapest Budapest35

-Módszertan: személyes megkérdezés -Mintavétel: utcai random megállításos, kvótakövetéssel -Kiértékelt kérdőívek száma (n): Reprezentativitás: statisztikai régiók szerinti, nemek szerinti, életkor szerinti -Interjú hossza: kb perc -180 változó -Összesen (1003 X 180) adat -Leíró statisztika -Összefüggés vizsgálat (kereszttáblás vizsgálat Khí 2 próba alapján) Minta és módszertan

Minta reprezentativitása

Egészségügyi ártalmakért felelős tényezők a fogyasztók szerint

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők - Életkor előrehaladtával nagyobb veszélynek érzik a felsorolt tényezőket -Magasabb iskolai végzettségűek és jövedelműek kevésbé érzékenyek -Női fogyasztók érzékenyebbek, mint a férfiak -Nyugdíjas és háztartásbeli fogyasztók érzékenyebbek a kockázatokra -Cukorbetegek kevésbé tartják veszélyesnek a mesterséges édesítőszereket

Fogyasztói attitűdök

Korábbi felmérések eredményeinek összehasonlítása

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők ⁻Az élelmiszerbiztonság fontosabb a magasabb iskolai végzettségűeknek ⁻Az élelmiszerbiztonság jelentősége az életkor előrehaladtával növekszik ⁻Az élelmiszerbiztonság a munkakeresőket érdekli a legkevésbé

Ön szerint mennyire fontosak az alábbi területek? 2013 tavasz2013 ősz2014 tavasz2014 ősz2015 tavasz átlagszórásátlagszórásátlagszórásátlagszórásátlagszórás Egészségügy 4,760,734,860,554,850,554,800,65 4,810,63 Élelmiszerlánc- biztonság na. 4,790,634,800,604,600,76 4,620,72 Fogyasztó- védelem 4,420,904,560,744,470,834,520,77 4,550,76 Katasztrófa- védelem 4,350,944,580,764,480,854,480,89 4,400,93 Közrend- védelem 4,400,974,640,734,530,834,470,87 4,480,85 Pénzügyi felügyelet 4,211,004,370,904,260,984,380,88 4,470,86 Munkavédelmi hatóság 4,150,984,400,834,330,904,370,86 4,450,83

Az élelmiszerlánc-biztonságot fontosnak tartó fogyasztók csoportjának jellemzői ⁻Szívesebben próbálnak ki új dolgokat a konyhában ⁻Szívesebben vásárolnak be ⁻Fontosabb számukra a környezet védelme ⁻Egy állandó munkahely fontosabb számukra, mint egy jobban fizető, de bizonytalan ⁻Többet tévéznek ⁻Jobban odafigyelnek a táplálkozásukra ⁻Fontosabbak számukra a gyökereik ⁻A bevásárlást elsősorban a nő feladatának tartják

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők ₋Az élelmiszerlánc-biztonság változásának megítélése kedvezőbb a nők körében ₋Az átlaghoz képest a nagyrészt középfokú végzettségűek szerint lett sokkal jobb az élelmiszerlánc-biztonság ₋A főiskolát vagy egyetemet végzettek túlnyomó többsége szerint a változás pozitív irányú vagy a helyzet ugyanolyan közepes maradt ₋A Kelet-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régió lakosai ítélték a legjobbnak a helyzetet

Ön szerint kinek mekkora szerepe van az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában? 2013 tavasz2013 ősz2014 tavasz2014 ősz2015 tavasz ÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórás Élelmiszer- feldolgozó vállalkozások 3,841,094,021,074,530,794,460,844,500,81 Mezőgazdasági termelők n.a. 4,220,984,221,004,270,99 Vendéglátás, közétkeztetés n.a. 4,310,894,170,994,230,93 Állami hatóságok 4,310,934,510,824,151,014,160,994,210,98 Élelmiszer- kereskedők n.a. 4,040,993,950,994,010,98 EU intézmények 3,871,103,911,153,581,173,591,143,741,09 Fogyasztók 3,711,183,921,143,701,213,591,173,671,18 Tudományos szervek 3,841,113,941,143,651,133,591,163,641,14 Civil szervezetek 3,281,123,321,173,181,173,091,173,221,17

Milyen mértékben ért egyet az alábbi élelmiszerbiztonsággal és -minőséggel kapcsolatos állításokkal? 2013 tavasz2013 ősz2014 tavasz2014 ősz2015 tavasz ÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórás Mindig megnézem a fogyaszthatósági időt 4,530,914,520,884,540,844,30,98 4,201,06 Fontos a termék származási országa 4,041,064,271,024,211,034,240,97 4,031,09 Tudatosan választok márkát, gyártót 3,761,094,061,074,120,994,011,00 3,971,03 A magyar termékek biztonságosabbak 3,651,183,881,173,851,143,581,19 3,88 1,12 Tudatosan választok boltot 3,971,094,091,084,161,003,931,07 3,861,05 Sokat tanultam szüleimtől, nagyszüleimtől az élelmiszerekről n.a. 3,581,293,791,123,781,09 A kistermelői élelmiszerek biztonságosabbak 3,711,143,811,193,831,113,591,17 3,611,13 Alaposan elolvasom a címkét 4,201,003,831,203,841,153,691,18 3,61,15 A biotermékek biztonságosabbak 3,341,253,331,253,431,193,31,26 3,341,18 Az olcsó termékek nem biztonságosak 3,111,153,081,243,131,212,911,13 3,001,11 Folyamatosan tájékozódom 3,881,043,321,273,451,182,871,18 2,941,15 Sokat tanultam az iskolában az élelmiszerekről n.a. 2,661,212,811,19 A genetikailag módosított élelmiszerek biztonságosabbak 2,031,221,821,141,861,161,781,04 2,001,18

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők Azok jelölték meg legtöbb esetben a NÉBIH-et, mint az élelmiszerlánc-biztonságért leginkább felelős hatóságot, akik: – …sokat használják az internetet – …magasabb iskolai végzettségűek – …természettudományos főiskolai/egyetemi végzettségűek – …aktív dolgozók, vállalkozók vagy háztartásbeliek – …átlagos, vagy magasabb jövedelemmel rendelkeznek – …a Közép-magyarországi, a Nyugat-dunántúli vagy a Dél-alföldi régióban laknak

Az alábbiak közül honnan tájékozódik az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos eseményekről? 2012 ősz2013 tavasz2013 ősz2014 tavasz2014 ősz2015 tavasz ÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórásÁtlagSzórás Televízió 3,781,383,891,343,951,353,831,353,671,393,811,40 Internetes hírportálok 3,791,303,881,233,711,413,611,413,581,363,561,47 Újságok 3,411,353,401,343,411,403,391,363,061,383,091,39 Család, ismerősök, rokonok 3,471,283,541,213,531,243,461,233,171,283,061,31 Rádió 3,251,423,361,353,301,433,181,473,011,412,971,43 Internetes közösségi oldalak 3,041,413,221,363,001,512,861,432,791,412,721,46 Hatóságok, intézmények honlapjai 2,641,462,741,432,571,432,641,452,341,382,411,49

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők A televízióból tájékozódó csoport ⁻Alacsonyabb iskolai végzettségűek ⁻Nyugdíjasok, 60 év felettiek felülreprezentáltak ⁻Szerényebb jövedelemszinttel rendelkeznek Az internetes hírportálokról tájékozódó csoport ⁻Főiskolai/egyetemi végzettségűek ⁻Diákok és munkakeresők felülreprezentáltak ⁻Átlagos, vagy magasabb jövedelemszinttel rendelkezők magas arányban találhatók

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők Az internetes közösségi oldalakról tájékozódók ⁻Alacsony iskolai végzettségűek ⁻Vállalkozó vagy munkakereső ⁻Átlagos jövedelemszinttel rendelkező ⁻40-59 év köztiek A hatóságok honlapjairól tájékozódók ⁻Nagyobb része nő ⁻40 év felettiek

Befolyásoló demográfiai és attitűd tényezők Jobban odafigyelnek, hogy magyar élelmiszert vásároljanak, akik: – …sokat olvasnak és sokat tévéznek – …nők – …érettségivel vagy diplomával rendelkeznek – …vállalkozók, vagy nyugdíjasok – …40 év felettiek

Tudáspróba 2013 tavasz2013 ősz2014 tavasz2014 ősz2015 tavasz IGAZHAMISIGAZHAMISIGAZHAMISIGAZHAMISIGAZHAMIS A tartós tej jellegzetes íze a benne lévő tartósítószernek köszönhető 62,11%37,89%58,68%41,32%54,60%45,40%53,80%46,20% 51,49%48,51% A biztonságos élelmiszer E-számoktól mentes 38,25%61,75%41,05%58,95%42,95%57,05%52,16%47,84% 47,10%52,90% A mikotoxin olyan méreganyag, amelyet baktériumok termelnek 59,19%40,81%62,95%37,05%59,73%40,27%57,35%42,65% 58,46%41,54% A hagyományos élelmiszerek génmentesek 51,23%48,77%58,32%41,68%58,93%41,07%53,31%46,69% 54,88%45,12% Ha egy termékben baktériumok vannak, akkor már nem biztonságos n.a. 35,18%64,82%38,08%61,92%18,0%82,0% 21,19%78,81% A vékony penészréteg a lekvár tetején nem jelent kockázatot n.a. 37,76%62,24%37,00%63,00%36,05%63,95% 40,49%59,51% A fagyasztást nem élik túl a mikrobák: a fagyasztott étel ezért biztonságos n.a. 42,09%57,91%44,20%55,80%34,07%65,93% 33,23%66,77% Külön vágódeszka kell a húshoz és a salátához n.a. 89,29%10,71%89,68%10,32%85,69%14,31% 82,04%17,96% A természetes/bio élelmiszerek kockázatmentesek n.a. 39,03%60,97%38,83%61,17% 42,42%57,58% A hűtőgépet 8 és 12 C közé kellene beszabályozni, ha állítható n.a. 50,31%49,69%39,90%60,10% 42,41%57,59%

Befolyásoló demográfiai és attitűdtényezők -Rendszeres internet felhasználók több ismerettel rendelkeznek -Rendszeres TV nézők kevesebb ismerettel rendelkeznek -Magasabb iskolai és természettudományos végzettségűek tájékozottabbak -Aktív sportolók tájékozottabbak az e-számok tekintetében -Nyugdíjas válaszadók a legtájékozatlanabbak, legtöbb ismeretanyaggal a éves korosztály rendelkezik -Egyes esetekben tájékozottabbak a nők, illetve a rendszeres bevásárlók

Említett „botrány” Gyakoriság (db) Említett „botrány” Gyakoriság (db) Húsfeldolgozás (romlott húsok, illegális működés, ismeretlen eredet, BSE, nem megfelelő higiénia) 64 Zöldségek-gyümölcsök (ismeretlen eredet, szennyezettség) 11 Hamisítás (átcímkézések, átcsomagolás) jelölési hiányosságok 34 Kávé (penészes termék)10 Paprika, pirospaprika (hamisítás, téglapor) 38 GMO6 Lejárt termékek eladása 26 Paleolit termékek (előállítási problémák) 6 Üzemi higiéniai problémák 25 Bébiételek5 Bioélelmiszerek23Guar gumi4 Kiskereskedelem/multi cégek (pl.: Tesco, CBA)17Ásványvíz4 Anthrax, lépfene, madárinfluenza15Egyéb* 7 Tej, tejtermékek és tojás (ömlesztett sajtok, import tojás) 14 *pl. mosópor a SZOBI szörpben; import termék megsemmisítése

A fogyasztók csoportosítása 2014 Faktorelemzés Hierarchikus klaszterelemzés K-közép klaszterelemzés

Faktoranalízis Bevont változók Faktorok 1: Tudatosság 2: Tanulási vágy 3: Hűség és felelősség 4: Etatizmus Tudatosan választok márkát, gyártót,778,104,009,047 Tudatosan választok boltot,777,143,043-,018 Mindig megnézem a fogy. Időt,627-,092,081,105 Alaposan elolvasom a címkét,624,300,025,056 Jól ismerem a felügyeleti rendszert,053,763,211,051 Folyamatosan tájékozódom, tanulok,283,725,004,113 A magyar hatóság hatékony -,102,129,774,034 A magyar termékek biztonságosabbak,323-,100,655,114 Fogyasztók szerepe az élb-ban,021,304,413-,012 Állami hatóságok szerepe az élb-ban,007-,032,178,706 Ön szerint mennyire fontos az élb -,224-,006-,002-,606 Hatóság eszközeit meg kell erősíteni,092-,346,093-,587 Faktorelemzés főkomponens-analízissel, Varimax rotációval Kaiser Normalizációval. Cél: Élelmiszerbiztonság szempontjából tudatos élelmiszervásárlást leíró tulajdonságok elemzése, összefüggéseik segítségével a változók számának csökkentése

Dendogram (Hierarchikus klaszteranalízis)

A csoportok (K-közép klaszteranalízis) 43,58%14,30%25,47%16,65%

Család lelke Az átlagnál több nő tartozik ide Legmagasabb átlagéletkor Közepes végzettség Tudatosan vásárol, fogyaszt Tudáspróbában ugyanakkor a legrosszabbul teljesített A nem budapestiek és a falun élők és felülreprezentáltak Családban él, közösségben gondolkodik, állandóságra törekszik Érdeklődő, médiafogyasztása is kiemelkedő A konyha számára fontos helyszín Szeret főzni és kifejezetten szeret bevásárolni Minőségi termékekért hajlandó többet áldozni, bár az átlagnál alacsonyabb jövedelmű Igyekszik egészségesen táplálkozni A női szerep része a bevásárlás, ételkészítés A hatóságot az átlagnál jobban ismeri és nagyon bízik benne A magyar termékek biztonságát és minőségét jónak tartja 43,58%

Árérzékeny családos A nők aránya ebben a csoportban a legmagasabb A 15 éven aluli gyermekkel élők az átlagnál jóval gyakoribbak Itt találjuk a legtöbb nagycsaládost Az átlagnál kevesebb pénzből gazdálkodnak Arányaiban ők költenek legtöbbet élelmiszerre Nagyon árérzékenyek Bevásárlásnál az üzlet fontosabb, mint a márkák A magyar termékeket általában jónak, megbízhatónak tartják A környezetvédelmet az átlagnál fontosabbnak tartja A legkevesebbet internetezik, viszonylag keveset tévézik Táplálkozásra és egészségére figyelni igyekszik A bevásárlást és ételkészítést női feladatnak tartja Az egyetlen csoport, amely úgy gondolja, hogy az államéhoz hasonló mértékű a fogyasztók felelőssége is Nem ismeri a felügyeletet 14,30%

A legkevésbé tudatos élelmiszervásárló Felülreprezentáltak a férfiak és a budapestiek Ez a csoport a legalacsonyabb átlagos végzettségű A többihez képest kevesebbet vásárol, főleg egyedül Nem főz, nem érdeklik az új termékek Egyáltalán nem érdekli a környezetvédelem Nem figyel különösebben a táplálkozására és az egészségére Átlagos vagy kicsit magasabb jövedelmű, de az élelmiszereken spórolni akar A magyar termékeket átlagosnak gondolja Egyáltalán nem ismeri az élelmiszerlánc-felügyeletet, de úgy véli, meg kellene erősíteni Érdektelen 25,47%

A kritikus Az átlagnál kicsit több férfi és több budapesti tartozik ide A legalacsonyabb átlagos életkor Általában nincs gyerek, és sok az 1 fős háztartás Messze a legmagasabb átlagos végzettségű csoport Legtöbbször egyedül vásárol A legtehetősebb csoport Az ár nem annyira fontos, szívesen költ Szeret a konyhában kísérletezni Alig tévézik, de nagyon aktív internethasználó A főzés, bevásárlás egyáltalán nem női szerep A NÉBIH-et ismeri, és élelmiszerbiztonsági kérdésekben a legtájékozottabb, ennek ellenére úgy érzi, keveset tud Tudatos vásárló A magyar termékeket nem tartja sem jónak, sem az átlagnál megbízhatóbbnak, és egyáltalán nem érdekli a származási hely A kistermelői termékeket elutasítja Fontosak számára a márkák Nagyon kritikus, „minden hatalom gyanús” 16,65%

Köszönöm! Telefon: