2015. évközi és évi változások Járulékok, kisadózó vállalkozások tételes adója, magánszemélyek különadója, illeték Készítette: Nagyné Budai Erika

Járulékokat érintő évközi változások

től hatályos változás [Tbj. 5. § (1) b)] Biztosított a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve  az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és  a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

től hatályos változás [Szocho.tv § (3) b)] Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:  a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -; Nem eredményez adófizetési kötelezettséget:  az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszony életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -;

től hatályos változás [Eho.tv. 5. § (1) f)] Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást :  az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás után.

től hatályos változás 1. [Szocho.tv. 462/G. §; 463. § (5)]  A huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, a FEOR főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.  Részkedvezmény : a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. (Részmunkaidőnél arányosítás!)

től hatályos változás 2. [Szocho.tv. 462/G. §; 463. § (5)]  A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.  Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.  Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény nem illeti meg a kifizetőt.

Mezőgazdasági munkakörök [7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény] 6 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI FOGLALKOZÁSOK 61 Mezőgazdasági foglalkozások 611 Növénytermesztési foglalkozások 6111 Szántóföldinövény-termesztő 6112 Bionövény-termesztő 6113 Zöldségtermesztő 6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 6116 Gyógynövénytermesztő 6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások 6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő 6122 Baromfitartó és -tenyésztő 6123 Méhész 6124 Kisállattartó és -tenyésztő 613 Vegyes profilú gazdálkodók 6130 Vegyes profilú gazdálkodó 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 8421 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője

A magánszemélyek különadóját érintő évközi változások Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény 8-12/E. §

Különadó fizetésére kötelezettek 1.  A költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján,  a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló évi LXXV. törvény, vagy  a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ha a jogviszonya megszűnésére tekintettel különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

Különadó fizetésére kötelezettek 2.  az országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló,  a polgármester, alpolgármester,  az európai parlamenti képviselő, ha megbízatásának megszűnésére tekintettel különadó alapnak minősülő bevételt szerez. Kivétel: akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.

től hatályos változás [9. § (1b); 12/E. § (1)] Saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. A december 31-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell!

A különadó alapja  A jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevétel,  a munkaviszonyhoz kapcsolódóan megkötött versenytilalmi megállapodás alapján kikötött ellenérték címén kifizetett bevétel től hatályos!

Nem képez különadó alapot 1.  az állami vezetők, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;  más foglalkoztatott esetében a bevétel hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom;

Nem képez különadó alapot 2.  a jogviszony január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg,  a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege,  a szerződéses katonák leszerelési segélye,  bírók, ügyészek esetében a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény, vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel.

től hatályos változás [9. § (3) e); 12/E. § (2)] Nem minősül a különadó alapjának: a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg. A január 1-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell!

től hatályos változás - különadó visszatérítés nyugdíjas státusz, csoportos leépítés esetén 1. [12/E. § (4)]  Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását még nem nyújtotta be, a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását.  A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó- előleg összegéből.  A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást.  Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

től hatályos változás - különadó visszatérítés nyugdíjas státusz, csoportos leépítés esetén 2. [12/E. § (5)]  Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását már benyújtotta, az adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását.  Az adóhatóság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül határozatban állapítja meg - a jövedelemszerzés évére vonatkozó szabályok szerint - a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket, amelyek összegét levonja a magánszemély részére visszajáró különadó összegéből.  Az adóhatóság a visszajáró összeg után a határidőn túl kiutalt adó- visszatérítésre vonatkozó szabályok szerint a különadó bevallására előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb június 30-ig késedelmi kamatot állapít meg.

től hatályos változások

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény

Egészségügyi szolgáltatási járulék [Tbj.19. § (4)] Havi összege forint, napi összege 235 forint.

Családi járulékkedvezmény [Tbj. 24./A. §; 51. § (2); 51/A. § (2)-(3)] Jogtechnikai jellegű módosítás a személyi jövedelemadó-kulcs 16%- ról 15%-ra történő csökkentése miatt. A magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százaléka, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege (kivéve 1,5% munkaerő-piaci járulék) vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén.

Kisadózó vállalkozásokra vonatkozó pontosítások [Tbj. 26. § (10); 45. §]  A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.  A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (Nem kell ’T1041-es adatlap!)

Kapcsolódó Art. módosítások 1. [Art. 16. § (4); (5a)]  Bővül a munkáltatók és kifizetők által a ’T1041-es adatlapon bejelentendő adatok köre:  a végzettségét, szakképzettségét,  szakképesítését, továbbá  az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.  A NAV adatszolgáltatási kötelezettsége az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé a pályakövetési rendszer működéséhez szükséges adatok biztosítása érdekében: a ’T1041-es adatlapon bejelentett adatokról:  a beérkezést követően elektronikus úton haladéktalanul  a nyomtatványon teljesített bejelentéseket a NAV soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja

Kapcsolódó Art. módosítások 2. [Art. 31. § (2) 6.] Bővül a ’08-as bevallásban tárgyhót követő hó 12-ig teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség: 6. a magánszemély tekintetében családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról: a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról, b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, c) arról, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e; d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcíméről; e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről,

Kapcsolódó Art. módosítások 3. [Art. 31. § (2) 6a., 6b.] (Bővül a ’08-as bevallásban tárgyhót követő hó 12-ig teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség:) 6a. a magánszemély tekintetében az első házasok kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokról: a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről, 6b. a 6. és 6a. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg- nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére.

Kapcsolódó Art. módosítások 4. [Art. 26/A. § (1)-(3)]  Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet.  A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.  A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti (’08-as) bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény

Személyes illetékmentesség 1. [Itv. 5. § (1) r)]  Teljes személyes illetékmentességben részesül: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő.  Szanálás: az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul. A szanálási vagyonkezelő vagy a Szanálási Alap az eljárás során ideiglenesen ingatlantulajdont szerezhet. Illetékmentes

Személyes illetékmentesség - szanálási vagyonkezelők [Itv. 5. § (1) s), t)] Teljes személyes illetékmentességben részesül:  a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,  a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

MRP keretében szerzett értékpapír illetékmentessége [Itv. 17. § (1) c)] Mentes az ajándékozási illeték alól: az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.

Műemléképületek megszerzésre vonatkozó feltételes illetékmentesség [Itv. 80. § (4)]  Műemléképület vásárlása, öröklése esetén az illeték kiszabás az általános szabályok szerint történik.  A megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illetéket - az adózó kérelmére - vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte.  Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.

Visszabérelhető lakás megszerzése, lakás visszavásárlása a bérlő által 1. [Itv. 26. § (1a) b)] Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha  a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és  a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak.

Visszabérelhető lakás megszerzése, lakás visszavásárlása a bérlő által 2. [Itv. 26. § (1a) c)] Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon megszerzése, ha  azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy  a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron.

Visszabérelhető lakás megszerzése, lakás visszavásárlása a bérlő által 3. [Itv. 26. § (22)]  Az illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti.  A felfüggesztett illetéket törli, ha a bérlő vagy annak magánszemély örököse a szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a szerződés aláírását közvetlenül megelőző tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot visszavásárolja.

Építkezés idegen telken [Itv. 26. § (1a) d); 99/J. §]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlan forgalmi értékéből az épület forgalmi értékének megfelelő rész, ha a telek tulajdonosával kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre.  Az új szabályt a jén jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

Környezetkímélő járművek [Itv. 26. § (1) w); (21)]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.  A mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

Haszongépjárművek illetékmentes szerzése [Itv. 26. § (1a) a); 102. § (1) h)]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű gazdálkodó szervezet általi megszerzése.  Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.

Fizetési könnyítés megbízható adózók részére [Itv. 29. § (8)]  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.  Art. 6/D. § (1): A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb forint összegű tartozásra - kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy az adóhatóság ajánlatának elfogadásáról szóló nyilatkozatára évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 133. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés).

Hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése [Itv. 62. § (1) u)] Illetékfeljegyzési jog: a bírósági eljárást kezdeményező fél mentesül az illeték eljárás kezdeményezésekor való megfizetése alól. Ez nem végleges mentesítés, mivel az eljárás befejezésekor azt annak kell megfizetnie, akit a bíróság erre kötelez.  Személyes: az eljárás megindítójának jövedelmi viszonyaitól függ  Tárgyi: egy adott eljárás tekintetében áll fenn. A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi mentesség):  a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárásban.

Illetékmentesség 1. [Itv. 33.§ (2) pont] 48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás; 49. a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal; 50. a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás; 51. az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás; 52. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás; 53. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás; 54. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás; 55. az oktatási igazolvány kiállítása; 56. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása; 57. a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás; 58. jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás.

Illetékmentesség 2. [Itv. 57. § (1) z)-zsb) pont] Illetékmentes a polgári ügyekben: z) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvény 6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A-17/B. §-a szerinti bírósági eljárás; zs) ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri zsa) a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, zsb) a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.

Másolat illetéke [Itv. Melléklet IV. cím 3. pont]  A közigazgatási hatósági eljárásban keletkezett bármely dokumentumról másolat, kivonat kérhető.  Az adóbevallás másolatának, kivonatának kiadására irányuló kérelmek illetékmentesek, kivéve az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolata.  A másolat, kivonat kérelmezése esetén oldalanként 100 forint eljárási illeték fizetési kötelezettség terheli az ügyfelet, függetlenül attól, hogy a másolat, kivonat hitelesített-e.  Ha az ügyfél hitelesített másolat kiadását kéri, a hitelesítésért az Itv. Melléklete VI. Címének 1/a pontja értelmében, további oldalanként 100 forint eljárási illetékkötelezettséget kell megállapítani. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

Útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke [Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 1a. pont] A kérelem benyújtásának időpontjában a) három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint; b) két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint.

A gépjárművezetői engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke [Itv. Melléklet IX. cím III. alcím 4. pont] A gépjárművezetői engedély kiadása első alkalommal illetékmentes.

Illetékmentesség - Egyéb rendelkezések [Itv. Melléklet IX. cím IV. alcím 2. pont a); d)] Az (I-III. pontokban meghatározott) okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. Illetékmentes: a) az e címben meghatározott okmány (pl: útlevél, gépjárművezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv) ha az okmány gyártáshibás; d) a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.

Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás [Itv. Melléklet X. cím 1. és 6. pont] 1.A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint. 6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke [Itv. Melléklet XV. cím IV. pont] Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes: a)a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása, b) a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

Adóigazolások illetékmentessége [Itv. Melléklet XXI. cím 4. pont] Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentesek.

Igazgatási szolgáltatási díj [A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 9. § (2); 10. §]  Az adóazonosító jel és a Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzése és az ezekről szóló hatósági igazolványnak a polgár részére első alkalommal történő kiadása díjmentes.  Díjmentesen kell kiadni a TAJ kártyát és az adóigazolványt akkor is, ha a korábban kiadott igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt, vagy ha annak kiadása eltulajdonítás miatt válik szükségessé.  A TAJ kártya és az adóigazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való elkerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.

Igazgatási szolgáltatási díj [Az Itv. módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) ] Tárgyánál fogva díjmentes:  tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése öröklés jogcímén;  haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján.