1 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2008 Versenyképesség Minőség Boldogulás Menner Ákos

2 Az oktatás versenyképessége  Az oktatás világa új versenytérbe került  A magyar oktatási rendszer nem eléggé versenyképes súlyos eredményességi és hatékonysági problémák vannak  Demográfiai okokból erősödő verseny várható az intézmények között  Milyen a versenyképes iskola? (versenyképes iskola = eredményes iskola)  Hogyan tehetők az iskolák eredményessé?

3 Verseny és oktatás Hogyan járulhat hozzá az oktatás jobban a gazdaság és a társadalom versenyképességének a javításához? Hogyan javítható az oktatási rendszer és az iskolák versenyképessége?

4 Eredmények és különbségek (PISA 2003, matematika) Magas teljesítmény – Nagy különbség Magas teljesítmény – Kis különbség Alacsony teljesítmény – Nagy különbség Alacsony teljesítmény – Kis különbség >>

5 Az eredményesség titka  Eredményes iskola: – Tanulásra fókuszáló célok – Igényes elvárások – Az eredmény-adatok követése/elemzése – A tanárok folyamatos szakmai fejlesztése – A szervezet hatékony működtetése (feltételek biztosítása, ösztönzők alkalmazása stb.)  A vezetés kiemelkedő jelentősége

6 Mikro-szintű versenyképesség  A versenyképes vállalat – Intelligens tanulószervezet – Minőségtudatos szervezet – Alkalmazkodó, változásra nyitott szervezet – Teljesítményorientált szervezet – Kooperatív, biztonságot nyújtó szervezet  Milyen munkaerőt igényel a versenyképes vállalat?  Mit tehet a szakképzés azért, hogy a nevelés a versenyképes vállalat igényeinek megfelelő munkaerőt teremtsen?

7 A versenyképes vállalat igényeinek megfelelő munkaerő nevelése  Aktív részvétel a szervezeti tudás állandó fejlesztésében (az iskola mint tanuló szervezet  A minőségért és eredményért érzett felelősség (minőségbarát iskolai környezet)  A technológiai változások követésére való képesség (rugalmas, változó iskolai szervezet)  Teljesítményorientáció (ambiciózus célokat követő iskola)  Kooperativitás, kliensekkel való kommunikáció (együttműködést és kommunikációt bátorító iskola)

8 Fejlesztési területek és az intézmények kapcsolódási pontjai Közismeret és szakmai alapozás megújítása A szakképzési szakasz megújítása Hátrányos helyzetűek reintegrációj a Mérés-értékelésÖnfejlesztésMinőségfejlesztés INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS

9 A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések megvalósítása  Önértékelés  Fejlesztések visszamérése  Új fejlesztések indítása

VÁRT EREDMÉNYEI  Intézményi fejlesztési célkitűzések hatékony megvalósítása: – Beszámoló a partnereknek, – kommunikáció  Indikátorok feltöltése a benchmarking adatbázisba  Horizontális tanulás eredményei, együttműködés fenntartása  Teljesítményértékelés módszerei, eszközei és az erre épülő képzés kialakítása

11 Jogszabályi háttér  Közoktatási Törvény évi módosítása  Közoktatási Törvény [40. § (10) és (11)] IMIP – nek tartalmaznia kell:  A tervezés, irányítás, vezetés, ellenőrzés, értékelés folyamatait,  a teljes körű intézményi önértékelést,  a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát,  a vezetők és a pedagógusok teljesítmény értékelésének rendjét.  3/2002 OM rendelet [4.§ (1)]  1057/2005 Kormányhatározat (V.31.)

12 A CQAF Modell alkalmazása a szakképző intézményekben Vezetés Folyama- tok Dolgozók irányítása Politika és stratégia Partnerkap- csolatok és erőforrások A tevékeny- ség kulcs indikáto- rai Dolgozói eredmények Vevői eredmények Társadalmi eredmények Innováció és tanulás ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK

13 A Szakiskolai önértékelési modell bevezetési szintjei 3. KIVÁLÓSÁG SZINT 2. FEJLESZTÉSI SZINT 1. HELYZET- FELMÉRŐ SZINT  Az SZÖM II. szintjének megvalósítása  Modell  Képzés  Útmutató  Szakértői támogatás

14 A minőségfejlesztési terület fő tevékenységei 2008  Intézményi felelősök felkészítése a SZÖM II bevezetésére  Helyszíni szakértői támogatás biztosítása a SZÖM II megvalósításában  Teljesítményértékelés eszközeinek biztosítása, intézményenként 2 fő képzése  Önértékelés alapján megvalósuló külső értékelés lehetőségének biztosítása  Intézkedési tervek megvalósításának mérése az önértékelésben  Benchmarking – 160 indikátorból álló adatbázis novemberi feltöltése, fejlesztett adatbázis

15 Intézményi felelősök felkészítése a SZÖM II bevezetésére Akkreditált pedagógus továbbképzés – Célja: A SZÖM II Modell megismerése, módszertan elsajátítása, önértékelés szabályozására felkészülés – A minőségügyi felelősök részvétele – Intézményenként 2 fő, 140 pedagógus – 30 órás képzés - Időszak: 2008 március - április - 15 – 20 fős csoportokban gyakorlatorientált képzés -Tanúsítvány kiadás feltételei

16 Támogatás biztosítása a SZÖM II megvalósítására  Célja: a CQAF alapú önértékelés módszertani követelményeinek megfelelő önértékelés és fejlesztési terv elkészítése, az előző fejlesztések eredményének visszamérése, új fejlesztések indítása  Szakértői, tanácsadói helyszíni támogatás  Önértékelés megtervezése, elkészítése, a megvalósítás értékelése, a folyamat szabályozása  intézményenként 32 óra  április – október  Informatikai támogatás kialakítása  Az önértékelés költségeinek részbeni finanszírozása:  Dologi költségek  Munkatársak tiszteletdíja  Együttműködések támogatása

17 Teljesítményértékelés eszközeinek biztosítása, intézményenként 2 fő képzése  Célja: a Közoktatási törvényben foglalt kötelezettség hatékony teljesítése, az oktatásban a legfontosabb erőforrás hatékony kezelése  2007-ben kifejlesztett teljesítményértékelési eszközök elektronikus formában való biztosítása  A teljesítményértékelés es tanévben való alkalmazására felkészítés: – 30 órás akkreditált képzés – Intézményenként két fő – augusztus – november  Fejlesztések eredményének mérése, anonim adatok biztosítása

18 A CQAF alkotó részei Mérés (Indikátorok) Monitoring ( Külső értékelés) Módszertan (Önértékelés) Közös Kritériumok (CQAF Modell) Előnyök Kölcsönös bizalom Átláthatóság Kredit Transzfer Mobilitás 18

19 Önértékelés alapján megvalósuló külső értékelés lehetőségének biztosítása  A Szakképzési Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) harmadik eleme a Külső értékelés, egy olyan külső fél által történő értékelési rendszer működtetése, amely segíti a szakképzési rendszer és a szakképző intézmények értékelését, valamint az értékelés alapján kitűzött fejlesztések megvalósítását.  Az Európai gyakorlat meghonosítása, a fejlesztés megközelítésű külső értékelés rendszerbe állítása  Az intézmények támogatása működésük, illetve szakmai fejlesztéseik folyamatos fejlesztése érdekében  Első lépésben az azonos irányítási szinten levő szervezetek egymás közti külső értékelésének megvalósítása

20 Önértékelés alapján megvalósuló külső értékelés lehetőségének biztosítása  A külső értékelés intézményi szinten az önértékelés hitelesítését jelenti  Segíti  az intézmények által végzett mérések és értékelések rendszeres felülvizsgálatát,  az intézmény működésének és eredményeinek rendszeres értékelését,  valamint összehasonlítható adatok szolgáltatását a szakképzésen belül  Jó gyakorlatok bemutatása, tapasztalatok megosztását  Együttműködési hálózatok kialakítását

21 Önértékelés alapján megvalósuló külső értékelés lehetőségének biztosítása  Intézmény „párok” pályázhatnak a külső értékelés megvalósítására  15 intézmény  Főpályázó – amely intézmény felelősséget vállal a lebonyolításra  Támogatás az értékelés költségeinek finanszírozására:  utiköltség,  Közreműködők tiszteletdíja,  Szakértői tiszteletdíj,  Dologi költségek,  Csak egyirányú értékelés  Határidők:  Szervezés 2008 első félév  Megvalósítás 2008 második félév  Értékelő csapat maximum 5 fő: 3-4 fő intézményi munkatárs, 1 fő külső szakértő, 1 fő kamarai munkatárs  Értékelők előzetes felkészítése  Fenntartók bevonása

22 A modern közoktatási elszámoltathatósági rendszerek négy összetevője:  Minden iskola visszajelzést kap arról, eredményes-e a munkája  Minden iskola intelligens: tud mit kezdeni a visszajelzéssel  Minden iskola motivált / ösztönözve van arra, hogy kezdjen valamit a visszajelzéssel  Ha semmi nem történik állami fejlesztő beavatkozásra kerül sor

23 Köszönöm a figyelmet! Menner Ákos  :   :