Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági jog Szerződések. A gazdasági szerződések helye a magyar jogrendszerben magyar jogrendszer: magyar jogrendszer: közjog – magánjog/civiljog/polgári.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági jog Szerződések. A gazdasági szerződések helye a magyar jogrendszerben magyar jogrendszer: magyar jogrendszer: közjog – magánjog/civiljog/polgári."— Előadás másolata:

1 Gazdasági jog Szerződések

2 A gazdasági szerződések helye a magyar jogrendszerben magyar jogrendszer: magyar jogrendszer: közjog – magánjog/civiljog/polgári jog személyek joga – vagyonjog dologi jog – kötelmi jog dologi jog – kötelmi jog szerződések joga szerződések joga gazdasági szerződések joga gazdasági szerződések joga

3 A gazdasági szerződések helye a magyar jogrendszerben A polgári jog az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és azzal összefüggő személyi viszonyokat szabályozza, amely szabályozást a jogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át. A polgári jog az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és azzal összefüggő személyi viszonyokat szabályozza, amely szabályozást a jogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át. Egyenjogúság: egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközeivel biztosítani a másik fél kötelezettségeinek teljesítését. Egyenjogúság: egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközeivel biztosítani a másik fél kötelezettségeinek teljesítését. Mellérendeltség: egyik fél sincs a másik fölé rendelve, mint például az államigazgatási jogban. Mellérendeltség: egyik fél sincs a másik fölé rendelve, mint például az államigazgatási jogban.

4 A gazdasági szerződések helye a magyar jogrendszerben Kötelem fogalma: két vagy több személy közötti mellérendelt (nem feltétlenül szerződési! – ld. kártérítési igény) jogviszony, mely alapján a jogosult a kötelezettel szemben meghatározott szolgáltatást követelhet, ami adott esetben jogi úton is kikényszeríthető. Kötelmek keletkezhetnek (főbb kötelem keletkeztető tényállások):  szerződésből,  egyoldalú jogügyletből,  jogellenes (jogszerű) károkozásból  közhatalmi aktus (jogszabály, hatósági határozat, bírósági határozat)  jogalap nélküli gazdagodás.

5 Szerződés Két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata. Legfontosabb elemei: Az akarat, Az akarat, A nyilatkozat, illetve A nyilatkozat, illetve A célzott jogi hatás. A célzott jogi hatás.

6 A szerződési alapelvek I. A szerződési szabadság (1) A felek szabadon - az általuk megválasztott féllel és tartalommal - köthetnek szerződést. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (1) A felek szabadon - az általuk megválasztott féllel és tartalommal - köthetnek szerződést. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (2) Szerződés megkötését törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály kötelezővé teheti. (2) Szerződés megkötését törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály kötelezővé teheti. (3) A szerződés egyes tartalmi elemeit törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály meghatározhatja és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. (3) A szerződés egyes tartalmi elemeit törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály meghatározhatja és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.

7 A szerződési alapelvek II. A felek együttműködési kötelezettsége (jóhiszemű joggyakorlás elve/együttműködési kötelezettség/joggal való visszaélés tilalma) A felek a szerződéskötést megelőzően, továbbá a szerződés megkötése és fennállása során, különösen a szerződéssel kapcsolatos jogaik gyakorlásakor és kötelezettségeik teljesítésekor kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség keretében a felek kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Jogszabály a tájékoztatási kötelezettség lényeges tartalmát meghatározhatja.

8 A szerződési alapelvek III. A visszterhesség védelme (az egyenértékűség elve) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.

9 A szerződési alapelvek IV. A szerződésnek törvényi ereje van, köti a feleket, csak közös akarattal lehet eltérni. a megállapodások a felekre kötelező erővel bírnak, függetlenül a megállapodás formájától, illetve attól, hogy beleillik-e az adott megállapodás valamely szerződéstípusba.

10 A szerződési alapelvek V. a körülményekben beálló lényeges változás elve amelyik félre nézve a változás méltánytalanul hátrányos helyzetet jelent, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását felmondhat elállhat

11 Cselekvőképesség A cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki képes arra, hogy saját nevében, saját akarat elhatározásával jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon.

12 Cselekvőképesség csoportosítása: Cselekvőképes, Cselekvőképes, Korlátozottan cselekvőképes, Korlátozottan cselekvőképes, Cselekvőképtelen. Cselekvőképtelen.

13 Cselekvőképes, az a személy, aki Nagykorú ( 18. életévét betöltötte, illetve aki a 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött), Nagykorú ( 18. életévét betöltötte, illetve aki a 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött), Nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt, és Nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt, és Az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik. Az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik.

14 Korlátozottan cselekvőképes: Az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen, Az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen, Az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alá helyezett. Az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alá helyezett.

15 Cselekvőképtelen: Az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be, Az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be, Az, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alá helyezett, Az, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alá helyezett, Aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel nem rendelkezik. Aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel nem rendelkezik.

16 Szerződéskötés Egy szerződés létrejöttéhez annyi nyilatkozat egybehangzására van szükség, ahány személy a szerződésben félként részt vesz. A szerződés a következőképpen jön létre, Az egyik fél ajánlatot tesz, Az egyik fél ajánlatot tesz, A másik fél ezt az ajánlatot elfogadja. A másik fél ezt az ajánlatot elfogadja.

17 A szerződési ajánlat: Szóban, Szóban, Írásban, vagy Írásban, vagy Ráutaló magatartással tehető. Ráutaló magatartással tehető.

18 Ajánlati kötöttség: Az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy ideig állni köteles az ajánlatát. Az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy ideig állni köteles az ajánlatát. Visszavonhatja ajánlatát akkor, ha a visszavonás legkésőbb az ajánlattal egy időben érkezik meg. Visszavonhatja ajánlatát akkor, ha a visszavonás legkésőbb az ajánlattal egy időben érkezik meg.

19 Elkésett elfogadás esetén a szerződés nem jön létre! Az ajánlattól eltérő tartalmú válasz új ajánlatnak minősül!

20 Az írásos szerződés lényeges elemei: Alanyok, Alanyok, Szolgáltatás (mennyiség, minőség stb.), Szolgáltatás (mennyiség, minőség stb.), Ellenszolgáltatás. Ellenszolgáltatás.

21 A szerződés alakja Egyszerű írásba foglalás: aláírják a szerződést a felek, Egyszerű írásba foglalás: aláírják a szerződést a felek, Minősített okiratba foglalás: amennyiben a visszaélés lehetősége nagy. Ebben az esetben tanúkat alkalmaznak, akik az aláírás valódiságát igazolják. Minősített okiratba foglalás: amennyiben a visszaélés lehetősége nagy. Ebben az esetben tanúkat alkalmaznak, akik az aláírás valódiságát igazolják. Közokirat: a közjegyző, a bíróság vagy más állami hatóság által hiteles alakban kiállított okirat. Közokirat: a közjegyző, a bíróság vagy más állami hatóság által hiteles alakban kiállított okirat.

22 Képviselet A szerződést képviselő útján is meg lehet kötni! A képviselet helyettesítés a jognyilatkozatok tételében és elfogadásában, melynek során a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

23 A képviselet alapulhat: Törvényes képviselet (pl. szülő, gyám, gondnok); törvényen vagy hatósági rendelkezésen; Törvényes képviselet (pl. szülő, gyám, gondnok); törvényen vagy hatósági rendelkezésen; Szervezeti képviselet (pl. vállalati dolgozók); jogi személy alapszabályán, szervezeti szabályzatán; Szervezeti képviselet (pl. vállalati dolgozók); jogi személy alapszabályán, szervezeti szabályzatán; Jogügyleti képviselet (meghatalmazáson); egyoldalú címzett jogügyleten. Jogügyleti képviselet (meghatalmazáson); egyoldalú címzett jogügyleten.

24 A szülőknek egyenlő jogai és kötelezettségei vannak, tehát együtt gyakorolják a felügyeletet. A szülőknek egyenlő jogai és kötelezettségei vannak, tehát együtt gyakorolják a felügyeletet. Ha a szülők külön élnek, akkor a felügyeletet az a szülő gyakorolja, amelyiknél a gyereket elhelyezték. Ha a szülők külön élnek, akkor a felügyeletet az a szülő gyakorolja, amelyiknél a gyereket elhelyezték. A szülők, gyámok felügyeleti joga a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg. A szülők, gyámok felügyeleti joga a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg.

25 Álképviselő Ha a képviselő a képviseleti jogkörét túllépi vagy képviseleti jogkör hiányában jár el! Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen, kivéve ha a képviselt személy az álképviselő eljárását utólag jóváhagyja.

26 A szerződés érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége Az állam viszonya a szerződésekhez: Elismeri és támogatja azokat, Elismeri és támogatja azokat, Elismeri azokat, de érvényesítésükhöz nem nyújt segítséget, Elismeri azokat, de érvényesítésükhöz nem nyújt segítséget, Megtagadja tőlük az elismerést. → érvénytelen szerződés! Megtagadja tőlük az elismerést. → érvénytelen szerződés!

27 Érvénytelen szerződések Egy szerződés akkor érvénytelen, ha a szerződési akaratban, a szerződési nyilatkozatban, vagy a célzott joghatásban lévő valamilyen fogyatékosság miatt a szerződés nem alkalmas a célba vett joghatás előidézésére. Az érvénytelenség okának a jognyilatkozat tételekor kell fennállnia.

28 ÉrvénytelenségSEMMISSÉG helyre kell állítani az eredeti állapotot Feltétlen érvénytelenség → bárki hivatkozhat erre határidő nélkül, Ha a semmisség okai kiderülnek, a bíróság azt hivatalból veszi figyelembe, nincs szükség külön eljárásra. MEGTÁMADHATÓSÁG MEGTÁMADHATÓSÁG helyre kell állítani az eredeti állapotot Feltételes érvénytelenség, A szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az erre jogosított megtámadja –e azt a rendelkezésre álló egy éven belül. A szerződés megtámadására jogosult:A szerződés megtámadására jogosult: Az a fél, akire nézve a szerződés hátrányokkal jár, akinek az sérelmet okozott, valamint Az a harmadik személy, akinek törvényes érdeke fűződik a szerződés érvénytelenségének megállapításához.

29 SEMMISSÉG okai: Akarathibák * A korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis! * A térfából tett jognyilatkozat, * A színlelt szerződések. * Kényszer. 2. Akaratnyilatkozati hibák * A képviseleti jogkör hiánya vagy annak túllépése. * Az akaratnyilatkozat a törvényben meghatározott alakszerűségek megsértésével történt (pl. nem foglaltak írásba egy ingatlan adásvételi szerződést). 3. A joghatás hibái * Amelyeket jogszabály tilt, * A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között aránytalanul nagy különbség van, s ezt a másik fél helyzetének kihasználásával érték el. * a jelzálogjog jogosultja a zálogtárgy birtoklására, használatára vagy hasznainak szedésére jogosult. * Lehetetlen szerződés. MEGTÁMADHATÓSÁG MEGTÁMADHATÓSÁG okai: 1.Akarathibák * Tévedés: * Tévedés: valamely lényeges kérdésben történt a tévedés, és a tévedést a másik fél okozta, vagy azt fel kellett volna ismernie. * Megtévesztés:. TUDATOS! * Megtévesztés: a szerződő felet lényeges körülményről tévedésbe ejtették vagy tévedésben tartották. TUDATOS! * Fenyegetés: a szerződő féllel vagy hozzátartozóival szemben személyi vagy vagyoni természetű jogellenes hátrányt helyeznek kilátásba. 2. A joghatás hibái * A szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy értékkülönbség van, anélkül, hogy az egyik fél ajándékozni szeretne.

30 Az államilag nem érvényesíthető szerződések NATURÁLIS KÖTELMEK * A szerződés tárgya fogadás vagy szerencsejáték; * Szerencsejáték vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből származó követelés; * „kocsmai hitel”, amit pl. szeszes ital fogyasztására adnak kölcsön. ELÉVÜLT KÖTELMEK Ezek a szerződések érvényesíthetőek voltak, de hosszú időn át nem került sor erre, s ezért az érvényesíthetőségük egy idő után megszűnt. A követelés igény nélkül maradt, vagyis elévült.

31 Időmúlás Megszünteti az alanyi jogot (jogvesztés): a jogosult egy bizonyos ideig állami kényszert hívhat segítségül jogának érvényesítéséhez, de ha jogát ez alatt az idő alatt nem érvényesíti, akkor az alanyi jogát elveszti! Megszünteti az alanyi jogot (jogvesztés): a jogosult egy bizonyos ideig állami kényszert hívhat segítségül jogának érvényesítéséhez, de ha jogát ez alatt az idő alatt nem érvényesíti, akkor az alanyi jogát elveszti! Nem szünteti meg az alanyi jogot, de kizárja annak bírói úton való érvényesülését (elévülés): Nem szünteti meg az alanyi jogot, de kizárja annak bírói úton való érvényesülését (elévülés): Ha a rendelkezésre álló időtartam alatt az alany nem hívja segítségül jogának érvényesítéséhez az állami kényszert, akkor az alanyi joga megmarad, tehát a másik féltől továbbra is követelheti a teljesítést. A követelés esedékességének időpontjától veszi kezdetét, A követelés esedékességének időpontjától veszi kezdetét, Az elévülés a polgári jogban 5 év → általános elévülési idő! Az elévülés a polgári jogban 5 év → általános elévülési idő! A felek a törvényben előírt elévülési időnél hosszabb időben csak akkor állapodhatnak meg, ha a törvény 1 évnél rövidebb időtartamot ír elő, s azt a felek legfeljebb egy évre meghosszabbítják. A felek a törvényben előírt elévülési időnél hosszabb időben csak akkor állapodhatnak meg, ha a törvény 1 évnél rövidebb időtartamot ír elő, s azt a felek legfeljebb egy évre meghosszabbítják.

32 Elévülés nyugvása: Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az akadály megszűnését követően 1 éven belül a jogosult akkor is érvényesítheti követelését, ha az elévülési idő közben eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb idő van hátra. Az akadály megszűnését követően 1 éven belül a jogosult akkor is érvényesítheti követelését, ha az elévülési idő közben eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb idő van hátra. Egyéves vagy annál rövidebb elévülési időnél ez az időtartam 3 hónap. Egyéves vagy annál rövidebb elévülési időnél ez az időtartam 3 hónap.

33 Elévülés megszakadása: az elévülés a megszakadást követően újból kezdődik. A jogosult írásban felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére, A jogosult írásban felszólítja a kötelezettet a követelés teljesítésére, A jogosult követelését bírói úton érvényesíti, A jogosult követelését bírói úton érvényesíti, A felek a követelést módosítják, A felek a követelést módosítják, A tartozást a kötelezett elismeri. A tartozást a kötelezett elismeri.

34 A szerződés módosítása A szerződés módosítása lehetséges: Jogszabály által (ritkán módosít); Jogszabály által (ritkán módosít); A bíróság által (csak kivételesen módosít, több feltétel együttes megléte esetén: a felek tartós jogviszonyában, a szerződés megkötését követően olyan körülmény következett be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti) A bíróság által (csak kivételesen módosít, több feltétel együttes megléte esetén: a felek tartós jogviszonyában, a szerződés megkötését követően olyan körülmény következett be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti) A felek által A felek által Leggyakoribb, Leggyakoribb, Csak közös megegyezéssel módosíthatják a szerződést. Csak közös megegyezéssel módosíthatják a szerződést. Módosíthatják Módosíthatják Alanyában: Alanyában: Tartalmában Tartalmában Jogcímében: új jogalapra helyezik a szerződést (pl. adásvételi szerződést ajándékozássá alakítanak át.) Jogcímében: új jogalapra helyezik a szerződést (pl. adásvételi szerződést ajándékozássá alakítanak át.) Engedményezés: a követelést szerződéssel másra ruházzák át.

35 A szerződés megszűnése A felek akaratából: Egyoldalú nyilatkozat: valamelyik fél a szerződést felmondja, vagy attól eláll. Egyoldalú nyilatkozat: valamelyik fél a szerződést felmondja, vagy attól eláll. Felmondás: Felmondás: * Rendes felmondás: a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg, a felmondási idő elteltével, * Rendkívüli felmondás: a szerződésnek azonnali, felmondási idő nélküli megszüntetése. Elállás: valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor! BÁNATPÉNZ! Elállás: valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor! BÁNATPÉNZ! Kétoldalú nyilatkozat (másik szerződéssel): Kétoldalú nyilatkozat (másik szerződéssel): Megszűntető szerződés: a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg. Megszűntető szerződés: a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg. Felbontó szerződés: vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Felbontó szerződés: vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. A szerződés megszűnése egyéb okból Hatósági rendelkezés Confusio: ha a kötelezett és a jogosult személye ugyanaz lesz. Halál: amennyiben nincs jogutód.

36 A szerződés megszűnése A felek akaratából: Egyoldalú nyilatkozat: valamelyik fél a szerződést felmondja, vagy attól eláll. Egyoldalú nyilatkozat: valamelyik fél a szerződést felmondja, vagy attól eláll. Felmondás: Felmondás: * Rendes felmondás: a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg, a felmondási idő elteltével, * Rendkívüli felmondás: a szerződésnek azonnali, felmondási idő nélküli megszüntetése. Elállás: valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor! BÁNATPÉNZ! Elállás: valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor! BÁNATPÉNZ! Kétoldalú nyilatkozat (másik szerződéssel): Kétoldalú nyilatkozat (másik szerződéssel): Megszűntető szerződés: a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg. Megszűntető szerződés: a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg. Felbontó szerződés: vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Felbontó szerződés: vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna.

37 A szerződés megszűnése A szerződés megszűnése egyéb okból Hatósági rendelkezés Confusio: ha a kötelezett és a jogosult személye ugyanaz lesz. Halál: amennyiben nincs jogutód.

38 A szerződés teljesítése Teljesesítés helye, Teljesesítés helye, Teljesítés ideje, Teljesítés ideje, A teljesítés módja. A teljesítés módja.

39 A teljesítés helye A kötelezett lakóhelye. A kötelezett lakóhelye. Ha a dolgot a kötelezett lakóhelyéről más helyre kell szállítani, akkor Ha a dolgot a kötelezett lakóhelyéről más helyre kell szállítani, akkor Ha a dolgot a kötelezett (eladó) saját fuvareszközzel szállítja el, akkor a teljesítés helye a jogosult (vevő) székhelye, Ha a dolgot a kötelezett (eladó) saját fuvareszközzel szállítja el, akkor a teljesítés helye a jogosult (vevő) székhelye, Ha a jogosult (vevő) szállítja el a dolgot saját fuvareszközzel, akkor a kötelezett székhelye (eladó) lesz a teljesítés helye, Ha a jogosult (vevő) szállítja el a dolgot saját fuvareszközzel, akkor a kötelezett székhelye (eladó) lesz a teljesítés helye, Ha a dolgot fuvarozó vagy szállítmányozó által juttatják el a rendeltetési helyére, akkor az a hely lesz a teljesítés helye, ahol azt a fuvarozónak, szállítmányozónak fuvarozás céljából átadják. Ha a dolgot fuvarozó vagy szállítmányozó által juttatják el a rendeltetési helyére, akkor az a hely lesz a teljesítés helye, ahol azt a fuvarozónak, szállítmányozónak fuvarozás céljából átadják. Pénztartozás esetén a teljesítés helye a jogosult székhelye!

40 A teljesítés ideje Ha a felek nem határoznak meg teljesítési időt, Akkor bármelyik fél esedékessé teheti a másik fél tartozását azzal, hogy a maga részéről a teljesítést felajánlja. (pl. a szállító szállít, ezzel az ellenértéket a vevőnek, kötelezettnek ki kell fizetnie), és egyik fél sem kezdeményezte a szerződés teljesítését, akkor a kötelezett köteles a szerződést teljesíteni, ha eltelt az az idő, amely a szerződés tárgyának előállításához általában szükséges. A szerződésben meghatározott teljesítési idő (túllépés esetén késedelmet jelent!), Határnap:Határnap: egy meghatározott napon kell a szerződést teljesíteni. Határidő: Határidő: egy időtartam, amelynek kezdete után, illetve vége előtt kell teljesíteni a szerződést. Ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le.

41 Ha a kötelezett (eladó) felajánlja a teljesítést (előszállítás), akkor ezt csak akkor teheti meg, ha a jogosult (vevő) beleegyezik. Pénzszolgáltatás esetén a kötelezett a jogosult beleegyezése nélkül is előszállíthat!

42 A teljesítés módja A felek a szerződés teljesítésekor kötelesek együttműködni!

43 A szerződés megszegése Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. 1. Kötelezett késedelme, 2. Jogosult késedelme, 3. Hibás teljesítés, 4. Lehetetlenülés, 5. A teljesítés végleges megtagadása a kötelezett részéről.

44 Objektív szerződésszegés: az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, bár egyik fél felróható magatartására sem vezethető vissza. az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, bár egyik fél felróható magatartására sem vezethető vissza. Objektív alapú szankciók (szerződés felszámolása) Objektív alapú szankciók (szerződés felszámolása) Szubjektív szerződésszegés: amikor a szerződés megszegése valamelyik vagy mindkét fél felróható magatartására vezethető vissza, tehát ha a felek valamelyike a szerződés teljesítése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Objektív alapú szankciók, illetve szubjektív szankciók!

45 Kötelezett késedelme Eredménytelenül eltelt a teljesítési határidő vagy határnap, Eredménytelenül eltelt a teljesítési határidő vagy határnap, Teljesítési határidő hiányában Teljesítési határidő hiányában A jogosult a saját teljesítésének felajánlásával a kötelezett egyidejű teljesítését követelte, s ez nem hozott eredményt, A jogosult a saját teljesítésének felajánlásával a kötelezett egyidejű teljesítését követelte, s ez nem hozott eredményt, Eltelt az az időtartam, amely a dolog előállításához általában szükséges, s a kötelezett ennek ellenére nem teljesít. Eltelt az az időtartam, amely a dolog előállításához általában szükséges, s a kötelezett ennek ellenére nem teljesít.

46 Kizárja a kötelezett késedelmét: A jogosult késedelemben van, A jogosult késedelemben van, A felek a határidő lejárta előtt a teljesítési időt módosították, s az új határidő még nem járt le. A felek a határidő lejárta előtt a teljesítési időt módosították, s az új határidő még nem járt le.

47 Az objektív kötelezetti késedelem szankciói: A jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, A jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, Vagy elállhat bizonyos esetekben a szerződéstől. (pl. érdekmúlás, Vagy elállhat bizonyos esetekben a szerződéstől. (pl. érdekmúlás, Pénztartozáskor kamatot kell fizetni! Pénztartozáskor kamatot kell fizetni! A szubjektív (felróható) kötelezetti késedelem esetén Ezen túl a késedelemmel okozott kárt meg kell téríteni!

48 A jogosult késedelme Nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést, Nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést, Elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek. Elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek. A teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát. A teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát.

49 Az objektív jogosulti késedelem szankciói: A jogosult továbbra is köteles a szerződésszerű magatartásra, A jogosult továbbra is köteles a szerződésszerű magatartásra, A kötelezettnek jogában áll bírói letétellel teljesíteni, A kötelezettnek jogában áll bírói letétellel teljesíteni, A kötelezett késedelme nem állhat be, illetőleg a jogosulti késedelem ideje alatt szünetel, A kötelezett késedelme nem állhat be, illetőleg a jogosulti késedelem ideje alatt szünetel, A kárveszélyviselés a jogosultra száll át, ha a teljesítéssel is átszállt volna, A kárveszélyviselés a jogosultra száll át, ha a teljesítéssel is átszállt volna, A jogosultnak viselnie kell a dolog őrzésével kapcsolatos költségeket, A jogosultnak viselnie kell a dolog őrzésével kapcsolatos költségeket, Pénztartozás után kamat akkor sem jár, ha a szerződés tartalmazott kamatkikötést. Pénztartozás után kamat akkor sem jár, ha a szerződés tartalmazott kamatkikötést. Szubjektív jogosulti késedelem esetén ezeken túl minden kárt meg kell téríteni!

50 Hibás teljesítés Minőséghibás teljesítés, Minőséghibás teljesítés, Mennyiségi hiba, Mennyiségi hiba, Más dolgot szolgáltatnak, mint amire a szerződést kötötték, Más dolgot szolgáltatnak, mint amire a szerződést kötötték, A használati utasítás, a veszélyekre felhívás elmulasztása. A használati utasítás, a veszélyekre felhívás elmulasztása.

51 Hibás teljesítés esetén: A; Egyedileg meghatározott szolgáltatásnál: (egyedileg meghatározott a dolog, ha a többi dologtól megkülönböztetve jelölték meg azokat a dolgokat, amelyekkel teljesíteni kell.) Kijavítás, Kijavítás, Árleszállítás, Árleszállítás, Elállás érdekmúlás esetén, ha a hiba nem javítható ki, vagy a hiba kijavítását a kötelezett nem vállalja, vagy rövid idő alatt nem lehetséges. Elállás érdekmúlás esetén, ha a hiba nem javítható ki, vagy a hiba kijavítását a kötelezett nem vállalja, vagy rövid idő alatt nem lehetséges. B; Fajlagosan meghatározott szolgáltatás esetén: (fajlagosan meghatározott a dolog, ha a dolgot fajta és mennyiség szerint határozzuk meg). Kijavítás, Kijavítás, Árleszállítás, Árleszállítás, Csere, Csere, Elállás. Elállás.

52 Lehetetlenülés (meghiúsulás) Ha a szerződés valamely, megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető, akkor lehetetlenülésről beszélünk. 1. Fizikai (például az egyedileg meghatározott szolgáltatás megsemmisül), 2. Jogi (például a teljesítést jogszabály tiltja) 3. Érdekbeli (a szerződést csak aránytalan áldozatok, előre fel sem mérhető nehézségek árán lehetne teljesíteni, s ezt a kötelezettől elvárni nem lehet)

53 Az objektív lehetetlenülés a szerződés megszűnik. a szerződés megszűnik. A dolog elpusztulása a tulajdonos kára lesz, s amit már teljesítettek, azt vissza kell adni. A dolog elpusztulása a tulajdonos kára lesz, s amit már teljesítettek, azt vissza kell adni. Szubjektív lehetetlenülés: Jogosultnak róható felKötelezettnek róható fel kötelezett kötelezettségétől A jogosult választhat „szabadul”. követelheti a kárát! Ha teljesít, akkor a teljes kártérítést követelheti! Ha eláll a szerződéstől, akkor csak a kár megtérítését követelheti.

54 A teljesítés megtagadása a kötelezett részéről A jogosult választhat: A felróható kötelezetti késedelem, A felróható kötelezetti késedelem, A kötelezettnek felróható lehetetlenülés A kötelezettnek felróható lehetetlenülés szankciói között.

55 A szerződés megerősítése Foglaló Foglaló Kötbér Kötbér Jogvesztés kikötése Jogvesztés kikötése Vagy jótállás alkalmazásával Vagy jótállás alkalmazásával

56 A szerződés megerősítése Foglaló: védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére: védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére: * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor elveszti a foglalót. * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor elveszti a foglalót. * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót kapta, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót kapta, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. * ha egyik félnek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. * ha egyik félnek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. Lehet pénz vagy dolog, Lehet pénz vagy dolog, A szerződésben fel kell tűntetni. A szerződésben fel kell tűntetni.Kötbér: a szerződés megszegése után adják, a szerződés megszegése után adják, Nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatóak kötbérrel. Nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatóak kötbérrel. a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. Szerződésben ki kell kötni. Szerződésben ki kell kötni. Jogvesztés kikötése: Szerződésben ki kell kötni, Szerződésben ki kell kötni, A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződés megszegéséért felelős személy elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt megillette volna. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződés megszegéséért felelős személy elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt megillette volna. Jótállás (garancia): alapulhat jogszabályon, de szerződésben is lehet vállalni. alapulhat jogszabályon, de szerződésben is lehet vállalni. többletfelelősség többletfelelősség

57 Foglaló védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére: védelmet nyújt a szerződés meghiúsulásának esetére: * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor elveszti a foglalót. * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor elveszti a foglalót. * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót kapta, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. * ha annak a félnek róható fel, aki a foglalót kapta, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni. * ha egyik félnek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. * ha egyik félnek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. Lehet pénz vagy dolog, Lehet pénz vagy dolog, A szerződésben fel kell tüntetni. A szerződésben fel kell tüntetni. A szerződés teljesítése esetén a vételárba be kell számítani vagy vissza kell adni A szerződés teljesítése esetén a vételárba be kell számítani vagy vissza kell adni Kárátalány szerepe van Kárátalány szerepe van

58 Kötbér a szerződés megszegése után adják, a szerződés megszegése után adják, Nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatóak kötbérrel. Nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatóak kötbérrel. a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg. Ha a szerződésszegés felróható magatartás következménye Ha a szerződésszegés felróható magatartás következménye Szerződésben ki kell kötni, és feleknek írásban kell szerződést kötniük. Szerződésben ki kell kötni, és feleknek írásban kell szerződést kötniük. Kárátalány szerepe van Kárátalány szerepe van

59 Jogvesztés kikötése: Szerződésben ki kell kötni, Szerződésben ki kell kötni, A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződés megszegéséért felelős személy elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt megillette volna. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződés megszegéséért felelős személy elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt megillette volna.

60 Jótállás (garancia): alapulhat jogszabályon, de szerződésben is lehet vállalni. alapulhat jogszabályon, de szerződésben is lehet vállalni. többletfelelősség többletfelelősség Hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent, azaz a kellékszavatossági igényeket meghaladó többletfelelősséget vállal. Hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent, azaz a kellékszavatossági igényeket meghaladó többletfelelősséget vállal.

61 Biztosítékadás *Dologi: *Dologi: Zálogjog, Zálogjog, Óvadék, Óvadék, *Személyi: kezesség

62 Zálogjog A jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Járulékos: Járulékos: Főkötelezettséget tételez fel, Főkötelezettséget tételez fel, Terjedelme a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, osztja a főkötelezettség jogi sorsát, Terjedelme a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, osztja a főkötelezettség jogi sorsát, A követelés engedményezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra. A követelés engedményezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra. Abszolút hatályú: (mindenkivel szemben hatályos): Abszolút hatályú: (mindenkivel szemben hatályos): Kézizálogjog: a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába adják: Kézizálogjog: a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába adják: * A zálogjogosultat megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. * A dolgot viszont csak akkor használhatja, ha erre őt a szerződés feljogosítja, de a használatért ellenértéket kell fizetnie. *A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Jelzálogjog: a zálogtárgyat megjelölik. Jelzálogjog: a zálogtárgyat megjelölik. * A zálogjogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. * ingatlanon alapítható. * kötelező az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni!

63 Óvadék Az óvadék (pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír) a jogosult követelésének biztosítékául szolgál a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén. Az óvadék (pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír) a jogosult követelésének biztosítékául szolgál a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén. Az óvadékból az elévült követelés is kielégíthető, mivel nem kell bírói utat igénybe venni ahhoz, hogy a jogosult a követelését az óvadékból kielégítse. Az óvadékból az elévült követelés is kielégíthető, mivel nem kell bírói utat igénybe venni ahhoz, hogy a jogosult a követelését az óvadékból kielégítse.

64 Kezesség A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Egyszerű kezesség Készfizető kezesség a kezes helytállása másodlagos → csak akkor fordulhat a jogosult a kezes ellen, ha a követelést a kötelezettől nem tudta behajtani. a kezes helytállása másodlagos → csak akkor fordulhat a jogosult a kezes ellen, ha a követelést a kötelezettől nem tudta behajtani. A kezes felé igazolnia kell, hogy a követelést a kötelezettől nem tudta behajtani. Amennyiben nem bizonyítja, akkor a kezes „sortartási kifogást” támaszthat. A kezes felé igazolnia kell, hogy a követelést a kötelezettől nem tudta behajtani. Amennyiben nem bizonyítja, akkor a kezes „sortartási kifogást” támaszthat. a kezesnek a kötelezettel szemben egy sorban kell helytállnia. a kezesnek a kötelezettel szemben egy sorban kell helytállnia.

65 Egyes szerződésfajták 1. Adásvétel, 2. Bérlet, 3. Szállítmányozás, 4. Hitel- és kölcsönszerződés, 5. Bankszámla- és betétszerződés, 6. Lízing, követelésvétel.

66 1. ADÁSVÉTEL Valamely dolog tulajdonba adása pénz ellenében. Az adásvétel alanyai: vevő, eladó. Az adásvétel alanyai: vevő, eladó. Az adásvétel tartalma: Az adásvétel tartalma: Főkötelezettség: Az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Főkötelezettség: Az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Mellékkötelezettség: pl. tájékoztatási kötelezettség, okiratok átadása. Mellékkötelezettség: pl. tájékoztatási kötelezettség, okiratok átadása. Adásvétel tárgya lehet minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból, azaz nem forgalomképtelen. Adásvétel tárgya lehet minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból, azaz nem forgalomképtelen. Létrejöhet szóban, írásban, nincs formakényszer. (kivéve ingatlan adásvétel esetén!) Létrejöhet szóban, írásban, nincs formakényszer. (kivéve ingatlan adásvétel esetén!)

67 Jogszavatosság Az eladó felelőssége azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga az adásvétel tárgyát képező dolgon, ami a vevő tulajdonszerzését akadályozná vagy korlátozná.

68 Ha a tulajdonjog átszállása akadályba ütközik, akkor a vevő: Megfelelő határidő kitűzésével köteles az eladót felszólítani, hogy az akadályt azonnal hárítsa el, vagy az elhárítás megtörténtéig adjon biztosítékot, Megfelelő határidő kitűzésével köteles az eladót felszólítani, hogy az akadályt azonnal hárítsa el, vagy az elhárítás megtörténtéig adjon biztosítékot, Ennek eredménytelen elteltével elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Ennek eredménytelen elteltével elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

69 2. BÉRLET BÉRLET = időleges használati jog, bérleti szerződést az köt, akinek egy dolog használatára csak időlegesen van szüksége, vagy nincs abban a helyzetben, hogy a dolgot megvásárolja. BÉRLET = időleges használati jog, bérleti szerződést az köt, akinek egy dolog használatára csak időlegesen van szüksége, vagy nincs abban a helyzetben, hogy a dolgot megvásárolja. Bérleti szerződés tartalma: Bérleti szerződés tartalma: Főkötelezettség: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Főkötelezettség: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Mellékkötelezettség: Mellékkötelezettség: A bérlő a dolgot rendeltetésszerűen, a dolog állapotának sérelme nélkül köteles használni, A bérlő a dolgot rendeltetésszerűen, a dolog állapotának sérelme nélkül köteles használni, A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a dolgot visszaadni, amit saját költségén felszerelt, a dolog állagának sérelme nélkül leszerelheti és elviheti. Abban az esetben, ha a dolgot átalakította, akkor az átvételkori állapotot helyre állítania. A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a dolgot visszaadni, amit saját költségén felszerelt, a dolog állagának sérelme nélkül leszerelheti és elviheti. Abban az esetben, ha a dolgot átalakította, akkor az átvételkori állapotot helyre állítania. A bérbeadó köteles a bérlet egész időtartamára a bérlemény zavartalan használatát biztosítani, A bérbeadó köteles a bérlet egész időtartamára a bérlemény zavartalan használatát biztosítani, A dolog felújításával, javításával kapcsolatos költségeket, a közterheket a bérbeadó köteles viselni. A dolog felújításával, javításával kapcsolatos költségeket, a közterheket a bérbeadó köteles viselni. Bérleti szerződés alanyai: bérbeadó, bérlő. Bérleti szerződés alanyai: bérbeadó, bérlő.

70 A bérleti szerződést egyoldalúan csak felmondással lehet megszüntetni, amely azonnali hatályú is lehet, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat.

71 3. SZÁLLÍTMÁNYOZÁS *A szállítmányozási szerződés tartalma: A szállítmányozó főkötelezettsége: a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és más szerződések megkötése, a küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és más szerződések megkötése, A küldemény továbbításával kapcsolatos teendők elvégzése. (pl. csomagolás, biztosítás). A küldemény továbbításával kapcsolatos teendők elvégzése. (pl. csomagolás, biztosítás). A megbízó főkötelezettsége: A díj megfizetése. A díj megfizetése. * A szállítmányozási szerződés alanyai: megbízó és a szállítmányozó. * A szállítmányozási szerződésből származó igények egy év alatt elévülnek.

72 Refakcia A nagy fuvarozási vállalatok bizonyos kedvezményeket szoktak adni a szállítmányozóknak azért, hogy az ő tevékenységüket veszik igénybe.

73 4. HITEL – ÉS KÖLCSÖNSZERZŐDÉS BANKHITELSZERZŐDÉS: Alanyai: Alanyai: pénzintézet; szerződő fél. Tartalma:Tartalma: a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Az ügyfél a kölcsönszerződés létrehozására nem köteles, a kölcsön igénybevételének joga illeti meg.

74 KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Tartalma: a pénzintézet vagy más hitelező meghatározott pénzösszeget köteles az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (ha a hitelező pénzintézet, akkor az adós kamatfizetésre is köteles!) Tartalma: a pénzintézet vagy más hitelező meghatározott pénzösszeget köteles az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (ha a hitelező pénzintézet, akkor az adós kamatfizetésre is köteles!) Ha nem pénzintézet a hitelező, akkor a kamatfizetést szerződésben ki kell kötni! Alanyai: kölcsönt adó; kölcsönt felvevő. Alanyai: kölcsönt adó; kölcsönt felvevő.

75 5. BANKSZÁMLA- ÉS BETÉTSZERZŐDÉS BANKSZÁMLASZERZŐDÉS: Alanyai: a pénzintézet; számlatulajdonos. Alanyai: a pénzintézet; számlatulajdonos. (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) Lényege: a készpénzkímélés. Lényege: a készpénzkímélés. Tartalma: a pénzintézet köteles: Tartalma: a pénzintézet köteles: A pénzeszközöket kezelni és nyilvántartani, A pénzeszközöket kezelni és nyilvántartani, A szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíteni, A szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíteni, A számlatulajdonost az egyenlegéről értesíteni. A számlatulajdonost az egyenlegéről értesíteni.BETÉTSZERZŐDÉS: Alanyai: Alanyai: a pénzintézet; szerződő fél. Lényege: Lényege: a szerződő fél lemond a megtakarítása elköltéséről meghatározott időre, meghatározott kamat ellenében! Tartalma: a pénzintézet köteles, a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni, a betét összegét a szerződés rendelkezéseinek megfelelően visszafizetni.

76 6. LIZING A lízingbeadó a szállítótól (eladótól) a dolgot megvásárolja, s azt úgy adja a lízingbevevőnek a használatába, hogy a kárveszélyviselés a használót terheli, holott ez a személy nem lesz tulajdonos. Az eladó készpénzhez szeretne jutni, Az eladó készpénzhez szeretne jutni, A vevő nem rendelkezik megfelelő készpénzzel, vagy nem akarja befektetni a megtakarítását vagy nem szükséges a tulajdonjog megszerzése. A vevő nem rendelkezik megfelelő készpénzzel, vagy nem akarja befektetni a megtakarítását vagy nem szükséges a tulajdonjog megszerzése.

77 A lízingügylet 2 szerződésből egy adásvételi szerződésből, és egy lízingszerződésből áll. Alanyai: szállító, lízingbevevő, lízingbeadó. Alanyai: szállító, lízingbevevő, lízingbeadó. Tárgya: gép, berendezés, felszerelés. Tárgya: gép, berendezés, felszerelés. Tartalma: Tartalma: A lízingbevevő köteles a berendezést karbantartani, rendeltetésszerűen használni, a lízing megszűntével azt az átvételkori állapotban visszaadni. Megtagadhatja az átvételt, ha nem, vagy késedelmesen szállítják, illetve az nem felelt meg a szállítási szerződésben foglaltaknak. A lízingbevevő köteles a berendezést karbantartani, rendeltetésszerűen használni, a lízing megszűntével azt az átvételkori állapotban visszaadni. Megtagadhatja az átvételt, ha nem, vagy késedelmesen szállítják, illetve az nem felelt meg a szállítási szerződésben foglaltaknak. A lízingbeadó köteles biztosítani a berendezés zavartalan birtoklását. A lízingbevevő mulasztása esetén a díjazás gyorsított ütemű megfizetését követelheti, vagy felmondhatja a szerződést és kártérítést követelhet. A lízingbeadó köteles biztosítani a berendezés zavartalan birtoklását. A lízingbevevő mulasztása esetén a díjazás gyorsított ütemű megfizetését követelheti, vagy felmondhatja a szerződést és kártérítést követelhet.

78 Opció: a lízingbevevő a lízingszerződésben megállapított időtartam elteltével, viszonylag alacsony összegű ellenértékért, a berendezésen tulajdonjogot szerezhet. A lízingbevevő lehetőségei a szerződés lejártakor: A használati idő meghosszabbítása, A használati idő meghosszabbítása, A berendezés visszajuttatása a lízingbeadónak, A berendezés visszajuttatása a lízingbeadónak, A berendezés megvásárlása. A berendezés megvásárlása.

79 Lízing fajták A; Közvetlen és közvetett lízing: Közvetlen lízing esetén a dolog előállítója, tehát a szállító adja a lízingbevevő használatába a dolgot. Közvetett lízing egy hárompólusú jogviszony, alanyai a szállító, lízingbeadó, lízingbevevő. B; Tiszta lízing és átfogó lízing: Tiszta lízing esetében a lízingbeadó a dolgot a lízingbevevő birtokába adja, nincs egyéb kötelezettsége! Átfogó lízingnél a lízingbeadó a dolog karbantartásáról, javításáról is köteles gondoskodni. C; Operatív és finanszírozott lízing: rövidhosszú D; Visszlízing: a dolog tulajdonosa a dolgot eladja a lízingbeadónak, majd a vételár alapulvételével számított lízingdíj ellenében használatba veszi.


Letölteni ppt "Gazdasági jog Szerződések. A gazdasági szerződések helye a magyar jogrendszerben magyar jogrendszer: magyar jogrendszer: közjog – magánjog/civiljog/polgári."

Hasonló előadás


Google Hirdetések