Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Polgári jogi ismeretek Szerződésszegés. Szerződésszegés  Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény illetve állapot, amely a szerződésbe ütközik,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Polgári jogi ismeretek Szerződésszegés. Szerződésszegés  Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény illetve állapot, amely a szerződésbe ütközik,"— Előadás másolata:

1 Polgári jogi ismeretek Szerződésszegés

2 Szerződésszegés  Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény illetve állapot, amely a szerződésbe ütközik, illetve sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.  2 fajta szerződésszegés:  objektív szerződésszegés (felek magatartásától független)  szubjektív szerződésszegés (egyik, másik vagy mindkét fél felróható magatartására vezethető vissza)  Esetei: A. Késedelem  Jogosulti késedelem  Kötelezetti késedelem B. Hibás teljesítés C. Teljesülés lehetetlenülése D. Teljesítés kötelezett részéről történő megtagadása

3 A. Késedelem  Szerződésszegés a teljesítési határidőre, határnapra nézve, más megközelítésben a szerződés időleges nem teljesítése. 1. Jogosulti késedelem  Esetei: a) A jogosult, alapos ok nélkül, nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést. b) Nyilatkozatok, cselekvések elmulasztása a jogosult részéről, amelyek szükségesek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez. c) Nem állít ki nyugtát a jogosult, illetve az értékpapírt nem adja vissza.  Jogkövetkezményei: a) Kártérítés (szubjektív jogkövetkezmény) b) Objektív jogkövetkezmények:  Amíg a jogosult késedelemben van a kötelezett nem eshet késedelembe.  A kötelezett felelős őrző lesz, melynek költségeit jogosult köteles viselni.  Átszáll a kárveszély. (Jogosult fogja viselni, amennyiben a dolog megsemmisül, megrongálódik.)  A jogosult, késedelme idejére, nem követelhet kamatot.

4 A. Késedelem 2. Kötelezetti késedelem  Ha a szerződésből vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határnap, illetve határidő eredménytelenül eltelt, vagy a jogosult a kötelezettet a már lejárt kötelezettség teljesítésére felszólítja, és az eredménytelenül elmarad, a kötelezett késedelme következik be.  Esetei: a) A szerződésben meg van határozva a teljesítési időpont és ez eredménytelenül telt el. b) Nincs konkrétan kikötve a teljesítési időpont, azonban a szerződésben kikötött szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható a teljesítési határidő, és ez eredménytelenül telt el. Például: csokigyár szaloncukrot december 27-én szállítja le a kiskereskedelmi üzletnek. c) Amikor a jogosult felhívására egyébként nem teljesít a kötelezett.

5 A.Késedelem (Kötelezetti késedelem dia folytatása)  Kivételek a kötelezetti késedelem esetei alól (amikor nem beszélhetünk kötelezetti késedelemről):  Ha a jogosult késedelembe esett, mindaddig amíg késedelemben van, kizárja a kötelezett késedelmét.  Ha a felek még a szerződési határidő lejárta előtt, közös megegyezéssel módosítják a szerződést a határidőre nézve, és a póthatáridő még nem telt el.  Kötelezett késedelme megszűnik:  teljesítéssel,  jogosult a határidő letelte után halasztást ad.

6 A. Késedelem. A kötelezetti késedelem jogkövetkezményei a) Szubjektív jogkövetkezmények: 1. Kártérítés: a késedelemmel okozott kár megtérítését követelheti a jogosult. A kötelezett akkor mentesülhet ez alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. 2. Kárveszély átszállása. 3. Késedelmi kötbér bizonyos esetben. b) Objektív jogkövetkezmények: 1. A jogosult követelheti a teljesítést (ha az még mindig érdekében áll). 2. Elállás. A jogosult elállhat a szerződéstől, bizonyítania kell azonban az érdekmúlást. Van néhány kivétel, amikor nem kell bizonyítania az érdekmúlást, így:  Ha a szolgáltatás rendeltetéséből nyilvánvalóan kitűnik, hogy azt meghatározott időpontban, és nem később kell teljesíteni (például: esküvői fotózás)  A felek fix határidőt szabtak a teljesítésre.  Amennyiben a jogosult által biztosított póthatáridő is eredménytelenül telt el. 3. Késedelmi kamat.

7 B. Hibás teljesítés  Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a kötelezett által nyújtott szolgáltatás nem felel meg a teljesítéskor a jogszabályban illetve a felek megállapodásában (szerződésben) foglalt követelményeknek. (Adott szolgáltatás a teljesítéskor a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.)  A hibás teljesítés körébe tartozik a szakszerűtlen összeszerelés is, amennyiben azt a kötelezett köteles a szerződés alapján végezni.  Amennyiben a jogosult végezte az összeszerelést, azonban az összeszerelési útmutató tévedésére vezethető vissza a hiba, azért is a kötelezett fog felelni.  A kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás rendelkezik a teljesítés időpontjában a szerződésben valamint a jogszabályban meghatározott kellékekkel, tulajdonságokkal. Ezt a felelősséget kellékszavatosságnak nevezzük.  A kötelezettet tehát a szerződés hibátlan teljesítéséért objektív felelősség terheli.

8 B. Hibás teljesítés  A hibának a teljesítéskor kell fennállnia.  A kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibát ismerte vagy ismernie kellett, illetőleg a hiba a jogosult által szolgáltatott anyag hibája és erre a kötelezett felhívta a jogosult figyelmét. (Az elsőre példa, ha csökkent értékű terméket vásárolunk a boltban, és tudjuk, hogy azért olcsóbb a termék, mert valamilyen sérülése van. A másodikra példa, ha a varrónőhöz olyan anyagot viszek, ami szálhibás, és a szabó figyelmeztetése ellenére, mégis ebből az anyagból varratom meg az estélyi ruhám.)  A kötelezett felel a rejtett hibáért is, ha a hiba oka már a teljesítés időpontjában fennállt, azonban csak a teljesítés után vált ismertté. (rejtett hiba) Ha a teljesítést követően max. 6 hónapon múlva válik ismertté a hiba, fogyasztói szerződés esetén azt kell vélelmezni, hogy az már a teljesítéskor fennállt.

9 B. Hibás teljesítés Jogosult jogai szavatossági igények esetén (2003-ban változtak): 1. A jogosult elsősorban –választása szerint- kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve ha a választott igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. (Itt figyelembe kell venni a dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, a jogosultnak okozott kellemetlenséget.) 2. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének ésszerű határidőn belül- a jogosultnak okozott jelentősebb kellemetlenség nélkül- nem tud eleget tenni, a jogosult választása szerint megfelelő mértékű árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye!

10 B. Hibás teljesítés  A bizonyítási teher a jogosulton van, neki kell azt bizonyítania, hogy a hiba már teljesítéskor létezett.  Kijavítás és kicserélés esetén a Polgári törvénykönyv és a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági, és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM. rendelet alapján a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.  Az az időtartam nem számít bele a szavatossági határidőkbe, amíg a dolgot nem tudja a jogosult használni, vagyis ekkor az elévülés határideje nyugszik. ( Példa: január 1-jén vásároltok egy mobiltelefont. Az május 20-án meghibásodik, beviszitek a szervizbe, ahol 11 nap alatt megjavítják, és június 1-jén kapjátok vissza. Az egy éves szavatossági idő nem január 1-jén fog lejárni, hanem meghosszabbodik azzal a 11 nappal, amit a szervizben töltött, így január 12-én fog lejárni a szavatossági idő.)

11 B. Hibás teljesítés (kitekintés) Az elévülés jogintézménye  Elévülés: az idő múlása miatt beálló olyan jogi tény, amely a fennálló alanyi jogot nem szünteti meg, de annak állami kényszereszközökkel való érvényesítését nem teszi lehetővé.  Lényegében egy megdönthetetlen vélelem: arra enged következtetni, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő jogi érdeke lecsökkent.  Elévülési idő: 5 év (fő szabály, de jogszabály ettől eltérőt is megállapíthat)  Elévülési idő kezdete: a követelés esedékessé válása. Tartamát befolyásolják az elévülés megszakadását illetve nyugvását okozó körülmények.

12 B. Hibás teljesítés (kitekintés) Az elévülés jogintézménye  Ha az elévülési idő megszakad, akkor az addig eltelt idő figyelmen kívül marad és az elévülési idő újból kezdődik.  Az elévülést megszakító okok:  a jogosult a szavatossági igényét írásban közli a kötelezettel  a bíróság előtti igényérvényesítés  a módosítás (ideértve az egyezséget is). A felek a hibás teljesítés miatti igényt megállapodással rendezik.  a hibás teljesítés tényét és az abból származó igényeknek a kötelezett részéről való elismerése.

13 B. Hibás teljesítés (kitekintés) Az elévülés jogintézménye Az elévülés megszakadása: Megszakadás Az elévülési idő újra kezdődik Elévülés A követelés esedékessé válása

14 B. Hibás teljesítés (kitekintés) Az elévülés jogintézménye Az elévülési idő nyugvása:  Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni.  Nyugszik az elévülés tipikusan, ha:  a szolgáltatásban rejlő okból  a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni (például betegség, amely megakadályozza ügyeinek intézésében)  egyéb körülmények miatt  Jogkövetkezmény: az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egy éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél ill. három hónapnál kevesebb van hátra.

15 B. Hibás teljesítés (kitekintés) Az elévülés jogintézménye Az elévülés nyugvása: Akkor is ha az elévülési idő már eltelt, illetve abból 1 évnél vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra. A követelés esedékessé válása Nyugvás Elévülés 1 év v. 3 hó Az akadály megszűnése Akadályoztatás

16 B. Hibás teljesítés. A szavatossági jog érvényesítésének határideje.  A törvény a szavatossági igények érvényesítésére kettős, egy rövidebb elévülési és egy hosszabb jogvesztő határidőt szab. Az elévülési jellegű határidő azt jelenti, hogy a határidő lejárta után is megilleti a jog a jogosultat, azonban nem tudja azt érvényesíteni, csak kifogásként tud rá hivatkozni. Jogvesztő határidő esetén, a határidő leteltével a jogosult joga megszűnik.  A határidők hossza aszerint is differenciálódik, hogy fogyasztói vagy más szerződés szerint kell a kötelezettnek felelnie.  A jogosult a lehető legrövidebb időn belül köteles közölni a szavatossági igényét, a hiba felfedezésétől számítva. Fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapos határidőn belül közölt igényt megfelelő időn belül közöltnek kell tekinteni.

17 B. Hibás teljesítés. A szavatossági jog érvényesítésének határideje. Az elévülési határidők alakulása:  Főszabály szerint 6 hónap.  Ha van kötelező alkalmassági idő (hatósági előírás, műszaki előírás), és ez rövidebb, mint 6 hónap, annál kevesebb lesz a határidő. Például túró rudi szavatossági ideje.  Állatszavatosság esetén 60 nap. (élő állat)  Fogyasztói szerződés esetén 2 év.  Amennyiben a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, lehet a felek megállapodása alapján 2 évnél rövidebb a határidő, azonban 1 évnél ekkor sem lehet rövidebb.

18 B. Hibás teljesítés. A szavatossági jog érvényesítésének határideje. A jogvesztő határidők alakulása (teljesítéstől kell számítani ezt is):  Főszabály szerint 1 év.  Tartós használati tárgyaknál 3 év.  Amennyiben a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány, kötelező műszaki előírás szabályozza és ez az idő 3 évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ezt kell irányadónak tekinteni. Például épületszerkezeteknél 10 év.  Fogyasztási szerződések esetén nem lehet rövidebb, mint 3 év.  Állatszavatosság esetén 1 év.

19 B. Hibás teljesítés Jogszavatosság  A kellékszavatosság jogi párja a jogszavatosság.  Jogszavatosság: nem hibás teljesítésnél van, csak egyes szerződéstípusoknál. A kötelezett helytállási kötelezettséggel tartozik azért, hogy a szolgáltatás tárgyán 3. személynek nincsenek olyan jogai, amelyek a jogosult jogszerzését akadályozzák vagy korlátozzák.  Ha olyan joga áll fenn 3. személynek, amely akadályozza a jogosult jogszerzését, a jogosult:  követelheti az akadály megszüntetését  elállhat a szerződéstől  kártérítést követelhet  Ha 3. személy joga korlátozza a jogosult igényeit:  követelheti a tehermentesítést  ő maga tehermentesítheti a kötelezett költségére  a tehermentesítéshez szükséges összeget visszatarthatja  árleszállítást kérhet  elállhat a szerződéstől  kártérítést kérhet

20 B. Hibás teljesítés Jótállás (hétköznapi szóhasználatban helytelenül garancia néven ismert jogintézmény):  Hibás teljesítéshez kapcsolódik. Valamely szerződési kötelezettség maradéktalan teljesítésére irányuló objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség. (Amely kizárólag hibás teljesítéshez kapcsolódik, kellékszavatosság párja.)  A jótállás egy szigorúbb helytállási forma, mint a kellékszavatosság. Alapulhat szerződésen vagy jogszabályon, míg a szavatosság a Ptk-n alapul. Jótállás estén a törvény vélelmezi, hogy a hiba teljesítéskor már fennállt. A bizonyítás terhe a kötelezettet terheli. Kellékszavatosság esetén a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítéskor már fennállt.  A jótállás esetén kizárólag jogvesztő jellegű határidők vannak. A felek vagy a szerződésben meghatározzák a jogvesztő határidőt vagy azt kötelező jótállásnál maga a jogszabály rögzíti. Általában 1 év.  Ha időközben átruházásra került az érintett dolog, az új tulajdonos is érvényesítheti a jótállási igényeket.  A jótállási igények jótállási jeggyel érvényesíthetők.

21 C. Teljesítés lehetetlenülése  Lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha a szerződést megkötését követően következik be olyan ok, amely a szolgáltatás teljesítését nem teszi lehetővé. Fajtái: jogi, természetbeni (fizikai), érdekbeli, gazdasági.  Jogkövetkezményei attól függnek, hogy melyik fél érdekkörébe esik a lehetetlenülés oka, ki felelős azért.  Ha egyik félnek sem felróható, a törvény erejénél fogva megszűnik a szerződés, a teljesített szolgáltatásokkal pedig el kell számolniuk a feleknek.  Ha a kötelezett felelős a teljesítés lehetetlenné válásáért, a jogosult kártérítést követelhet, az elmaradt haszonra is kiterjedően.  Ha a lehetetlenülésért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és kártérítést követelhet.

22 D. Teljesítés kötelezett részéről történő megtagadása  A kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja. Nem késedelem, mert később sem áll szándékában a kötelezettnek a teljesítés, azonban nem is lehetetlenülés, mert az lehetséges lenne fizikai vagy jogi értelemben.  Jogkövetkezményei a jogosult választásától függnek, így:  ha késedelmet választ: teljesítést és késedelemből eredő kárai megtérítését kérheti  ha lehetetlenülést választ: teljes kártérítést kérhet

23 Köszönöm a figyelmet! Dr. Zoványi Nikolett PhD. hallgató Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék


Letölteni ppt "Polgári jogi ismeretek Szerződésszegés. Szerződésszegés  Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény illetve állapot, amely a szerződésbe ütközik,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések