Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK."— Előadás másolata:

1 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK

2 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSÉNEK HATÁSA: A TELJESÍTÉSI KÉSZSÉG ERŐSÍTÉSE 1. A polgári jog általános szerződésszegési szankcióihoz (pl. szavatosság, kártérítési felelősség) további szankciókat kapcsol be.  pl. a foglalót adónak felróható meghiúsulás esetén elveszik a foglaló  késedelem esetén késedelmi kötbért kell fizetni akkor is, ha nincs bizonyítható kár 2. Bizonyítási oldalról erősíti a jogosulti pozíciót, javítja perbeli helyzetét  a tartozáselismerés vitathatatlanná teszi a követelés fennálltát  a foglaló adása bizonyítja a szerződés létrejöttét

3 A SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK HATÁSA: A TELJESÍTŐKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE A jogosult szerződési érdekét biztosíték adásával, fedezet nyújtásával védik.  dologi biztosítékkal: pl. zálogjog  személyi biztosítékkal: pl. kezesség

4 A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE BIZTOSÍTÁSA (JÁRULÉKOSSÁG!!!)  foglaló ( §)  kötbér ( §)  jogvesztés kikötése (250.§)  tartozáselismerés (242.§)  jótállás (248. §) 1. Dologi biztosíték  zálogjog ( §)  óvadék ( /A§)  fedezetlekötés bankszámlán 2. Személyi biztosíték  kezesség ( §)  bankgarancia (249.§)

5 A FOGLALÓ FOGALMA  a szerződés megkötésekor,  a szerződés megkötésének jeléül és  a szerződés biztosítékául  átadott pénzösszeg vagy más dolog. A rendeltetésnek a szerződésből kétségtelenül ki kell tűnni! ≠ ELŐLEG

6 ÉRVÉNYES LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELEI  a szerződéskötéskori tényleges átadás szükséges,  érvényes,  állami úton kikényszeríthető szerződést feltételez

7 A FOGLALÓ JOGHATÁSAI  átadása a szerződés létrejöttére utal (azt kell bizonyítani, hogy ennek ellenére nem jött létre a szerződés)  biztosítékul szolgál a teljesítés felróható meghiúsulása esetére (elvész, vagy kétszerese jár vissza)  kártérítési átalány: a foglaló mértékéig nem kell a kárt bizonyítani  a teljesítés megtagadása esetén a foglaló veszni hagyása sem mentesít a teljesítés kötelezettsége alól

8 A FOGLALÓ MÉRTÉKE A Ptk. nem határoz meg konkrét határokat Korlát: a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti, de a Ptk. nem tartalmazza azokat a szempontokat sem, amelyeket mérséklésekor a bíróságnak figyelembe kell vennie. Bírósági gyakorlat (BH ):  elsősorban a foglaló összegét kell figyelembe venni, és  vizsgálni kell ennek a szerződés szerinti szolgáltatáshoz viszonyított arányát  a feleknek a szerződés megkötéséhez és fenntartásához fűződő érdekét, valamint  a teljesítés meghiúsulásának okát és körülményeit.

9 A KÖTBÉR FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI A szerződés kötelezettnek felróható nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére írásban kikötött pénzösszeg.  csak a szerződés megszegése után szolgáltatják,  bármely szerződésszegést szankcionálhat,  kártérítési átalány szerepe van (nem kell bizonyítani a kárt, kár hiányában is követelhető),  járulékosság: érvényes, hatályos, állami úton kikényszeríthető szerződést feltételez  kiköthető fix összegben, vagy a szolgáltatás értékének százalékába

10 A KÖTBÉR EGYÉB SZABÁLYAI  a jogosult érvényesítheti a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is,  a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.  a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja,  a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól,  a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti,  a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni,  bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni  kötbér után kamat kikötése semmis.

11 A JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE A felek írásbeli megállapodása arról, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződésalapján megilletné. Tipikus esete: a részletfizetési kedvezmény megvonása részletvételnél. A bíróság a joghátrányt mérsékelheti, a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná. Értékelni kell, hogy a szerződésszegésnek mi volt az oka, a kötelezett terhére mennyiben felróható a szerződésszegés, milyen egyéb körülmény hatott közre annak bekövetkeztében, illetve jelentősége van annak is, hogy a jogosultat a szerződésszegés következtében milyen hátrány érte.

12 A TARTOZÁSELISMERÉS Ptk §  A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy -tartozása nem áll fenn, -bírósági úton nem érvényesíthető, vagy -a szerződés érvénytelen.  A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

13 A JÓTÁLLÁS Ptk. 248.§ Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

14 A SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÁSA; A FEDEZET VÉDELME 1. Dologi biztosíték  zálogjog ( §)  óvadék ( /A§)  (fedezetlekötés bankszámlán) 2. Személyi biztosíték  kezesség ( §)  bankgarancia (249.§)

15 A ZÁLOGJOG I. A ZÁLOGJOGRÓL ÁLTALÁBAN KÖZÖS SZABÁLYOK

16 A ZÁLOGJOG FOGALMA A zálogjog alapján a jogosult a záloggal terhelt vagyontárgyból - abszolút hatállyal és - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

17 A ZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTHATÓ KÖVETELÉS  pénzben meghatározott vagy meghatározható,  bírósági úton érvényesíthető,  tipikusan már fennálló, de akár jövőbeni vagy feltételes,  általában polgári jogi (kötelmi) követelés (de lehet közjogi tartozás biztosítéka is)

18 A ZÁLOGJOG JÁRULÉKOSSÁGA  érvényes, fennálló, bírósági úton érvényesíthető (alap)követelést feltételez  a felelősség terjedelme ehhez igazodik, (de kiterjed a kamatokra, az igényérvényesítés költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is)  a követelés átszállásával a zálogjog is átszáll  a zálogjog csak a követeléssel együtt ruházható át (törvény eltérően rendelkezhet)  ha a követelés megszűnik, a zálogjog is megszűnik

19 A ZÁLOGJOG TÁRGYA  minden birtokba vehető dolog (ingatlan és ingó egyaránt)  átruházható jog (pl. a szabadalmas vagyoni jogai) vagy  követelés (pl. harmadik személy pénztartozása)  jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona, mint egész, vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető része

20 A ZÁLOGTÁRGY HASZNAI ÉS A ZÁLOGJOG TERJEDELME  a zálogtárgy hasznaira akkor, ha a felek így állapodnak meg  ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában (azaz jelzálog esetén), a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre  az elvált termésre is kiterjed, ha a zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.

21 EGY KÖVETELÉS-TÖBB ZÁLOGTÁRGY- TÖBB TULAJDONOS  Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál (egyetemleges zálogjog).  Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak (és jogviszonyukból más nem következik), egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. (Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.)

22 A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE  SZERZŐDÉS Mindig írásban!!! (egyes fajtáknál közjegyzői okirat)  JOGSZABÁLY (pl. fuvarozó, vállalkozó törvényes zálogjoga, az MNB- ről szóló tv.62. § (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg).  BÍRÓSÁGI VAGY (jogszabályi rendelkezés alapján) MÁS HATÓSÁGI HATÁROZAT (végrehajtást elrendelő adóhatósági határozat)

23 A BIZTOSÍTOTT JOGVISZONY ÉS A ZÁLOGJOGVISZONY, HA A SZEMÉLYES ÉS A DOLOGI ADÓS AZONOS SZEMÉLYES KÖTELEZETT (ADÓS) AKTÍV MAGATARTÁS AB alapjogviszony (pl. kölcsön) JOGOSULT (HITELEZŐ) A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELÉSE zálogjogviszony ZÁLOGKÖTELEZETT dologi kötelezett (dologi adós) TŰRÉSI KÖTELEZETTSÉG ZÁLOGJOGOSULT (záloghitelező) kielégítési jog a zálogtárgyra nézve

24 …, HA A SZEMÉLYES ÉS DOLOGI ADÓS KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLY SZEMÉLYES KÖTELEZETT (ADÓS) AKTÍV MAGATARTÁS A B C ZÁLOGKÖTELEZETT TŰRÉSI KÖTELEZETTSÉG ZÁLOGJOGVISZONY JOGOSULT, ZÁLOGJOGOSULT alapjogviszony 1.- a zálogtárgyat C megvette A-tól, vagy 2.- a zálogtárgyat eleve C adta

25 A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE 1. ÁLTALÁNOS MÓDJA bírósági határozat alapján, végrehajtás útján (ha jogszabály kivételt nem tesz, pl.: fuvarozó törvényes zálogjoga, MNB törvényes zálogjoga) 2. A FELEK ÍRÁSBELI MEGÁLLAPODÁSA ALAPJÁN (már a kielégítési jog megnyílta előtt is) 2.1. KÖZÖS ÉRTÉKESÍTÉS feltételei: legalacsonyabb ár (vagy számítási módja), határidő 2.2. A JOGOSULT MAGA ÉRTÉKESÍTI feltételei: határidő a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik SZEMÉLY MEGBÍZÁSA AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személy

26 A ZÁLOGKÖTELEZETTET VÉDŐ SZABÁLYOK  Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.(lex commissoria tilalma))  Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét, de értékesítés csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.  A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről.  A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni.  Semmis a zálogjog megszűnése előtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.

27 KIELÉGÍTÉSI SORREND  Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.  (A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik).  Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét.

28 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE ÁLTALÁBAN 1. A személyes kötelezett vagyonából sor kerül a kielégítésre. 1. A biztosított követelés teljesítése a személyes kötelezett részéről. 2. A személyes kötelezett által adott zálogtárgyból a jogosult (végrehajtás útján vagy a felek megállapodása szerint) kielégíti a követelését.

29 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE ÁLTALÁBAN 2. A követelés kielégítése nélkül  a zálogtárgy elpusztul (Ha az elpusztulásért vagy értékcsökkenésért a tulajdonos felelős, továbbá, ha a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy további fedezetet lehet követelni. A pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti.)  a követelés a zálogjog átruházása nélkül átszáll

30 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 3. Harmadik személy zálogtárgyából vagy egyébként vagyonából a követelést kiegyenlítik a) Harmadik személy tulajdonában lévő zálogtárgyból kerül sor a kielégítésre A zálogjog megszűnik, a zálogjogosult – mivel ő kielégítést kapott – már nem léphet fel követeléssel, DE: a követelés átszáll a zálogtárgy tulajdonosára (a követelés egyéb biztosítékaival CESSIO LEGIS) b) Nem a zálogtárgyból, hanem egyébként egy harmadik személy elégíti ki a követelést A követelést kielégítőnek megtérítési igénye lesz, ennek erejéig átszáll rá a zálogjog ( a zálogjog tehát relatíve, a korábbi jogosultra nézve szűnik csak meg)

31 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 4. A CONFUSIO: A JOGOSULTI ÉS A KÖTELEZETTI POZÍCIÓ ÖSSZEOLVADÁSA a) A zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, így saját dolga biztosítaná saját követelését. A ZJ megszűnik. b) A zálogtárgy tulajdonosa megszerzi a saját dolgával biztosított követelést. A ZJ megszűnik. DE: ha a zálogtárgy más, későbbi rangsorú zálogjogokkal is terhelve van, e zálogjogosultakkal szemben ún. tulajdonosi jelzálogjoga fennmarad, ha nem ő a zálogjogosultakkal szemben a személyes kötelezett.

32 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 5. Külön törvényi rendelkezések  A zálogjog megszűnik, ha törvény - a végrehajtási vagy - más eljárás körében így rendelkezik.

33 A ZÁLOGJOG II. A ZÁLOGJOG FAJAI

34 A FELOSZTÁS LEHETSÉGES SZEMPONTJAI  1. JÁRULÉKOS VAGY ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG (Van-e személyes kötelezett?)  2. A ZÁLOGTÁRGY BIRTOKLÁSA ALAPJÁN  3. A ZÁLOG TÁRGYA SZERINT

35 JÁRULÉKOS ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG  Egy követelés biztosítékaként, ahhoz kapcsolódva létrehozott, a biztosított követelés jogi sorsát osztó zálogjog  A zálogjog a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terheli.  A zálogjogosult - a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

36 A ZÁLOGTÁRGY BIRTOKLÁSA ALAPJÁN JELZÁLOG KÉZIZÁLOG A zálogtárgy a zálog- kötelezett birtokában marad, a zálogjogot egy közhiteles nyilvántartásba jegyzik be (ingatlan- nyilvántartás, a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilván- tartás A zálogtárgy átkerül a zálogjogosult, vagy egy harmadik személy, mint zálogtartó birtokába

37 A ZÁLOG TÁRGYA SZERINT DOLGOKON VAGYONON dolgok, jogok, követelések együtt, mint egész KÖVETELÉSEN ÉS JOGON JELZÁLOG - ingó - ingatlan KÉZIZÁLOG - csak ingó JELZÁLOG TÍPUSÚ

38 A JELZÁLOGJOG RANGHELYE 3 MFt 4 MFt 5 MFt az ingatlan forgalmi értéke 10 MFt zálogjogi határérték 1. ranghely 2. ranghely 3. ranghely

39 RENDELKEZÉS A ZÁLOGJOG RANGHELYÉVEL 1.Ranghely előzetes feljegyzése A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. A feljegyzésben meghatározott határidő alatt bejegyezni kért zálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap. 2.A megszűnő jelzálogjog ranghelyén új jelzálogjog alapítása A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyén és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat. 3.A ranghely fenntartása A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. 4.Lemondás a ranghellyel való rendelkezésről A tulajdonos erről a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben a tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak annak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben arról lemondott.

40 AZ ÓVADÉK FOGALMA Az óvadék a dologi biztosítékok egyik fajtája, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy a jogosult a részére átadott óvadékból közvetlenül kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít

41 AZ ÓVADÉK 270. § (1) Valamely követelés biztosítására - pénzen, - bankszámla-követelésen, - értékpapíron és - egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (Az óvadék sajátos zálogjog)

42 AZ ÓVADÉK TÁRGYÁNAK ÁTADÁSA Átadás: minden olyan eljárás, - amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül vagy - a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

43 AZ ÓVADÉK HASZNÁLATA, RENDELKEZÉS AZ ÓVADÉK TÁRGYÁVAL A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. A jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát.

44 ELHATÁROLÁS: óvadék - kötbér ÓVADÉKKÖTBÉR nincs kárátalány szerepe (a kárt bizonyítani kell) kárátalány (a kötbér mértékéig nem kell bizonyítani) előre, a szerződésszegés előtt adják, és abból a követelés közvetlenül kielégíthető utólag, a szerződésszegés bekövetkeztekor jár

45 ELHATÁROLÁS: óvadék - foglaló ÓVADÉKFOGLALÓ nincs kárátalány szerepe (a kárt bizonyítani kell) kárátalány (mértékéig nem kell bizonyítani) csak a bizonyított kár mértékéig tartható meg szerződésszegéskor kétszeres összeg követelhető

46 ELHATÁROLÁS: óvadék - zálogjog ÓVADÉKZÁLOGJOG tárgya törvényileg korlátozott bármely birtokbavehető dolog, átruházható jog, követelés lehet a tárgya közvetlen kielégítésre ad lehetőséget főszabályként bírósági végrehajtás révén kerülhet sor kielégítésre a követelés mértéke később, a szerződésszegéskor válik ismertté többnyire már a zálogjog alapításakor ismert a követelés lehetséges mértéke

47 KIELÉGÍTÉS AZ ÓVADÉKBÓL Ha az óvadék tárgya - pénz, - bankszámla-követelés, - nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz, kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták.

48 A KEZESSÉG Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. KÖTELEZŐ ÍRÁSBELISÉG!

49 A KEZESSÉG FAJAI EGYSZERŰ (SORTARTÁSOS) KÉSZFIZETŐ Mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kezestől hajtsa be. Estei: 1.a felek így állapodtak meg 2.a kezességet kár megtérítésére vállalták 3.a kezességet bank vállalta

50 A KEZESI JOGVISZONY KÖTELEZETTJOGOSULT KEZES KEZESSÉGI SZERZŐDÉS

51 A KEZESSÉG TARTALMA A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; Érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

52 A KEZESI JOGVISZONY TARTALMA, folytatás Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.


Letölteni ppt "A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések